Budapesti Hírlap, 1935. október(55. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-22 / 241. szám

1935 OKTÓBER 22, KEDD B. H. Az Esztergomi misével megkezdődtek a Liszt­emlékév ünnepségei A halhatatlan nagy magyar zeneszerző, Kisst Ferenc emlékére Hétfőn kezdődtek meg a jubileumi ünnepségek. A Liszt-emlékévet püspöki szentmise nyitotta meg a budavári koronáló főtemplomban. Már jóval fél 11 óra előtt díszruhás rend­őrök álltak a koronázótemplom körül és min­den irányból hosszú sorban zarándokoltak a templomba az ünnepi szentmise hallgatói. A díszesen kivilágított koronázótemplom hajó­jában foglaltak helyet a meghívottak. Az első padsorokban a Corvin-lánccal és a Cor­­vini-koszorúval kitüntetett előkelőségek ültek. A kormányzó képviseletében Sióman Bá­lint kultuszminiszter jelent meg, a kormányt Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Tahy László és Preszly Elemér államtitkárok kép­viselték. A kultuszkormány részéről Mada­rász István pápai prelátus, osztályfőnök, és vitéz Ilaász Aladár dr. vettek részt az ün­nepi szentmisén, amelyet Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök celebrált. A püspököt a templom hajójában Korének József dr. fo­gadta s a püspöki mise szertartásmestere, Kondera Géza dr. pápai kamarás, egyház­zenei főigazgató, a neves, magyar Liszt-tudós volt. A misén részt vett a tábornoki kar és a törzstiszti kar küldöttsége. Ott volt Osvald István, a Kúria elnöke, Degré Miklós, a tábla elnöke, Bádoki Sós Károly volt hon­védelmi miniszter, Zichy János gróf volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, Zichy István gróf, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Mészáros János érseki helynök, Ferencziy Tibor főkapitány, Nékám Lajos, Hültl Kü­­rér és Hültl Dezső egyetemi tanárok, Raube Péter, a német birodalmi zenekamara elnöke, Ridnay Miklós, az Operaházi igazgatója Dohnánnyi Ernő dr., a Zeneművészeti Főis­kola főigazgatója, Winischer Frigyes dr., a Hangya vezérigazgatója, Hlatky Endre dr., a Rádió igazga­ója, Scitovszky Tibor és még sok más előkelőség. A koronázótemplom ének- és zenekara ebből az alkalomból előadta Liszt Ferenc Esztergomi miséjét, Sugár Viktor karnagy vezényletével és Várhelyi Antal orgonakísé­retével. A mise befejezése után az énekkar a Magyar Himnuszt adta elő­­gatója, a Zeneakadémia egész tanári kara és számosan a magyar társadalmi előkelő­ségek sorából. A díszközgyűlést, amelynek lefolyását a rádió is közvetítette, Zichy Jánosné grófné elnökné nyitotta­ meg. Tasnádi Nagy András dr. vallás- és köz­ok­tatásügyi államtitkár lépett ezután az elnöki emelvényre. Beszédében kiemelte, hogy a magyar történelemnek egyetlen korszaka sem mutat fel annyi kitűnőséget, mint a XIX. század. Ekkor éltek mint kortársak: Széchenyi, Kossuth, Deák, a két Bolyai, Jókai, Petőfi, Arany, Vörösmarty, Tompa, Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Eötvös József báró, Kemény Zsigmond, Tisza Kál­mán és a fényes nagy magyar neveknek egész sora. Nem volna teljes — úgymond — ez a dicsőséges koszorú, ha abból hiányoz­nék a világ egyik legnagyobb zeneművészé­nek, Liszt Ferencnek halhatatlan neve. Liszt szereplése korszakot jelent a magyar zene­­történetben. Szebbnél-szebb, száznál több magyar tárgyú és magyar jellegű zenei kom­pozíciója van s ha más nem is igazolná, ez a tény egymagában bizonyítaná Liszt Ferenc magyar voltát. De ezenfelül vitán felül állóvá teszi Liszt magyarságát származása s főleg élte végéig fennen hirdetett magyar, hazafias érzése. A magyar kultuszkormány teljesen átérzi a Liszt Emlékév világjelentőségét s a maga részéről minden tekintetben hozzá­járul ahhoz, hogy az országos Liszt-ünnep­ségek minél fényesebb sikerrel járjanak. A következő előadó Raabe Péter, a Liszt- Társaság illusztris vendége, a nagy Liszt­­biográfus volt, aki művéből olvasott fel idé­zeteket, hogy Lisztet, az embert és mű­vészt jellemezze. Mint mondotta,­­ egyszer már megtalálni vélte a megfelelő szavakat, amelyeket felolvas, hogy a nagymestert a közönség szívéhez közelebb hozza. Meggyő­zően jelentette ki, hogy a művész és ember ritka harmóniáját látjuk Lisztnél, aki bár lélekben magyar, szellemével az egész embe­riségé. Helyéről felemelkedve fejezte be Díszelőadás az Operaházban A Liszt Ferenc-emlékév megnyitása alkal­­mából ünnepi előadást rendezett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hétfőn este az Operaházban. A műsor első száma a Hungária című szimfonikus költemény volt, amelyet a fil­harmóniai zenekar adott elő Raabe Péter dr., weimari professzor, a német birodalmi zenei kamara elnökének vezetésével. Raabe Péter dr. elsőrangú zenész. Vezénylésén érezhető volt, hogy a nagy magyar szerző lényének a mélyére hatolt és teljesen meg­értette. A tüzes magyar motívumok ragyogó színekben virágoztak ki a zenekarban. Utána Dohnányi Ernő dr. vezényelte az Ideá­lok című szimfonikus költeményt, az ünnepi alkalomhoz méltó ihletettséggel. A következő szám, Liszt Ferenc Hungaria- Cantatia, zenetörténeti érdekességü. Raabe Péter dr., aki ezt a művet is vezényelte, fe­dezte föl a partitúra kéziratát, — sok más ismeretlen Liszt­opussal együtt — a wei­mari múzeum levéltárában. A mű első elő­adása Weimarban volt 1912 májusában. A kiváló német zenész és felfedező szerint ez a mű „drámai vallomása az idegenbe szakadt magyarnak.” A mű a Rákóczi-motívumon épült. Felépítésében sajátságos keveréke a szimfonikus és vokális Liszt-stílusnak. Az előadás igen nagy hatást­ keltett. A szólókat Báthy Anna, Rosier Endre és Losonczy György énekelte. Végül a Szent Erzsébet Legenda került előadásra Báthy Anna és Losonczy György fellépésével és Rékai Nándor rátermettség­ről tanúskodó vezetésével. Az Operaház fényesen kivilágított nézőte­rét megtöltötte az ország legelőkelőbb kö­zönsége. Megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó családjával, József királyi herceg, Auguszta királyi herc­egnő, József Ferenc királyi herceg és Anna királyi her­cegnő, továbbá jákfai Gömbös Gyula minisz­terelnök és felesége, Sióman Bálint és fele­sége, Lázár Andor és felesége, Darányi Kál­mán és felesége. A püspökök közül Glattfel­­der Gyula, Haász István, Zadravecz István, Ravasz László és Raffay Sándor volt jelen. Az említetteken kívül ott láttuk az aktív és nyugalmazott államtitkárokat majdnem tel­jes számban, a diplomáciai kar számos tag­ját, a zenei élet ki­magasló egyéniségeit és a társadalom más jelentős egyéniségeit. A Liszt Ferenc­ Tár­saság díszközgyűlése Délután 5 órai kezdettel tartotta az Orszá­gos Liszt Ferenc Társaság ünnepi díszköz­gyűlését, amely egyúttal a Liszt-emlékünnep­­ségek bevezetője volt. A zeneakadémiai dísz­­gyűl­ésen igen előkelő és nagyszámú hallgató­közönség jelent meg: vitéz nagybányai Horthy Miklósné, a kormányzó felesége, Auguszta és Magdolna kir. hercegnők, to­vábbá Tasnádi Nagy András kultuszállam­titkár, Colonna herceg olasz követ, valamint ez osztrák, a német és a francia követségek képviselői, Glattfelder Gyula dr. megyés­püspök, özv. Apronyi Albértőé grófné, Hó­­man Bédintné/Tusnádi Nagy Andrásné, Ber­­ceviczy Albertné, Radnay Miklós, az Opera­it igazgatója, Hlatky Endre, a Rádió igaz­ Pesti humor! Bécsi kedély! Végállomás Szenes Béla brilliáns vígjátéka filmen s*t*t*^7 A kalauz: HÖPbiger Pál LH Y" Utitársak: Maria Andergast, Hans Moser PREMIER MA! Bioscop-filmOMNIA nagyhatású előadását és Lisztnek hódolva, a németség nevében is, megindultan mondotta: ,Jiálásak lehetünk neki, mert közelebb vitt minket az örökkévalósághoz.” Hatalmas tapsorán fogadta a lelkes beszé­det, amely a magyar-német barátságnak őszinte manifesztációja. Végül Zlubay Jenő mondott záróbeszédet és elevenítette föl Liszttel kapcsolatos sze­mélyes élményeit. — Amikor Liszt a magyar Zeneakadémia vezetését átvette, — mondotta, — többször jutott nekem az a szerencse, hogy vele együtt, közös hangverseny keretében, léphet­tem a nyilvánosság elé. Ilyenkor közvetlen közelről volt alkalmam megfigyelni, meny­nyire magával tudta ragadni hallgatóságát. Az emberek valósággal őrjöngtek, reveren­dája szegélyét csókolgatták s ilyenkor a nagy művész fehérfürtü oroszlánfeje meghatottan nézett föl az őt ünneplő tömeg feje fölött, a végtelen messzeségbe . . . Az ünnepi ülés a Himnusz hangjaival feje­ződött be. Guy de Pouríales gróf előadása Guy de Pourtales gróf a Szellemi Együtt­működés Szövetségének Magyar Egyesülete és a Liszt Ferenc Társaság meghívására ok­tóber 28-án délután fél 6 órakor Liszt, Wag­ner et la France címmel előadást tart a Zene­művészeti Főiskola kamaratermében. Az elő­adáson közreműködik P. Basilides Mária, az Operaház örökös tagja és Kása György zon­goraművész. alkotmánynak rugalmasnak kell lennie, mindenkor az élethez kell simulnia és mindenkor gondoskodni kell arról, hogy ez így is legyen. Ennek két alapelve van: az egyik az, hogy az ország maga intézze az ország ügyeit; a másik pedig az, hogy minden változás csak alkotmányos eszkö­zökkel történhessék meg. Ezeket az alap­elveket senki sem kívánja bántani. Az államtitkár ezután rátért beszéde második részére, arra, hogy a kormány és a Nemzeti Egység Pártja mit tett az alatt az idő alatt, amely a választások óta ren­delkezésére állott. Elmondotta, hogy mit valósítottak meg abból a programból, amelyet kitűztek és azokról a problémák­ról beszélt, amelyek a kormány program­ján most szerepelnek. Az államtitkár rámutatott arra, hogy mindezekből a kormány már sokat meg­valósított, másik részük megvalósítása pedig közvetlenül küszöbön áll. Ezután Hajdúszoboszló és a Hajdúság helyzetével és kérdéseivel foglalkozott, majd így fejezte be beszédét: — Ahhoz, hogy a kormány és a Nemzeti Egység Pártja ebben az irányban tovább dolgozhasson, szüksége van az önök szere­­tetére, megértésére és támogatására. Ezt kérem önöktől és megnyugtathatom önö­ket, hogy nem leszünk méltatlanok bizal­mukra. Az államtitkár után Kelemen Kornél dr., az Országos Testnevelési Tanács el­nöke és Megay-Meissner Károly ország­­gyűlési képviselő szólalt fel, majd Borbély Gábor bezárta az ülést. A gyűlés után az összegyűlt közönség elénekelte a Himnuszt. A beszámoló után a gazdakörben több­száz terítékes ebéd volt, amelyen több fel­köszöntő hangzott el. Kölcsey István A fehérgyarmati választókerület ország­­gyűlési képviselője, Kölcsey István vasár­nap délelőtt tartotta meg beszámolóját Fehérgyarmaton. A képviselőt és a vele érkező vitéz Marton Bélát, a NÉP orszá­gos főtitkárát, vitéz Miskolczy Hugó és vitéz Scheftsik György dr. országgyűlési képviselőket vitéz Eötvös Károly üdvö­zölte a község határában. Innen ünnepé­lyes menetben indultak el a beszámoló színhelyére, ahol Péchy Szabolcs dr. főis­pán, Streicher Andor dr. alispán és Jékey Sándor ny. főispán vezetésével megjelent a megyei élet több kitűnősége. Jékey Sándor kerületi elnök nyitotta meg a beszámoló gyűlést, majd bevezető szavai után Kölcsey István a reformpar­lament eddigi munkájáról és eredményei­ről beszélt. Beszédében megemlítette a kormányzat gazdasági és pénzügyi tevé­kenységét, kitért a római egyezmény je­lentőségére és hangoztatta az államház­tartás nagyarányú redukcióját. Nagy he­lyeslés közepette beszélt a gazdaadósságok rendezésére vonatkozó rendeletről, aminek folytán nyugalmi állapotba jutottak az eladósodott gazdák. A telepítéssel kapcso­latban összehasonlítást tett az országos népsűrűség és a szatmár megyei helyzet között, s megállapította, hogy Szatmár­­megye az a része az országnak, ahol egy négyzetkilométerre 113 lélek esik, szem­ben a Dunántúl helyzetével, ahol négyzet­­kilométerenként 90 lélek él. A kormány külpolitikájával kapcsolatban megemlí­tette, hogy Magyarország igyekszik a szomszédos államokkal fenntartani a jó viszonyt. A nagy lelkesedéssel hallgatott beszá­moló után vitéz Marton Béla, a Nemzeti Egység Pártjának országos főtitkára tar­tott nagyhatású beszédet, aki az 1918-as idők szomorú napjait idézte. Ennek a tra­gédiának beteljesülése a trianoni béke lett. Hevesen támadta a liber­alizmust, amely az egyéni érdekek előretolásával az egész magyar élet rovására cselekszik. Marton Béla rendkívül nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott beszéde után vitéz Miskolczy Hugó képviselő beszélt, majd Borzalmas vihar korbácsolja végig a tengereket Borzalmas viharokról számolnak be a táviratok. Az Északi-, Keleti-, Fehér-ten­­geren, Németország, Anglia, Oroszország partjait rettentő vihar korbácsolja végig, mindenütt óriási pusztítást okozva, sőt emberéleteket is követelt áldozatul. A vihar erejéről a következő táviratok számolnak be: LONDON, okt. 21. Az angol szigeteket óránként 110 kilo­méter sebességű rettenetes orkán söpörte végig, amely hajókat és bárkákat süllyesz­tett el, vagy dobott partra, házakat dön­tött romba és utakat tett járhatatlanná. A vihar következtében tizenhárom ember vesz­tette életét. A hőmérséklet váratlanul tíz fokkal esett. Az északi megyékből hófúvá­sokat jelentenek. KOPENHÁGA, okt. 21. A Dánia partvidékén három nap óta úgy­szólván szakadatlanul tomboló vihar elérte tetőpontját. A dán szikratávíró-állomások tegnap egymásután fogták fel a 4000 ton­nás „Pendennis” nevű angol gőzös segély­kérő jeleit. A Pendennis kapitánya jelen­tette, hogy a hajó süllyed és sürgős segítsé­get kért. Az Iris nevű norvég gőzösnek utolsó pillanatban sikerült fedélzetére venni a súlyosan veszélyeztetett Pendennis hu­szonkét főnyi legénységét. Röviddel a le­génység megmentése után elsüllyedt a Pen­dennis. HAMBURG, okt. 21. A vasárnapra virradó éjszaka az Északi­­tengeren hatalmas erejű vihar dühöngött, amely megbénította az egész hajóforgalmat. A ha­jók a kikötőkben kerestek menedéket. Az Elba alsó folyásánál Brunsbüttelkoogtól Cuxhavenig mintegy 50 különböző nemzeti­ségű hajó vetett horgonyt és keresett me­nedéket a­ vihar elől. A Sylt sziget közelé­ben lévő List kikötő mellett zátonyra futott a 6000 tonnás Atrat nevű francia gőzös, amely Hamburgból indult el. A listi kikötő mentőcsónakokat küldött ki, de a francia gőzös legénysége vonakodott a hajót el­hagyni. MOSZKVA, okt. 21. Arhangelszkből érkező jelentés szerint a Fehér-tengeren hatalmas vihar tombol. A vihar meglepett két jégtörőt, amelyek kö­zül az egyik egy súlyosan sérült hajót von­tatott maga után. A vihar ereje leszakította a sérült hajót tartóköteléről. A sérült hajót valamivel későbben sikerült megtalálni a másik jégtörőnek. A hajó közepén kettére­pedt. Legénységének öt tagja megmenekült, de tizen a hullámokban lelték halálukat. Képviselői beszámolók Tasnádi Nagy András Tasnádi-Nagy András vallás- és közok­tatásügyi államtitkár, a hajdúszoboszlói kerület országgyűlési képviselője vasárnap délelőtt tartotta képviselői beszámolóját Hajdúszoboszlón. Az államtitkár Miskolcról gépkocsin ér­kezett a városba. A város határában Márton Gábor dr. polgármester vezetésé­vel a város vezetői üdvözölték az állam­titkárt és Szilágyi Mihály vezetésével lo­vasbandérium várta érkezését. Szilágyi Mihály üdvözölte Tasnádi-Nagy Andrást, majd az államtitkár a város négyesfogatán behajtatott a városba. A fogatot mintegy hatvanhetven szekér követte, amelyek szintén a fogadásra jöttek ki a város ha­tárába. A beszámoló gyűlést Borbély Gábor, a Nemzeti Egység Pártja helyi csoportjának elnöke nyitotta meg, s üdvözölte a meg­jelent előkelőségeket. Ezután Tasnádi-Nagy András államtit­kár kezdte meg beszámoló beszédét. Be­széde elején kiemelte az államtitkár, hogy egyrészt tájékoztatni akarja kerületét a politikai helyzetről, másrészt be óhajt szá­molni arról, ami az elmúlt hat hónap alatt történt. Beszéde további során az állam­titkár az ellenzék sűrűn hangoztatott há­rom kívánságával foglalkozott. Először a parlamenti váltógazdálkodás kérdéséről beszélt és rámutatott arra, hogy a parla­menti váltógazdálkodás gondolata nem je­lenti azt, hogy a tíz-húsz főből álló ki­sebbségi párt előálljon azzal, hogy most neki adják át a hatalmat. Ez szerényte­lenség volna, ellenkeznék az alkotmánnyal és sértené a nemzetet, amely csak néhány hónappal ezelőtt nyilvánította akaratát. Az ellenzék másik kívánsága az új vá­lasztójog. Ezt úgy tüntetik fel, mintha az egész ország lángban volna a választójog miatt. Az államtitkár kijelentette, hogy még senkitől sem hallotta, hogy fájna a szíve azért, mert a választójogi törvény még nem készült el. Ez azonban nem je­lenti azt, mintha a kormány nem akarná a választójogi törvény hibáit helyrehozni. Az ellenzék harmadik panasza az állító­lagos alkotmánysértésekre vonatkozik. Az r Magyar szenekre csak 2 aknás Rekord kályhát vegyünk 1 Ára 60__P-től | HÉBER KÁLYHAGYÁR, Vilmos csészk­­út 39 J L

Next