Budapesti Hírlap, 1937. február (57. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

197 FEBRUÁR 2. KEDD Darányi Kálmán miniszter­­elnök kihallgatáson a kormányzónál A kormányelnök jelentést tett az államfőnek az aktuális kérdésekről — Alaptalan hírek Kánya Kálmán külügy­miniszter távozásáról — Politikai körökben Kozma belügy­miniszter lemondásával számolnak Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, Darányi Kálmán dr. miniszterelnök hét­­főn délután fél hat órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, akinek az időszerű politikai és kormány­zati kérdésekről tett jelentést. A kihallga­tás háromnegyed óra hosszat tartott. * A Magyar Táirati Iroda jelenti. Egy hétfői reggeli lapban Kozma Miklós belügyminiszter lemondásának hírével kapcsolatban kombináció jelent meg arról is, mintha Kánya Kálmán külügyminiszter is a kabinetből kiválni szándékoznék. Illetékes helyen ezzel szemben a leg­­kategórikusabban megállapítják, hogy a hír minden alapot nélkülöz. A külügy­miniszternek tulajdonított gondolat soha fel nem merült. Nemcsak a közvélemény, hanem a kormány is erről a teljesen ko­molytalan hírről a szóbanforgó lapból értesült. •­­ A fenti két hivatalos nyilatkozatból ki­tűnik, hogy Darányi Kálmán miniszterel­nök kormányzói kihallgatásán részletesen beszámolt az aktuális politikai kérdé­sekről és hogy a Kánya Kálmán külügy­miniszter távozásáról elterjedt hírek telje­sen komolytalan, légből kapott találgatások. Hétfőn délután érdeklődtünk a Kozma Miklós belügyminiszter lemondásáról nyil­vánosságra jutott hírek valódiságáról is. Jól értesült politikai körökből azt az infor­mációt kaptuk, hogy — miután a belügy­miniszter lemondásáról szóló híreket hiva­talosan ugyan meg nem erősítették, de nem is cáfolták meg — arra kell következtetni, hogy Kozma Mólés belügyminiszter le­mondása, illetőleg a hivatala alól való fel­mentése küszöbön áll. Kozma Miklós egyébként — más oldalról származó értesülésünk szerint — már ré­gebben elhatározta, hogy lemond a belügy­miniszteri tárcáról, minthogy azonban a kormánnyal szemben egyes kötelezettségeit maradéktalanul teljesíteni kívánta, csak most, ezeknek a teljesítése után váltotta valóra elhatározását. A belügyminiszter egyébként a jövő héten — mint alább je­lentjük -rá választói előtt fejti ki részlete­sen a belügyi tárcától való megválásának okait. Az elmúlt napokban különböző oldalról terjesztett hírekben szó esett arról is, hogy változások várhatók a főispáni karban. Tény az, hogy politikai gyakorlat szerint belügyminiszterváltozáskor a főispánok fel­ajánlják lemondásukat. Úgy értesülünk azonban, hogy ezúttal előreláthatólag alig lesz változás a főispáni karban. Ugyancsak beavatott politikai körök vé­leménye szerint a kormányzó nem nevez ki új belügyminisztert, hanem Darányi Kál­mán miniszterelnök fogja betölteni a bel­ügyi tárcát. Ezzel kapcsolatban az iránt is érdeklődtünk, várjon Darányi Kálmán miniszterelnök megválik-e a földmivelés­­ügyi tárcától, ha átveszi a belügyminiszté­rium vezetését, a­mint ezt egyes hírek tudni vélik. Azt az értesülést szereztük, hogy ez nem valószínű, mert erre alkot­mányjogi és közjogi szempontból semmi szükség nincs. Ha azonban e tekintetben mégis változás következnék be, nagyon komolynak látszik az a kombináció, amely szerint Marschall Ferenc földmivelésügyi államtitkár lesz az új földmivelésügyi miniszter, az államtit­kári állást pedig Vay László báró debre­ceni főispánnal töltik be. Végül szóba kerültek a hétfő délutáni sajtóban megjelent azok a találgatások, amelyek kormányrekonstrukcióról és eset­leges koalíciós kormányalakításról adtak hírt. Nem csupán kormánypárti, de mér­tékadó ellenzéki politikusok is kijelentették, hogy ez nem egyéb puszta találgatásnál, mert hiszen a domináló többségi párt mel­lett nemcsak fölösleges, de kormányzatilag is szinte keresztülvihetetlen a koalíciós ka­binet alakítása. Erre a jelen körülmények között nincsen szükség. Ennélfogva az ille­tékes tényezők nem is foglalkoznak ezzel az eshetőséggel. Kozma Miklós beszámolója Szombathelyen SZOMBATHELY, febr. 1. Kozma Miklós belügyminiszter távirat­ban értesítette Ostffy Lajos dr. főispánt, hogy 10-én este érkezik Szombathelyre és másnap, csütörtökön tartja meg beszámoló­ját választóközönsége előtt. A miniszterelnök felhívása: Ivády Béla pártelnök körlevele a Nemzeti Egység Pártjának szervezeteihez Ivády Béla a Nemzeti Egység Pártjának országos elnöke a napokban küldte szét a Nemezti Egység Pártjának összes szerve­zeteihez januári körlevelét. A körlevéllel egyidejűleg Darányi Kál­mán, a Nemzeti Egység Pártjának vezére is felhívást intézett a pártszervezetekhez, amelyben rámutat a pártszervezetekre váró feladatokra. — A nemzet korszerű pozitív és építő cselekedeteket vár tőlünk, — mondja a többi között felhívásában Darányi Kálmán. — Ehhez szükséges a nemzeti erőknek belső egységbe foglalása. A feladatok, ame­lyeknek megoldása a nemzetre hárul, olyan súlyosak, hogy a törvényhozás alkotmá­nyos tényezői és a komány nem nélkülöz­hetik a nemzeti társadalom­ támogató együttműködését. Nem ekülönítő mozgalom tehát a Nemzeti Egység mozgalma, hanem összefogó és éppen ezért nem tartalmaz ellenséges szándékot azok elen, akik ma még e szervezet keretein kívül, de tiszta, szándékkal igyekeznek a nemzetet szolgálni. A becsületes meggyőzés­ eszközeivel kell szervezeteinknek a mozgalmunktól ma még távolálló tömegeket munkatársaikul meg­­nyernték. Ivády Béla az elnöki k­örlevélben minde­nekelőtt bensőséges szavakkal emlékezik meg a párt elhunyt vezéréről, vitéz Göm­bös Gyuláról. Felhívja a párt vidéki tisztségviselőit, hogy változatlan beosztásukban és hatás­körükben továbbra is lelkesen folytassák eddig is önzetlenül végzett munkájukat. Hangsúlyozza, hogy az ifjúsági, női és propaganda csoportok közérdekű tevékeny­ségére nagy súlyt helyez. Útmutatást ad a szervezeteknek arra, hogy a párthoz tartozó országgyűlési kép­viselőkkel az együttműködést a se­rvező­­munka terén is a legmesszebbmenőleg biz­tosítsák. Figyelmezteti a pártszervezeteket, hogy a párt szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag csak olyan tagjai legyenek, aki­ket tiszta meggyőződésük hozott a pártba. — A Nemzeti Egység Pártja titkos vá­lasztásra készül, — írja Ivády Béla a többi között a körlevélben, — erőt és érté­ket a pát számára csak azok a tagok jelen­tenek, akik a párt programját meggyőző­déssel teszik magukévá. Függőségi viszony, vagy kényszerhelyzet soha, sem lehet a pár­tunkba való belépésnek indoka.. Felhívja a szervezetek figyelmét az or­szág különböző részeiben észlelt nemze­tietlen irányú titkos propagandára, amelyet a Nemzeti Egység Pártjának a maga teljes szervezeti erejével meg kell akadályoznia. — A szélső politikai kilengések — írja Ivády Béla, — a tekintélyrombolás, a nél­­külözhetetlen fegyelem és rend megbontá­sára irányulnak és ezzel az ország nyugal­ 3 ELIDA SHAMPOO Hajaról lehet megismerni ezt a szép asszonyt! Erről a hajról, melynek olyan mély a fénye és ragyogó a színe .. Mi segít ehhez a szépséghez jobban, mint a helyes ápolás Tőle lesz minden haj simulékony, jótartású és hullámos... KAMILLOFLOR SZŐKÉKNEK ÉRM­ETAFLOR BARNÁKNAK mát, békés munkáját veszélyeztetik, ame­lyeknek megóvását és biztosítását a Nem­zeti Egység Pártja legelsőrendű kötelessé­gének tartja.­­ Nemcsak a pártal, de a nemzettel szemben is kötelességet teljesítenek tehát szervezeteink akkor, amikor az ország la­kosságát ettől a szélsőséges propagandától megóvni iparkodnak. Végül annak a biztos reményének ad ki­fejezést, hogy a­­Nemzeti Egység Pártja szervezetei és hívei, akik önzetlenségüknek, áldozat- és munkakészségüknek négy éven át olyan tiszteletreméltó módon adták ta­­nújelét, a keresztény és nemzeti irányú politika érdekében kötelességeiket ezentúl is maradéktalanul teljesíteni fogják. A körlevélhez Ivády Béla a kül- és bel­politikai, valamint a gazdasági helyzetről részletes tájékoztatót csatolt a szervezetek részére. A körlevelet úgy a párt képviselőtagjai­nak, mind az összes pártszervezeteknek el­küldték. RÁKÓCZY IMRE az új sajtófőnök az igazságért a magyar betű erejével harcoló tisz­tességes újságírás mellett tett hitet A politikai újságírók elbúcsúztak Mikecz Ödöntől és üdvözölték Rákóczy Imrét A budapesti napilapok politikai rovat­vezetőinek testülete hétfőn délelőtt a mi­niszterelnökség sajtóosztályán búcsúztatta Mikecz Ödön belügyi államtitkárt, a mi­niszterelnökség sajtóosztályának volt ve­zetőjét és üdvözölte Rákóczy Imre minisz­teri tanácsost, a sajtóosztály új vezetőjét hivatalbalépése alkalmából. Bagyó János dr. a testület nevében a politikai hírlapírók hálás köszönetét tol­mácsolta Mikecz Ödön államtitkárnak azért a szíves támogatásért, amelyben a sajtóosztály élén a magyar politikai hír­lapírókat támogatta­ Az elmúlt év alatt — mondotta — Méltóságod mindig a leg­nagyobb szerettel és megértéssel viselke­dett irántunk, s nagy szolgálatait sohasem fogjuk elfelejteni. Kérjük, hogy új hiva­tali állásában ugyanazzal a szeretettel gondoljon ránk és Isten áldása kisérje to­vábbi munkáját. Ezután a hivatalba lépő új sajtófőnököt, Rákóczy Imre miniszteri tanácsost üdvö­zölte. — Eljöttünk — mondotta többi között !— hogy megmondjuk, mi, politikai hírlap­írók a sajtóosztály élén is a régi Rákóczy Imrét látjuk, a sajtó igaz barátját, a sajtó­­politika hivatott művészét, a hírlapírók áldozatos bajtársát, azt a férfiút, aki maga is megkóstolta pályánk kenyerét és teljes súllyal értékeli a toll­ hivatását és erejét. Hálásan köszönjük Méltóságod eddigi megértő barátságát és támogatását s arra kérjük, hogy — a miniszterelnök úr inten­cióinak is megfelelően — minket közér­dekű munkánkban a jövőben is minél hat­hatósabban segítsen. Sajtó-szolidaritás az egyetemes nemzeti cél szolgálatában Mikecz Ödön államtitkár válaszolt elő­ször. — A sajtó munkásaihoz — mondotta többi között — több mint egy esztendő politikai munkájának közvetlen emlékei fűznek. Ez az emlék a legkellemesebb, mert hivatalbalépésem első percétől kezdve a sajtó munkásainak barátságát és bizal­mát kaptam meg s ez munkám elvégzését kellemessé és könnyűivé tette. Amikor bú­csúzom, első kötelességem, hogy ezt a jó­indulatot, amelyet személyemen keresztül az általam szolgált közérdekű szempontok­nak ajándékoztatok, hálásan megköszön­jem a köszönjem a magyar sajtó munká­sainak kü­lönösen azt a szolidaritását, ame­lyet külföldön tapasztaltam, amikor párt­érdekeket, félretéve, igyekeztetek beállani az egyetemes nemzeti cél szolgálatába. — Azt hiszem, felesleges, hogy kiváló utódom részére én kérjem azt a támoga­tást, amelyben nekem részem volt, mert tudom, hogy e támogatást nezi spontán

Next