Budapesti Hírlap, 1937. október(57. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-03 / 225. szám

14 A búza világpiaci áremelkedése Ausztria és Svájc tartózkodó Az árak a múlt héten úgyszólván az összes tekintetbe jövő tőzsdéken kisebb mértékben megszilárdultak. A búzaárak emelkedése részben a kedvezőtlen argen­tínai vetés helyzetére vonatkozó hírekre vezethetők vissza, részben azonban annak következménye, hogy az importállamok valamivel jobb érdeklődést mutatnak a búza iránt és részben keverési célokra, részben pedig beviteli szükségletük fede­zésére vételeket eszközöltek. Chicagóban az áremelkedés a szeptem­beri búzánál 30 fillér körül mozog és szeptember 30-án a szeptemberi határidős búza ára hivatalos árfolyamon pengőre és métermázsára átszámítva 13,54 pengő volt. Ennél jelentékenyebb volt a winnipegi áremelkedés, ahol az októberi búza ára a legutóbbi héten kerek 50 fillérrel emelke­dett és a szeptember 30-iki jegyzés ugyan­csak hivatalosan átszámítva 16.46 pengő volt. A buenos aires áremelkedés 60—70 fillérre tehető és az októberi búzajegyzés szeptember 30-án hivatalos árfolyamon átszámítva 15.27 pengő volt. Liverpoolban félpengős áremelkedésről számolhatunk be s szeptember 30-án az októberi búza jegyzése hivatalos árfolyamon átszámítva 17.30 pengőt ért el. A rotterdami áremel­kedés ennél kisebb, mindössze 30 fillér és a novemberi búzát szeptember 30-án hiva­talos árfolyamon átszámítva 14.77 pengő­vel jegyezték. A bécsi tőzsde árai változatlanok. Az osztrák belföldi búza ára feladó állomáson 37,5 schilling körül mozog, s erre vezet­hető vissza az a tartózkodás, amit az osz­trák vevők a magyar búzával szemben mu­tatnak. A 26 schilling körüli határparitá­sos áron eladásra kerülő magyar búza ugyanis elvámolva és adózva 42 schilling­­be kerül és a 4,5—5 schillinges ártöbblet következtében magyar búzában csak na­gyon korlátolt forgalom alakulhat ki. Svájci viszonylatban a 2500 vagonos kon­tingens keretében az eladások folynak. Az osztrák és svájci viszonylaton kívül más irányban kiviteli lehetőségünk magas bel­földi áraink következtében nincsen. — Újabb­ gáz- és olajlelet a szent­­adorjáni kútfúrásnál, Nagykanizsáról jelentik: A szentadorjáni második fúró­­kúttal most jutottak a várakozást is meghaladó eredményhez. A gáz már 1100 méternél jelentkezett, de most 1625 mé­ternél 126 atmoszféra nyomással tört fel a gáz és a 16 milliméteres nyíláson napi 700 ezer köbméter gázra lehet számí­tani. A két feltárt kút ma már napi egy­millió köbméter gázt tudna adni, ami az ország gázszükségletének egynegyed ré­sze, olajból pedig a két kútnál 15 vagon körüli termelőképességre engednek kö­vetkeztetni a számítások. — Magyar—román pénzügyi tárgyalá­sok. Bukarestből jelentik: Itteni lapjelen­tések szerint a magyar kormány a függő­ben lévő pénzügyi kérdések rendezésére hívta fel a román pénzügyminisztert. Ja­vasolja, hogy tartsanak novemberben egy tanácskozást és ezen elsősorban a kétszeres megadóztatás eltörlését és a pénzügyi ki­hágás megtorlásának tárgyában létesí­tendő viszonosságot tárgyalják le. Ilyen egyezménye már van Németországnak Ro­mániával és a magyar-román pénzügyi egyezmény ennek mintájára volna megkö­tendő. A román pénzügyminisztériumban a tárgyalásokat szükségesnek tartják és így a magyar átirat kedvező elintézést fog nyerni. FOGOLYTÁBOR BÉKÉBEN Regény • Írta : Szűcsné Lengyel Margit Alkonyodik... A nap alábukik a hullámvonalú dombok mögé. A kazán kéménye élesen süvölti a hatot. A kovácsok lerakják a pörölyt. A lakatosok odacsapják a kalapácsot. A kőmívesek alázuhantják a kezük ügyébe eső gerendát, hogy csak úgy hup­pan és nyekkenésük fájdalmasan visszhangzik a tetőtlen falak között. A munka gépmadara, amit a reggeli hat óra mozgásba lendít,­­ az alkonyi hat órával ernyedten bocsátja alá szárnyait. Éjjel is dolgoznak, de akkor már csak az arra kiválasztott éjszakások­ maradnak ott és a bánya mélyében is azok, akiknek iyenkor kezdődik a le­töltendő műszakjuk. Az igazi robot érvelése mégis meglassudik és a fáradt emberek léptei új célkitű­zéssel dobbannak hazafelé. A kisvasút mentén, mely a szénnel telt csilléket szállítja, Fanny és Berta, a két csillevontató lo­vacska a fúvásra egyszerre megállanak. Ha hegye­sen álló fülüket megüti a pihenésre szólító jelzés, nincs az az unszoló hang, vagy kínzó ostorcsapás, ami újabb mozdulatra serkentse. Ugyanígy megder­mednék hangtalan ellenmondásban, ha a megszo­kottnál csak egy csillével is többet akasztanak a hátuk mögé ... Néha megkísérli elámítani fuvarozó gazdájuk, — no már ez az egy vasszekérke csak se oszt, se szoroz! Fanny és Berta nem tudnak hátra­pillantani, hogy megakadályoznák a merényletet. De már az első alattomos moccanásnál érzik az em­beri furfangot, mely ki akar fogni rajtuk. A rádás­­csillét vissza kell akasztani. A megátalkodott lovacs­kák addig tapodtat sem mozdulnak odébb. Akár­csak az alkonyati fuvásnál... Ilyenkor váltás következik a lovacskáknál, őr­ségváltás. Leoldják a hámot és már várja őket az akol, ahová hanyathomlok rohannak. Nem bőséges ez a lakoma, csak sok-sok szecskával kevert ke­­vésnyi zabocska... Nem lesz túltáplált tőle a lo­vacska ... Izmai nem fognak vértől duzzadva ficán­kolni a megfeszült bőre alatt. Csupáncsak annyit kap a lovacska, hogy életét ismét tovább vonszol­hassa, hogy erőt merítsen a másnapi munkateljesít­ményhez ... Fanny, Berta, ne búsuljatok, ne lázadozzatok! Ha nem is telik tiszta zabra vagy kukoricára,­­ a gazdátoknak is kell valamit nyerni rajtatok! A ti munkátok hozza meg az ő mindennapi főzelékjét, vagy metélttésztáját, a vasárnapi töltöttkáposztá­ját. És ne gondoljátok, hogy nekünk, embereknek sokkal jobb dolgunk van! Mi is húzzuk az igát, lo­vacskák,­­ csak nem állhatunk meg dacolva, ha csillényi teherrel többet zúdítanak a nyakunkba! És nem mindnyájan hagyhatjuk abba, ha alkonyati hatot sípolnak!... És bennünket is vár otthon az akol, — de ne gondoljátok, lovacskák, hogy az fe­nékig tejfel ám! Mi sem kapunk tiszta zabot, a mi búzánkba is beleesik a konkoly! És a zabunk szecs­kával teli! Mi is annyit kapunk éppen, hogy éljünk és az életünket mindig egy nappal, egy héttel, egy hónappal tovább vonszoljuk! Mert most nehéz vilá­got élünk, lovacskák és nagy dolog az, ha valaki megkeresi a szecskával kevert zabot!... Hisz sokak­nak annyi sem jut ki, lovacskáim! Higyyétek meg, azért így is szép az élet! Szép, mert lüktetés van benne. Vágyak, célok, küzdelem és akarat!... Fanny és Berta már ropogtatják a kiérdemelt ablakot, más robotos lovacskáik váltják fel őket. Most már ezek szállítják a szénnel telt csilléket, amik felkerülnek a sodronykötélpályára. Azon sik­­lanak a szomszéd falu leadóállomására. Onnét ke­rülnek a vasúti fülkékbe és utaznak szerteszét az országba, a vonatok fűtésére, gyárak kohójába ... Elnézem a szenünket. Szürkésbarna rétegek halmozódnak megismétlődő szabályossággal egymás fölé. Olyan, mint a fakéreg, némelyik tökéletes pél­dányon évgyűrűket lehetne leszámolni. Ki tudná biz­tosan, miként keletkezett? Valami nagy-nagy föld­rengés őserdőket süllyesztett a talaj mélyébe és örök államba ringatott fatörzsek merevedtek szén­réteggé?... Sokszor bolond gondolataim támadnak és azt képzelem, hogy faváros épült itt valamikor és holttá szenesedett fapalotákkal tüzelünk ... Talán hercegi kastélyok maradványai üszkösödnek hamuvá tűz­helyünk mélyén ? ... És ebből a gyászos pusztulás­ból született meg a szén,­­ a mi szenünk ?... Az élettelen anyagból ismét élet lett! Hány ember él meg itt belőle esztendők óta, mióta valaki felfedezte, hogy itt bányászni is lehet!... És az élettelenségből táplálkoznak az új életek! Megélhetésért sóvárgó létek merülnek fel és tűnnek el ismét! A szén pénzzé változik át, búzává, lisztté, zsírrá, cukorrá... Barakklakások épülnek belőle és tisztviselői hajlékok. Népház, kaszinó! Sport is buggyan belőle, dagadó izmú labdarúgók, könyv, zene, rádió! A megalvadt dermedtségből nyüzsgés, mozgás éled a napfény felé! Elsüllyedt őserdők, el­képzeléseimből született hercegi fapaloták,­­ nem is sejtitek, hogy alakot cserélve ismét felszínre ke­rültetek! Ami bennetek könny volt, az­tán most mosollyá változik át és ami mosoly volt, az köny­­nyes harmattal áztatja a földet! De újra élet fakad belőletek! Élet!... Áldott szén, áldott élet!... Olykor állati csontokat is találnak a szenünk­ben. Óriási csigolyákat, meg agyarszerű fogakat. Be is küldtük a Földtani Intézetnek. Hálás köszönő­leveleket kaptunk és olyan szakszerű magyarázatot, hogy legalább is akadémiai tagság kell hozzá, hogy valaki megérthesse. Szárnyaló képzeletemmel ismét csak úgy gondolom, hogy talán őslények tanyáztak az őserdőkben, vagy a fapaloták lakói óriási házi­állatokat tartottak ... Ha egyszer sok-sok év múl­tán barakkbirodalmunk a föld alá kerülne és ismét megannyi száz év alatt valami különös anyaggá der­medne, amit az akkor élők felfedeznének és kihasz­nálnának,­­ mennyivel korcsabb csigolyákat és hitványabb fogacskákat lelnének a törmelékek kö­zött! Talán a pulikutyánk nyakszirtjét küldenék be az akkori Földtani Intézetnek! Vagy valami szegény bányász koponyáját vizsgálgatnák! Lehetséges, hogy addigra annyira elkorcsosodik az emberiség, hogy óriásként hatnának azok is, akik most éppen hogy megütik a mértéket! Ki tudná megérteni a fejlődés és visszafejlődés törvényét?... Minden lehetséges! (Folyt. köv.) b. h. 1937 OKTÓBER 3. VASÁRNAP Lázár Andor megnyitotta a debreceni kertészeti kiállítást * Debrecenből jelentik: A gyümölcsterme­lők debreceni és hajdumegyei egylete, vala­mint a debreceni és hajdúmegyei kertészeti egyesület Debrecenben október 2-től 10-ig virág-, gyümölcs­, borkiállítást és vásárt rendez. A kiállítás megnyitására szombaton délben Debrecenbe érkezett Lázár Andor igazságügyminiszter, a város országgyűlési képviselője, Csemer Károly miniszteri ta­nácsos kíséretében. Az igazságügyminisz­­ter fogadására megjelent a pályaudvaron Fáy István főispán, Kölcsey Sándor pol­gármester és több más előkelőség. Lázár Andor igazságügyminiszter a pályaudvar­ról egyenesen a vásár területére hajtatott Az üdvözlésekre adott válaszában hangsú­lyozta, hogy nagy örömére szolgál, hogy Debrecen városával, választókerületével együtt ünnepelhet. Reméli, — mondotta — hogy ez a kiállítás minőségénél foga ünnep­nek számít. Abban a reményben, hogy a kiállítás a jövő évek számára tanulság és útmutató lesz, megnyitja a kiállítást. A miniszter ezután kíséretével és a vá­sár vezetőségével megtekintette a kiállítást és legnagyobb elismerését fejezte ki a lá­tottak felett. Délben társasebédet adtak a miniszter tiszteletére.­­ Budapest főkapitánya a főváros ke­reskedőiért. A fővárosi kereskedők egye­sületének elnöksége ma délelőtt megjelent a főváros újonnan kinevezett főkapitányá­nál, hogy hivatalba lépése alkalmából üd­vözölje a főváros kereskedői nevében. A küldöttség élén Dán Leó elnök meleg sza­vakkal üdvözölte az új főkapitányt, akinek működése elé a legnagyobb bizalommal néz a főváros kereskedőtársadalma. Éliássy Sándor dr. főkapitány válaszában megkö­szönve az üdvözlést, ismételten hangsú­lyozta, hogy legfőbb feladatának a polgár­ság élet- és vagyonbiztonságának megóvá­sát tartja. A kereskedelmet, mint a nem­zet és a főváros gazdasági életének fontos tényezőjét, mindenkor nagyra értékelte és így a főváros kereskedői számíthatnak arra, hogy jogos panaszaik nála mindenkor meghallgatásra találnak. A Magyarország Középeurópai Intézete első őszi szaktanácskozmányát a Duna­ Népe nemzetpolitikai szemlével karöltve szeptember 8-án,­ pénteken délután fél 6 órai kezdettel tartja meg Gratz Gusztáv ny. külügyminisz­ter elnöklete alatt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara üléstermében. Az egyes pon­tokat vita követi. — Portugália visszaállítja a szabad pénzforgalmat, Lisszabonból jelentik. A Portugál Bank elhatározta, hogy javasolni fogja a kormánynak, törölje el a váltó­piacon még 1914 óta fennálló korlátozáso­kat és állítsa helyre a tőkék szabad forgal­mát. A banknak az a véleménye, hogy a piac mai lehetőségei és szükségletei mel­lett ezekre a korlátozásokra többé nincs szükség, másfelől a felhalmozott aranytar­talékok és devizakészletek bőségesen ele­gendők a portugál pénz szilárdságának biztosítására. — Október 6-án bankszünnap. A Taka­rékpénztárak és Bankok Egyesületébe tö­mörült fővárosi és vidéki pénzintézetek ok­tóber 6-án, szerdán az aradi vértanúk em­lékünnepén bankszünnapot tartanak. Csak egy váltópénztár lesz nyitva az esedékessé­­gek beváltására. — A magpiacról. (A Magyar Magtenyész­tési Rt. Budapest—Monor heti jelentése.) A magpiac forgalma továbbra is szűk keretek között mozgott A lucernamag ára további je­lentős emelkedést ért el nagyobb vásárlások nélkül. A rossz terméshírek és az eladók tar­tózkodása következtében ez az áru oly árszín­vonalat ért el, melyet az exportlehetőségek nem támasztanak alá. Lóheremag iránt is élénkebb az érdeklődés, úgy, hogy e cikk ára is javult némileg. Bíborhere és szeszösbük­­köny elhanyagoltak. Fehérheréből már na­gyon kevés az áru. Tavaszi bükköny árában, nem állott be változás. Köles iránt némi ér­deklődés mutatkozott. Vörös és fehér kölesből a jó minőségű tételeket könnyen lehetett érté­kesíteni. A borsópiacon némi élénkséget oko­zott az a hír, hogy Németország viktória­­borsóból nagyobb mennyiséget fog átvenni. A Zöldborsó továbbra is elhanyagolt. A mák ára tartott. Hivatalos nyersáruárak per 100 kg. ab állomás: Köles, fehér 17—19, vörös 15— 16, egyéb 14—14.50, repce 30.50—31.50, kék mák 107—111, vikt. borsó 16.75—18.75, expr. borsó 16.75—17.75, őszi borsó 17—18, lencse, nagyszemű 40—15, középsz. 36—40, kissz. 30­­—34, lucernamag, ny. 195—210, lóheremag, ny. 115—130, bíborhere 50—65, tavasa bük­köny 42—46, csillagfürt 12.50—12.75. — Az OMGE igazgatóválasztmánya októ­ber 12-én délelőtt 10 órakor tartja meg idei évadnyitó ülését. Október 11-én, hétfőn dél­után öt órakor az OMGE növénynemesítő bizottsága és­ a Magyar Növénynemesítők Or­szágos Szövetsége tart növénynemesítő gyű­lést.­­ A Magyar Hajózási Szövetség elnöki ta­nácsa Wulff Olaf elnök vezetésével tartott első ülésén Bornemisza Félix ügyvezető­ elnök és Aknási Péter főtitkár előterjesztése nyo­mán tudomásul vette, hogy a szövetség szo­ciális szakbizottsága Péteri Ödön államtit­kárt választotta meg elnökéül. Az elnöki ta­nács határozata értelmében a Magyar Hajó­zási Szövetség e tél folyamán is különféle hajózási és szociális vonatkozású tárgyakról­­ előadásokat fog rendezni.

Next