Budapesti Hírlap, 1936. július (56. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-01 / 148. szám

1938 JÚLIUS 1. SZERDA B. H. DARÁNYI KÁLMÁN: Termésfeleslegünk elhelyezése és állatkivitelünk biztosítva van A földmivelésügyi miniszter Péchy László képvisel­ő beszámolóján MÁTÉSZALKA, jún. 28. Péchy László országgyűlési képviselő vasárnap délelőtt tartotta Mátészalkán be­számolóját, amelyen Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese is felszólalt és hosszabb beszé­det mondott.­­Darányi Kálmán földmívelés­­ügyi miniszter vasárnap reggel megtekin­tette a mátészalkai téli gazdasági iskolát, majd a tisztviselőkar üdvözlését fogadta a vármegyeházán. Innen ment át Mikecz Ödön dr. miniszteri osztályfőnök, a minisz­terelnökségi sajtóosztály vezetője és Péchy Szabolcs főispán kíséretében a Kölcsey­­térre, ahol akkorára már nagy tömeg gyűlt egybe. A hallgatóság sorában ott voltak Károlyi Gyula gróf felsőházi tag, volt mi­niszterelnök, Putnoky Móric, a képviselő­ház háznagya, Mecsér András, Gergelyffy András, Konkoly-Thege Kálmán, Máriássy Mihály, Szinyei Merse Jenő, Meskó Rudolf, Leel-Őssy Árpád, Molnár Imre és Vásár­helyi Sándor országgyűlési képviselők. Péchy Szabolcs főispán megnyitó szavai után Péchy László országgyűlési képviselő elmondotta beszámolóját, amelynek során megemlékezett a kormány elmúlt évi mun­kásságáról. Eckhardt mindenkit támadott, aki hatalmon volt — A politikai helyzet tiszta és világos, *— mondotta többi között Péchy László képviselő. " Jószándékú és tettrekész kor­mányunk és erős többségi pártunk van, amely párt kötelességének tartja, hogy tá­mogassa a kormányt önzetlen munkájában. A párt minden tagjának meggyőződése, hogy a kormányra és a többségi pártra szüksége van az országnak, éppen ezért minden ellenzéki támadás ellenére egysé­gesen halad a maga útján és semmi sem fogja megbontani a párt sorait. Ha sor kerül az alkotmányjogi reformokra, a kor­mánypárt is új és becsületes választójogot kíván, az első azonban a kenyér és a gazdasági megerősödés. — A választások során — folytatta a képviselő — Eckhardt Tibor azzal táma­dott engem, hogy ne szavazzon rám senki, mert én Bethlen híve vagyok. Tény, hogy tizenegy esztendeig voltam Bethlen István gróf kormányelnöksége alatt főispán. Fel­tétlen elismeréssel adózom az ő nagy kva­litásainak s igen sajnálom, hogy pártunk­ból kilépve, passzivitásba vonult. Ez azon­ban nem zárja ki azt, hogy ne támogas­sam hűségesen miniszterelnökünket, Göm­bös Gyulát, akiről tudom, hogy önzetlenül kívánja szolgálni népét és faját. Mindnyá­jan egységesen követjük és támogatjuk őt. Eckhardt Tibor a legerősebben és a leg­durvább módon támadott mindenkit, aki a hatalmon volt; támadta Bethlen István grófot is s akkor Gömbös Gyula felé tekin­tett „titkos elgondolásokkal”, most pedig Bethlen István grófnál Kanosszát járva, őt akarja felhasználni céljainak elérésére. Beszéde végén a kormány külpolitikai tevékenységét méltatta. Péchy László be­számolóját a népgyűlés közönsége nagy tetszéssel és tapssal fogadta. Biztosítottuk búzafeleslegünk elhelyezését Ezután Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese mondott beszédet. Mindenekelőtt­ örömét fejezte ki azon, hogy a vidéken a termés kivételes jó ered­ménnyel kecsegtet. De már itt elénk tolul !— mondotta az első nagy kérdőjel: mi lesz a terméssel, ha betakarítottuk, tudjuk-e meg­felelően értékesíteni és milyen áron? A római megegyezés alapján sikerült biztosítanunk, hogy termésfeleslegünk jelentékeny részét Olaszország és Ausz­tria átveszi tőlünk. Az idén, amikor nagyobb termésfeleslegre van kilátá­sunk, sikerült ezenfelül másfél millió méter mázsa gabona elhelyezését bizto­sítanunk Svájcban. A legutolsó napok­ban pedig megállapodást tudtunk kötni két olyan más állammal is, ahol eddig búzánknak nem volt piaca. Nagyjában tehát biztosítottnak tekinthetjük az ezévi jobb termés mellett is búzafeles­legünk elhelyezését. Beszéde további során Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy a nagyobb kiviteli felesleg mellett is a kormány fenntartja ebben az évben is a múltévi állomási limitárakat, ami kétségtelenül megnyugtatólag kell, hogy hasson a gazdatársadalomra. A Tiszántúl ötven fillérrel magasabb lesz a limitár, mint a Dunántúl, mert tekintetbe kell venni a Tiszántúlra nézve hátrányosan alakuló tarifális és vasúti szállítási ár­­külöbözeteket. Súlyos ellenállásokat leküzdve biztosí­totta a kormány azt is, hogy állatfelvite­lünk Ausztria és Csehország felé a szerző­désben megállapított lehetőségen felül tör­ténjék. Ugyanezt mondhatja a német­­országi kivitelre is. — A kormány mindent elkövet — folytatta a miniszter —, hogy a gazdaközönség meg­felelő alátámasztása mellett más társa­dalmi osztályokra is gondoljon. A gazda­­közönséggel a legszorosabb összefüggésben áll a gazdasági munkásosztály, mert ennek egész létalapja gazdasági életünk kedvező, vagy kedvezőtlen alakulásától függ. A kis­emberek és a gazdasági munkásosztály érdekében a kormány különböző igen fon­tos intézkedéseket tett. Ezek között szere­pel a közmunkaváltság leszállítása is; bár­milyen csekély dolognak látszik is ez, vég­eredményben öt millió pengő kiesést jelent az állam költségvetésében. Az egy­ szoba és mellékhelyiségekből álló házak adómen­tesítése ugyancsak sok millió pengős ki­esést fog jelenteni a költségvetésben. De más vonatkozásban rendeleti úton is igye­kezett a kormány a kisemberek helyzetén javítani. — Mint földmivelésügyi miniszter — folytatta Darányi Kálmán — igen fontos­nak tartom gazdaközönségünk szaktudá­sának fejlesztését, hogy a gyermekek, ha majd apáik örökébe lépnek, kellő szellemi felkészültséggel és szaktudással tudjanak részt venni abban a nehéz és nagy verseny­ben, amelyben eredményt csak úgy érhe­tünk el, ha a fejlettebb országok mezőgaz­dasági színvonalán tudjuk mi is termelé­sünket folytatni. Az ország érdekében mindenki jelentse be termését — Még egy fontos kérdésre kívánok rá­mutatni — folytatta a miniszter. — Ami­kor erről beszélek, az ország egész gazda­társadalmához szólok. A magyar gazda, amikor arról van szó, hogy termésered­ményét bejelentse, mindig arra gondol, hogy hátha jön a finánc és több adót fog kivetni, jól teszi tehát, ha nem jelenti be egész termését. Amikor a földművelésügyi miniszter kérdéssel fordul a gazdaközön­­séghez és választ kér arra, hogy mennyi búzája, rozsa és árpája termett, teszi ezt azért, mert tudni szeretné, hogy mennyi szükséges a termésből a belső fogyasztásra és mennyi lesz az a mennyiség, amelyet mint felesleget az országból kivihetünk és amelyre piacot kell szereznünk. A földmí­­velésügyi miniszter, aki tisztán ebből a szempontból fordul ezzel a kérdéssel a gazdaközönséghez, elvárhatja, hogy pontos adatokat szolgáltassanak be neki, mert különben olyan helyzet áll áll elő, mint aminőnek a következmé­nyeit a múlt évben is sajnosan kellett tapasztalnunk a burgonyatermés körül. — Éppen ezért — folytatta a miniszter — azzal a kéréssel fordulok a gazda­­társadalomhoz, hogy ne úgy tekintsék ezt a felszólítást, mintha azért kérnék be az adatokat, mert át akarnék adni az adófizető hatóságnak. Ezek az ada­tok a földművelésügyi miniszter tájé­koztatására szolgálnak kizárólag. Csak helyes, az igazságnak megfelelő beval­lása útján lehet megállapítani az ország termésmennyiségét. Európa igazságos békéjének eszméjét szolgáljuk — A külpolitikai kérdésekről — mon­dotta a miniszter — csak annyit kívánok kijelenteni, hogy a kormány minden tö­rekvése arra irányul, hogy barátokat sze­rezzen annak a külpolitikának, amely az igazságos béke­­eszméjét kívánja Európá­ban érvényre juttatni. Itt, a magyar határ közelében, szükségesnek tartom kijelen­teni azt is, hogy a magyar kormány el van határozva arra, hogy a rendelkezésére álló békés eszközök teljes igénybevételével megvédje azokat az érdekeket, amelyek védelmét nemzetközi szerződések biztosít­ják állampolgáraink és idegen állampolgár­ságú testvéreink részére. A földmivelésügyi miniszter beszédét nagy tapssal és éljenzéssel fogadta a be­­számológyűlés közönsége. Utána Molnár Imre dr. és Leel-Őssy Árpád országgyűlési képviselők mondtak nagy tetszés mellett beszédet. Darányi Kálmán Csengeren Darányi Kálmán vasárnap délután Csen­­gerbe ment át. Útközben Szatmár, Ököritó, Porcsalma és Pátyod községekben is igen lelkes és meleg ünnepléssel fogadta a köz­ségek lakossága a községek bejáratánál felállított diadalkapuknál. Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter, Péchy Szabolcs főispán, Mecsér András és még több or­szággyűlési képviselő társaságában mind a négy községben megállt és rövidebb időt töltött az egybegyűlt polgárság körében. Csengeren a Horthy Miklós­ utca bejára­tánál volt az ünnepélyes fogadtatás. Itt lovas- és kerékpáros bandérium várta a helyettes miniszterelnököt és benn a köz­ségben mintegy 3000 ember gyűlt egybe fogadására. Mecsér András üdvözölte vá­lasztókerülete nevében a földmivelésügyi minisztert, aki válaszában a kormánynak a termésértékesítés érdekében tett intézke- Utazási cikkek, Bőröndök Kazetták Kosarak Nécessaitek nagy választékban comm A MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA déseit ismertette. Ecsedy Antal kisbirtokos zárószavai után az egybegyűltek elhatároz­ták, hogy Gömbös Gyula m­iniszterelnököt táviratilag üdvözlik. Darányi Kálmán földmivelésügyi minisz­ter megtekintette még a szarvasmarha­tenyészetet, majd Porcsalmára ment, ahol Péchy Szabolcs főispán teát adott tisztele­tére. Innen Tibor szállásra utazott Károlyi Gyula gróf meglátogatására és ott töltötte el Károlyi Gyula gróf vendégeként a má­sodik ünnepnapot is. Az ellenzék felelőtlen kri­tikája nem tudta megmér­gezni a magyar nép lelkét Bornemisza Géza a csődöt mondott ellenzéki taktikáról, az ipar és a mezőgazdaság harmonikus együttműködésé­ről., Marschall Ferenc a kormány alkotmányhűségéről, Antal István a népi gondolat nemzetfenntartó erejéről Az iparü­gyi miniszter, a földmívelésü­gyi és az igazság­ügyi államtitkár az „abaúji napokon“ Törs Tibor és Bárczay János képviselői beszámolóján ABAUJSZÁNTÓ, jún. 30. Bornemisza Géza iparügyi miniszter szombaton és vasárnap kétnapos körutat tett Abaújtorna és Zemplén vármegyében, ahol megnyitotta az „Abaúji napok”-at s résztvett és felszólalt Bárczay János dr. és Törs Tibor országgyűlési képviselők be­számológyűlésein. Az iparügyi miniszter szombaton délután titkára, Tóbiás Kornél dr. miniszteri titkár kíséretében gépkocsin érkezett Gönczre, ahol a község határában lovasbandérium­mal és diadalkapuval várták. A Kulturház előtt Antal István dr. igazságügyi államtit­kár — aki már délelőtt vonaton érkezett meg és felszólalt a délelőtti gönci beszá­mológyűlésen — továbbá Patay Sámuel főispán, Szentimrey László, Vitéz Árpád és vitéz Szalay László országgyűlési kép­viselők, valamint nagyszámú közönség fo­gadta a minisztert. Bornemisza Géza iparügyi miniszter Göncről Pálházára ment s itt Bárczay Já­nos beszámológyűlésén rövid beszédet mon­dott, majd vasárnap reggel Abaujszántóra ment az „Abaúji napok” megnyitására. Az iparügyi miniszter részt vett a Falu­ Szövet­ség kerületi gyűlésén. Krúdy Ferenc or­szággyűlési képviselő megnyitója után Marschall Ferenc földmivelésügyi állam­titkár szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a kormány akkor, amikor a falut erősítő po­litikát folytat, nem egyoldalú osztálypoliti­­­kát követ, mert amikor a falut védi és erő­síti, tulajdonképpen az egész nemzet erejét védelmezi és növeli. Az eredményes birtokpolitika előfeltétele a gazdasági kultúra fejlesztése . Annak az agrárpolitikának, amelyet az utóbbi évek során követtünk, az értéke­sítés kérdése áll a központjában. Itt fel­adatunk az volt, hogy a gazda megélheté­sét alig biztosító rendkívül alacsony mező­­gazdasági árszínvonalat megjavítsuk. A kormány azonban termelési kérdésekkel is behatóan foglalkozott. Az utóbbi évek so­rán ezen a téren is nagy haladás mutat­kozik, mert a minőségi temetésben értékes eredményekre mutathatunk. Minőségi ter­ményeinkkel, a finom magyar gyümölccsel és a bánkúti búzával még a magas külföldi vámsorompókat is át tudjuk törni. — Örömmel jelenthetem, hogy szeptem­bertől kezdve a tanítóképző intézetekben gazdasági kiképzésben is részesülnek a fal­vakba kimenő tanítók, a már végzett taní­tókat pedig nyári tanfolyamokon képzik ki. Ezenkívül arra törekszik a kormány, hogy minden járásban legyen téli gazda­sági iskola. Erre a két pillérre akarjuk fel­építeni a falu kultúráját, mert eredményes birtokpolitikát is csak akkor folytatha­tunk, ha megadjuk a népnek a gazdasági előrehaladás kulturális előfeltételeit.­­ Mindezeken kívül azonban messzete­­kintő és szélesebb alapokon kidolgozott agrárpolitikát is kell folytatnunk, nemcsak a mának és a holnapnak szólót, hanem olyat, amely hosszú évtizedekre mutat irányt. Bornemisza Géza: A mezőgazdaság nem lehet ellensége az iparnak Ezután Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter állott fel szólásra: — Mint iparügyi miniszter — mon­dotta — mindig készséggel ismerem el Magyarország foglalkozási ágai között a mezőgazdaság elsőbbrendűségét és tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a mezőgazdaság prosperitásán alapszik a nemzet boldogu­lása. — A mezőgazdaság nem lehet ellen­sége az iparnak, hiszen az iparban fog­lalkoztatottak túlnyomó része, a kisipa­rostársadalom, együtt él a falu népé­vel, osztozik annak sorsában. — Nem lehet az ipart csak mint a me­zőgazdaság fogyasztóját nézni, hanem úgy kell tekinteni, hogy a gyári üzemek több ezer munkástestvérünknek adva ke­nyeret, éppúgy­ részesei a nemzet vagyo­­nosodásának és haladásának, mint a többi termelő ágak. Csak a mezőgazdaság és az ipar harmonikus együttműködése tudja

Next