Budapesti Hírlap, 1936. július (56. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
1938 JÚLIUS 1. SZERDA B. H. DARÁNYI KÁLMÁN: Termésfeleslegünk elhelyezése és állatkivitelünk biztosítva van A földmivelésügyi miniszter Péchy László képviselő beszámolóján MÁTÉSZALKA, jún. 28. Péchy László országgyűlési képviselő vasárnap délelőtt tartotta Mátészalkán beszámolóját, amelyen Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese is felszólalt és hosszabb beszédet mondott.Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter vasárnap reggel megtekintette a mátészalkai téli gazdasági iskolát, majd a tisztviselőkar üdvözlését fogadta a vármegyeházán. Innen ment át Mikecz Ödön dr. miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője és Péchy Szabolcs főispán kíséretében a Kölcseytérre, ahol akkorára már nagy tömeg gyűlt egybe. A hallgatóság sorában ott voltak Károlyi Gyula gróf felsőházi tag, volt miniszterelnök, Putnoky Móric, a képviselőház háznagya, Mecsér András, Gergelyffy András, Konkoly-Thege Kálmán, Máriássy Mihály, Szinyei Merse Jenő, Meskó Rudolf, Leel-Őssy Árpád, Molnár Imre és Vásárhelyi Sándor országgyűlési képviselők. Péchy Szabolcs főispán megnyitó szavai után Péchy László országgyűlési képviselő elmondotta beszámolóját, amelynek során megemlékezett a kormány elmúlt évi munkásságáról. Eckhardt mindenkit támadott, aki hatalmon volt — A politikai helyzet tiszta és világos, *— mondotta többi között Péchy László képviselő. " Jószándékú és tettrekész kormányunk és erős többségi pártunk van, amely párt kötelességének tartja, hogy támogassa a kormányt önzetlen munkájában. A párt minden tagjának meggyőződése, hogy a kormányra és a többségi pártra szüksége van az országnak, éppen ezért minden ellenzéki támadás ellenére egységesen halad a maga útján és semmi sem fogja megbontani a párt sorait. Ha sor kerül az alkotmányjogi reformokra, a kormánypárt is új és becsületes választójogot kíván, az első azonban a kenyér és a gazdasági megerősödés. — A választások során — folytatta a képviselő — Eckhardt Tibor azzal támadott engem, hogy ne szavazzon rám senki, mert én Bethlen híve vagyok. Tény, hogy tizenegy esztendeig voltam Bethlen István gróf kormányelnöksége alatt főispán. Feltétlen elismeréssel adózom az ő nagy kvalitásainak s igen sajnálom, hogy pártunkból kilépve, passzivitásba vonult. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ne támogassam hűségesen miniszterelnökünket, Gömbös Gyulát, akiről tudom, hogy önzetlenül kívánja szolgálni népét és faját. Mindnyájan egységesen követjük és támogatjuk őt. Eckhardt Tibor a legerősebben és a legdurvább módon támadott mindenkit, aki a hatalmon volt; támadta Bethlen István grófot is s akkor Gömbös Gyula felé tekintett „titkos elgondolásokkal”, most pedig Bethlen István grófnál Kanosszát járva, őt akarja felhasználni céljainak elérésére. Beszéde végén a kormány külpolitikai tevékenységét méltatta. Péchy László beszámolóját a népgyűlés közönsége nagy tetszéssel és tapssal fogadta. Biztosítottuk búzafeleslegünk elhelyezését Ezután Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese mondott beszédet. Mindenekelőtt örömét fejezte ki azon, hogy a vidéken a termés kivételes jó eredménnyel kecsegtet. De már itt elénk tolul !— mondotta az első nagy kérdőjel: mi lesz a terméssel, ha betakarítottuk, tudjuk-e megfelelően értékesíteni és milyen áron? A római megegyezés alapján sikerült biztosítanunk, hogy termésfeleslegünk jelentékeny részét Olaszország és Ausztria átveszi tőlünk. Az idén, amikor nagyobb termésfeleslegre van kilátásunk, sikerült ezenfelül másfél millió méter mázsa gabona elhelyezését biztosítanunk Svájcban. A legutolsó napokban pedig megállapodást tudtunk kötni két olyan más állammal is, ahol eddig búzánknak nem volt piaca. Nagyjában tehát biztosítottnak tekinthetjük az ezévi jobb termés mellett is búzafeleslegünk elhelyezését. Beszéde további során Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy a nagyobb kiviteli felesleg mellett is a kormány fenntartja ebben az évben is a múltévi állomási limitárakat, ami kétségtelenül megnyugtatólag kell, hogy hasson a gazdatársadalomra. A Tiszántúl ötven fillérrel magasabb lesz a limitár, mint a Dunántúl, mert tekintetbe kell venni a Tiszántúlra nézve hátrányosan alakuló tarifális és vasúti szállítási árkülöbözeteket. Súlyos ellenállásokat leküzdve biztosította a kormány azt is, hogy állatfelvitelünk Ausztria és Csehország felé a szerződésben megállapított lehetőségen felül történjék. Ugyanezt mondhatja a németországi kivitelre is. — A kormány mindent elkövet — folytatta a miniszter —, hogy a gazdaközönség megfelelő alátámasztása mellett más társadalmi osztályokra is gondoljon. A gazdaközönséggel a legszorosabb összefüggésben áll a gazdasági munkásosztály, mert ennek egész létalapja gazdasági életünk kedvező, vagy kedvezőtlen alakulásától függ. A kisemberek és a gazdasági munkásosztály érdekében a kormány különböző igen fontos intézkedéseket tett. Ezek között szerepel a közmunkaváltság leszállítása is; bármilyen csekély dolognak látszik is ez, végeredményben öt millió pengő kiesést jelent az állam költségvetésében. Az egy szoba és mellékhelyiségekből álló házak adómentesítése ugyancsak sok millió pengős kiesést fog jelenteni a költségvetésben. De más vonatkozásban rendeleti úton is igyekezett a kormány a kisemberek helyzetén javítani. — Mint földmivelésügyi miniszter — folytatta Darányi Kálmán — igen fontosnak tartom gazdaközönségünk szaktudásának fejlesztését, hogy a gyermekek, ha majd apáik örökébe lépnek, kellő szellemi felkészültséggel és szaktudással tudjanak részt venni abban a nehéz és nagy versenyben, amelyben eredményt csak úgy érhetünk el, ha a fejlettebb országok mezőgazdasági színvonalán tudjuk mi is termelésünket folytatni. Az ország érdekében mindenki jelentse be termését — Még egy fontos kérdésre kívánok rámutatni — folytatta a miniszter. — Amikor erről beszélek, az ország egész gazdatársadalmához szólok. A magyar gazda, amikor arról van szó, hogy terméseredményét bejelentse, mindig arra gondol, hogy hátha jön a finánc és több adót fog kivetni, jól teszi tehát, ha nem jelenti be egész termését. Amikor a földművelésügyi miniszter kérdéssel fordul a gazdaközönséghez és választ kér arra, hogy mennyi búzája, rozsa és árpája termett, teszi ezt azért, mert tudni szeretné, hogy mennyi szükséges a termésből a belső fogyasztásra és mennyi lesz az a mennyiség, amelyet mint felesleget az országból kivihetünk és amelyre piacot kell szereznünk. A földmívelésügyi miniszter, aki tisztán ebből a szempontból fordul ezzel a kérdéssel a gazdaközönséghez, elvárhatja, hogy pontos adatokat szolgáltassanak be neki, mert különben olyan helyzet áll áll elő, mint aminőnek a következményeit a múlt évben is sajnosan kellett tapasztalnunk a burgonyatermés körül. — Éppen ezért — folytatta a miniszter — azzal a kéréssel fordulok a gazdatársadalomhoz, hogy ne úgy tekintsék ezt a felszólítást, mintha azért kérnék be az adatokat, mert át akarnék adni az adófizető hatóságnak. Ezek az adatok a földművelésügyi miniszter tájékoztatására szolgálnak kizárólag. Csak helyes, az igazságnak megfelelő bevallása útján lehet megállapítani az ország termésmennyiségét. Európa igazságos békéjének eszméjét szolgáljuk — A külpolitikai kérdésekről — mondotta a miniszter — csak annyit kívánok kijelenteni, hogy a kormány minden törekvése arra irányul, hogy barátokat szerezzen annak a külpolitikának, amely az igazságos békeeszméjét kívánja Európában érvényre juttatni. Itt, a magyar határ közelében, szükségesnek tartom kijelenteni azt is, hogy a magyar kormány el van határozva arra, hogy a rendelkezésére álló békés eszközök teljes igénybevételével megvédje azokat az érdekeket, amelyek védelmét nemzetközi szerződések biztosítják állampolgáraink és idegen állampolgárságú testvéreink részére. A földmivelésügyi miniszter beszédét nagy tapssal és éljenzéssel fogadta a beszámológyűlés közönsége. Utána Molnár Imre dr. és Leel-Őssy Árpád országgyűlési képviselők mondtak nagy tetszés mellett beszédet. Darányi Kálmán Csengeren Darányi Kálmán vasárnap délután Csengerbe ment át. Útközben Szatmár, Ököritó, Porcsalma és Pátyod községekben is igen lelkes és meleg ünnepléssel fogadta a községek lakossága a községek bejáratánál felállított diadalkapuknál. Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter, Péchy Szabolcs főispán, Mecsér András és még több országgyűlési képviselő társaságában mind a négy községben megállt és rövidebb időt töltött az egybegyűlt polgárság körében. Csengeren a Horthy Miklós utca bejáratánál volt az ünnepélyes fogadtatás. Itt lovas- és kerékpáros bandérium várta a helyettes miniszterelnököt és benn a községben mintegy 3000 ember gyűlt egybe fogadására. Mecsér András üdvözölte választókerülete nevében a földmivelésügyi minisztert, aki válaszában a kormánynak a termésértékesítés érdekében tett intézke- Utazási cikkek, Bőröndök Kazetták Kosarak Nécessaitek nagy választékban comm A MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA déseit ismertette. Ecsedy Antal kisbirtokos zárószavai után az egybegyűltek elhatározták, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt táviratilag üdvözlik. Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter megtekintette még a szarvasmarhatenyészetet, majd Porcsalmára ment, ahol Péchy Szabolcs főispán teát adott tiszteletére. Innen Tibor szállásra utazott Károlyi Gyula gróf meglátogatására és ott töltötte el Károlyi Gyula gróf vendégeként a második ünnepnapot is. Az ellenzék felelőtlen kritikája nem tudta megmérgezni a magyar nép lelkét Bornemisza Géza a csődöt mondott ellenzéki taktikáról, az ipar és a mezőgazdaság harmonikus együttműködéséről., Marschall Ferenc a kormány alkotmányhűségéről, Antal István a népi gondolat nemzetfenntartó erejéről Az iparügyi miniszter, a földmívelésügyi és az igazságügyi államtitkár az „abaúji napokon“ Törs Tibor és Bárczay János képviselői beszámolóján ABAUJSZÁNTÓ, jún. 30. Bornemisza Géza iparügyi miniszter szombaton és vasárnap kétnapos körutat tett Abaújtorna és Zemplén vármegyében, ahol megnyitotta az „Abaúji napok”-at s résztvett és felszólalt Bárczay János dr. és Törs Tibor országgyűlési képviselők beszámológyűlésein. Az iparügyi miniszter szombaton délután titkára, Tóbiás Kornél dr. miniszteri titkár kíséretében gépkocsin érkezett Gönczre, ahol a község határában lovasbandériummal és diadalkapuval várták. A Kulturház előtt Antal István dr. igazságügyi államtitkár — aki már délelőtt vonaton érkezett meg és felszólalt a délelőtti gönci beszámológyűlésen — továbbá Patay Sámuel főispán, Szentimrey László, Vitéz Árpád és vitéz Szalay László országgyűlési képviselők, valamint nagyszámú közönség fogadta a minisztert. Bornemisza Géza iparügyi miniszter Göncről Pálházára ment s itt Bárczay János beszámológyűlésén rövid beszédet mondott, majd vasárnap reggel Abaujszántóra ment az „Abaúji napok” megnyitására. Az iparügyi miniszter részt vett a Falu Szövetség kerületi gyűlésén. Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő megnyitója után Marschall Ferenc földmivelésügyi államtitkár szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a kormány akkor, amikor a falut erősítő politikát folytat, nem egyoldalú osztálypolitikát követ, mert amikor a falut védi és erősíti, tulajdonképpen az egész nemzet erejét védelmezi és növeli. Az eredményes birtokpolitika előfeltétele a gazdasági kultúra fejlesztése . Annak az agrárpolitikának, amelyet az utóbbi évek során követtünk, az értékesítés kérdése áll a központjában. Itt feladatunk az volt, hogy a gazda megélhetését alig biztosító rendkívül alacsony mezőgazdasági árszínvonalat megjavítsuk. A kormány azonban termelési kérdésekkel is behatóan foglalkozott. Az utóbbi évek során ezen a téren is nagy haladás mutatkozik, mert a minőségi temetésben értékes eredményekre mutathatunk. Minőségi terményeinkkel, a finom magyar gyümölccsel és a bánkúti búzával még a magas külföldi vámsorompókat is át tudjuk törni. — Örömmel jelenthetem, hogy szeptembertől kezdve a tanítóképző intézetekben gazdasági kiképzésben is részesülnek a falvakba kimenő tanítók, a már végzett tanítókat pedig nyári tanfolyamokon képzik ki. Ezenkívül arra törekszik a kormány, hogy minden járásban legyen téli gazdasági iskola. Erre a két pillérre akarjuk felépíteni a falu kultúráját, mert eredményes birtokpolitikát is csak akkor folytathatunk, ha megadjuk a népnek a gazdasági előrehaladás kulturális előfeltételeit. Mindezeken kívül azonban messzetekintő és szélesebb alapokon kidolgozott agrárpolitikát is kell folytatnunk, nemcsak a mának és a holnapnak szólót, hanem olyat, amely hosszú évtizedekre mutat irányt. Bornemisza Géza: A mezőgazdaság nem lehet ellensége az iparnak Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter állott fel szólásra: — Mint iparügyi miniszter — mondotta — mindig készséggel ismerem el Magyarország foglalkozási ágai között a mezőgazdaság elsőbbrendűségét és tisztában vagyunk azzal, hogy a mezőgazdaság prosperitásán alapszik a nemzet boldogulása. — A mezőgazdaság nem lehet ellensége az iparnak, hiszen az iparban foglalkoztatottak túlnyomó része, a kisiparostársadalom, együtt él a falu népével, osztozik annak sorsában. — Nem lehet az ipart csak mint a mezőgazdaság fogyasztóját nézni, hanem úgy kell tekinteni, hogy a gyári üzemek több ezer munkástestvérünknek adva kenyeret, éppúgy részesei a nemzet vagyonosodásának és haladásának, mint a többi termelő ágak. Csak a mezőgazdaság és az ipar harmonikus együttműködése tudja