Budapesti Hírlap, 1938. június(58. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

­ Dolgozik az alkotmánybiztos Az egymilliárd pengős beruházási program végrehajtását öt évre elosztot­­tan tervezzük. Nyomában a foglalkozta­tás erőteljes élénkülésére számíthatunk. A beruházási munkaalkalmak arányos­­és helyes időrendi megosztása révén a gazdasági szervezet olyan lendítő erő­höz jut ebben az időszakban, amivel az esetleg jelentkező konjunktúralanyhulás hatása is kivédhetővé válik. A foglal­koztatás élénkülésének azonban olyan módon kell történnie, hogy a gazdasági életünkben lassan-lassan megszilárduló egyensúlyt, zavaró körülmények ne ve­szélyeztessék. Ennek a követelménynek megfonto­lása vezette Imrédy Béla miniszterel­nököt éppen két hónappal ezelőtt még mint közgazdasági minisztert arra az elhatározásra, hogy az átalakulást és a beruházási program végrehajtásából adódó haszonszerzési lehetőséget hatá­lyos ellenőrzés alá vegye. Amint akkor kifejtette, a beruházási terv végrehaj­tása nem okozhat sem az árak általá­nos alakulásában, sem pedig a külön­böző árucsoportok árainak egymáshoz való viszonyában nem kívánatos eltoló­dást. Ami pedig a hasznot illeti, egészen természetes, hogy a nemzetnek ebből a hatalmas erőfeszítéséből senki sem nye­­részkedhetik. Ez nem a tisztes haszon kizárását jelenti, hiszen enélkül nincs vállalkozói kedv. Ellenben azt jelenti, hogy a vállalt munkához és kockázat­hoz, továbbá a befektetett tőkéhez mért s azt méltányosan megillető mérsékelt ellenértéken felül nincsen itt helye a profitnak. A két alapelv gyakorlati érvényesü­lése érdekében történt az álkormány­biztosság felállítása olyan intézkedési és hatáskörrel, amely módot ad arra, hogy a kormány, amennyiben az emlí­tett nemkívánatos jelenségek mutatkoz­nának, a legmesszebbmenő védekező rendszabályokat alkalmazhassa. Ezeket a bejelentéseket nyomban kö­vették a tettek. Már egy hónapja, hogy megjelent az átalakulás hatályosabb ellenőrzéséről szóló kormányrendelet, amely szabályozta az árkormánybiztos működését. A rendelet nem csak az árak elemzését és az áralakító tényezők vizsgálatát teszi lehetővé az árkor­­mánybiztossá­g részéről, hanem módot ad arra is, hogy engedélye nélkül ára­kat változtatni ne lehessen. Sőt, alapos betekintési jogot biztosít számára a vállalatok kalkulációjába, üzletvitelébe és a helyes eredmény elérése érdekében még eskü alatt is foganatosíthat ki­hallgatásokat. A védekező és megtorló intézkedések között pedig ott szerepel­nek : az árak megállapítása, a vámok csökkentése és felfüggesztése, a díjsza­bási kedvezések elvonása, az iparjogok elvétele és a vállalatoknak közvetlen el­lenőrzése alá helyezése is. A spekuláció és profit elleni védeke­zés jól megszerkesztett szerszáma te­hát egy hónappal ezelőtt elkészült és ha azt nézzük, hogy a pár hét alatt váljon használta és milyen eredménnyel, aki­nek a kezébe adták, akkor az eredmény igen megnyugtató képet mutat. Alig egy hónap alatt az árkormánybiztosság megakadályozta a kenyér árának terve­zett emelését. Keresztülvitte a bőrárak­nak átlag nyolc százalékkal való csök­kentését. Jelentős mértékben leszállít­tatta­ az üvegáruk kartellált árait is. Közbelépésére pedig holnaptól kezdve tíz százalékkal olcsóbb lesz a jutaszövet és öt százalékkal a burgonya, meg ga­bona számára szükséges jutazsákok ára. Részben­­elsőrendű ,közszükségleti, cik­kek árdrágítását akadályozta meg te­hát, részben pedig olyan cikkek árait apasztotta, amelyek a­ termelés szem­pontjából fontosak és áralakulásuk kit- törtésen a földművelés önköltségének ala­kulása szempontjából nem közömbös. Pár hetes munka eredményét foglal­tuk itt össze, amelyről méltán elmond­hatjuk, hogy ebben az új intézmény és a működését szabályozó kormányrende­let gyakorlati értéke maradéktalanul bizonyítást nyert. Amit az álkormány­biztosság ez alatt a pár hét alatt vég­zett, az nem bürokratikus munka ered­ménye,­­hanem csekkedet. Kétszer ad, aki gyorsan ad és az áralakulás terén ennek a tételnek sokszorosan igazsága van. Azonnali intézkedés, amely elejét veszi elhatározott áremelésnek, vagy nyomban keresztülviszi a kívánatos ár­lefaragást, jótékony hatásában a gazda­sági tevékenység, és a megélhetés terüle­tén hatványozottan jelentkezik. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy az árkormánybiztosság a világpiaci helyzet alapos ismeretében és a nyers­­anyagárak adatainak birtokában azon­nal közbelép. És­pedig közbelép ott, ahol szervezett kínálattal áll szemben a fogyasztók nagy tömege, vagyis ahol kartellált árak vannak érvényben. Nincs szüksége új törvényre, mert olyan esz­közöket alkalmazhat s kész is alkal­mazni az elért eredmény szerint, ami belátásra bírja az érdekelteket és még a bevehetetlennek vélt kartelárakat is megadásra kényszeríti. Az álkormány­biztosság néhány hetes expeditív mun­kája olyan eredményt tud felmutatni, ami kellő biztosíték arra, hogy a beruhá­zási terv végrehajtása nem fog hátrá­nyos hatásokat kiváltani az átalakulás­ban, de lehetetlenné teszi a jogtalan spekuláció érvényesülését is, vagyis azt, hogy valaki a nemzet erőfeszítésén nye­részkedjék. Az átalakulás terén tehát nem kell számolnunk váratlan meglepe­tésekkel. Ezt bizonyítja egy a gyakor­lati élet követelményeihez simuló ren­delet és annak erélyes, céltudatos, a közjó szolgálatában álló expedítiv vég­rehajtása. LVIII. évfolyam, 122. szám 1938. Szerda, június 1. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL» VIIl. KER., JÓZSEF­ KÖRÚT I. SZÁM* TELEFONSZÁM: 1—444—00. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE Mikecz Ödön igazságügyminiszter a nemzet békéjét hirdette költségvetési beszédében A Ház megszavazta az igazságügyi tárca költségvetését — Szerdán a hon­védelmi tárca következik — Négy interpelláció a szerdai ülésen Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetési vitazáró beszéde Többnapos szünet után, a képviselőház kedden teljes erővel és fokozott munka­kedvvel folytatta a költségvetés vitáját. Eseményekkel teljes ülése volt a Háznak. Bevezetőül az ülés megnyitása után Re­­ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter szólalt fel, hogy elmondja a költségvetés általános vitáját lezáró beszédét. A pénzügyminiszter költségvetési be­széde azon a nemzetgazdasági alapelven épült fel, hogy az ország lakosságának, a nemzetcsalád minden egyes tagjának keresőképességét kell emelni, mert a ter­hek viselése annál könnyebb, minél in­kább emelkedik a kereset. Kiterjeszkedett ebben a keretben a mezőgazdaság és a kisipar intézményes támogatására, az előbbinél főleg az olcsóbb termelés lehe­tőségének biztosítására, amely kétféle gondoskodást igényel: — a terményárak biztosítását és az üzemi költségek árának csökkentését. Ugyanezen a kereten belül mutatott rá az értelmiségi ifjúság elhe­lyezkedési lehetőségének növelésére, ami nemcsak az új állások rendszeresítésével, hanem az önálló egzisztenciák megterem­tésével történik. Külön fejezetben tért rá a honvédelem fejlesztésére és általá­nos helyeslés közben állapította meg, hogy az erre szolgáló fedezetnek emel­kednie kell, mert csekély eszközökkel nem lehet átütő erejű honvédelmet kifej­leszteni. Végül ugyancsak az említett nemzetgazdasági alapelv törvényének megfelelően hangsúlyozta a tisztviselő­­kérdéssel kapcsolatban a kormánynak azt a kétirányú kötelességét, hogy amíg egy­részt tisztes megélhetést biztosítson a közalkalmazottaknak,­­ addig másrészt a polgárok megélhetését adóleszállítások­kal is előmozdítsa. A pénzügyminiszter nagysikerű vita­­záró beszéde után megkezdődött a tár­cák szerint való költségvetési vita az igazságügyi tárcával, melyet Krüger Ala­dár szakszerű előadásban ismertetett. Az é­lénk és magasnívójú vita félbesza­kításával Mikecz Ödön igazságügyminisz­ter szólalt fel, hogy válaszoljon a tárcájá­hoz elhangzott felszólalásokra. Beszédét, a hagyományokhoz híven néhány elvi ki­jelentés hangoztatásával kezdte, hogy ez­zel is irányt mutasson annak a nemes ér­telemben vett jogi felfogásnak, melyet­­Hőfokon Magyarország igazságügymi­nisztere képvisel. Idézte Szent Istvánnak, az első törvényalkotó királynak kilenc­­százéves évfordulóján is aktuális törvé­nyeiből azt a fejezetet, amely a belső béke megóvásával a nemzet békéjét kívánja szolgálni. Szólott a jogfejlődésről, amely nem engedi, hogy a törvény holt betűvé váljék. Beszédének ezt a részét a Ház minden oldalán igen nagy megértéssel és elismeréssel fogadták. Ezután a­ tárca szakkérdéseiről adott felvilágosítást, kü­lön kiemelte a bírói függetlenség fontos­ságát, nem mulasztva el elismerését kife­jezni a független magyar bírói kar egy­szerű működéséért. Beszédében számos olyan intézkedést jelentett be, amely az igazságügyi hatóságok működésében, de­­egyéb országos vonatkozású kérdésben is a fejlődés útját jelenti. Mikecz Ödön igazságügyminiszter közel másfélórás beszéde kellően reprezentálta a kormány gondosságát, meggyőző erővel bizonyította az igazságügyminiszternek a szakkérdésekben való nagy elmélyedését és a­ szociális problémák iránt­­való nagy meg­értését. Beszéde után hosszasan ünnepel­ték a minisztert. Az ülés végén általánosságban, majd részleteiben is megszavazták az igazság­ügyi tárca költségvetését. Külön meg kell emlékeznünk arról a meleg ünneplésről, amelyben a Ház tagjai a diplomáciai kar­­laton megjelent lengyel törvényhozókat részesítették, melegen tüntetve a magyar­­lengyel barátság mellett. A szerdai napon a honvédelmi tárca költségvetésére kerül a sor, valamint a be­jegyzett négy interpelláció elmondására. A mai ülésről alább számolunk be. A pénzügyminiszter vitazáró beszéde Lányi Márton alelnök délelőtt féltíz órakor nyitotta meg az ülést. Elnöki be­jelentések után Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek adta át a szót, aki beszédében válaszolt a költségvetés általá­nos vitájában elhangzott felszólalásokra. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter megköszönte az egyes szónokok­nak a magas színvonalú vitát és kijelen­tette, hogy ennek során számos jó gon­dolatot volt alkalma a kormánynak hal­lani, amelyeket megszívlelendőknek is tart és igyekezni is fog megvalósítani. Jellemző volt a vitában — mondotta, — hogy a Ház minden tagját, féltő gond has­­­totta át, amikor a költségvetésről hatá-­­roznia kellett. Ez a féltő gond és felelős­ségérzet a parlamentarizmus biztos bá-,­zisa. A kormány is felelősségérzettel használja fel a képviselőház által rendel­kezésre bocsátott összegeket és arra a célra, amelyre rendeltetve vannak. (He­­ lyeslés.) A féltő gond főleg arra terjedt ki, hogy az előirányzott bevételek b­e­­folynak-e. Harmincmillió bevételi többlet­ ­— kétségtelen — mondotta a pénzügy­­miniszter, — hogy a világpolitikai hely­zet változása hatással van a bevételek

Next