Budapesti Hírlap, 1938. április (58. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-20 / 87. szám

1938 ÁPRILIS 20. SZERDA B. H. közgazdaság Az államadóssági szükséglet 32 millió pengővel csökkent az új költségvetés szerint Mennyi a magyar állam adóssága Az 1937—38. költségvetési előirányzat szerint az állami adósságszolgálat a múlt évi 83,08 millió pengőről 50.799 millió pengőre csökkent, amihez hozzászámítva az üzemek költségvetésében előirány­zott 8,47 millió pen­gő kölcsönszolgálati szükségletet, az állami adósságok szolgá­latára összesen 59,22 millió pengő szük­séges. Ez az összeg 32,28 millió pengővel kevesebb, mint a folyó költségvetési év előirányzata. Az állami adósságokról szóló fejezet in­dokolása e nagymérvű csökkenés magya­rázatául a következő okokat sorolja fel: 1. a külföddel­ létrejött megállapodások szerint a" Hosszúlejáratú kölcsönök törlesz­tése a jövő költségvetési évben általában szünetel. 2. A népszövetségi kölcsön egyes részkibocsátásainál a kamatláb 4.5 szá­zalékra, az olasz kibocsátásnál 4.2 száza­lékra szállíttatott le. 3. A többi hosszú­le­jár­atú állam­kölcsönöknél is a szerző­désnél alacsonyabb kamatozást és az an­­nuitásos kölcsönöknél alacsonyabb annui­tásokat lehetett előirányozni. 4. A külföldi államadósságok rendezésével kapcsolatban a ne­gyar kormány kikötötte, hogy a Külföldi Hitelek­ Pénztáránál a kamat­­szolgálat pe­ngő ellenértéknek helyettesí­tésére a múltban letett kamatozó kincs­tári jegyek a kincstár részére felszabadít­­tassanak, illetőleg kamatozatlan kincstári jegyekre cseréltessenek be. Minthogy a kiadási többletek 5.3 millió pengőt tesznek, a csökkenések pedig együtt 37.59 millióra rúgnak, ezeknek egyenlege 32.28 millió pengő csökkenést eredményes. A csökkenés csekély töredéktől elte­kintve a külfölddel szemben fennállott ál­lamadósságok rendezésével kapcsolatban állott elő. Ebben az összegben leglényege­sebb szerepet játszik a Népszövetségi kölcsön, amelynél a tőke törlesztésénél 40,93 millió pengő, a kamatlábak, illető­leg annuitások leszállítása folytán pedig 5,26 millió pengő csökkenés állott elő. A kamatlábak és annuitási összegek leszál­lítása révén még jelentékeny csökkenés mutatkozik a magyar arany­jár­adék-köl­­csönnél és a négyvalutás kölcsönnél, (2,65 millió­­), továbbá a brit egyez­ményből kifolyólag teljesítendő fizetések­nél (7,94 millió). Az államadóssági ka­matszolgálat pengő ellenértékének helyet­tesítése céljából a múltban kibocsátott kincstári jegyek kamatszolgálata pedig 3,80 millió pengővel lett kisebb. Az államadóssági fejezet indokolásának függeléke gyanánt érdekes összeállítás foglalja össze a magyar államadósságok tőkeálladékát az államkölcsönök külföldi és belföldi, valamint hosszúlejáratú és függő adósságokra való megoszlása sze­rint Ez összeállításból kitűnőleg az összes magyar államadósság tőkeálladéka 160­,87 millió pengőre rúg, amelyből 1036.15 mil­lió pengő a külföldi és 568.68 millió a bel­földi államadósság. A hosszúlejáratú adós­ság 890.24 millió pengő összeget képvisel amelyből 786.92 millió a tőke a külföldi adósságra és csak 103.31 millió pengő­s belföldi adósságra esik. Fordított az arány a függőadósságoknál, amelyeknek 714.51 millió pengő tőkeösszegéből csak 249.25 millió pengő esik a külföldi függőadóssá­­gokra, ellenben 465.36 millió a belföldi függőtartozásokra.­­ A Külkereskedelmi Hivatal közli: Gyakran előfordul, hogy vidéki cégek tanúsítványokat postán küldenek a Kül­kereskedelmi Hivatalhoz láttamozás vé­gett. Ilyen esetekben portakímélés céljá­ból elegendő, ha a cégek csak az első pél­dányt az úgynevezett „kötelező nyilatko­zatot” küldik fel, mert a többi példányt úgy sem látják el láttamozással. GYERMEKSZEMEK [S!lll!lll!!!lllt!ílllt!lí!lllil!llil!!llllll[!!!l^!ll!!ll!!li:i{il!ll!tl REGÉNY »IRTA: SIMONFAY MARGIT B — — Benne volt az újságokban is, — erősködött 5. bácsi. — Mikor láttátok Tibort? Kiderült, hogy már hónapok óta nem látták. . — De akkor meg arról beszélt, hogy sohasem fogja elfelejteni Marikát és sohasem fogja kiheverni a csapást. — Hiszen Tibor nem is volt Marika vőlegénye, — szólalt meg Mili néni. — Persze, hogy nem — mondta Mayer doktor, — de a halála után úgy viselkedett és annyira bele­élte magát ebbe a szerepbe, hogy a végén valószí­nűleg ő maga is elhitte. — Ez hát a szerelem, — kérdezte magától Magdi ámulva. — De hát, ha így van, ha a szerelem­ből annyira ki lehet gyógyulni, akkor miért kellett Zsorzsnak, meg Marikának belehalni? Miért kellett Deák Etelkának miatta feláldozni az egész életét? A fiatalságát és az öregségét. Eddig úgy gondolta Magdi, hogy annak úgy kellett történnie és bele is nyugodott, mint valami változhatatlanba. Most azonban, amikor Tibor há­­zasságáról hallott, úgy érezte, hogy valami igazság­­t­alanság történt a többiekkel. Valami jóvátehetetlen igazságtalanság, amit el lehetett volna kerülni. Miért kellett azoknak elpusztulni? Nem volt gazuk, amikor belehaltak abba, amit, lám, el is ehet felejteni. Pia egyszer lehetséges volt, hogy Tibor, akit öngyilkosságtól kellett félteni, most bol­­dogan él egy elvált asszonnyal, akkor miért ne el­lennének a többiek is? Tibor, aki Marika nélkül nem akart élni, ma egy másik asszonyba szerelmes. Mert tztosan szerelmes, különben nem szöktette volna meg a férjétől és a gyermekeitől... Magdi hite a szerelemben alapjaiban rendült meg. Csak jóval később támadt az a gyanakodó gon­dolata, hogy Tibor talán még akkor sem lett volna öngyilkos Marika temetése után, ha oda adják neki a fegyvert. Hogy Tibor csaló volt, aki a lelki bete­get csak játszotta. Vagy a szerelem­ annyira mú­landó? Ha Zsorzs élne, ma már ő sem szeretné Ma­rikát, s Marika sem Zsorzsot. De akkor, miért hal­tak meg éppen ők ketten? Teljesen megzavarodva követte Bábut a kertbe a cseresznyefához. Másnap, amikor hazafelé tartottak, hallotta Magdi, hogy az édesapja Gyuri bácsit dicséri. — Ez az én leghűségesebb emberem, olyan ba­rát, akire mindig számíthatok. Hia valami véletlen baleset érne, te is fordulj hozzá bizalommal. Magdi édesanyja bólintott. — Remélem nem fog sor kerülni rá, de én is tudom, hogy azóta az eset óta, tűzbe menne érted és mindenkiért, aki hozzád tartozik. Magdi visszafojtotta a lélekzetét, úgy figyelt, de a szülei másról kezdtek beszélni. Észre sem vet­ték a kislány különös izgatottságát. Otthon Magdi hízelegve simult az anyjához. — Nyuszikám, mi volt az az eset, amiért Gyuri bácsi tűzbe menne papáért. — Hát már ennek a nyomára is rájöttél, — ne­vetett Mayerné, aki elfelejtette, hogy­ miről beszélt útközben a férjével. — Hiszen te magad mondtad Nyuszikám, — figyelmeztette Magdi, most mondd tovább, nem­­ fogom elárulni senkinek.­­ — Nincs ebben semmi titkolni való — vála­szolta az anyja, — pár évvel ezelőtt, mikor te még egészen kicsi voltál, de Gyuri bácsi már jó barátja volt az édesapádnak, komoly kellemetlenség érte szegényt. Már akkor vezető állású, nagy hatáskörű ember volt s sok volt az ellensége is, a barátja is. Egy napon megtámadták az ellenségei, feljelentették hivatalbéli visszaélések miatt. A feljelentés következtében fegyelmit indítottak ellene és a barátai elpártoltak tőle. Ha találkoztak vele, kikerülték, nem látták meg. Csak édesapád maradt a régi hozzá. Egyedül ő állt melléje és bátorította, hogy majd csak kiderül az igazság, ne veszítse el a fejét, meg a bátorságát. Mili néni rettenetesen aggódott Gyuri bácsiért és apád, hogy a közelében lehessen, meghívta őket. Talán emlékszel rá, hogy egyszer három hetet töl­töttek nálunk? — És amikor elmentek, nekem azt a szép baba­szobát vették. — Igen. Az akkor volt és azóta is Gyuri bácsi sohasem jön üres kézzel hozzánk. Tudja, hogy csak nektek adhat ajándékot, de azt nem is mulasztja el sohasem. Mióta felmentették és fényes elégtételt kapott, több a barátja, mint valaha, de őt nem ér­deklik ezek a barátok, egyedül az édesapádhoz ra­gaszkodik, de hozzá aztán annál őszintébb szeretet­tel és nagyrabecsüléssel. — Én is szeretem Gyuri bácsit, — lelkesedett Magdi hangosan és magában ujjongva tette hozzá, — mert nem szerelmes beléd, hanem a papát szereti. Plála Istennek, Lenke néninek nem volt igaza. És úgy érezte, hogy sziklát gurítottak le a szí­véről. XIX. KIRÁNDULÁS A SZENT ANNA-TÓHOZ — No, ebben az évben elmegyünk a Szent Anna tóhoz, — mondta Mayer doktor egyszer tervezgetés közben. — Kocsin megyünk? — kérdezte Magdi. — Egy darabon kocsin, amíg a hegyek köze­lébe nem érünk. De aztán megmásszuk a hegyeket és Tusnádra gyalog megyünk. Azt hallom, szép hely az, ott maradhatunk pár napig. Mondd már, hogy jó lesz, Margit. — Jó lesz, — mondta vontatottan Mayerné. Magdi már akkor tudta, hogy édesanyja nem fog velük menni a kirándulásra. Magdinak ezekben az időkben szörnyű álmai voltak, annyira, hogy esténkint rettegett az el­al­vástól. Az ördög üldözte őt álmában. Az ördögnek a legkülönbözőbb formája volt. Néha zöldszínű volt és hasonlított egy régi hamutartóhoz, máskor láng­vörös volt és, ha jobban megnézte az ember, Lenke nénire ismert benne. De akármilyen volt is, mindig ijesztő volt és nem lehetett előle menekülni. Magdi futott előle és álmában elbújt a zongora alá, de a sarokban már ott vigyorgott rá az ördög. Pedig előbb a háta mögött, a nyakában érezte a lihegését és most mégis előtte guggolt, ördögi dolog volt ez. Magdi annyira rettegett a sötét szobában való le­fekvéstől, hogy újból vissza kellett térni a régi szo­kásra és mécsest kellett gyújtani éjszakára. (Folyt. köv.) Márciusban csökkent a betétállomány, a részvényindex 30 szá­zalékkal hanyatlott A márciusi gazdaságstatisztikai adatok A Központi Statisztikai Hivatal a kö­vetkező március havi gazdaságstatisztikai adatokat közli: , A nagykereskedelmi árak indexszáma március hó végén 94 volt az előző havi 93-mal szemben. A változást néhány mező­­gazdasági cikk árának kisebb mérvű emel­kedése idézte elő. A lét­fenntartási költsé­gek indexe március végén az előző hóhoz képest alig változott. Lakbérrel együtt szá­mítva 103,8, lakbér nélkül pedig 109,3 volt az index. A budapesti tőzsdén jegyzett részvények árfolyamindexe az 1926. évi árfolyamokat 100-zal véve egyenlőnek a február végi 130.6-tal szemben, március hó végén 100.9 volt. A Postatakarékpénztár központja és köz­vetítői március hó folyamán 5.5 millió pengő új zálogkölcsönt folyósítottak, a ki­váltások összege pedig 5.3 millió pengő volt. Az új fizetésképtelenségek száma már­cius hóban 68 volt az előző havi 67-tel szemben, a­ passzívák összege pedig a feb­ruár havi 2.9 millió pengőről 1.7 millió pengőre csökkent. A kir. járásbíróságok­nál és a kir. közjegyzőknél március hó fo­lyamán 2765 darab váltó került óvatolásra 1,1 millió pengő értékben. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tar­tozó budapesti pénzintézeteknél és a Posta­takarékpénztárnál elhelyezett összes beté­tek álladéka március hó végén 1,427,0 millió pengőt tett, melyből a takarékbeté­tekre 739.3 millió, a folyószám­labe­tétekre pedig 687.7 millió pengő esett. Februárhoz képest a takarékbetétek álladéka 66.9 mil­lió pengővel, a folyószámlabetétek álla­déka pedig 6.2 millió pengővel csökkent.­­ A kaposvári lóexportvásárra eddig mintegy 1000 hideg­, melegvérű lovat és csikót jelentettek be. A bejelentések állan­dóan tömegesen folynak be, ezért az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara a bejelentési határidőt április hó 25-ig meg­hosszabbította. A vásárra Kaposvárra jön a török kormány lesorozó bizottsága, amely melegvérű lovakat vásárol, a hideg­vérű anyag iránt pedig a svájci lókeres­kedők tanúsítanak nagy érdeklődést. A nehéz lovakat olasz és német exportra vásárolják. A vásár május 7. és 8-án lesz. — A gyárosok mérték utáni rendelés­vétele ellen. A ruházati iparral foglalkozó kézműiparosok évtizedes kívánsága volt a kereskedők mértékvételi jogának eltörlése. Most, hogy a törvény tiltja a kereskedő­ket a mérték utáni rendelés felvételétől, a ruházati kisiparosság sajnálattal tapasz­talja, hogy a kereskedők mértékvételi üzlete helyett a ruhagyárak rendezkedtek be mértékvételi szabóságra, ezzel ugyan­olyan konkurrenciát támasztva a kisipa­rosságnak, mint a múltban a kereskede­lem. A ruházati ipar most az IPOK-on át egységes állásfoglalással fordult az ipar­ügyi miniszterhez, amelyben kéri, hogy a gyárakat tiltsák el a mérték utáni rendelé­sek felvételétől. Vonatkozik ez a kérelem nemcsak a férfiszabókra, hanem a ruhá­zati ipar valamennyi ágára, a női sza­bókra, szűcsökre és lábbelikészítőkre is. — Új ingatlanforgalmi okiratminták. A földmívelésügyi miniszter az ingatlan­­forgalom, illetőleg az ingatlanok adás­vételének üzletszerű közvetítésével fog­lalkozó engedélyesek által eddig haszná­latban levő üzleti feltételeket és okirat­mintákat hatályon kívül helyezte és azok­nak a használatból való kivonása folytán Új szövegű okiratmintákat és üzleti fel­tételeket léptetett életbe. ti Budapest! értéktőzsde Bizakodó, Az értéktőzsde kedden barátságos irány­zattal nyílt. A négynapos tőzsdeszünet alatt felgyülemlett vételi megbízások teljesítése folytán a vezető papírok iránt élénk érdek­lődés mutatkozott és különösen a Bauxit és Tröszt részvények kezdő árfolyama tüntetett fel jelentékeny javulást. Később a forgalom elcsendesedett és nagyfokú üzlettelenség mel­lett az árfolyamok letöredeztek. Zárlat előtt az irányzat ismét megjavult. Erőteljesen megszilárdult az Urikány­ és az Ofa részvény, amely utóbbi árjegyzését 10%-ot meghaladó emelkedése miatt fel is kellett függeszteni. A tőzsde bizakodó hangulatban, szilárd irány­zattal zárult. A járadékpiacon a fővárosi kölcsön kötvények irányzata barátságos volt, a többi címletben nem fejlődött ki forgalom. A budappesti értéktőzsde hivatalos árfolya­mai. (Zárójelben az egyes kötések.) Nemzeti bank 162.5 (162—163), Hungária malom 27.— (27), Bauxit 162.— (1665—157.5), Kőszén 323.5 (328—321), Salgó 29.9 (30­5— 29.5) , Urikányi 41.5 (38.5—41.5), Fegyver 64.— (65—62.5), Ganz 19.— (19.2—19.4), Rima 69.— (70—67.6), Ofa 17— (16­5—17), Nasici 53.75 (53.5—54.5),­ Nova 16.5 (16— 16.5) , Tröszt 66.— (67—64), Magyar cukor 114.— (115.5—113), Georgia 25.— (25), Dreher-Haggenm. 150.— (150), Gschwindt 61.— (—), Műtrágya 36.75 (36—37), Gumi 555 (55—56.5), Vasúti forg. 17.9 (18.5— 17.5) .

Next