Budapesti Hírlap, 1938. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-25 / 19. szám

1938 JANUÁR 23, KEDD Szociális gondolat a magyar adópolitikában Harmincegy millió pengő a szociális jellegű adómérséklés évi összege A magyar adópolitikában a szociális gondolat nyilatkozik meg akkor, amikor a kisadózóknak segítségére síelt.. Jelentős az az összeg, amit földadómegtérítés címén enged el azoknak a kisebb birtokosoknak, akiknek kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 100 aranykoronát. 8.6 mil­lió pengő adó alól mentesülnek ezáltal a gazdák, ami a kivetett összes földadónak 28%-a. 18.2 millió pengő, az adómentes lakrészek után elő nem írt házadó. Csak az elő nem írt házadó összege ismeretes az 1935. évi adóstatisztikából, pedig a házakra adott mentesség nagyrészben egyúttal az eszmei házadónak a községi pótadó alól való mentességével is jár. Ez összeg ismeretének hiányában, meg kell elégednünk annak megállapításával — te­kintettel arra, hogy kiszámítására, mond­ja a Stud statisztikusa, nincs lehetőség, hogy az így nyújtott kedvezmény összege a valóságban az itt feltüntetettnél sokkal nagyobb. A hadirokkanók, hadiözvegyek, hadi­­árvák, Károly csapatkeresztesek és vitéz­­ségi éremtulajdonosok együttesen 575 ezer pengő adóelengedésben részesülnek. Ebből 313 ezer pengő az állami, 262 ezer pengő pedig a községi adókra esik. A négynél több gyermekkel bíró adófizetők részére nyújtott­. kedvezmény kereken 968 ezer pengő egy esztendőben. Ez 107.293 gyer­mek adókedvezménye. Egy gyermekre tehát 9 pengő jut. Az adómérséklések közé veendő az a 3 millió pengő kamattérítés is, amiben a pontosan fizető adózók részesülnek. A fel­sorolt jogcímeken tehát összesen 31,4 millió pengő adómérséklésben részesülnek az adófizetők, amiből 30 millió pengő az állami és 1.4 millió pengő a községi adók­ból esik el. A 31.4 millió pengő adómérséklésből 10 millió pengőt (32.1%) Budapest adófize­tői élveznek. 2.3 millió pengő jut a tj. városokra (7.5%) és 18.8 millió (60.4%) a megyei városokra és községekre. Az adómérséklés összege országos átlagban az állami egyenes és községi adók elő­ír­ásának 9.8%-a. Ez az arányszám Buda­pesten és a tj. városokban 7.5%, a megyei városokban és községekben 12.2%. Buda­pesten 10 pengő, a tj. városokban 3.5 pengő, a megyei városokban és községek­ben pedig 2.7 pengő jut egy lakosra az elengedett adókból, o­­szágosan 3,6 pengő. Az adómérséklés összege a kirováshoz viszonyítva az egyes vármegyékben igen nagy változatosságot mutat. A legmaga­sabb arányszámmal Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyében találkozunk, ahol az adómérséklés a kirovás 17.9%-a. A legalacsonyabb 7.4%, Csongrád várme­gyében. Országos átlagban a mérséklések folytán 12.3 pengővel fizet kevesebb adót egy-egy adózó a kirovásnál. Az egy adó­zóra eső összeg a legnagyobb Pest vár­megyében, 26 pengő. Pest vármegye ered­ményét kedvezően befolyásolja Budapest, s ennek az eredménye, hogy az ország első vármegyéje az országos átlagot 14 pengő­vel túlhaladja. Egy-egy adózóra eső leg­kisebb átlaggal az északi vármegyékben találkozunk, ahol Abaúj-Torna és Zem­plén vármegye 6,6 pengővel a vármegyék átlagában az alsó határt képviselik. — A Külkereskedelmi Hivatal hírei. Az Or­szágos Ármegállapító Bizottság az egész or­szágra kiterjedő érvénnyel a tojás minimális termelői bevásárlási árát kilogrammonként 160 fillérben állapította meg. — Nemzetközi Automobilkiállítás Berlinben és a tavaszi Leipzigi Vásár. A két német ta­vaszi kiállítás kedvező időpontja kiváló alkal­mat nyújt minden érdeklődőnek, hogy a Nem­zetközi­­Automobilkiállítás látogatásával (feb­ruár hó­ 18.-i1 március hó 6-ig) a Leipzigi Vá­sár megtekintését (márc. 6—14-ig) összekap­csolja. Az­­ utazási kedvezmények a különböző vasutakon március hó 1-től kezdve érvényesek úgy, hogy az út Berlinbe és onnan Leipzigbe lényegesen olcsóbban tehető meg. Mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál: a Leipzigi Vásár Magyarországi Kirendeltsége, Budapest, IV., Váci­ utca 1—3. (bejárat IV., Türr István­­utca 8. félem. 4.) Telefon: 180—540. FOGOLYTÁBOR BÉKÉBEN Regény »Írta: Szűcsné Lengyel Margit Csodálatos ez a teremtői gondviselés és milyen észszerű! Hiszen, ha a szín maradna meg, vagy a hang, vagy az illat,­­ azt mégsem lehetne ilyen gazdaságosan felhasználni, nem lehetne vele fűteni! Rebesgetik, hogy brikettgyár is létesül. Fel­használják az eddig elhanyagolt szénport és a ki­selejtezett szénből melléktermékeket, főleg kátrányt állítanak elő. Nem tudni, mi igaz mindebből, de annyit látunk, hogy nagy a sürgés-forgás, idegen­­forgalom. Pénzemberek jelennek meg, állami szak­értők, titkos megbeszélések folynak. Németh főmér­nök úrnak ragyog az arca, egész biztosan keresztül viszi, hogy a régi személyzetet bármely változás esetén is, megtartsák. Hogy bennünket is átvegye­nek a leltárban ... Mind meglátogatják az üzemet ezek a tekinté­lyes szakértő férfiak. Érdeklődnek a termelés, iránt, keresztkérdéseket adnak fel. Ilyenkor nekünk csak dodonai válaszokat szabad adni. Olyant, ami így is, úgy is értelmezhető... Például: „Ez kérem, nem az én hatáskörömbe tartozik, tessék majd megérdek­lődni Németh főmérnök úrnál!” Vagy: „Majd a fő­gépész úr megmondja! ...” A főgépész: „Majd Lan­tos mérnök úr ad felvilágosítást erre nézve!.. Lantos meg: „Majd Baranyi főmérnök úr! ...” Most fontos és kényes minden mondat, minden szó. Még a hangsúlyra is ügyelni kell, szóval diplo­matának kell lenni! Az eladólánynál is vigyáznak, hogy el ne áruljanak olyasmit, ami hátrányos, ami nem tetszenék a vevőnek... Mióta döntő tényezők látogatnak el ide, azóta állandóan söprögetnek, meg tisztogatnak. Akárcsak a kaszárnyában, ha híre megy, hogy a táborszer­nagy odaérkezik___Meszelgetik a barakkokat, csa­polják a sárszigeteket és salakkal töltik fel. Nagy lapátokkal lecsiszolják a meddőhegyek csücskéit, az utakat gyomlálják, a füvet nyesik. Sehol egy vas­drót a járdán, vagy öreg síndarab. Rozsdás szög az utak szélén, kiszolgált csőrészlet, téglatörmelék, amik máskor ott húzódnak meg a dudvával körül­fodrozott épületsarkok mentén ... Úgy megrendez­nek mindent, annyi csínnal, mint az áruház kiraka­tát karácsonyi vásár idején!... Hisz kirakatban vagyunk mi is most, az üzleti világ kirakatában... És ha a sors is úgy akarja, — hát el is kelünk! ... * Úgy látszik, komolyan elkelünk, mert az élet érvelése fokozott iramban megindul... Új szükség­­lakások épülnek. Uj munkások, iparosok érkeznek, a régi létszámmal nem győzzük a munkát. Kattog a kalapács, a pöröly, kavarják a malteros meszet, huppannak a gerendák... A kovácsműhely barlang­jából vakítóan izzik ki a felhevített vas... A sod­ronypálya izmosan megfeszített sokrétű fémkötelén éjjel-nappal utazgatnak a szénnel telt szekérkék. A bányászok szünet nélkül fejtik a szenet, a friss erejűek felváltva a fáradtakat. És a pihenni térők lobogó karbidlámpájukkal ernyedten pillegnek a kí­gyózó sínek mentén hazafelé... Az élet, a munka wagneri zenéje túlharsogja azt a nyitányt, amit a természet rendez. A tavaszi dallamot, ami a madarak szerelmi versenyéből, vi­rágok pattanásából, új bogársarjadékok zúgásából, újonc­ darazsak zümmögéséből keletkezik. Szegényes kertecskénkben kivirulnak az idén az első orgonák. Diadallal üdvözöljük, mivel a miénk... Vagyis szebb, pompásabb, lilább és orgonább a világrend összes orgonáinál... És nemsokára itthagyjuk, más lakásba költözünk. Nem ilyen szűk cella lesz az, de valóságos kastély ehhez képest... Már az alapköve­ket is lerakták... Pepi mama buzgón gyűjtögeti a sáfrány-, meg rebarbara-magot. Alkörmöst is dugványoz, átmenti e­­ fontos dolgokat új kertecskéje számára, nehogy a fajtája kipusztuljon!... Hát külön utakon járunk, külön villákban fo­gunk lakni ezentúl. Nem, politizálunk, nem vitatjuk meg ebédfőzés közben a királyi család viselt dol­gait... Nem kóstolgatunk és nem kukkantgatunk egymás fazekaiba és nem kopogunk át a falakon! Külön portánk lesz, külön kapuval. Többé az sem lesz lehetséges, hogy kihez jött a vendég? ... Málika is kizárólagos magántulajdon és nem közpréda, ha fellátogat a telepre... Pepi mama külön aszalófül­két létesíthet, ha kedve tartja és háziállataink sem fogják túllépni a trianoni határt... Klementin megtépáz még kissé utoljára. A nagy perzsaszőnyegemet verik ki a kamrák háta mögött, a kertecskék mellett. Alattomban leszállíttatja a gépkocsiistálló elé... — Ne haragudj, de az ember ügyel a holmi­jaira! ... — Miféle holmik vannak kínt, amiknek árthat a szőnyegporolás?­­ — Hát a kert, a retek, sárgarépa, zöldborsó... Belepi a por. ... Persze, a föld mélyében pihenő retket, meg ré­pát, a sdég bimbóban szunnyadó zöldborsót por lepi? No, sebaj! Remélem többször nem fordul elő. Én az új lakásban, ő a malomban álmodja a jövőt!... Az országút éles sávokkal telefirkantott. A­ szekerek deszkát, kavicsot, homokot szállítanak. Az aranyló homokszemcséket felkavargatja a dom­bok felől érkező szél... Hogy zeng, sistereg, dübö­rög ez a megújhodott életbirodalom! Harsogva kiált, jöjjetek, itt munka vár rátok, munka van és munka lesz! Ép karok kellenek, izmos lábak, táguló tüdők! Ha a fellegek nézeteltéréséből tavaszi zivatar csiholódik, az ég döreje összevegyül a kalapácsok zajával, a fűrészek visongásával, a kőművesek nótá­­zásával. Hull, hull a fűrészpor... Csont Ferkó már bokáig gázol benne és a vacsorára gondol és a göm­bölyű asszonyára. És a kertek alól földszag, meg zöldhagyma illata csapja orron! Veszély fenyegeti Ferencsikné rozzant pléhbirodalmát, lebontják, mint­ az öreg Tabánt. Takaros lakásban fog lakni Feren­csikné. Nemsokára Ludas bácsi is a saját tűzhelyén kavargatja a birkagulyást! Akad majd otthnos haj­lék mindenki számára! De jól esik, de reményt adó, szívet melengető-ez a megújhodott élet! ... |Folyt. köv.}­­­ OD B.­ff. Ezer­kétszáz kiállító jelentkezett helydíjkedvezésre Hétfőn lejárt az a terminus, ameddig az április 29-én megnyitó Budapesti Nem­zetközi Vásárra jelentkező kiállítók 10 százalékos kedvezményben részesülnek a rendes helydíjakból. Az utolsó napokban épp erre a kedvezményre való tekintettel, reggeltől a késő esti órákig szakadatlanul folyt a kiállítók jelentkezése, illetve azok a tárgyalások, amelyeket a cégek főnökei folytattak le a vásár technikai osztályá­val a részvétel részleteinek megbeszélésére. Tekintettel arra, hogy számos ilyen tár­gyalás még csak most jutott befejezésre, a vásár vezetősége elhatározta, hogy kivé­telesen a kedvezményes időn belül történt jelent­k­ezésnek fogadja, el azokat a beje­lentéseket is, amelyeket a felek január 25-én írásban közölnek a vásárral s amely bejelentések legkésőbb január 26-án ér­keznek meg postán a vásár­irodához. Az utolsó napok forgalmára egyébként jel­lemző, hogy a szombaton nyilvántartott 900 kiállító száma hétfő estig már közel 1100-ra emelkedett, úgy hogy a kedvez­ményes terminus befejeztével legalább 1200-ra lesz tehető azoknak a kiállítóknak száma, akik igénybe vették a vásár 10 szá­zalékos helydíjkedvezményét. A kedvez­ményes terminus lejárata után a vásár természetesen még továbbra is elfogadja, de ekkor már csak a teljes helydíj felszá­mítása mellett a cégek jelentkezését. A jelentkezések elfogadását végleg február 15-ével zárják le. —­ Az Ipari Szakkönyvtár sikere. Az ipar­ügyi miniszter megbízásából szerkesztett Ipari Szakkönyvtár keretében a napokban jelent meg a „Fodrászipari Technológia” című segéd­könyv, amely a segédvizsgára és mestervizs­gára szükséges szakmai tudnivalókat foglalja magában. Megrendelhető az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetőségénél (Vil­., Népszínház­­utca 8. II. emelet 45), a 62.315 számú csekk­­lapon 50 fillérért. A csekklap „Értes­í­tő­jé ”- nek hátára felírandó a megrendelő neve, lakása és a szakkönyvnek címe. Az Ipari Szakkönyvtár keretében kiadásra került szakkönyvek iránti érdeklődést jellemzi, hogy a múlt év­ májusa óta hetvenezer példány fogyott el, amely — szakkönyvről lévén szó — az iparügyi minisz­ter által folyamatba tett akció példátlan sike­rét jelenti. — Fű­­sze­rke­resk­ed­ők a képesítés mel­lett. A Fűszerkereskedőfe­k Ország­sB Egye­sülete vasárnap közgyűlést tartott, me­lyen állást foglalt a kereskedelem, főként a fűszerkereskedelem képesítéshez való kötése mellett. Azután a Községi Élelmi­­szerüzem versenyével foglalkoztak, majd megejtették a tisztújítást. Az egyesület, új elnöke Tóth Gábor lett. Diószeghy Viktor, a Baross Szövetség kiküldöttje üdvözölte az új vezetőséget, annak a re­ményének adva kifejezést, hogy az egye­sület a szövetséggel egyetértésben fog dolgozni. — Elismerés egy vállalatnak szociális gondoskodásáért. A Haidekker Sándor Rt. vezetősége figyelemreméltó szociálpoliti­kai intézkedéseket léptetett életbe a vál­lalati alkalmazottak javára, melyek csa­ládvédelmi szempontból is értékesek. Ezért József Ferenc királyi herceg és Bornemisza Géza iparügyi miniszter üd­vözölte a vállalat vezetőségét. József Fe­renc királyi herceg levelet intézett a Haidekker Sándor Rt. vezérigazgatójához, amelyben közli, hogy az újságokból érte­sült a kitűnő és példát adó szociális in­tézkedésekről, amelyeket most foganatosí­tott, s a nagyszerű intézkedésekért leg­őszintébb szerencsekívánatait fejezi ki, egyben pedig a vezérigazgatót őszintén üdvözli. Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter az alábbi levelet intézte­ a cég igazgatóságához: „Őszinte örömmel értesültem az Igaz­gatóság azon elhatározásáról, hogy egy­részt az általa létesített Tisztviselői Segélyalapból a vállalatnál legalább 10 éve egyfolytában alkalmazásban álló hajadon, vagy özvegy tisztviselőnők ré­szére, férjhezmenetel esetén, 1000 pengő hozományt folyósít és a törvé­nyesen megállapított szabadságigényen felül további egyheti szabadságot is engedélyez, másrészt pedig, hogy Mun­kás Segélyalapot is létesít, melyből gyermekszületéskor minden, a vállalat­nál két esztendő óta egyfolytában dol­gozó munkás 160 pengő keresztelői ajándékban részesül. Akkor, amikor a kormány a korszerű szociálpolitikai feladatok megoldásán a legnagyobb ügyszeretettel munkálkodik, a gondozá­­­­somra bízott ipari és kereskedelmi ér­dekekre való tekintettel is közérdekű kötelességet vélek teljesíteni azzal, hogy a t­ Igazgatóságnak fent említett példaadó intézkedéseiért őszinte köszö­­netemet és elismerésemet nyilvánítom.” — A balatoni halállomány pusztítása. A múlt év novemberében több méter mázsa súlyú növendékpontyot eresztettek bele a Balatonba, hogy felújítsák és nemesítsék a halállományt A fiatal halak egy része a­ Balaton áradásakor lesodródott a Zala folyóba és a Kisbalatonba, ahol az orv­halászok léket vágtak és így halászták ki métermázsaszámra a fiatal halat. Keszt­helyen és a környékbeli helységekben kezdték meg az értékesítést. A halállo­mányt elhelyező vállalat feljelentésére eljárás indult meg. Az ellopott hal meny­­nyiségét száz méter mázsára becsülik. 11

Next