Budapesti Hírlap, 1937. május (57. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-01 / 98. szám
4 idei vásár olyan szuperlativuszt jelent, amelyet további okoznialigha lehet. — Különleges értéke — mondta a kormányzó — a Budapesti Nemzetközi Vásár■nah, hogy a sokszínűségek és sokféleségek között mindig kidomborítja a magyar értékeket, amelyek különlegesen széppé teszik a vásárt. A kormányzó elbúcsúzva Hallóssy Istvántól, Szendy Károlynak gratulált, mint a vásár elnökének és mint házigazdának köszönte meg a vásáron történt szíves fogadtatást. Ezután Éber Antalnak, Chorin Ferencnek, a vásár társelnökeinek fejezte ki elismerését, majd végezetül Ferenczy Tibor dr. főkapitánytól köszönt el és egy órakor távozott el a vásár területéről. * Egy fillér ajándékkal szolgál a MOKTAR a Nemzetközi Vásár közönségének. A MOKTAR az egy fillért csinos kis füzettel egyetemben nyújtja át a látogatóknak. A füzetben a takarékpénztár matematikusa kiszámította, hogy ha valaki Krisztus születésének esztendejében egy fillért tett volna a takarékba, az a mai napig kamatos kamatokban 9,46 kvintrillióra szaporodott volna. Ha peszszimisztikusan beszámítjuk az időközönként történt nagy gazdasági válságokat, háborúkat, forradalmakat és értékcsökkenést, még akkor is horribilis vagyont képviselne az eredeti összeg, amely tiszta aranyra beváltva,126 ezerszer súlyosabb lenne, mint az egész földgolyó.* A Nemzetközi Vásár legimpozánsabb épülete az Iparcsarnok előtt elterülő Stadion főhelyén a Goldberger-pavillon. Ez a gyár, amely immár 153. éve áll fenn, a legmodernebb eszközök birtokában minőség, szín és ízlés tekintetében egyaránt vezet a divat terén, nemcsak Magyarországon. A világ 55 országába exportál, főképpen a nyugati államokba és a tengerentúlra. Exportja állandóan fejlődik, ami természetes következménye annak, hogy gyártmányainak kvalitása és ízlése mindenkit meghódít. A vásáron a vállalat szebbnél-szebb mintái és színes tavaszi újdonságai ezidén is a legnagyobb feltűnést keltik. A szemle után mindenki megérti, hogy Goldberger ez évi exportja meg fogja haladni a tízmillió pengőt. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a kiállított új specialitások, a különleges nyomási eljárással előállított „impression artistique’’ anyagit. Ezzel az eljárással egy-egy mintából csak néhány ruháravaló készül, minden kereskedő más és más mintákat rendelhet, amelynek eladására azután valósággal monopóliuma van, mert másutt nem kapható. Rendkívül nagy keresletnek örvendtek már az első napon a GoldsmarkGoldrival gyűrhetetlen olcsó nyakkendők. A megoldás — Jelenet. — Írta: KESZTYŰSNÉ BALOGH MARGIT Személyek: PaP, Hajdú, Hajduné. HAJDÚ (kopogtatás után jön): Jó napot kívánok. HAJDUNÉ: Jó napot, tiszteletes uram. PAP: Adjon Isten. Mi járatban vagytok? HAJDÚ: Az asszony el akar válni. PAP: üljetek le. Meggondoltad jól, Eszter lányom a dolgot? HAJDUNÉ: Igenis, tiszteletes uram. PAP: Nem kis dolog a hites uradat elhagyni, akivel megesküdtél, hogy holtáig hűséges segítőtársa leszel. HAJDÚ: Váltig mondom neki, de egyre azt hajtja, hogy ő nem él többet velem. PAP: Mi az okod erre, Eszter? HAJDUNÉ: Bitangba duzgálja a nevét, melyet én is viselek, falu szájára adta magát, más után kujtorog. PAP: Igaz ez, Gáspár? HAJDÚ: Igaz. HAJDUNÉ: Tetszik látni, nem is tagadja (sir), jaj, mire szült az én anyám engem. PAP: Ne sírj, lányom, mond el részletesen a szomorú sorsotokat, mert addig nem lehet rá se igent, se nemet mondani, míg nem ismerem az esetet. HAJDUNÉ: Úgy volt az, tiszteletes uram, hogy jó pár hete a Gáspár csak elvesztette a hangját. Azelőtt dalolva ment a b ökreivel szántam hajnalba, messziről hallottam érkezését, mert még a kurjantása is merő vidámság ennek az embernek. Egyszer csak elhallgatott. Ha jött, ha ment, mogorva volt a képe, nem igen beszélt, keveset evett. Eleinte csodálkoztam, Isten látja a lelkemet, a gyanú hozzám nem fért, gondoltam már arra, hogy elhívom a bábát, tán csömör állott a hátába. Ma reggel, hogy az ünneplő gúnyáját hajtogatom be a kaszlifiába, a szép, új zsinóros nadrágja a szárán három araszra végig volt hasítva. HAJDÚ: Csak két arasz, asszony, ne nagyíts. HAJDUNÉ: Itt süllyedjek el, ha kisebb egy hajszállal is. HAJDÚ: A ragga verje ki a pofámat, ha nem két arasz. Megmértem. HAJDUNÉ: Én is, Isten az atyám, három arasznyi az pontosan. PAP: Mivel mérted, Gáspár? HAJDÚ: A jobb kezemmel. PAP: Hát te, Eszter? HAJDUNÉ:Én is avval. PAP: Na, itt ez a vonalzó, mérjél csak le ezen Gáspár két araszt. HAJDÚ: Eddig ér, tessék nézni. PAP: Megjegyzem ezzel a piros ceruzával. Most te hármat mérjél, lányom. HAJDÚNÉ: Vakuljak meg, ha nem egyforma az ember két araszával az én hármam. PAP: Látjátok, hajnalig veszekedtetek volna az araszon, ha túl nem járok az eszeteken. Mind a kettőtöknek igaza van. Kisebb kéz három arasz, nagyobb tenyér kettő. HAJDÚ: Nagy ember a tiszteletes úr. HAJDUNÉ: Úgy segéljen, srófva jár a gondolatra. PAP: Most már mondhatod tovább, Eszter. HAJDUNÉ: Igen elríztam magam a nagy káron. Éppen akkor toppan be az ángyom, Istenes Kalála, az Istenes Ádám lánya, körülölelget, színimázin, vigasztalgat sóhajtozva, hogy azt mondja, mással is megesett az már, hogy míg a felesége itthon békésen aludt, hát a jó madár ura a más portáját kereste fel, ha zárva volt az uccajtó, hát a sövény tetején. PAP: Ejnye, ejnye, Gáspár, ezt nem jól tetted. (Hajdú sóhajtozik.) HAJDUNÉ (sic): Istenes Kalála ángyomasszony azt mondja, hogy a Virág Panni ablaka alatt ácsorog fél éjszaka. Családos ember, felesége van, gyermekei, ezt az én hűséges szívem el nem bírhatja. El akarok válni tőle, tiszteletes uram. PAP: Hát nagy a panaszod, Eszter. Meghallgattam. Most aztán, Gáspár, te mond meg, mit hozol fel a védelmedre? HAJDÚ: Nem igen tudok én mit beszélni. HAJDUNÉ: Megesett, világ csúfjává tett. HAJDÚ: Nem csaltalak meg. HAJDUNÉ: Elismered, hogy sövényt másztál a Panni kedvéért. HAJDÚ: De csak az ablaka alatt ácsorogtam. HAJDUNÉ: Hazudsz, akasztófavirág. HAJDÚ: Bizony én nem hazudok, ami igaz, azt bevallom, de el nem követett bűnt magamra nem vállalok. PAP: Miért mentél a más portájára? HAJDÚ (fogcsikorgatva): Nem tudom, hiszen, ha tudnám. Mikor esténként feljött a holdvilág, csak húzott valami a falu végére. Mentem, mert muszáj volt. Megálltam az ablaka alatt, még a firhangra sem mertem felemelni a szememet, csak vártam, vártam, hogy megfojt a szívem, ott dobogott a torkomba, aztán, amint engedett, "visszaláboltam mihozzánkig, az udvarunkon még tétováztam, féltem, hogyha bemegyek a szobába, valamelyik kis cselédem felébred, meglátja a tekintetemet, hát tudom, menten meghalok a szégyentől. PAP: Hajdú Gáspár, Hajdú Gáspár, igen nagy a te vétked. HAJDÚ: Tudom, tiszteletes uram. HAJDÚNÉ: Tessék engem elválasztani tőle. PAP: Igazad van, Eszter, nem érdemli, hogy tovább is ott dolgozzál a házánál. Csak hát elébb nagy a bökkenő. Úgy tudom, három gyermeketek van. HAJDUNÉ: Mindet magamnak követelem. PAP: Az nem lehet, lányom. Osztozkodni kell. HAJDÚ: De hát hármat hogy szedjünk két felé? PAP: Ez a ti dolgotok. Egyezkedjetek. HAJDUNÉ: A Piroskát nem adom, olyan kicsi még, kell neki az anyja. HAJDÚ: A Piroskát nem hagyom, éppen olyan, mint te, ha elhagysz, legalább ő maradjon meg nekem. HAJDUNÉ: Gazsit nem adom, olyan anyás a lelkem, azért, hogy fiú. HAJDÚ: Gazsit nem hagyom, az én nevemet viseli. HAJDUNÉ: Jánoskát nem adom, a legnagyobb, már vizet hoz a kezem alá, segít a kedves. IJAJDU: Jánoskát nem hagyom, az idén már libát őriz, jövőre ostoros gyerek lesz mellettem. Mert roppant ügyes, értelmes. HAJDUNÉ: Az már igaz. Azért ragaszkodom hozzá. PAP: így nehéz lesz az osztozkodás. Siessetek, nekem más dolgom is van, nem tölthetem az egész napot veletek. Ide már úgy kellett volna jönni, hogy az egyesség meglegyen. Egyikőtöknél sem maradhat mind a három. HAJDÚNÉ: Még ha kettő marad nekem, akkor se tudom, melyik legyen az az egy, akit Gáspárnak adok. HAJDÚ: Pedig kettő neked nem dukál, én vagyok az apjok, egy a tied belőlök csak. HAJDUNÉ: Te vagy a bűnös, neked kell engedni. HAJDÚ: Nem olyan nagy az a vétek, hogy ne lehessen sohase felejteni, ha ígérem, hogy megváltozom, nem járok többet kószálni. HAJDUNÉ: Mindig rá gondolnék. HAJDÚ: Hát akkor válasz egyet a gyerekek közül, aztán megvan az egész. HAJDUNÉ: Nekem kettő kell hogy maradjon, egy a tied. PAP: Az a baj, hogy három a gyerek. HAJDUNÉ: Úgy van, tiszteletes uram, én nem akarok csalódni. HAJDÚ: De én se. Utóvégre nem vagyok lókötő, vármegye szégyene, egy kis férfivirtus marta a szívemet, azt is kegyetlenül megbántam. PAP: Ha négyen lennének, könnyebben lehetne igazságosan osztozni. HAJDUNÉ: Igaz. Kettő nekem, kettő Gáspárnak. HAJDÚ: Mondok egyet, asszony. HAJDUNÉ: Tud is maga okosat kitalálni. PAP: Mi volna az, fiam? HAJDÚ: Várjuk meg, Eszter a negyediket, akkor váljunk el. HAJDUNÉ: Mit szól hozzá, tiszteletes uram? PAP: Ez lesz a legjobb. HAJDÚ: Egyezz bele, asszony. HAJDUNÉ: Ha már máskép nem lehet. ft.m 1937 MÁJUS 1. SZOMBAT Kelet a magyar gazdasági expanzió iránya Hiú Horthy Miklós előadása a magyaregyiptomi kapcsolatokról Ifj. Horthy Miklós a Cobden Szövetség előadó ülésén pénteken este nagyszámú hallgatóság jelenlétében érdekes előadást tartott Egyiptom az angolokkal való megállapodás idején, magyar vonatkozásban címmel. Ifj. Horthy Miklós igen jól ismeri az egyiptomi viszonyokat, több ízben járt Egyiptomban, most nemrég tért vissza hosszabb egyiptomi útjáról és ebben az előadásában beszámolt egyiptomi tapasztalatairól. Az előadásán megjelent előkelő közönség soraiban voltak: Purgly Emil v. földmivelésügyi miniszter, Buday-Goldberger Leó, Szterényi József báró, Ádám Lajos professzor, Felkay Ferenc kulturtanácsnok, Szurday Róbert országgyűlési képviselő, Bárányossy Károly, a Külkereskedelmi Hivatal alelnöke és közgazdasági életünknek több kitűnősége. Halasi Fischer Ödön, a Cobden Szövetség elnöke üdvözölte az előadót. Kiemelte, hogy ifj. Horthy Miklóst megbecsülés és szeretet övezi. Belföldi gazdasági vonatkozású munkásságán kívül igen élénk része van Magyarország gazdasági és kulturális expanziójának szolgálatában Ifj. Horthy Miklós előadása bevezetésében utalt arra, hogy utazásai és baráti kapcsolatai révén jól ismeri az egyiptomi helyzetet. Ismertette Egyiptom történetét az 1882. évi angol megszállástól kezdve az 1936 augusztus 20-án létrejött angol—egyiptomi megegyezésig. Az előadó ezután áttért a magyar vonatkozású kérdések taglalására. Felfogása szerint Magyarországnak kereskedelmi téren Európában nincs sok keresnivalója. Mezőgazdasági terményeinkkel a tengerentúli államok alacsonyabb áruival szemben nem tudunk konkurrálni. Az ország viszonyai egyébként is megkívánják, hogy a mezőgazdasági termelést az ország lakossága itthon elfogyaszthassa és ha a külföldi verseny miatt nem kell a magas árszínvonalat tartani, az ország széles tömegei olcsóbban vásárolhatják meg itthon saját fogyasztásukra a mezőgazdasági terményeket. A mai idők ésviszonyok megkövetelik, hogy egy ország a gazdasági életét a szükségszabta viszonyokhoz alkalmazza. Saját erőnkből olyan helyzetet kell teremteni, hogy bizonyos fokig bármilyen gazdasági iránytól függetlenül is meg tudjunk állni saját lábunkon. Az iparnak és kereskedelemnek több szabadságot adva és ezt megfelelő irányban fejlesztve, mezőgazdaságunkkal együtt, új alapokra lehet felépíteni közgazdaságunkat. Felmerül természetesen a kérdés, hogy honnan szerezzük be iparunk számára a nyersanyagot. E tekintetben a jövőben nem a nyugat, hanem a kelet érdekelhet bennünket. A nyersanyagok nagy részének keletről, illetve távolkeletről kell jönnie. Keleten egyes országoknak nincs iparuk, vagy csak most kezd fejlődni. Mi abba a hibába esünk, hogy lekésünk a dolgokról. — Mikor öt évvel ezelőtt Egyiptomba!s jártam, ott az egész világ ipara és kereskedelme találkozót adott, csupán magyarokat nem lehetett látni. Egyiptom pedig a hallatlanul nagy lehetőségek országa volt és ennek bekapcsolása a mi érdekeinkbe elsőrendű feladat. Ifj. Horthy Miklós a továbbiakban ismertette Egyiptom mai viszonyait és utalt arra, hogy a Napóleon idejében még csak két és félmillió lakost számláló ország, ahol ma tizenhat millió lakos él, milyen nagy fellendülés előtt áll. A most következő húsz év óriási fejlődést fog hozni ebbe az országba, úgyhogy Egyiptom jövőjét csak régi kultúrájával lehet összehasonlítani. A magyar kereskedelmi kapcsolatok 1931.. óta gyors ütemben kiépültek, 1931- ben még 30.000 font értékű árut szállítottunk Egyiptomba és 39.000 font értékűt hoztunk be, 1936-ban pedig az 513.000 fontnyi kivitelünkkel szemben 358.000 fontnyi behozatal áll. Nekünk mindent el kell követnünk, hogy ezzel a baráti érzelmű országgal kapcsolatainkat még jobbem kimélyítsük. Az Egyiptomban most kiirt óriási arányú közmunkák is nagy lehetőséget jelenthetnek. A mi csepeli kikötőnket az egyiptomi gyapot középeurópai lerakójává kellene kifejleszteni. Budapest a középeurópai piac megdolgozására igen alkalmas tárolóhelyül kínálkozik Egyiptomnak. Ifj. Horthy Miklósnak sok érdemes gondolatot felvető előadását a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. — A mai izgalmas élet küzdelmeiben, kifáradt egyének, akik csaknem kivétel nélkül idült székrekedésben és ennek következtében mindenféle emésztési nehézségben szenvednek, igyanak reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet, mert ez az ideális hashajtó összes jellemző tulajdonságait egyesíti magában. Az orvosok ajánlják. Statáriális bíróság elé kerülnek Wiengreen Ingrid gyilkosai BÉCS, ápr. 30. A neunkircheni csendőrség pénteken átküldte a Wiengreen-féle gyilkossági ügy aktáit a bécsi statáriális bíróság ügyészéhez és statáriális eljárás megindítását kérte a gyilkossggal kapcsolatban letartóztatott négy fiatalember ellen. A csendőrség a lefolytatott nyomozás alapján azzal vádolja Schlegl Herbert 21 éves volt gyalogost, hogy előre megfontolt szándékkal meggyilkolta és kirabolta Wiengreen Ingridet, míg két társa, a 20 éves Fleck Frigyes és a 19 éves Steyskal Vilmos segítségére volt a bűntett végrehajtásában. Feljelentést tett a csendőrség ezenkívül Landner Ferenc 18 éves segédmunkás ellen is, aki szintén tudott a rablógyilkossági tervekről, az utolsó pillanatban azonban meggondolta magát és nem vett részt a terv végrehajtásában. A statáriális bíróság ügyésze azonnal megkezdte az ügyiratok tanulmányozását s előreláthatóan hétfőn vagy kedden hozza meg döntését a statáriális bíróság összehívása ügyében. Landner Ferenc, aki nem működött ténylegesen közre a rablógyilkosság végrehajtásában, előreláthatóan megmenekül a statáriális tárgyalás elől, a többi három vádlott azonban minden valószínűség szerint már a jövő hét szerdáján a rögtönítélő bíróság elé kerül Schlegl Herbertre, aki már elmúlt 20 éves, a statáriális törvények értelmében kötéláltali halál vár, míg a másik két vádlott, fiatalkorú lévén, maximálisan húszévi súlyos börtönt kaphat. Állványok telefon £4-4-57 ly°/elyemernyők i^Chäffer Bélánékrts/betkónit ír? Wemelet / /