Budapesti Hírlap, 1936. május (56. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-15 / 112. szám
A TESz küldöttsége Bornemisza Géza iparügyi miniszternél A Társadalmi Egyesületek Szövetsége elnökségének és központi választmányának mintegy száztagú küldöttsége üdvözölte csütörtökön délután az iparügyi minisztérium nagy tanácstermében Bornemisza Géza iparügyi minisztert abból az alkalomból, hogy a kormányzó érdemeinek elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. A küldöttség nevében Zadravecz István nyugalmazott tábori püspök üdvözölte a minisztert. — Nagyméltóságod — mondotta a többi között — önzetlenségével, férfias jellemével és tántoríthatatlan hűségével, amellyel önmaga ifjú életét és minden értékét ráhelyezte ennek a szegény hazának az oltárára, kivívta az öregebb nemzedék elismerését, mert az öregebb nemzedék bizakodva hisz munkássága jövendő eredményeiben. De ugyanakkor példaképet állított fel Nagyméltóságod az ifjú nemzedék számára is. — Nagyméltóságod, amidőn építjük az új világot, tisztelettel hajol meg az ősi világ hagyományai előtt. Kérjük Nagyméltóságodat, haladjon előre ezen az úton, mert ez az egyetlen út, amely biztos révbe vezet. A TESZ nemcsak most, örömében óhajt résztvenni, hanem majd küzdelmeiben, félreértetéseiben is teljes erejével és energiájával akar Nagyméltóságod mellett maradni. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott beszédre Bornemisza Géza iparügyi miniszter a következőképpen válaszolt: — Rendkívül meghatottak a kedves üdvözlő szavak, különösen jól esett a kedves ünneplés és megtiszteltetés, mert azok részéről jött, akikkel immár másfél évtizede dolgoztam a keresztény nemzeti eszmék szolgálatában. — Jól esik látni a bizalom és szeretet eme megnyilvánulását, mert az a meggyőződésem, hogy a politikus soha sem nélkülözheti maga mögül azt a támasztékot, amelyet az egységes nemzeti közvélemény ■jelent. Ezt az egységes magyar közvéleményt van hivatva megteremteni és fenntartani a TESZ, éppen azért a tisztánlátó magyar politikusnak sohasem szabad lebecsülnie a TESZ munkáját, annak jelentőségét. — Amikor ezelőtt tizennégy hónappal a kormányzó úr kegye és a miniszterelnök úr bizalma folytán a magyar kormány tagja lettem, az lebegett szemem előtt, hogy szorgalmamat, munkaképességemet és tudásomat teljes mértékben állítsam a reám váró feladatok szolgálatába, mert az a meggyőződésem, hogy csakis a becsületesen végzett munkával lehet kitaposni az utat, amelyen a magyarság jövőjének haladnia kell. S most, tizennégy hónap után ugyanúgy látom, hogy nincs ok a kishitűségre. — Amikor itt felsorakozni látom a TESz vezetőségét, azokat a kedves bajtársakat, akikkel több mint másfél évtizeden át napról-napra való munkával raktuk le a nemzeti keresztény mozgalom alapjait, s amikor azt látom, hogy minden megpróbáltatás és szomorúság ellenére, amely bennünket a magyar közéletben érhet, ez a tábor ma is tántoríthatatlan hűséggel tart ki azon az úton, amelyen a nagy tanulságok levonása után megindult, akkor erőink csak megsokszorozódnak. Legyenek meggyőződve arról, hogy én sohasem fogom cserbenhagyni a zászlót. A miniszter beszédét a küldöttség tagjai nagy tetszéssel és tapssal fogadták. (Extra nagy női ruhák erősebb termetű hölgyek számára.) A Kálvin-téri Fenyves Áruház nagy súlyt helyez arra, hogy az erősebb testalkatú hölgyek is bőséges választékot találjanak kész ruhákban és fehérneműkben, 130 és 135 csipőbőségig ,,extra nagy” méreteket készíttetett a cég, amelyek a nagy méretek dacára, igen jutányosak; — például extra nagy crepe de chine női ruhák 9.80, extra nagy imprimé crepe de chine ruhák 15.80, extra nagy mosó ruhák 5.80, extra nagy delén pongyolák 4.80, extra nagy kombinék, hímzés és azsúr díszítéssel 2.90 pengő, extra nagy finom sarmőz kombinék, dús hímzéssel 5.80, extra nagy hálóingek, szintén dús hímzéssel már 3.50 kaphatók a Kálvin-téri Fenyves Áruházban. A cég nőiruha képes árjegyzékét készséggel küldi meg az érdeklődő hölgyközönségnek. (Gyomorbajos embereknél) nagy megkönnyebbülést okoz, ha félórával étkezés előtt három-négy evőkanálnyi természetes „Ferenc József” keseravizet vesznek be. — (Hubay Jenőről neveznek el egy gyermekotthont.) A főváros III. kerület, Zuglói út 1. szám alatt működő gyermekotthonát, amely óvodás gyermekek befogadására szolgál, hétfőn ünnepélyes keretek között dr. Hubay Jenő gyermekotthonnak keresztelik el. Az indokot erre az elhatározásra az adta, hogy Hubay Jenő dr. esztendők hosszú sora óta rendkívü nagy áldozatokat hozott erkölcsi és anyagi téren egyaránt a fővárosi gyermekotthonok érdekében. A kiváló zeneszerző a magyar Rádiótól kapott rádióelőadásaiért járó összes tiszteletdíjait, amely többezer pengőt tett ki, maradéktalanul a fővárosi gyermekotthonok fenntartási és fejlesztési céljaira adományozta. A hétfői névadó ünnepségen vitéz nagybányai Horthy Miklóné is megjelenik, a főváros képviseletében pedig Szendy Károly polgármester megy el a törvényhatósági bizottság számos tagjának kíséretében. 4 Budapesti Hírlap filmbemutatója május 17-én vasárnap id. e. 11 órakor Romnia filmszínházban. Bemutatásra kerül Mór Károly első magyarul beszélő filmregénye A SIVATAGON KERESETŰI (Színes trükkfilmek, hiradók) Fildras helyül a Minden látogató ajándékot kap ! Jegyek kizárólag a BUDAPESTI HÍRLAP jegyirodájában, Vill., József körút 5. Tel.: 40000,444-01. 1936 MÁJUS 16, PÉNTEK B. H. a magyar-svájci búza-tárgyalások eredménye A svájci szövetségi kormány kiküldötteivel a múlt szombaton megkezdett tárgyalások ma egyezmény megkötésére vezettek, amelyet svájci részről Ebrard dr., a svájci szövetségi gazdasági minisztérium kereskedelmi osztályának aligazgatója és Laesser, a szövetségi gabonaközpont igazgatója, magyar részről Vladár Ervin követségi tanácsos, a külügyminisztérium kereskedelempolitikai osztályának helyettes vezetője írt alá. A tárgyalások eredményeképpen Svájc az 1935. évi termésből további 11000 vagon búzát vesz át. A svájci kormány azonkívül kijelentette, hogy ha a magyar búzapiac viszonyai lehetővé teszik, hajlandó még 2000 vagon régi búzát és az új termésből annak idején 15.000 vagonig terjedő menynyiséget átvenni. A két kormány megállapodott abban, hogy az 1935-ben megállapított évi kontingenseket a fizetési egyezménynek folyó évi szeptember 15-éig történt meghosszabbításával kapcsolatosan ugyanez időpontig aránylagosan rendelkezésre bocsátják. Végül megállapodtak, hogy június—július folyamán Bernben további tárgyalásokat folytatnak a folyó kérdésekről. * (Az Emericana Liszt Ferenc Zenekara) május 15-én este fél 8 órai kezdettel a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Kondela Géza dr. vezényletével, ünnepi Liszt-hangversenyt rendez. Közreműködik Kfr. Hír Sári és a terézvárosi plébániatemplom énekkara Kemenes Frigyes karnagy vezényletével. Ez alkalommal kerül első bemutatásra Budapesten Lisztnek Az Éj (La Notte) című gyászódája, amelynek vezérkönyvére jegyezte föl Liszt, hogy ha lesz temetésén muzsika, játsszák akkor ezt a művét a benne előforduló magyar motívumok miatt. (Jó emésztés — fél egészség.) Már a legrégibb orvosok is teljes tudatában voltak annak, hogy az emésztés a jó egészségnek egyik alapfeltétele. Az utóbbi években úgy az orvosok, mint a közönség között nagy népszerűségre tettek szert az Artin-drazsék, mert hatásuk biztos, mégis enyhe. Népszerűségüket különösen annak köszönhetik, hogy olcsók és nem mint hashajtók hatnak, hanem fájdalommentes, normális anyagcserét idéznek elő. Este 2—3 szem Artin-drazsé bevétele után rendes, mindennapi anyagcsere áll elő, úgy, hogy az ember nem is gondol arra, hogy előző este hashajtót vett be. (Háziasszonyok!) Megjelent a Dr. Oetker gyár 1938 évi első kiadású fényképes receptkönyve, melyet kívánságra bárkinek Ingyen és bérmentve küld. Dr. OETKER A. Tápszerművek, Budapest, VIII., Conti utca 25. Sütőpor és vanillincukor ára most levelenkint 12 fillér. GYÁSZROVAT Vitéz szászújfalusi Felszeghy János, a pécsi királyi ügyészség elnöke, emléklapos főhadnagy csütörtökön hajnalban 57 éves korában meghalt. Az elhunyt 1925-ben került Veszprémből a pécsi ügyészség élére. A törvényhatósági bizottságnak tagja, a pécsi járásnak vitézi hadnagya volt és élénk részt vett minden pécsi társadalmi és szociális mozgalomban. Temetése szombaton délután lesz Pécsett. özv. Szondy Pálné, született Dienstenberger Berta nyug. áll. isk. igazgató özvegye életének 83. évében május 10-én Nagyatádon elhunyt. Temetése 12-én volt a nagyatádi köztemetőben a róm. kat. egyház szertartása szerint. Csutak Vilmos, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó református gimnázium igazgatója, a Székely Múzeum igazgatója csütörtökön reggel agyvérzés következtében hirtelen meghalt. Temetése május 16-án délután három órakor lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum díszterméből. Olvassa el a szlfvasvaság legújabb számát! A LAP CÍME: BUDAPEST, IV. VÁCI UTCA 36(Kiotild palota) Előfizetések egy évre #p SZÍNHÁZ Herczeg Ferenc ünneplése Bécsben — Nagy sikert aratott a Szendrey Júlia a Burgszínházban. — BÉCS, máj. 14. (A Budapesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése.) A Burgszínházban csütörtökön este mutatták be Herczeg Ferenc Szendrey Júliáját. Júliát Wagener Hilda, a Burgszínhéz ünnepelt művésznője alakította, Horváth szerepét Steinböck Félix, Trubeckoj herceg szerepét pedig Hennings Fred játszotta. A darabot Rosenthal Frigyes rendezte. A színpadi képek és kosztümök Geyling Rémig tervezései. Herczeg Ferenc színműve az első perctől kezdve lekötötte a közönség érdeklődését és az előadás befejeztével a nézőtér lelkes tapsaira a szerzőnek és a szereplőknek sokszor kellett megjelenni a függöny előtt. Herczeg Ferenc darabja iránt egész rendkívüli érdeklődés mutatkozott meg. A Burgszinház nézőtere a legelőkelőbb közönséggel telt meg. Az egyik páholyban ott volt Miklós elnök felesége megjelent Ausztria új közoktatásügyi minisztere, Perntner dr., azonkívül ott volt Bécs alpolgármestere, Lahr őrnagy, Lehár Ferenc, valamint az osztrák politikai, irodalmi és társadalmi életnek számos előkelősége. A magyar követség részéről Rudnay Lajos követ jelent meg. Előadás utánn Rudnay magyar követ Herczeg Ferenc tiszteletére vacsorát adott, amelyre többek között hivatalos volt Perntner közoktatásügyi miniszter, a minisztérium vezető tisztviselői, a magyar követség tagjai, Röbbeling Hermann igazgató és az előadó művészek. ' -- - *s-v A premier előtt az Osztrák-Magyar Társaság az Imperial-szállóban teát adott Herczeg Ferenc s az ugyancsak Bécsben időző Németh Antal és Marácsi Jenő tiszteletére. Kodály- és Bartók-bemutató a Kecskeméti Dalárda estjén A fejlett zenekultúrájú magyar vidéki városok között Kecskemét kétségtelenül az első sorban áll. A „híres város” zenei teljesítményeiről is híres. Mindenekelőtt az egészen régi és az egészen modern szerzők műveit mutatják be előadás tekintetében is kitűnő hangversenyeiken. Ennek az eleven zenei életnek a fáradhatatlan és nagyon tehetséges vezére Vásárhelyi Zoltán, a Kecskeméti Városi Dalárda karnagya. Csütörtökön este Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében adtak hangversenyt a kecskemétiek. A régiek közül bemutatták Dowkind és Lasso egy-egy finom madrigálját, Binchois három bájos dalát és Brudehude „O, Gottes Stadt” című, nemesen egyszerű és mély költészettel átszőtt szólókantátéját. A mai szerzőket Kodály és Bartók képviselte az est műsorán, mégpedig eredeti kórusbemutatókkal. Kodály Zoltán székely népballada-feldolgozása, a „Molnár Anna”, a legbonyolultabb harmónianyelvvel hiánytalanul felkelti a népballada művészi primitívségének az illúzióját. A szöveg szavain túl élő drámát adja, annak őseréjét és idegborzoló titokzatosságát. A férfi és női szólamok festői párbeszéde, a gyermekét táplálni hazajáró halott szavának túlvilági halksága, az énekbeszéd közvetlensége és a hangképek ködös pasztellszínei, valami olyan megkapó és megrázó egészbe olvadnak, amely még Kodálynak, a kórusszerzés nagymesterének oeuvréjéből is kimagasodik. Bartók Bála évekkel ezelőtt komponálta azt a három magyar népdal-kórust, amelyet a kecskemétiek énekeltek először. Eddig egyetlen énekkar sem vállalkozott a betanulására, a szinte elképzelhetetlen ritmikai és intonálási nehézségek miatt. Bartóknak ez a szerzeménye a sokszólamúság egészen újszerű értelmezése, a kórus-technika geniálisan merész továbbfejlesztése. A szólamok ritmus és harmónia tekintetében teljesen különállónak, egymástól függetlennek tetszenek, de az együtt-megszólalásuk mégis tömör és teljes egész benyomását teszi. Ez a stílus pompásan ülik a parasztnótákhoz. Úgy hat, mintha véletlenül összeverődött, vidám falusi nép énekelne a maga kedvére, kiki azt, ami éppen eszébe jut, és úgy, ahogy neki jólesik, és mintha magában a dalban volna az a varázs, amely mindezt művészi egységbe fogja össze. A hangversenyt Kodály két dalával és „Jézus és a kufárok" című kórusával fejezték be. ti közreműködők közül elsősorban Vásártyi Zoltáné és remek vegyeskórusáé volt az "",■-mérés. Kifogástalan szabatossággal, magasrendű kultúrával és iskolázottsággal énekelték el a rendkívül nehéz műveket. A szóló-énekszámokat Gergely Vus adta elő értékes hanganyaggal és minden tekintetben művészien. A hangszer-kísérettel Vásárhelyi Zoltánná, a kitűnő, muzikális zongoraművésznő, valamint a vonósok: Balázs Frigyes, Deák István, Móri Béla és Baróti György egészítették ki a kecskemétiek pompás együttesét. A közönség lelkesen ünnepelte a szereplőket és velük együtt a jelenlevő Kodály Zoltánt. (Op.) A Ganz Szimfonikus Zenekar bemutatkozása A Ganz Ének- és Zeneművészeti Egyesület kebelében alakult Ganz Szimfonikus Zenekar csütörtökön rendezte bemutatkozó hangversenyét a Ganz-gyárban. Közel háromezer hallgató gyűlt össze erre az ünnepélyes alkalomra, a Ganz-gyárnak háziünnepére. Bevezetőül Würtzler Béla tanár, a Ganzgyár főtitkára vázolta az új zenekar keletkezésének történetét. A Ganz-gyári férfikar mutatkozott be elsőnek. Koncz Ferenc karnagy vezényletével a Hiszekegyet, majd Környey „Magyar Visszhang”-ját és Bródy „Férfiének”-ét adta elő fegyelmezetten, lendülettel és meglepően csiszolt előadással. Ezután a zenekar Flotow ,,Mártá”-jának frissen pergő nyitányát játszotta el Fridi Frigyes karnagy szuggesztív vezényletével. A közel százfőnyi együttes jól összehangolt előadása, a dinamikai árnyalások gazdag hullámzásával megérdemelt nagy sikert aratott. Szünet után a zenekar még Schubert h-moll szimfóniáját, Strauss „Kék Duna” keringőjét és Kéler „Rákóczi-nyitány”-át adta elő egyre fokozódó hatással. Az énekkar számai közül kiemeljük Würtzler Béla Ady-kórusát, amely igazi költőszív ihletett alkotása. A Ganz-gyár hangversenye fényes bizonyságát adta annak az egészséges munkaszellemnek, amely a magyar iparért és kultúráért vállvetve küzd és így a magyar nemzeti ügyet szolgálja. (s. g.) * (Díszsírhelyre temetik pénteken Mihályfi Károlyt.) Pénteken délután négy órakor temetik a Kerepesi úti temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyre Mihályfi Károlyt, a Nemzeti Színház nagy halottját, aki szerdán nyolcvan esztendős korában húnyt el. A híres Rómeót, a Kaméliás hölgy Duval Armandját a Nemzeti Színház nevében Németh Antal dr. igazgató búcsúztatja. A tagok részéről Odry Árpád beszél, a Színészszövetség nevében pedig Kertész Dezső mond beszédet a magyar színjátszás nagy halottjáról. * (A Tristan századik előadása.) Az Operaházban csütörtökön került századszor szinte Wagner Richard hatalmas szerelmi költeménye, a Tristan és Izolda. Első budapesti előadása 1901. novemberében volt; Burián és Vasquez grófné énekelték a főszerepeket. Vezényelt Kerner István. Maga Wagner Richard „legmértéktelenebb” művének nevezte ezt a zenedrámát, mert a szereplők képességeitől szinte lehetetlenül sokat kívánnak a szólamok. Nagy teljesítménye tehát az Operaháznak ez a száz Tristan-előadás, amelyeknek szereplői közül a legkiválóbbakat említjük: Sebeők Sári, Haselbeck Olga, Anthes György, stb. Az első teljes magyar Tristan-előadás 1930 szeptemberében volt, Závodszky Zoltánnal és Kémethy Ellával a címszerepekben, ők vitték diadalra a csütörtöki jubiláris előadást is, régóta fémjelzett művészetükkel. Mellettük Kálmán Oszkár, Budanovits Mária és Szende Ferenc szintén ismert alakítása aratott sikert, Failom lendületes vezetésével. (—■k —aj* (Kamarest.) A Vigadó kistermében csütörtökön a bécsi Kolisch-vonósnégyes hangversenyezett. A magyar főváros zeneértő közönsége előtt nem könnyű a sikeres szereplés, miután az elmúlt hetekben a Waldbauer-, a Roth- és a Léner-kvartett kényeztette el kiváló művészi teljesítményekkel. A A Konsch-négyes remek kamarazenét nyújtott s elsősorban hangszépségével és tökéletes stíluskészségével ragadta el hallgatóságát. Műsorán Bartók Béla ötödik vonósnégyese, Mozart és Schubert egy-egy opusza állott. A közönség melegen ünnepelte a kiváló művészieket. (dpa)