Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-26 / 21. szám
18 A dán kiállítás díjai A díjkiosztó bizottság a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület helyiségeiben megrendezett dán hivatalos kiállításon a következőknek ítélte oda a díjakat: Ratksack: Térdeplő asszony (műkő) állami aranyérem,verseny Krisztus a Genezáreti-tavon (olajfestmény) állami ezüstérem, Söndergaard: Ülő leány (bronz) állami bronzérem. A székesfővárosi ezüstérmet Vison: Kígyóölője (bronz) nyerte, míg a két bronzérmet Eichhoff Vetkőző nője (bronz) és Jacobsen Falu Bretagneban című olajfestménye nyerte el. A nagysikerű dán kiállítás már csak vasárnap, 28-án este öt óráig tekinthető meg, mivel február elején Varsóban a budapesti anyag bemutatásával nyílik meg a dán kiállítás. * (Hadrik Anna jubileumi estjét) január 27-én, hétfőn fél 9 órai kezdettel tartja a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Közreműködnek: Hadrik Anna, Antonio Widmar, Taksonyi Piroska és Staudach Alfonz báró. Jegyek Rózsavölgyinél és a Zeneakadémián. * (Stravinszky helyett — Florent Schmitt.) Párizsból jelentik: A szépművészeti akadémia Paul Ducas helyébe Florent Schmitt zeneszerzőt választotta meg. Az akadémia új tagjának leghíresebb szerzeményei az Antonius és Cleopatra és a Salambo volt. Schmittet a titkos szavazás ötödik fordulójában választották meg 17 szavazattal 32 leadott szavazat közül. A másik jelölt, Igor Bravinszky, a szavazás első két fordulójában öt, illetve négy szavazatot kapott. (Legenda az újságíróról.) Már teljesen kibontakozott az Újságírók Szanatórium Egyesülete negyedszázados jubileuma alkalmából február 3-án, hétfőn este az Operaházban rendezendő nagyszabású Liszt-díszhangverseny képe. Tekintettel arra, hogy a hangversenyen a kormányzó is megjelenik, a magyar társadalomban napok óta a legnagyobb érdeklődés mutatkozik a jegyek iránt. A hangverseny t'néâtre parée lesz, fényes seregszemléje a művészet iránt lelkesedő, a jótékonyság oltárán áldozó magyar társadalomnak. Az estélyt Herczeg Ferenc költői prológusa vezeti be. Címe: Legenda az újságíróról. Bulla Elma fogja elmondani. Stefániai Imre zeneművészeti főiskolai tanár, a kiváló zongoraművész, az A-dúr zongoraversenyt játssza. Báthy Anna, az Operaház művésznője, Liszt-dalokat énekel, utána Bartók Béla Liszt „Ha,'áltánc' ’-át adja elő. Svéd Sándor éneke után a Tasso szimfónia zárja be a műsort, amelyet Dohnányi Ernő elnök-karnagy vezetésével a filharmóniai zenekar ad elő. A hangversenyről Kondela Géza pápai kamarás ad helyszíni közvetítést a rádióban. Jegyek 3.50—12 pengős árban az Operaház pénztáránál, Rózsavölgyinél és a Konzert jegyirodában kaphatók. * (Álarcosbál január 21-én) Rockstroh Hans és Remnan Lilián vendégfelléptével a Városi Színház Jubiláns operabérletének VIH-ik estje. Vezényel: Ábrányi. * (A Komédia új műsora.) A Komédia Orfeum pénteken mutatta be új műsorát, amelynek Halló—Tel-Aviv a címe, és amelyben egy háromfelvonásos bohózaton kívül szokás szerint magánszámok és kis jelenetek szerepelnek. Nádassy László, Görög László, Palásthy László és Halász Rudolf írták az egyes számokat, amelyek témájukban és ötleteikben egyaránt szabályosan beillenek az Orfeum eddigi szellemébe és irányába. Az egyes bohózatokban és magánszámokban Solti Hermin, Barna Anci, Vadnay Éva, Rott Sándor, Radó Sándor és Sziklay József kapnak tapsot a közönségtől. Lilian Harvey Sibelius keringőjére táncol Sibelius, a híres finn zeneszerző, a múlt év decemberében ünnepelte hetvenedik születésnapját. A világ zeneértői és zenekedvelői ebben az évben mindenütt ünneplik a nagy zeneszerzőt, akinek számtalan műve klaszszikus műsordarabja a legnagyobb és legelőkelőbb zenekaroknak. Most az ünneplők sorába beáll a mozi is. Az Ufa Fekete rézsűk címmel új filmet készített a magyar származású Paul Martin rendezése mellett. A film a XX-ik század első éveiben lezajlott finn szabadságharc motívumait dolgozza föl. A főszerepeket Luian Harvey és Willy Fritsch játsszák. Lilian Harvey orosz táncosnőt játszik, aki a helsingforsi opera színpadán lép föl, Willy Fritssál pedig egy finn forradalmárt. Sibelius zeneművei közül kettő szerepel a filmen. A Finlandia című szimfónikus költemény dallamai csendülnek föl már a film nyitányában, a világhírű és népszerű Valse triste pedig két izben is elhangzik a film előadása alatt. Mind a kat alkalommal Lilian Harvey táncol a híres keringőre. Először a kormányzó előtt, másodszor pedig az opera színpadán. Lilian Harvey szépsége és táncművésze a gyönyörű zene kísérete mellett teljes mértékben érvényesül. A Fekete rózsák egyébként is érdekes látnivalót nyújt a közönségnek azzal is, hogy ez alkalommal először játszik Lilian Harvey drámai szerepet. * (Új magyar film felvételeit kezdik el a jövő héten.) A Hunnia-filmgyárba kedden új filmgyártó társaság vonul be. A Lux-filmgyártó Kft. kezdi meg ezen a napon Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig! című nagysikerű színművének forgatását. A film forgatókönyvét Szatmári Jenő, a Berlinben élő magyar újságíró írta, verseit Zágon István, zenéjét pedig Gyöngy Pál szerezte. A film rendezését Székely István vállalta, a felvételeket pedig Biben István, a legjobb magyar felvevő-operator készíti. A film a legnagyobb színész-személyzettel készülő magyar film lesz és főszerepeit Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Rózsahegyi Kálmán, Tolnay Klári, Ráday Imre, Vívitry Mariska, Peéry Piri, Gombaszögi Ella játssza. Nyilas Misi Dévényi László, Az Úr katonáiban feltűnt gyermekszínész lesz. * (Igazi platina.) Kevesen tudják, hogy a platinaszőke hajat Ann Harding népszerűsítette Amerikában. De amíg utánzói mesterséges úton jutottak az ékes fejdíszhez, Miss Harding azzal dicsekedhetik, hogy az ő haja valódi platina. Még ma is, amikor a platinaszőke haj divatja alkonyulóban van, Annn Harding büszkén viseli a platinaszőke hajat, mint ezt legközelebbi filmjében, az „Álmok kertjé”ben láthatjuk. * (Móricz Zsigmond első filmje februárban kerül bemutatásra.) Februárban kerül előadásra Móricz Zsigmondnak, a kiváló magyar írónak, első filmje, amely a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című nagysikerű vígjátéknak, a Nemzeti Színház Kamaraszínházában színrekerült darabnak a filmváltozata. A film igazi magyar hangulatot, magyar tájakat és muzsikát hoz a moziba. Désy Alfréd, a néma idők nagy és népszerű rendezője, a régi hagyományok igaz magyarságát vitte a filmre, amelyen Móricz Zsigmond remekbeszabott alakjait Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Vizváry Mariska, Vaszary Piroska, Delly Ferenc, Berky Lili, Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos elevenítik meg. A film, amelynek várható sikeréhez Lányi Viktor kitűnő kísérőzenéje is nagymértékben hozzá fog járulni, egyszerre három előkelő premierszínházban kerül a közönség elé. (A Tiszti Kaszinó zártkörű filmszínházának műsora.) Január 26-án: „Kis gróf‘‘ (Anny Ondra) Január 28. és 29-én Csókra, születtem (Eggerth Márta). Előadások kezdete: negyed 5, negyed 7 és negyed 9 órakor. * (Új magyar filmszerzőt avat a magyar moziközönség februárban.) A Magyar Filmiroda laboratóriumában Gál Ernő producer és Székely István rendező vezetésével a végső simításokat végzik a legújabb magyar filmen. Tamás Istvánnak, a népszerű és sikerekben máris gazdag fiatal regényírónak, Csak egy éjszakára című drámai szüzséjét forgatták filmre az utóbbi hetekben a Magyar Filmirodában és a legközelebbi napokban már teljesen készen is áll a film. Tamás István filmje, amely az első magyar filmdráma, februárban kerül a magyar moziközönség elé, amely ezúttal új magyar filmszerzőt fog felavatni. A film főszerepeit — mint ismeretes — Tőkés Anna, Kiss Ferenc, Csortos Gyula és Vértes Lajos játsszák. X (A Homeros-mozgó), a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület mozgószínháza (VII., Hermina-út 7. sz. Telefon: 96—1—78.) a következő műsort mutatja be: Budai cukrászda (Perczel Zita, Somkly Artúr, Kabos, Gőzön) — Ki volt Jack Mortimert (Adolf Wolbruck). — Előadások: hétköznap 4, %7, %10, vasárnap %2-től folytatólag. Az első előadás mindennap mérsékelt helyárakkal. * (Újra engedélyezik a magyar műkedvelő előadásokat Szabadkán.) Szabadkáról jelentik: Hosszú szünet után ismét megindulnak a városban a magyarnyelvű műkedvelő előadások. Hat-hét évvel ezelőtt még olyan magasszínvonalú színielőadásokat rendeztek a magyar műkedvelők, hogy az egész Bácska magyarsága eljárt a színházba. Később azután politikai okokból meszüntették a magyar színtársulatot. Most a Dobro Delo jótékonysági egyesület, amely konyháján naponta 220 embert lát el ebéddel, úgy akar egyéb jövedelemhez jutni, hogy bekapcsolja mozgalmába a magyar műkedvelő gárdát, melynek működéséhez Belgrádból már meg is kapta az engedélyt. Az első magyarnyelvű előadás február 16-án lesz. TUDOMÁH Zilahy Károly Előd Géza tanulmánya Volt néhány év, amikor Gyulai Pál a leghevesebb tűzzel a fiatal Zilahy Károly ellen hadakozott. Ki ez a fiatalember? Huszonhat éves korában meghalt, s a néhány év alatt, míg dolgozhatott, volt újságíró, talán az első irodalmi horizontú és európai kultúrájú modern magyar újságíró, — félelmetes kritikus, az Arany—Gyulai—Akadémia vonalat támadó fékezhetetlen temperamentumú ellenfél, — megbecsült szépíró, a görög életforma álmodója, Aiszkülosz Prometheusának fordítója, Petőfi élerajzírója, vezére annak a kis csoportnak, amelyet irodalmilag Vajda János és Tolnai Lajos fémjeleztek, s amely keserű és harsány tiltakozás volt a millennium görögtüze felé haladó gyanútlan Magyarország minden lélekzetvétele ellen. Huszonhat éves korában halt meg Zilahy Károly, s ahogy ma az emberek idegenül néznek össze nevére, amilyen páratlan gyorsasággal és teljességgel elfeledték, az mély jelképe a magyar szellem izolált, reménytelen, eleve elfeledésre ítélt erőfeszítéseinek. A feltámadásnak még a reménye sem marad minálunk a magányos küzdőnek, s Előd Géza, aki közel 200 oldalas tanulmányában szerető kézzel nagyon finom portrét rajzolt Zilahy Károlyról, már nem tudta ennek a magnéziumfénnyel felvillanó és kialvó írónak összes írásait egybegyűjteni. Cikkei, hadakozásai, győzelmei és kétségei jórészt névtelenül és többé felkutathatatlanul porladnak a magyar újságkötegek sárguló múzeumi avarjában. De a tanulmányíró Előd Géza mindenképpen nagyon szép és becsületes munkát végzett. A hatvanas éveknek eddig feldolgozatlan, érdekes és bonyolult politikai és irodalmi miliőjébe állította be kritikushősét, értőn megvilágította egész évrjét, jelentőségét és értékét itt-ott talán túlozta, de a túlzásnak ez a fiatalos romantikája sorsszerűen" és némi elégtételül szervesen hozzátartozik Zilahy Károly alakjához. Előd Géza tanulmánya a legutóbbi évek doktori értekezései között a legérdekesebb és legjelentősebb írások egyike, de hiány. IRODALOM hogy a Zilahy Károlyról szóló irodalomból kihagyta Németh László nagyobb tanulmányát, amely néhány éve a mai Nyugat elleni hadakozásban Zilahy Károly figuráját és munkáit közelebb igyekezett vinni a magyar kritikai irodalom olvasóihoz, friss irodalompolitikai érdekektől nem egészen mentesen, de Előd Géza objektív tanulmányát jóval megelőzően. (i.) * (Bolgár Miklós ifjúsága, Székely Tibor) megírta első nagy regényét. Ebben a regényben először szólal meg a holnap hangja. Nem zárkózhatunk el előle. Meg kell, hogy halljuk és feleszméljünk arra az örök igazságra, hogy nemcsak tegnap van és ma van, hanem holnap is, amellyel mindnyájunknak szembe kell nézni. Székely Tibor új regényével az Új Idők mai számában részletesen foglalkozik Kosztolányi Dezső. Az Új Idők gazdag tartalmából Herczeg Ferenc és Zilahy Lajos nagyjelentőségű regényeinek folytatásain kívül kiemeljük még Harsányi Zsolt, Cholnoky Jenő, Bónyi Adorján, Pajzs Elemér elbeszéléseit és cikkeit. Ebeczki György színházi kritikája, egy fiatal tehetség, Fekete István finom elbeszélése, időszerű képek és közlemények egész sora, az ötletes Ceruza jegyzetek, Bridzs-iskola, a népszerű rovatok teszik változatossá az Új Időket, amelynek kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássy út 16. bárkinek küld díjtalan mutatványszámot. Előfizetési ára negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. K\\'l B.H 1936 JANTJAR 26, VASARNAP (*) Szerelmes nemzedékek. Három nemzedék sorsát, küzdelmeit, örömét, bánatát írta meg Ursula Parrott, a kiváló amerikai írónő, Szerelmes nemzedékek című remek új regényében. A nagyapák régi Amerikája és a mi időnk modern, felhőkarcolós, világháborús, majd dzsesszes, prosperitys, cocktailes Amerikája bontakozik ki merész ellentétben a regény lapjai közül. A sokrétű történet fölösei a három szerelmes nemzedékről, amelyet a tulajdonképpen nem a szereplők, akik születnek, élnek és elmennek, hanem az őket mozgató, öröktől fogva élő és halhatatlan szenvedélyek. Izgalmas, bájos, elbűvölő a mese határtalan népszerűségű írónő mesél a mi szerelmes nemzedékünknek. Kikötő Gelléri Andor Endre új novelláskötete Ez a fiatal író kétféle varázslatot tud: a grand-guignolba hajló valóság félelmetes fekete és piros színeit s egy fél-éber, félálom lebegés végtelen könnyűségét. Új novelláiban az álom egyre távolabbról fénylik, — olyan, mint egy hegyek mögött távolodó hang. De megmaradt a valóság, ezt a valóságot Gelléri különös, torz és hökkentő figurákba önti. Sok az elrajzolás, mint a gyerek-képzelet vonalaiban. Sok a szédülés, amikor az írót elragadja saját ötletének kalandja. Sokszor olyan egy-egy fordulat, mintha egy erőszakos kéz a mellényünket ragadná meg nyersen. Úgy érezzük, egyetlen bizonytalan lépés kell csak, és Gelléri egészen mély szakadékba zuhan különös szándékaival. De ebben a fiatal íróban a széthúzó és az egyensúlyt inkább felborító, mint megteremtő erők meglepő és szerencsés szervességgel kapaszkodnak egymásba. Majd mindegyik novella: mutatvány ebben a kötetben. S ha nem mutatvány, — az író a földön járva is úgy lépked, mintha kifeszített kötélen egyensúlyozna szédítő mélységek fölött. Mindez azonban nem számítás, — Gelléri ösztönösen ír, szinte bekötött szemmel. Különös, érdekes profilú író. S az olyan írásmű, mint ebben a kötetben a Hűvösvölgyi nászutasok, a Halászlé, a Ház a telepen, vagy az ötös, a Gyászmenet az új magyar novellatermés legjobbjai. A kötetet az Athenaeum adta ki. (.) (*) Hat új tagot választott a Gyöngyösi István Társaság. A Gyöngyösi István Társaság legutóbbi közgyűlésén a társaság rendes tagjai közé választotta Radics Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagját, Gyöngyösi István életének és költészetének legnevesebb kutatóját és feldolgozóját. Rendes tag lett kívüle Pintér Jenő, a magyar irodalomtörténet ismert tudósa, Kosztolányi Dezső, a kiváló költő, Szalay József, a szegedi irodalmi élet vezérférfia, Móricz Pál lapszerkesztő és Beér Gyula belügyminiszteri titkár, író. A Gyöngyösi István Társaság egyébként február 11-én a vármegyeháza közgyűlési termében Dalmady Győző költő, Pest vármegye néhai árvaszéki elnöke születésének századik évfordulója alkalmából Preszly Elemér elnöklésével emlékülést tart. Az emlékülésen Dalmady Győző munkásságát és korát Gorzó Nándor, a társaság titkára ismerteti. * (Lexikonírás 1936-ban.) Hogyan készül a lexikon? A kívülálló nehezen tudja elképzelni, hogyan jön létre egy ilyen, az emberi tudás teljességét felölelő munka, vagy mint az első magyar enciklopédia alcíme mondja 1655-ben: „Minden igaz s hasznos bölcseségnek szép rendbefoglalása.” A lexikoncsinálás sokrétű, érdekes eljárásáról számol be az Új Idők érdekes cikke. Az Új Idők ugyanis húszkötetes lexikonnal ajándékozza meg előfizetőit. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának gazdag tartalmából Herczeg Ferenc és Zilahy Lajos nagyjelentőségű regényeinek folytatásai mellett kiemeljük még Surányi Miklós, Zsigray Julianna, Komáromi János, Szitnyai Zoltán elbeszéléseit, Nadányi Zoltán költői szépségekben gazdag versét. Barabás Zoltán dr. érdekes intervjú keretében nyilatkozik a modern gyermekgyógyászat új eredményeiről. Művészi és időszerű képek egész sora, ötletes, változatos Ceruzajegyzetek és a szakszerű rovatok, tornagyakorlatok képben és írásban és a Kontrakt bridzs-iskola közleményei teszik változatossá a művelt középosztály kedvelt hetilapját. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Andrássy út 16. Előfizetési ára negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. Sör és perec Maugham új regénye magyarul Maugham új regényének, a Sör és perecnek lehelletnyi története, igazibb dinamikája a torzítás szívből és agyból fakadó örökre. Ahogy Maugham az angol kisvárost bemutatja, az szinte személyes ismerősünkké válik, a tollhegyre vett angol „hivatalos irodalom” regényhősé, s két „beérkezett’” angol író portréja ritka élménnyé, — a megfejtés kulcsát pedig még nekünk is, távoli olvasóknak, kérés és nem minden, kajánság nélkül kezünkbe adja. Thomas Hardy és Walpoole az ízekre szedett, nagyképességükben leleplezett, minden fonákságukkal kifordított írók. Ha mindezt ostorozva, társadalmat és embert javítva, vitriolt öntve és támadva tenné Maugham, unalmassá válna. Maugham írói attitűdje azonban ebben a regényben a fölény, az a fölény, amely valóban ember, anyag és történet fölé való emelkedést jelent, az író kétségtelen mentességét. S így lesz egy-egy finom, halk és ízléses megjegyzése: elbájolóan gyilkos. A regény hajlékony, erős, suhogó penge, Maugham regénye az Athenaeum kiadásában jelent meg. ..)