Budapesti Hírlap, 1936. május (56. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

Ma: képes rád MAMIOFILLER Budapesti Hírlap LVI. évfolyam 100. szám 1936. Péntek, május 1 POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL • VIl­. KER., JÓZSEF­ KÖRUT 5. SZÁM. TELEFON: 44-4-04. 05, 06, 07,08, 09 Kenyérpolitika A képviselőház tegnap a kormánynak azt a törvényjavaslatát tárgyalta, amely különböző földhitelintézeteknek egyesítése révén az agrárhitel kérdését igyekszik rendezni és megoldani, ma pedig az egyes közmunkák fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása volt napirenden. Mindkét törvényjavaslat előkelő helyet foglal el azoknak a tör­vényalkotásoknak sorozatában, ame­lyekkel a kormány a törvényhozást ősz óta foglalkoztatja és amelyek kivétel nélkül a nemzeti kenyérpolitika alkotá­sai. Azé a népi szociálpolitikáé, amely legfőbb biztosítéka annak, hogy Ma­gyarország továbbra is a nyugalomnak, a közrendnek és a nemzeti munkának minden kívülről fenyegető hullámok el­len védelmet és biztonságot nyújtó szi­gete maradjon. Az egyes közmunkák fedezéséről szóló törvényjavaslat egyébként a költ­ségvetési keretek kényszerű megszűkí­­tésének és annak a helyes felismerés­nek eredménye, hogy beruházásokról és olyan hasznos befektetésekről, ame­lyek azonkívül, hogy maradandó érté­ket alkotnak, a munkások tömegének biztosítanak munkaalkalmat és kenye­ret,­­ a költségvetés keretein kívül is közérdekből gondoskodni kell. Ennek a felfogásnak helyes voltát egyébként a parlamenti ellenzék sem vonta soha kétségbe, aminek eredménye és bizony­sága is az a komoly és magas színvo­nalú vita, amely ezeknek a törvényja­vaslatoknak tárgyalását jellemezte. Pártkülönbség nélkül helyeselte a tör­vényhozás a kormány beruházási pro­gramját, amiből örvendetesen lehet le­vonni azt a következtetést, hogy a ma­gyar parlamentből nem hiányzik a gaz­dasági szükségletek felismeréséhez megkívánt helyes érték. A most tárgyalt törvényjavaslat hu­szonhétmillió pengőt biztosít a kor­mánynak közmunkák céljaira olyan formában, hogy a törvényhozás felha­talmazást ad ennek a beruházási ösz­­szegnek megfelelő hitelműveletek út­ján leendő fedezésére és pedig 13,6 millió pengőt öntözési, államvasúti és vízimunkálatokra 13,4 millió pengőt pedig útépítésre. Ez annyit jelent, hogy a költségvetésben ugyancsak hasznos beruházásokra, — amelyek közt az al­földi fásítás, iskolai építkezések és egyéb, főként gazdasági és közegészség­­ügyi célú tételek szerepelnek — felvett és a tavalyinál 5,02 millióval nagyobb összegen, pontosan 32 millió pengőn felül a kormánynak további huszonhét­­millió, összesen tehát ötvenkilencmillió pengő fog a következő költségvetési év­ben rendelkezésére állani, amelyek hasznosításával elevenebbé, lüktetőbbé teheti a gazdasági életet, növelni tudja a belső árucsere-forgalmat, mert tö­s­­egek vásárlóképességét emelheti a nyújtott munkaalkalmakkal. Nem sza­bad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a beruházási tételeknek legnagyobb­észe ezeknek a közmunkáknak elvég­ése során munkabérré alakul át és ljut az útépítő, vagy fásítást végző e­setleg csatornákat ásó földmunkások ízezreihez, nemkülönben az ipari mun­­káshoz és innen indul vissza a szabály­­szerű körforgalom törvényeinek megfe­­elő útjára. Értékelve ennek az ötvenkilencmilliós beruházási összegnek gazdasági és szo­ciálpolitikai jelentőségét, azt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, amit a Szépi kenyérpolitikának ez az alkotó munkája a konszolidáció szempontjából jelent. És itt kell utalnunk Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszternek a telepítési törvényjavaslat mai felsőházi bizottsági tárgyalásán tett két frap­páns kijelentésére. Az egyik úgy hang­zott, hogy a kisbirtokok megerősíté­sére és számuk szaporítására feltétlen szükség van azért, mert a kisbirtokos osztály egyike azoknak a társadalmi rétegeknek, amely a legerőteljesebben illeszkedik bele a magántulajdon szent­ségéért harcoló frontba, amelyet most az egész Európában jelentkező szélső­séges megmozdulásokra való tekintettel is meg kell erősíteni. A második kije­lentés pedig az volt, hogy ilyen javas­latokkal akkor kell előállani, amikor még nem dörömböl az ajtókon az erős szükséglet. Ezért kell tehát a politikai vonatkozású törvényalkotásokat meg­előzően megalapozni a szociális kenyér­politikát és megteremteni a nemzet leg­­vitálisabb érdekeinek a szilárd védősán­cokat. Fegyverzett szem sem szükséges an­nak, aki tárgyilagosan tud és akar ítélni. Szabad szemmel megállapíthatja mindenki, hogy a szociális politikai al­kotásoknak szükségességét nemcsak a belső politikai és gazdasági viszonyok, hanem a külpolitikai helyzet is teljes mértékben bizonyítják. De bizonyítják mindezek egyúttal azt is, hogy meny­nyire igaza volt Gömbös Gyula minisz­terelnöknek akkor, amikor a négyéves munkatervben a teendők sorrendjét úgy állapította meg, hogy a kenyér­kérdést minősítette legfontosabbnak, legsürgősebbnek, amikor azt vallotta és hirdette, hogy homokra épít min­denki, aki a jobb magyar jövő meg­alapozását nem a szociális kérdések megnyugtató és a gazdasági életet fel­pezsdítő megoldásával kezdi el. Az olaszok elfoglalták Szaszabanét Desszié és Addisz-Abeba között minden törzsfő behódol Graziani áttörte a déli frontot ROMA, ápr. 30. A sajtó- és propagandaügyi minisztérium a következő­, 199. számú hivatalos jelentést adta ki: Badoglio tábornagy táviratozza. Graziani tábornok csapatai elkeseredett küzdelem után elfoglalták a Nasibu herceg csapatai által halált megvetően védett szasz­­szabane-bullalei megerősített védelmi vo­nalat. Az erődítményeket belga és török tisztek tervezték és építették. Az olasz csa­patok tegnap délután foglalták el Szasza­­banet és Bullalet. Az anyaországbeli csapa­tESSZIfi, ápr. 30. Az olasz motorizált csapatok, amelyek­nek előőrsei már 100 kilométernyire van­nak Addisz-Abebától, folytatják előnyomu­lásukat Mak­fud és Grado Moter vidékén. Az olaszok nemcsak a gépkocsiút mentén, hanem ettől keletre a karavánutakon Hau­­vas irányában is haladnak. Az olasz főparancsnokságon megjelent Buru Amedei, Volo tartomány főnöke és felajánlotta behódolását tízezer fegyverese élén. Buru Amedei megerősítette, hogy a Dessziétől Addisz-Abebáig terjedő terület valamennyi törzsfőnöke kész felajánlani be­hódolását az olaszoknak, mert meg vannak győződve arról, hogy a háborút az olaszok véglegesen megnyerték. Amedei kijelentette, hogy a félmillió abesszin harcosból, akik a háború kitörésekor fegyvert fogtak, leg­alább 250.000 esett el, vagy sebesült meg. Megvetéssel nyilatkozott a négusról, akinek helytelen taktikája okozta a vereséget és aki szégyenszemre elmenekült. Véleménye szerint az abesszinek nem tudják megvédeni Addisz-Abebát. Kisebb abesszin csapatok a Robi folyótól 30 mérföldnyire délfer­e megszállták a hegy­vidéket, hogy megkíséreljék a főváros meg­védését. A főváros védelmére rendelt csa­patok a legmodernebb fegyverekkel vannak felszerelve és a Tamarbur-hegységben épí­tik ki hadállásukat. Az abesszinek minden igyekezete arra irányul, hogy az esőzések is feltartóztassák az olaszokat, mert abban reménykednek, hogy az időjárás akasztja meg azután az előrenyomulást. A déli fronton megindult az esőzés. Az olaszok azonban ennek ellenére folytatták hadműveleteiket az egész déli front mentén. Az olaszoknál számos törzsfő jelent meg "- ajánlotta fel h°fcódolRsát. Nedibu se­rop­s­­ben most mér nők is harcolnak. Ezek töltik meg az első sorban küzdő férfiak fegy­vereit. Az olasz hadsereg balszárnyán a Nasi tábornok vezetése alatt álló líbiai zászló­alj támadást intézett Daggábur felé és­zok, a szomális katonák, a királyi lövészek, a Tiberis nevű feketeinges légió és a milícia tagjai, a szomális királyi csapatok és a gyarmati dubatok egymást felülmúlva har­coltak a végső küzdelemre elszánt, megerő­sített terepen küzdő és mindennel jól fel­szerelt ellenfél ellen. Gépkocsis csapataink üldözőbe vették a menekülő ellenséget. Csapataink az északi hadszíntéren foly­tatják előnyomulásukat Addisz-Abeba felé. A Tana-tó vidékéről elindult osztagaink el­foglalták Debra Tábort, Kassza herceg volt székhelyét. közben a Fasan-folyó partján 600 jól fel­fegyverzett abesszin harcossal találkozott. Háromórás harc után az abesszinek meg­futamodtak s a zászlóalj bevonult Dagga­­burba. A Times haditudósítója szerint Hailé Szelasszié császár keserű hangon cáfolta a meneküléséről szóló híreket. Kijelentette, hogy a végsőkig akar harcolni és várja szövetségeseinek segítségét. — Ha magamra hagynak, — mondotta a négus, — vége a Nyugatnak. A négus csütörtök reggel a fővárost környező magaslatokra érkezett és fogadta a különböző törzsek főnökeit. A császár délután négy órakor tért vissza a városba. Elesett Debra-Tabor is Az olasz csapatok az északnyugati fron­ton elfoglalták az amharai tartomány fő­városát, Debra-Tabort. A városba a Gon­­dar irányából­ előnyomuló hadoszlop vonult be, ugyanaz, amely a múlt hét folyamán megszálta a Tana-tó partvidékét. Debra- Tabor volt Kassza herceg székvárosa. A herceg palotájának ormán csütörtök reg­gel óta olasz zászló leng. Debra-Tabor el­foglalásával­­ megnyílt az olasz csapatok számára az út a godzsami tartomány fő­városa, Debra-Markosz felé. _ Szasszabané és Debra-Tabor elfoglalá­sának híre óriási lelkesedést keltett Olasz­országban. Rómában csütörtök délután örömünnepségeket rendeztek. A főváros egyetlen hatalmas zászlótenger. Az est beálltával kivilágították a középületeket. Az utcákon lelkes tömeg hullámzik s a Venezia-palota előtt tízezrek éltetik a dúcét. Drouillet kalandos útjáról és küldetéséről PÁRIZS, ápr. 30. A lapok római tudósítói hosszasan is­mertetik Drouillet francia repülő kijelen­téseit. A Matin jelentése szerint a repülő rész­letes leírást adott kalandos repüléséről, majd pedig a következőket mondotta: — Egyesek azt állítják, hogy a négus angol repülőgépen Kenyába menekült. Ez : teljesen valótlan. Küldetésem az volt, hogy felkeressem a négust. Talán a francia Ri­viérára kellett volna őt szállítanom. A né­gus nem fogja megadni magát az olaszok­nak, hanem a franciáknál keres menedé­ket. Nincs szándékában az sem, hogy­ Angliától kérjen befogadást. Ez az ostoba baleset, amely engem leszállásra kénysze­­rített, talán a menekülés utolsó reményé­től fosztja meg a négust. A Jour jelentése szerint Drouillet pá­rizsi ügyvédje kijelentette, hogy a repülő kiadatásáról szó sem lehet. Drouillet nem követett el bűntettet és az a vétség, amivel vádolják, nem szerepel a kiadásra okot szolgáltató tettek lajstromán. A repülő környezete azt hiszi, hogy Drouillet küldetése még korántsem fejező­dött be. A Paris Soir jelentése szerint Drouillet repülőt az olasz hatóságok sem ki nem adják, sem ki nem utasítják Olaszország­ból. A repülő tehát szabadon és tetszése szerint hagyhatja el Olaszországot. Kétszázötvenezer harcost vesztett Abesszínia a háborúban Az Ínyenc négus nem tudja fizetni szakácsát LONDON, ápr. 30. Gallagher, a Daily Express haditudósí­tója írja: Hailé Szelasszié nem szereti országa nemzeti eledelét, a nyers húst. A négus páratlan Ínyenc és lakomái a Savoy­ étter­­mének is becsületére válnának. Csak a a legfinomabb borokat és pezsgőket issza és még főhadiszállására, Dessziébe is gaz­dag pincét vitt magával.­­ Mielőtt a harctérre indult, 80 haditudó­sító tiszteletére fényes lakomát adott és az európai vendégeket valósággal ámulatba ejtette pazar konyhájával. De a vendégek nem sejtették, hogy a lakoma sorsa az utolsó percig hajszálon függött. Faller, a négus svájci főszakácsa sztrájkkal fenye­­getődzött, ha nem kapja meg négyhavi hát­ralékos fizetését. A főudvarmester az utolsó pillanatban Faller feleségének szállodájába rendőröket küldött, akik letartóztatták a szálloda összes alkalmazottait, mire meg­bénult a szálloda egész üzeme és az euró­pai vendégek azzal fenyegetődztek, hogy az Imperial-szállóba költöznek át. Faller erre hajlandónak nyilatkozott a sajtóebéd elkészítésére, ha szabadon bocsátják fele­sége alkalmazottait.

Next