Budapesti Hírlap, 1938. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
4 Menyasszonyi kelengyék ágyneműek, asztalneműek, vásznak, törülközők stb. nagy választékban, olcsó árban SZIKELY J£HÖ KL. 9 Majd a szent királynak a szentség követelményeit az államkormányzás terén alkalmazó munkásságával foglalkozik a püspökkari közös pásztornéval, ő az életbe ültette át Szent Ágostonnak a keresztény uralkodóról rajzolt eszményi képét. A felszínes gondolkodó talán úgy látja, hogy Szent István egész államférfiúi bölcsesége templomok építésében, püspökségek alapításában és a kötelező vallásgyakorlat elrendelésében merül fd. Pedig Ha bármely kormányzatnak sikerülne a népet újból Istenhez visszavezetni s minden lélekben elültetni a tudatot, hogy elsőrendű polgári kötelesség a szent hit parancsait megtartani, akkor nem volna szükség büntetésre, rendőrségre és börtönökre, mert az Isten útján járó nép az állam rendjének is leghűbb őre volna. Épp ezért Szent István kormányzati lángésznek is bizonyult, amikor az evangéliumot a polgári élet alaptörvényévé is emelte — mondja a közös főpásztori szózat, azután pedig így folytatja: — Ma világszerte hajsza foly csodaszerek után, amelyekkel népeket megmenteni és fenyegető veszedelmet elhárítani lehet, s nem egyszer kárhozatos kísérletek a legszentebb hagyományokat is kockáztatják. Az ököljognak éppúgy jelentkeznek szószólói, mint a lealkonyult pogányságnak bohóckodó szellemidézői, a levitézlett ál-szocializmus harsonásai épp oly hangosak, mint a fájós vérimádás megszállottjai. De melyikük szüntetett meg bajt, békített meg népeket s forrasztott össze lelkeket? A felelet vajmi siralmas! Meggondolatlan kísérletek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követelőzései és fenyegetőzései aggasztó bizonytalanságot okozhattak, de gyógyulást nem hoztak. Az emésztő gondok között felüdülés hazai történelmünk legnagyobb egyéniségének iskolájába visszavezetni a nemzetet s ráeszméltetn, hogy Szent István megőrzött mindent, ami a magyar vérben és fajban érték és erő, de nem hívta ki vele a végzetet, hanem megszentelve az isteni kinyilatkoztatás és kegyelem kincseivel, a szüntelen emelkedés útjára vezette az országot. Befejezésül a körlevél arra mutat reá, hogy a szent királynál nagyobb magyar nem volt. Kétségtelen, hogy a magyar nemzeti lét és nagyság alapföltétele a szentistváni szellem, alkotmány és kormányzati irány, mely a hit és polgári élet szövetségét, egyház és állam barátságát, jobb és keresztény erkölcs összefonódását a szent korona misztikumában, nemzeti hagyományainkban és népszokásainkban egyaránt juttatja kifejezésre. • S ha majd idezarándokolnak hozzánk az összes nemzetek, — írja a főpásztori szózat — hódolni a szentségi Üdvözítőnek, azért, hogy nekünk Szent Istvánt adta, tárjuk a világ szeme elé azt a csodálatos tényt, hogy minden pogánykodás dacára és közepette, az égés föld ezeréves szövetsége Magyarországon ma is fennáll s értessük meg az egész emberiséggel, hogy amíg nekünk az örvény szélén ez volt menedékünk, a fenyegetett világrendnek is csak e szellem útján int a szabadulás reménye. A közös főpásztori szózat után az ország minden templomában elimádkoztak a külön erre az alkalomra, a Szent István jubileumi év megnyitására írott és a püspöki kar által jóváhagyott hálaadó imádságot azért a 900 esztendőért, amelyet Szent István az ő bölcseségével alapozott meg és biztosított a magyar nekretnek. A kormányzóné segélyakciója A kormányzóné nyomorenyhítő mozgalmára a következő adományok érkeztek:Wenekheim József gróf 1000 P, Freund Salamon 100 P, Fleischer Elemér dr. vitéz Barna Lajos dr. 50—50 P, Nékám Lajos dr. 30 P, Zarkóczy Dénes 20 P, Zöldfiaskó vendéglő túl. Bakonyi Péter 15 P, Pannónia Dobozgyár munkásai 10.88 P, Magyar Általános Hitelbank egyik ügyfele, Gáspár Pál dr, Société Française de Navigation Danubienne Magyarországi Képviselősége 10—19 P, M. kir. Deák Ferenc Mezőgazdasági Szakiskola Kehida 8 20 P, Société Frannçaise de Navigation Danubienne Magyarországi Képviselősége 7 P. Asztalosmesterek Kürtell Szövetkezete Bp. özv Édes ltudoufné 5—5 P. Banes Zoltán, Grolig Ernő, V. K.-né 3—3 P. Májer Miksa dr. 2 P. Vaskó Gusztáv, p._ Dénes 1—1 Prhm.DrBaskó Istvánná 68 fillér. B.H 1938 JANUÁR 1. SZOMBAT A Nemzeti Önállósítási Alap félévi munkája Sokkal több a vidéki pályázó, mint a budapesti . Külön probléma: a falu orvosainak helyzete Keresztes-Fischer Ferenc beszámolója • Keresztes-Fischer Ferenc, a Nemzeti Önállósítási Alap elnöke fogadta a sajtó képviselőit és hosszabb nyilatkozatban tájékoztatta őket az Önállósítási Tanács eddigi működéséről. Az Önállósítási Alapról kiadott rendelet kibocsátása óta fél esztendő telt el és mintegy három hónapja foglalkozik az Önállósítási Tanács a benyújtott kérvényekkel, — így tehát ma már körülbelül képet lehet alkotni az Önállósítási Alap eddigi működéséről és jövő alakulásáról — kezdte nyilatkozatát Keresztes-Fischer Ferenc. Az Alap hivatása — Az Önállósítási Akp hivatása az, hogy a kormány által erre a célra évenként rendelkezésre bocsátott kétmillió pengő erejéig kölcsönöket adjon, elsősorban főiskolai képesítéssel bíró, másodsorban pedig középiskolai képesítéssel vagyis érettségi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkezőknek abból a célból, hogy őket önálló szerény gazdasági egzisztenciák alapításához segítsék. A rendelet egyáltalán nem korlátozza az Önállósítási Taanácsot abban, hogy milyen összeget juttat egyeseknek, csupán az a célkitűzés, hogy az összeg önálló egzisztencia dkipitsára alkatom legyem Az önállósítási Tanács szigorúan ragaszkodik ahhoz az ehhez, hogy olyan egzisztenciáikat teremtsen, melyek komoly munkával nemcsak a megindulás, hanem az önálló gazdasági érvényesülést is biztosítani tudják. Az önállósítási Alaphoz eddig link kölcsönkérvény érkezett be. Az ezekben ért kölcsönök összege 6.900.000 pangó. Levonva ebből azok i a számát, akiknek a minősítési előfeltételük nem volt meg, vagyis sem érettségijük, sem főiskolai végzettségük nem volt, marad 970 kérvény 6.200.000 pengő értékkel is helyes volt mert Budapestről valóban kevesebben pályáztak, mint vidékről. Kik pályáztak kölcsönre ? A 373 főiskolát végzett pályázó közül a választott pálya szerint ügyvédnek készül 64, orvosnak 89, gyógyszerésznek 18, mérnöknek 11, gazdálkodónak 94, kereskedelmi pályára készül 35, ipari pályára 55 és egyéb pályára 7. A középiskolát végzett pályázók közül a gazdálkodást választotta 209, a kereskedelmet 181, az ipart 186 s egyéb pályát 21. A tanács a legszigorúbban megvizsgálta, hogy a pályázó képessége, alkalmassága és egyénisége olyan-e, amely a kölcsön elnyerésére méltóvá teszi. Ezenkívül tekintetbe vették azt is, hogy a tervezett vállalkozásból a pályázó a helyi viszonyok figyelembevételével meg tud-e élni. Ez a vizsgálat nagy és körültekintő munkát igényelt A rendelet előírja a kérvénynyel egyidejűleg bizonyos adatok bemutatását. Miután ezeknek felülvizsgálata megtörtént, újabb vizsgálat következik: valamennyi figyelembejöhető hatóság, szakszerű és különösen más érdekképviseletek, továbbá társadalmi egyesületek, végül pedig magánegyének meghallgatásával. Ezenkívül az alapnak külön alkalmazottai vannak, akik az előkészített kérvényekkel a helyszínére mennek, ott körülnéznek, személyesen érintkeznek a pályázóval, viszonyáról, egyéniségéről értesüléseket szereznek és az ilyen módon többszörösen felülvizsgált kérvény kerül a tanács döntése elé. Természetes, hogy ez az előmunkálat sok esetben rendkívül érdekes tanulságokkal és tapasztalatokkal szolgál. A társadalom áldozatkészségére van szükség . Miután a rendelet szerint csak középiskolás, vagy főiskolás képesítésűeknek szabad kölcsönt adni, ennélfogva ki kellett zárni a kölcsönnyújtásból azokat, akik e feltétellel nem rendelkeztek. Van azonban a rendeletben egy rész, amely azt mondja, hogy amennyiben a társadalom adakozásából megfelelő összegek állnak rendelkezésre, akkor az alap másoknak is nyújthat segítséget. Társadalmi adakozásból azonban eddig nem gyűlt be olyan öszszeg, amelyből ennek a rétegnek megkezdhettük volna a kölcsönnyújtást. A társadalom áldozatkészségére van tehát szükség, hogy a ’főiskolai végzettséggel és érettségivel írem rendelcesek is hozzájuthatnak az önállósítási kölcsönhöz. A képesítési előfeltételnek megfelelő 970 kérvényből főiskolát végzett pályázó volt 373, középiskolát végzett pályázó pedig 597. Az élet tehát igazolta a rendeletnek azt a megállapítását, hogy a kérvényezőtt közül legfeljebb 15 százalék budapestinek szabad kölcsönt adni, mert a 970 pályázóból mindössze 174 volt budpesti és 796 vidéki. Ez mutatja, hogy az elgondo A tanács eddigi működése számokban — A tanács eddigi működését a következő számok mutatják. A tanács eddig érdemben 348 kérvényt bírált el és ezek közül 138 esetben engedélyezett kölcsönt 400.000 pengő összegben, 210 kérelmet pedig elutasított. A 138 engedélyezett kölcsön a következőképpen oszlik meg foglalkozási ágak és lakóhely szerint: 18 budapesti, főiskolát végzett pályázó közül ügyvéd 7, mérnök 1, kereskedő 4, iparos 6. A 61 vidéki, főiskolát végzett pályázó közül ügyvéd 18, orvos 20, gyógyszerész 1, mérnök 3, gazdálkodó 9, kereskedő 3, iparos 6, egyéb 1. A 15 budapesti, középiskolát végzett közül kereskedő 8, iparos 7. A 44 vidéki, középiskolát végzett pályázó közül gazdálkodó 15, kereskedő 15, iparos 13, egyéb 1. A kölcsönök folyósításával nem szűnik meg az Önállósítási Tanács feladata, és ■munkája. Az Önállósítási Tanács feladatának tűzte ki, hogy a köcsönhz juttatott embereket továbbra is figyelemnél kísérje, nemcsak abból a szempontból, hogy ellenőrizze, vajjon a kapott kölcsönt tényleg a tanács által meghatározott célra fordítják-e, hanem abból i szempontból is, hogy további életük során valóban olyanoknak mutatkoznak-e, akik erre a kölcsönre érdemesek voltak. Keresztes-Fischer Ferenc ezután külön és hosszasbban foglalkozott a pályájukat kezdő orvosok kérdésével. A pályakezdő orvosok problémája — Ezt a kérdést úgy fogom fel — mondotta — és felfogásom megegyezik a kormány és a tanács nézetével, hogy nem célunk Budapesten orvosokat elhelyezni, ahol úgyis olyan sok már az orvos, hogy egymás létét veszélyeztetik. Arra kell törekedni, hogy a vidéknek azt a részét lássuk el orvosokkal, ahol egyáltalán nincs orvos, vagy pedig igen hátramaradott az egészségügyi gondozás. Sajnos, Magyarország helyzete az orvosi ellátás szempontjából nagyon siralmas. Ha azt nézzük, hogy az orvosi szolgálat hogyan van ellátva Magyarország egyes vidékein, arra a tapasztalatra jutunk, hogy igen sok községie van Magyarországnak, ahol magánorvos nincsen, vagy pedig van ugyan körorvos, de ennek sokszor 8—10—12 községre terjedő köre van. A körorvos a szabályrendelet értelmében havonként csakegyszer jut ki egy-egy községbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha valaki tüdőgyulladásban megbetegszik, az orvos felírja az orvosságot és azt mondja, hogy egy hónap múlva újból megnézi, nem kell magyarázni, hogy mit jelent ez. Rendkívül fontos közegészségügyi cél, hogy olyan helyekre telepítsünk orvosokat, ahol nincs orvos, vagy ahol az orvosi ellátás nem kielégítő. A belügyminisztérium öszszeírta azokat a községeket, ahol a hiány a kagezembaszekebb. A legkiáltóbb példát mutató hetven községet vette elsősorban figyelembe a tanács és ezekre a helyekre iparkodik az orvosokat elhelyezni. Úgy áll azonban a dolog, hogy nem elég az ilyen helyre induló orvosnak párezer pengőt adni. Annak az orvosnak ott most — Akinek bélműködése rendetlen és gyakran fáj a gyomra, mája duzzadt, emésztése gyengült és étvágya megcsappant, annak reggelenként egy pohár természetes „Ferenc József’’ keserűvíz csakhamar szabályozza a székletét, előmozdítja az emésztését, élénkíti a vérkeringését , megjavítja a közérzetét. Kérdezze meg orvosát. őserdőt kell irtania. Azok az emberek, akik eddig orvos nélkül voltak, nem ismerik a beteggyógyítás és az orvosi tevékenység áldásait. Az új orvosnak bábaaszonyokkal és kuruzslókkal kell küzdenie, hivatást kell teljesítenie. Nincs kilátás arra, hogy magának megszerezheti a mindennapi megélhetéshez szükséges összeget. A vidékre induló orvosnak az önállósítási kölcsönön kívül egy-két esztendőre a megélhetését is biztosítani kell. Ez azonban már nem esik az önállósítólap feladatkörébe. Éppen ezért a tilalom segítségét iparkodott meg ezer . Néhány megértő ember kezdeményezésével sikerült mozgalmat indítani és néhány vagyonos emberbiztosított a vidéken elhelyezendő orvosoknak az első két esztendőre havonként száz pengő segélyt. Ez a segítség arra az időre szól, amíg biztosítani tudja megélhetését, mert ha két év alatt sem tudja ezt elérni, akkor sohasem tudja. Báró Kornfeld Móric volt az első, aki felismerte ennek jelentőségét és hat fiatal orvos számára havi száz pengőt biztosított. Követte őt báró Hatvany Endre, aki tizenkét Heves megyében letelepítendő orvosnak ajánlott fel két éven át havi száz pengő segélyt. — Kívánatos volna, ha a magyar társadalom egyéb tehetős tagjai is csatlakoznának ehhez az akcióhoz — folytatta Keresztes-Fischer Ferenc — mert ezzel elősegítenék, hogy ez a rendkívül fontos probléma közelebb jusson a megoldáshoz. — Még egy másik nagy kérdés is van itt: az orvosi lakás kérdése. Az orvosnélküli falvak nagyobbrészt olyan kicsinyek, hogy sok helyen még olyan parasztház sem akad, amelyet orvosi lakássá lehetne átalakítani. Miután pedig ezek a községek egyben a legszegényebbek és lakosságuk is földhözragadt szegély emberek, a maguk erejéből nem tudják ezt problémát megoldani. Az orvosi lakások építési kréhez is a társadalom áldozatkészségére van szükség. Hiszem, hogy a társadalom ebben a tekintetben is megmozdul és lehetővé teszi, hogy ezek az orvosi lakások, megépülhessenek, vagy legalább rendelkezésre bocsát olyan összegeket, amellyel ezt a kérdést meg lehet oldani. . . Az orvosok letelepítésével a tanács a fiatalok megsegítésén kívül még egy másik, sokkal messzebbmenő célt is kíván szolgálni. Rájuk vár a közegészségügyi és szociális feladatok végzése is. Itt kapcsolódik össze a dolog a belügyminiszter Zöldkereszt mozgalmával, így mód nyílik a közegészségügyi szolgálat fejlesztése, amely a nemzet erejének igazi alapja. Végül megelégedéssel mutatott rá Keresztes-Fischer Ferenc arra a körülményre, hogy az önállósítási Tanács munkájánál sikerült teljes mértékben kiirtani a protekciót, így a tanács abban a helyzetben van, hogy a teljes, tárgyilagosság alapján határozhat, ami a legnagyobb mértékben hozzájárul munkája sikeréhez. i