Budapesti Hírlap, 1937. november (57. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

4 Dániel Gábor báró dr., az unitárius Dá­vid Ferenc Egylet elnöke mondott zárszót. A Himnusszal fejeződött be a reformá­ció budapesti emlékünnepe. A vidéken is mindenütt megülték az em­léknapot. Szentesen Kováts J. István dr. budapesti teológiai tanár, egyházkerületi lelkész-főjegyző, Békéscsabán Bencs Zol­tán dr. miniszteri tanácsos, az Országos Luther­ Szövetség elnöke beszélt. " 1 ....... Ej Beck külügyminiszter öt esztendeje VARSÓ, nov. 2. A lengyel sajtó meleghangú elismerés­sel ünnepli Beck József ezredest, aki most ötödik éve ül a lengyel köztársaság kül­­ügyminiszteri székében. A külügyminisz­ter, aki Lengyelország nagy mar­altjának, Pilsudskinak egyik legmeghittebb munka­társa volt, fontos állásában csaknem min­den irányban kimunkálta hazája kapcsola­tait. Külpolitikájának eredménye a fran­cia-lengyel és román-lengyel szövetség megerősödése, a Németországgal és Szov­­jetoroszországgal való viszony normalizá­lása, valamint barátságos kapcsolatok fenn­tartása és kimélyítése minden lengyel ér­dekkörébe tartozó európai állammal, Cseh­ország és Litvánia kivételével. A lengyel külpolitika, amely a blokkalakulatoktól tar­tózkodva, teljes önállóságra törekedett, Beck ezredes minisztersége alatt jelenté­kenyen hozzájárult Lengyelország nagyha­­talmi állásának megerősödéséhez. Novem­ber első napjaiban a varsói legnagyobb könyvkiadó cég a lengyel külügyminiszter beszédeit, nyilatkozatait a külügyminiszté­rium, a szejm és a szenátus gyorsírási fel­jegyzéseiből és eredeti okmányaiból össze­állított gyűjteményben adja ki. A munka iránt az európai diplomáciai körökben nagy érdeklődés nyilvánul meg. Magyar felszólalás a terror leküzdésére összehívott genfi értekezleten GENF, nov. 2. A terror nemzetközi elnyomására össze­hívott értekezleten 35 állam képviselteti magát. A két egyezménytervezet vitáját Carton de Wiart belga kiküldött nyitotta meg. Utána Anglia képviselője szólalt­ fel és hangsúlyozta, hogy kormánya nem na­gyon lelkesedik az egyezménytervezetekért és különösen külön nemzetközi büntetőbíró­ság létesítése ellen foglal állást. A norvég képviselő, majd az indiai ki­küldött felszólalása után Hollandia képvi­selője szólalt fel és kijelentette, hogy tá­mogatja az egyezménytervezeteket. Jugo­szlávia képviselője is támogatta az egyez­ménytervezeteket némi fenntartásokkal. Sebestyén Pál dr. miniszteri osztályta­nácsos a magyar kormány nevében kijelen­tette, hogy az egyezménytervezeteket elfo­gadja a tárgyalás alapjául. Ellenben saj­nálattal közli, hogy a magyar kormány egyelőre nem fogadhatja el a nemzetközi büntetőbíróság felállításának elvét, mégis az értekezletnek erre irányuló munkálatai­ban hajlandó résztvenni. I­­T-B ge­fen —STTn — Az angol községi választások LONDON, nov. 2. Hétfőn kezdődtek a községi képviselőtes­tületi választások Londonban s Anglia és Wales százharminc városában. Az eddig beérkezett eredmények azt mutatják, hogy a konzervat­ívok mindenütt folytatják két évvel ezelőtt megkezdett előnyomulásukat a munkáspárt és a szabadelvűek rovására. A munkáspárt főként londoni kerületek­ben hódított tért. A Westminster-kerület, az udvar, az állami­­hivatalok és a törvény­­hozás székhelye, 100 százalékban konzer­vatív képviselőtestületet választott. A sza­vazás és a szavazatok összeszámlálása m­ég folyik. jj--­ ----....... .. ■ Szörnyethalt, mert megtámadta egy őrisit Erdélyi Béla hentesmester, aki Pester­zsébet Soroksár felé eső határában lakik, hirtelen megörült. Az udvarra hordta la­kása berendezését és azt felgyújtotta. Az­után felkapott egy bárdot és azzal rá tá­madt a szomszédban lakó Papszász Fe­­vénekére. Az aszsony­ ijedtében szörnyet­halt. A hont ekm­estert elmegyógyintézetbe szállították. HALOTTAK NAPJA Kegyeletes ünnepséggel hódolt az ország elhunyt nagyjai emlékének Mindszentek és Halottak Napján, mint minden évben, most is impozánsan nyil­vánult meg a nemzet kegyelete nagyjaink iránt, de , nem maradt megemlékezés nél­kül a hős katonák sírja sem. Budapesten a főváros virágokkal, koszo­rúkkal és mécsesekkel díszítette fel a nemzet nagyjainak sírjait s gondoskodott arról, hogy virágdíszt kapjanak a főváros halottai is. Küldöttségileg koszorúztatta meg a Hősök­ terén álló emlékművet és a Ludovika Akadémia előtt lévő névtelen hősök,, a farkasréti temetőben a hősi és a Tabán-Krisztinavárosi temetőben a buda­vári hősök emlékművét. Az igazságügyminiszter Deák Ferenc sírjánál Lázár Andor igazságügymin­i­sz­ter fele­ségével,­ akit Deák Ferenchez rokoni kap­csol­a­tok fűznek, valamint Mikó Ferenc igazságügyi államtitkár és Szakács Kál­mán dr. személyi titkára kíséretében hét­főn délben kiment a Kerepesi­ út melletti temetőbe, ahol mint az elmúlt években is, koszorút helyezett Deák Ferenc, a haza bölcsének sírjára. Lázár Andor igazságügyminiszter, aki sok megnyilatkozásában jelentette ki, hogy Deák Ferencet igazságügyi működésében eszményképének tekinti, a mostani kegye­­letes aktussal is áldozni kíván a haza böl­cse emlékének. Csicsery Rónay István országgyűlési kép­viselő mondott emlékbeszédet. — Mélységes meghatódott­sággal és kegyeletérzéstő l áthatva — úgymond — helyezem el a Nemzeti Egység Pártja ko­szorúját sírhalmodra halott vezérünk. Földi porhüvelyed itt nyugszik ebben a magyar földben, amelynek szerelmese vol­tál, s amelyből izzó magyar fajszeretete­­det és világszemléletedet merítetted. De a Te lelked nem halt meg, itt él közöttünk és élni fog örökké, amíg magyar lesz ezen a magyar földön. Mi nem nyugszunk addig, amíg megkezdett nagy munkádat be nem fejezzük. A Mindenható Isten ad­jon Neked örök nyugodalmat, nyugodj békében, mi­ért állunk. A küldöttség tagjai hosszú ideig néma kegyelettel állták körül a volt miniszter­elnök sírját. B. Hé 1937 NOVEMBER 3, SZERDA I.*d A ........, ■ I* ,.*-.1.1. -- — ■ ■ ■■ ■■ fIT»'1—■ ;■ « A Nemzeti Egység Pártja Kossuth Lajos, Rubinek Gyula és Gömbös Gyula sírjánál A Nemzeti Egység Pártja, mint minden évben, ezidén is kegyelettel áldozott a nemzet nagy halottai emlékének. A párt képviselőtagjai Mindenszentek ünnepén igen nagy számban jelentek meg a Kere­­pesi­ úti temetőben s ott megkoszorúzták Kossuth Lajos, Rubinek Gyula és Gömbös Gyula sírját. A párt küldöttségében részt­vettek Bíró György, vitéz Csicsery Rónay István, Csikvándy Ernő, Tors Tibor, Erődi-Harrach Tihamér, Huszovszky La­jos, Temple Rezső, Tóth Pál és még né­hány országgyűlési képviselő. Kossuth Lajos sírjánál Tors Tibor országgyűlési képviselő, az „Esti Újság” főszerkesztője mondott emlékbeszédet. —■ Kétségbe kellene esnünk, — mon­dotta a többi között, — ha a salus rei publicae örök igazságát a honmentés dilettáns bajnokai elvakultságukban olyan eszközökkel akarnak, szolgálni, amelyek nemzeti eszményeink semmibevevésével, ezeréves alkotmányunk sárbatiprásával inkább katasztrófát, mintsem üdvöt jelen­tenének. De kétségbe kellene esnünk akkor is, ha az ország felelős vezetői nem érte­nék meg az idők szavát, s nem sietnének a revolució elé olyan korszerű módoza­tokkal, amelyek a revoluciót evolúcióval meg nem akadályozzák. Már most mi a titka ennek az evolúciónak? Ennek a titka ama lelki egységnek kialakítása, amely a kis közösségek életében épp oly nélkülözhetetlen, mint a nemzetek életé­ben, s amely nélkül belső etikai fejlődés nem képzelhető el. Mi mindnyájan emelt fővel valljuk e sírnál, hogy erre törek­szünk, mert tudjuk, hogy a nemzeti ön­tudatot csak belső etikai evolúcióval te­remthetjük meg, nemzet­pedagógiai úton, a társadalom nevelése útján, s eszközeink­ben még a népszerűtlenség árán is erre törekszünk. Másképpen nem vállalkozha­tunk a nagy alkotmányjogi feladatokra, elsősorban a titkos választójog megvaló­sítására, amelyekhez bízvást mérhetjük a kossuthi idők alkotmányreformját. — A Nemzeti Egység Pártja ma nagy nemzeti feladatok küszöbén áll. E sírnál sokszorosan érezzük a feladatok súlyossá­gát, s igaz lelkiismeretünk szerint kívá­nunk eljárni, amikor magyar népünknek új, korszakalkotó jogokat akarunk adni. Nem csekély feladat ez a nemzet életé­ben, s miénk a felelősség, hogy e refor­mok ne árnyat, hanem csak fényt jelent­senek a nemzet jövő életére. A nagyhatású beszéd után a jelen volt képviselők néhány percig némán, lehaj­tott fővel áldoztak Kossuth Lajos emlé­kének, majd Rubinek Gyula sírját keres­ték fel, ahol a NÉP nevében Csikvándy Ernő országgyűlési képviselő mondott emlékbeszédet. Rubinek Gyula sírjától a küldöttség Gömbös Gyula sírjához vanuit, ahol vitéz A kisgazdapárt kegyelete Gaal Gaszton sírjánál BALATONBOGLÁR, nov. 2. A Kisgazdapárt gyászün­nepséget rende­zett a párt elhúnyt vezérének, Gaal Gasz­ton sírjánál. Eckhardt Tibor, akinek kíséretében szá­mos politikus volt, hosszabb emlékbeszé­det mondott, öt esztendő eseményeit fog­lalta össze és ennek során részletesen vá­zolta az ország külpolitikai helyzetét. — A trianoni szerződést — mondotta a többi között — a magyar sors végleges megoldásaként semmi körülmények között nem fogadjuk el, másrészt semmi olyat nem tettünk és nem teszünk, ami Európa békéjét megzavarhatná, mert nemzeti cél­kitűzéseinket az európai érdekkel összhang­ban munkáljuk. Ezután hálával emlékezett meg Musso­­tiniről, aki a magyar igazság érdekében is­mételten felemelte szavát,. Németország helyzetével foglalkozott ezután és kijelen­tette, hogy Németországgal való barátsá­gunkat feladni a mai helyzettel sem szó­bán. A kisantantttal szemben, amíg a tria­­noni határok fennállanak, nem vállalkozha­tunk barátságra. A kormány külpolitiká­ját úgy ő, mint a pártja helyesli s ebben az irányban támogatni kívánja. A gazdasági helyzetről szólva, megálla­pította, hogy a kormánynak sikerült a gazdasági válságot leküzdeni, most az a fontos, hogy a magángazdaság tartalékot gyűj­tt­essen. Ezután megállapította, hogy a gazdaság­­politikában határozott javulás van, mert jobbak az árak, a szociálpolitika terén is van javulás, mert több lelkiismeret és, ke­vesebb frázis jelentkezik a mai kormányzat működésében. Hangoztatta, hogy szükség van a nemzeti önkormányzat fokozottabb kiépítésére, majd rámutatott, hogy a ma­gyar nemzet jövője egyenes következménye és függvénye az ifjúság magatartásának. Ezután a választójogról beszélt. A vá­lasztójog — mondotta —, helyre fogja állí­tani a lelkekben is a parlamentáris gon­­dolkodást. Felfogása szerint pártjának kö­telessége a hídverés a társadalmi osztályok között. Beszédét azzal végezte, hogy Gaál Gasz­ton emlékéhez csak akkor leszünk méltók, ha bármi következzék is el, ebben az or­szágban nem engedünk még egyszer forra­dalmat csinálni. Vargha Béla a független kisgazdapárt alelnöke mondott még beszédet. Ezután Eckhardt Tibor kíséretével együtt lement a kápolna kriptájába és Gaál Gasz­ton koporsójára elhelyezte a párt koszo­rúját. Az egyetemi ifjúság gyász­ünnepségei kegyeletes hagyományaihoz híven az egyetemi ifjúság az Egyetemi Kör rende­zésében Mindenszentek napján gyászün­­nepségeket rendezett a nemzet nagyjainak sírjainál. Az ifjúság az Egyetem-téren, a babérfákkal és virágokkal feldíszített egye­temi hősi emlékmű előtt gyülekezett zász­lók alatt. A hősi emlékmű megkoszorúzása után az ifjúság több csoportra oszolva, zászlók alatt a Kerepesi­ úti temetőbe vonult Kos­­suth, Batthány mauzóleumához, Jókai Mór, a Petőfi-család, Arany János, Woroniecki Mirisláv, a vértanuk és Bakó László sír­jához. A magyar sport kegyelete Az Országos Testnevelési Tanács Mind­szentek napján kegyelettel emlékezett meg a magyar testnevelés és sport elhunyt nagyjairól. Kelemen Kornél dr., az OTT elnöke elsőnek Gömbös Gyula sírjára he­­lezett koszorút az egész magyar sporttár­sadalom nevében emlékezvén meg a meg­boldogult miniszterelnökről. Koszorút tett Kelemen Kornél Gerenday György, Gi­e­­mot Ferenc, Nagy Béla, Bolla Mihály, Iszér Károly és Klupethy Jenő, Speidl Zol­tán, vitéz Tersztyánszky Ödön, Serényi Jenő, Krencsey Géza és Holfeld Henrik sírjára. Kádár Lehel emlékezete Vasárnap délelőtt volt a farkasréti te­metőben a korán elhunyt kitűnő tollú pub­licistának, írónak és újságírónak, Kádár Lehelnek síremlékavató ünnepsége. A ben­sőséges gyászünnepségen Kádár Lehel ro­konsága teljes számban megjelent, ott volt .„Özvegye, gyermekei, testvére, Kádár Le­vente,a miniszteri­ osztályfőnök s számos tisztelője, barátja és tanítványa. Czapik Gyula pápai prelátus beszentelte a síremléket, majd Sally Dezső, Lefutva ís István és Kun Andor emlékeztek meg ke­gyeletes szavakkal az elhunytról. A hősök temetőjében A hősök temetőjében délután tartották meg­ a világháború hősi halottainak emlé­kére rendezett gyászünnepséget, amelyen a kormányzó képviseletében megjelent Sanyi Hugó gyalogsági tábornok. Részt vett az ünnepségen József királyi herceg, Auguszta, királyi hercegasszony, a főváros képviseletében Rastagny Achilles főjegyző, kivonultak különböző fegyverne­mekből összeállított díszszakaszok, front­harcosok és a hadirokkantak testületei. A Himnusz elhangzása után a kor­mányzó hatalmas koszorúját helyezték el az emlékoszlop talapzatánál, majd a kor­mány, a honvédség, a székesfőváros és a­­ többi testület koszorúit helyezték el. Ez­után a zenekar eljátszotta a Szózatot, majd F­olba János tábori főesgeres mondott be-- — A gyomorfájás és gyomornyomdás, rossz emésztés és fehér nyelvlepedék, hal­vány arcszín és kedvetlenség igen sok eset­ben hamarosan megszűnik, ha bélműködé­sünket reggelenként egy-egy pohár ter­mészetes „Ferenc József” keserűívízzel rendbe hozzuk. Kérdezze meg orvosát, szedet, amit gyászzsolozsma követett. A kegyeletes ünnepség a magyar Hiszekegy előadásával az esti órákban fejeződött be. Az ünnepségen mintegy százezer ember vett részt. Gyorsírók kegyelete Mint minden évben, ezúttal is nagy számban keresték fel a gyorsíróvilág kép­viselői Traeger Ernő dr. miniszterelnök­ségi osztályfőnöknek, a gyorsírási ügyek kormánybiztosának vezetése alatt a magyar gyorsírás nagy halottainak sírját. A Baross Szövetség halottaiéi A Baross Szövetség vezetősége élén Ilovszky Jánossal, Nagykovácsy Milenkóval, Slezák Lászlóval Halottak­ napján felkereste a Kerepesi-temetőben a Baross Szövetség néhai nagy elnökének, Rausch Aladárnak sírját. Ilovszky János kegyeletes szavak kíséretében koszorút helyezett Rausch Ala­dár sírjára, ezután néhai Gömbös Gyula v. miniszterelnök, a Baross Szövetség volt arany érdemláncosán­k, néhai Pekár Gyu­lának, a Szövetség volt levelező tagjának, majd pedig Budán a farkasréti temetőben néhai Wolff Károlynak, a Szövetség volt ranyérdemlánca tulajdonosának sírjára tettek virágot. . Mindszentek ünnepe a belgrádi hősök temetőjében BELGRÁD, nov. 2. A magyar-­­osztrák és "a német követség vezetői Mindszentek napján a belgrádi ka­tonai temetőben koszorút helyeztek a vi­lágháború alatt a Belgrád környéki har­cokban elesett hősök sírjair­a A kegyeletes ünnepségen részt vett a követségek tiszti­kara is. A verseci katonai temetőben vitéz Vas­­váry József belgrádi katonai attasé koszo­­rúzta meg a világháborúban elesett oszt­rák és magyar hősök síremlékét.­ Halottak napján gyászistentiszteletet tartottak a belgrádi katolikus templomban az elesettek lelki üdvéért. Az istentiszteleten megjelentek a­­ gyar, az osztrák, vala­mint a német követség vezetői a követsé­gek tisztikarával. Jugoszláv részről a kül­ügyminisztérium, a hadügyminisztérium és a vallásügyi minisztérium kiküldöttei jelentek meg, úgyszintén a jugoszláv front­harcosok képviselői is. Az olasz követség részéről a katonai attasé volt jelen a templomban, amelyet megtöltöttek az oszt­rák és a magyar kolóniához tartozók. j

Next