Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-26 / 21. szám

18 A dán kiállítás díjai A díjkiosztó bizottság a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület helyiségeiben megrende­zett dán hivatalos kiállításon a következők­nek ítélte oda a díjakat: Ratksack: Térdeplő asszony (műkő) állami aranyérem,­­verseny Krisztus a Genezáreti-tavon (olajfestmény) állami ezüstérem, Söndergaard: Ülő leány (bronz) állami bronzérem. A székesfővárosi ezüstérmet Vison: Kígyóölője (bronz) nyerte, míg a két bronzérmet Eichhoff Vetkőző nője (bronz) és Jacobsen Falu Bretagneban című olajfestménye nyerte el. A nagysikerű dán kiállítás már csak va­sárnap, 28-án este öt óráig tekinthető meg, mivel február elején Varsóban a budapesti anyag bemutatásával nyílik meg a dán ki­állítás. * (Hadrik Anna jubileumi estjét) január 27-én, hétfőn fél 9 órai kezdettel tartja a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Közre­működnek: Hadrik Anna, Antonio Widmar, Taksonyi Piroska és Staudach Alfonz báró. Jegyek Rózsavölgyinél és a Zeneakadémián. * (Stravinszky helyett — Florent Schmitt.) Párizsból jelentik: A szépművészeti akadé­mia Paul Ducas helyébe Florent Schmitt zeneszerzőt választotta meg. Az akadémia új tagjának leghíresebb szerzeményei az Antonius és Cleopatra és a Salambo volt. Schmittet a titkos szavazás ötödik forduló­jában választották meg 17 szavazattal 32 le­adott szavazat közül. A másik jelölt, Igor B­ravinszky, a szavazás első két fordulójában öt, illetve négy szavazatot kapott.­­ (Legenda az újságíróról.) Már teljesen kibontakozott az Újságírók Szanatórium Egyesülete negyedszázados jubileuma alkal­mából február 3-án, hétfőn este az Opera­házban rendezendő nagyszabású Liszt-dísz­hangverseny képe. Tekintettel arra, hogy a hangversenyen a kormányzó is megjelenik, a magyar társadalomban napok óta a legna­gyobb érdeklődés mutatkozik a jegyek iránt. A hangverseny t'néâtre parée lesz, fényes seregszemléje a művészet iránt lelkesedő, a jótékonyság oltárán áldozó m­agyar társada­lomnak. Az estélyt Herczeg Ferenc költői prológusa vezeti be. Címe: Legenda az újság­íróról. Bulla Elma fogja elmondani. Stefániai Imre zeneművészeti főiskolai tanár, a kiváló zongoraművész, az A-dúr zongoraversenyt játssza. Báthy Anna, az Operaház művész­nője, Liszt-dalokat énekel, utána Bartók Béla Liszt „Ha,'áltánc' ’-át adja elő. Svéd Sándor éneke után a Tasso szimfónia zárja be a mű­­sort, amelyet Dohnányi Ernő elnök-karnagy vezetésével a filharmóniai zenekar ad elő. A hangversenyről Kondela Géza pápai kamarás ad helyszíni közvetítést a rádióban. Jegyek 3.50—12 pengős árban az Operaház pénz­táránál, Rózsavölgyinél és a Konzert jegy­irodában kaphatók. * (Álarcosbál január 21-én) Rockstroh Hans és Remnan Lilián vendégfelléptével a Vá­­rosi Színház Jubiláns operabérletének VIH-ik estje. Vezényel: Ábrányi. * (A Komédia új műsora.) A Komédia Orfeum pénteken mutatta be új műsorát, amelynek Halló—Tel-Aviv a címe, és amely­ben egy háromfelvonásos bohózaton kívül szo­kás szerint magánszámok és kis jelenetek szerepelnek. Nádassy László, Görög László, Palásthy László és Halász Rudolf írták az egyes számokat, amelyek témájukban és ötle­teikben egyaránt szabályosan beillenek az Or­feum eddigi szellemébe és irányába. Az egyes bohózatokban és magánszámokban Solti Her­­min, Barna Anci, Vadnay Éva, Rott Sándor, Radó Sándor és Sziklay József kapnak tapsot a közönségtől. Lilian Harvey Sibelius keringőjére táncol Sibelius, a híres finn zeneszerző, a múlt év decemberében ünnepelte hetvenedik születés­napját. A világ zeneértői és zenekedvelői ebben az évben mindenütt ünneplik a nagy zeneszerzőt, akinek számtalan műve klasz­­szikus műsordarabja a legnagyobb és legelő­kelőbb zenekaroknak. Most az ünneplők so­rába beáll a mozi is. Az Ufa Fekete rézsűk címmel új filmet készített a magyar szárma­zású Paul Martin rendezése mellett. A film a XX-ik század első éveiben lezajlott finn szabadságharc motívumait dolgozza föl. A főszerepeket Luian Harvey és Willy Fritsch játsszák. Lilian Harvey orosz táncosnőt ját­szik, aki a helsingforsi opera színpadán lép föl, Willy Fritssál pedig egy finn forradal­márt. Sibelius zeneművei közül kettő szerepel a filmen. A Finlandia című szimfónikus költe­mény dallamai csendülnek föl már a film nyitányában, a világhírű és népszerű Valse triste pedig két izben is elhangzik a film elő­adása alatt. Mind a kat alkalommal Lilian Harvey táncol a híres keringőre. Először a kormányzó előtt, másodszor pedig az opera színpadán. Lilian Harvey szépsége és tánc­művész­e a gyönyörű zene kísérete mellett teljes mértékben érvényesül. A Fekete rózsák egyébként is érdekes látni­valót nyújt a közönségnek azzal is, hogy ez alkalommal először játszik Lilian Harvey drámai szerepet. * (Új magyar film felvételeit kezdik el a jövő héten.) A Hunnia-filmgyárba kedden új filmgyártó társaság vonul be. A Lux-film­­gyártó Kft. kezdi meg ezen a napon Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig! című nagy­sikerű színművének forgatását. A film for­gatókönyvét Szatmári Jenő, a Berlinben élő magyar újságíró írta, verseit Zágon István, zenéjét pedig Gyöngy Pál szerezte. A film rendezését Székely István vállalta, a felvéte­leket pedig Biben István, a legjobb magyar fel­ve­vő-ope­rator készíti. A­ film a legnagyobb színész-személyzettel készülő magyar film lesz és főszerepeit Csortos Gyula, Kiss Fe­renc, Rózsahegyi Kálmán, Tolnay Klári, Ráday Imre, Ví­vitry Mariska, Peéry Piri, Gombaszögi Ella játssza. Nyilas Misi Dévé­nyi László, Az Úr katonáiban feltűnt gyermekszínész lesz. * (Igazi platina.) Kevesen tudják, hogy a platinaszőke hajat Ann Harding népszerűsí­tette Amerikában. De amíg utánzói mestersé­ges úton jutottak az ékes fejdíszhez, Miss Harding azzal dicsekedhetik, hogy az ő haja valódi platina. Még ma is, amikor a platina­szőke haj divatja alkonyulóban van, Annn Har­ding büszkén viseli a platinaszőke hajat, mint ezt legközelebbi filmjében, az „Álmok kertjé”­­ben láthatjuk. * (Móricz Zsigmond első filmje februárban kerül bemutatásra.) Februárban kerül elő­adásra Móricz Zsigmondnak, a kiváló magyar írónak, első filmje, amely a Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül című nagysikerű vígjátéknak, a Nemzeti Színház Kamaraszínházában színre­­került darabnak a filmváltozata. A film igazi magyar hangulatot, magyar tájakat és muzsi­kát hoz a moziba. Désy Alfréd, a néma idők nagy és népszerű rendezője, a régi hagyomá­nyok igaz magyarságát vitte a filmre, ame­lyen Móricz Zsigmond remekbeszabott alak­jait Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Vizváry Ma­riska, Vaszary Piroska, Delly Ferenc, Berky Lili, Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos elevenítik meg. A film, amelynek várható sikeréhez Lányi Viktor kitűnő kísérőzenéje is nagymér­tékben hozzá fog járulni, egyszerre három elő­kelő premierszínházban kerül a közönség elé.­­ (A Tiszti Kaszinó zártkörű filmszínhá­zának műsora.) Január 26-án: „Kis gróf‘‘ (Anny Ondra) Január 28. és 29-én Csókra, születtem (Eggerth Márta). Előadások kez­dete: negyed 5, negyed 7 és negyed 9 órakor. * (Új magyar filmszerzőt avat a magyar moziközönség februárban.) A Magyar Film­iroda laboratóriumában Gál Ernő producer és Székely István rendező vezetésével a végső simításokat végzik a legújabb magyar filmen. Tamás Istvánnak, a népszerű és sike­rekben máris gazdag fiatal regényírónak, Csak egy éjszakára című drámai szüzséjét forgatták filmre az utóbbi hetekben a Ma­gyar Filmirodában és a legközelebbi napok­ban már teljesen készen is áll a film. Tamás István filmje, amely az első magyar film­dráma, februárban kerül a magyar mozi­közönség elé, amely ezúttal új magyar film­szerzőt fog felavatni. A film főszerepeit — mint ismeretes — Tőkés Anna, Kiss Fe­renc,­ Csortos Gyula és Vértes Lajos játsszák. X (A Homeros-mozgó), a Vakokat Gyá­­molító Országos Egyesület mozgószínháza (VII., Hermina-út 7. sz. Telefon: 96—1—78.) a következő műsort mutatja be: Budai cuk­rászda (Perczel Zita, Somkly Artúr, Kabos, Gőzön) — Ki volt Jack Mortimert (Adolf Wolbru­ck). — Előadások: hétköznap 4, %7, %10, vasárnap %2-től folytatólag. Az első előadás mindennap mérsékelt helyárakkal. * (Újra engedélyezik a magyar műkedvelő előadásokat Szabadkán.) Szabadkáról jelentik: Hosszú szünet után ismét megindulnak a vá­rosban a magyarnyelvű műkedvelő előadá­sok. Hat-hét évvel ezelőtt még olyan magas­színvonalú színielőadásokat rendeztek a ma­gyar műkedvelők, hogy az egész Bácska magyarsága eljárt a színházba. Később az­után politikai okokból me­szüntették a ma­gyar színtársulatot. Most a Dobro Delo jóté­konysági egyesület, amely konyháján na­ponta 220 embert lát el ebéddel, úgy akar egyéb jövedelemhez jutni, hogy bekapcsolja mozgalmába a magyar műkedvelő gárdát, melynek működéséhez Belgrádból már meg is kapta az engedélyt. Az első magyarnyelvű előadás február 16-án lesz. TUDOM­ÁH Zilahy Károly Előd Géza tanulmánya Volt néhány év, amikor Gyulai Pál a leghevesebb tűzzel a fiatal Zilahy Károly ellen hadakozott. Ki ez a fiatalember? Hu­szonhat éves korában meghalt, s a né­hány év alatt, míg dolgozhatott, volt új­ságíró, talán az első­ irodalmi horizontú és európai kultúrájú modern magyar újság­író, — félelmetes kritikus, az Arany—­­Gyulai—Akadémia vonalat támadó fékez­­hetetlen temperamentumú ellenfél, — megbecsült szépíró, a görög életforma álmodója, Aiszkülosz Prometheusának for­dítója, Petőfi élerajzírója, vezére annak a kis csoportnak, amelyet irodalmilag Vajda János és Tolnai Lajos fémjeleztek, s amely keserű és harsány tiltakozás volt a millen­nium görögtüze felé haladó gyanútlan Ma­gyarország minden lélekzetvétele ellen. Huszonhat éves korában halt meg Zi­lahy Károly, s ahogy ma az emberek idegenül néznek össze nevére, amilyen pá­ratlan gyorsasággal és teljességgel elfeled­ték, az mély jelképe a magyar szellem izo­lált, reménytelen, eleve elfeledésre ítélt erőfeszítéseinek. A feltámadásnak még a reménye sem marad minálunk a magányos küzdőnek, s Előd Géza, aki közel 200 oldalas tanulmányában szerető kézzel na­gyon finom portrét rajzolt Zilahy Károly­ról, már nem tudta ennek a magnézium­fénnyel felvillanó és kialvó írónak összes írásait egybegyűjteni. Cikkei, hadakozásai, győzelmei és kétségei jórészt névtelenül és többé felkutathatatlanul porladnak a ma­gyar újságkötegek sárguló múzeumi avar­jában. De a tanulmányíró Előd Géza minden­képpen nagyon szép és becsületes munkát végzett. A hatvanas éveknek eddig feldol­gozatlan, érdekes és bonyolult politikai és irodalmi miliőjébe állította be kritikus­hősét, értőn megvilágította egész évrjét, je­lentőségét és értékét itt-ott talán túlozta, de a túlzásnak ez a fiatalos romantikája sorsszerűen" és némi elégtételül szervesen hozzátartozik Zilahy Károly alakjához. Előd Géza tanulmánya a legutóbbi évek doktori értekezései között a legérdekesebb és legjelentősebb írások egyike, de hiány. IRODALOM hogy a Zilahy Károlyról szóló irodalomból kihagyta Németh László nagyobb tanulmá­nyát, amely néhány éve a mai Nyugat el­leni hadakozásban Zilahy Károly figuráját és munkáit közelebb igyekezett vinni a ma­gyar kritikai irodalom olvasóihoz, friss iro­dalompolitikai érdekektől nem egészen mentesen, de Előd Géza objektív tanulmá­nyát jóval megelőzően. (i.) * (Bolgár Miklós ifjúsága, Székely Ti­bor) megírta első nagy regényét. Ebben a regényben először szólal meg a holnap hangja. Nem zárkózhatunk el előle. Meg kell, hogy halljuk és feleszméljünk arra az örök igazságra, hogy nemcsak tegnap van és ma van, hanem holnap is, amellyel mindnyájunknak szembe kell nézni. Szé­kely Tibor új regényével az Új Idők mai számában részletesen foglalkozik Koszto­­lányi Dezső. Az Új Idők gazdag tartalmá­ból Herczeg Ferenc és Zilahy Lajos nagy­jelentőségű regényeinek folytatásain kívül kiemeljük még Harsányi Zsolt, Cholnoky Jenő, Bónyi Adorján, Pajzs Elemér elbeszé­léseit és cikkeit. Ebeczki György színházi kritikája, egy fiatal tehetség, Fekete István finom elbeszélése, időszerű képek és közle­mények egész sora, az ötletes Ceruza jegyzetek, Bridzs-iskola, a népszerű rovatok teszik változatossá az Új Időket, amelynek kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássy­ út 16. bárkinek küld díjtalan mutatvány­­számot. Előfizetési ára negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. K\\'l B.­H 1936 JANTJAR 26, VASARNAP (*) Szerelmes nemzedékek. Három nemze­dék sorsát, küzdelmeit, örömét, bánatát írta meg Ursula Parrott, a kiváló amerikai írónő, Szerelmes nemzedékek című remek új regé­nyében. A nagyapák régi Amerikája és a mi időnk modern, felhőkarcolós, világháborús, majd dzsesszes, prosperitys, cocktailes Ame­rikája bontakozik ki merész ellentétben a re­gény lapjai közül. A sokrétű történet fölösei a három szerelmes nemzedékről, amelyet a tulajdonképpen nem a szereplők, akik szület­nek, élnek és elmennek, hanem az őket moz­gató, öröktől fogva élő és halhatatlan szen­vedélyek. Izgalmas, bájos, elbűvölő a mese határtalan népszerűségű írónő mesél a mi szerelmes nemzedékünknek. Kikötő Gelléri Andor Endre új novelláskötete Ez a fiatal író kétféle varázslatot tud: a grand-guignolba hajló valóság félelmetes fekete és piros színeit s egy fél-éber, fél­álom lebegés végtelen könnyűségét. Új no­velláiban az álom egyre távolabbról fény­lik, — olyan, mint egy hegyek mögött tá­volodó hang. De megmaradt a valóság,­­ ezt a valóságot Gelléri különös, torz és hökkentő figurákba önti. Sok az elrajzolás, mint a gyerek-kép­zelet vonalaiban. Sok a szédülés, amikor az írót elragadja saját ötletének kalandja. Sokszor olyan egy-egy fordulat, mintha egy erőszakos kéz a mellényünket ragadná meg nyersen. Úgy érezzük, egyetlen bi­zonytalan lépés kell csak, é­s Gelléri egé­szen mély szakadékba zuhan különös szán­dékaival. De ebben a fiatal íróban a széthúzó és az egyensúlyt inkább felborító, mint megte­remtő erők meglepő és szerencsés szerves­séggel kapaszkodnak egymásba. Majd mindegyik novella: mutatvány ebben a kö­tetben. S ha nem mutatvány, — az író a földön járva is úgy lépked, mintha kifeszí­tett kötélen egyensúlyozna szédítő mélysé­gek fölött. Mindez azonban nem számítás, — Gelléri ösztönösen ír, szinte bekötött szemmel. Különös, érdekes profilú író. S az olyan írásmű, mint ebben a kötetben a Hűvösvölgyi nászutasok, a Halászlé, a Ház a telepen, vagy az ötös, a Gyászmenet az új magyar novellatermés legjobbjai. A kötetet az Athenaeum adta ki. (­.) (*) Hat új tagot választott a Gyöngyösi István Társaság.­ A Gyöngyösi István Tár­saság legutóbbi közgyűlésén a társaság ren­des tagjai közé választotta Radics Feren­cet, a Magyar Tudományos Akadémia tiszte­leti tagját, Gyöngyösi István életének és köl­tészetének legnevesebb kutatóját és feldolgo­zóját. Rendes tag lett kívüle Pintér Jenő, a magyar irodalomtörténet ismert­­ tudósa, Kosztolányi Dezső, a kiváló költő, Szalay József, a szegedi irodalmi élet vezérférfia, Móricz Pál lapszerkesztő és Beér Gyula belügyminiszteri titkár, író. A Gyöngyösi István Társaság egyébként február 11-én a vármegyeháza közgyűlési termében Dalmady Győző költő, Pest vármegye néhai árvaszéki elnöke születésének századik évfordulója al­kalmából Preszly Elemér elnöklésével emlék­ülést tart. Az emlékülésen Dalmady Győző munkásságát és korát Gorzó Nándor, a tár­saság titkára ismerteti. * (Lexikonírás 1936-ban.) Hogyan ké­szül a lexikon? A kívülálló nehezen tudja elképzelni, hogyan jön létre egy ilyen, az emberi tudás teljességét felölelő munka, vagy mint az első magyar enciklopédia alcíme mondja 1655-ben: „Minden igaz s hasznos bölcseségnek szép rendbefogla­lása.” A lexikoncsinálás sokrétű, érdekes eljárásáról számol be az Új Idők érdekes cikke. Az Új Idők ugyanis húszkötetes lexikonnal ajándékozza meg előfizetőit. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának gazdag tartalmából Herczeg Ferenc és Zilahy Lajos nagyjelentőségű regényeinek folytatásai mellett kiemeljük még Surányi Miklós, Zsigray Julianna, Komáromi Já­nos, Szitnyai Zoltán elbeszéléseit, Nadányi Zoltán költői szépségekben gazdag versét. Barabás Zoltán dr. érdekes intervjú kere­tében nyilatkozik a modern gyermekgyó­gyászat új eredményeiről. Művészi és idő­szerű képek egész sora, ötletes, változatos Ceruzajegyzetek és a szakszerű rovatok, tornagyakorlatok képben és írásban és a Kontrakt bridzs-iskola közleményei teszik változatossá a művelt középosztály ked­velt hetilapját. Díjtalan mutatványszá­mot bárkinek küld a kiadóhivatal, Buda­pest, VI., Andrássy­ út 16. Előfizetési ára negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. Sör és perec Maugham új regénye magyarul Maugham új regényének, a Sör és perec­nek lehelletnyi története,­­ igazibb dina­mikája a torzítás szívből és agyból fakadó örökre. Ahogy Maugham az angol kisvá­rost bemutatja, az szinte személyes isme­rősünkké válik, a tollhegyre vett angol „hivatalos irodalom” regényhősé, s két „beérkezett’” angol író portréja ritka él­ménnyé, — a megfejtés kulcsát pedig még nekü­nk is, távoli olvasóknak, kérés és nem minden, kajánság nélkül kezünkbe adja. Thomas Hardy és Walpoole az ízekre sze­dett, nagyképességükben leleplezett, min­den fonákságukkal kifordított írók. Ha mindezt ostorozva, társadalmat és embert javítva, vitriolt öntve és támadva tenné Maugham,­­ unalmassá válna. Maugham írói attitűdje azonban ebben a regényben a fölény, az a fölény, amely valóban ember, anyag és történet fölé való emelkedést jelent, az író kétségtelen men­tességét. S így lesz egy-egy finom, halk és ízléses megjegyzése: elbájolóan gyilkos. A regény­­ hajlékony, erős, suhogó penge, Maugham regénye az Athenaeum ki­adásában jelent meg. ..)

Next