Budapesti Hírlap, 1938. június(58. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-19 / 136. szám

1938 JÚNIUS 19. VASÁRNAP I?« N­« h­imhAi A Szentivánéji álom a Margitszigeten Idegenforgalmi és művészeti szempontból egyaránt jelentős esemény színhelye volt szombaton a Margitsziget, ahol ezen az ün­nepi esten avatták fel Budapest új, meg­­kapóan modern, festői hatású szabadtéri szín­padját, a margitszigeti szabadtéri színpadot. A megnyitó est alkalmából előkelő közönség töltötte meg a szabadtéri színpad hatalmas nézőterét. A publikum elragadtatva szemlélte a páratlanul szép pázsitszínpadot, amely a derűsre változott júniusi éjszakában valóban stílusos keretet adott Shakespeare remekének, a Szentivánéji álomnak. Németh Antal dr., az előadás kitűnő ren­dezője, természetesen alaposan kiaknázta mindazt a rengeteg lehetőséget, amelyet a szabadtéri színpad, a pázsit, a bokrok, a fák szolgálnak. Théseus és Hyppolite története alig pergett még le eszményibb környezetben és a költő elgondolásának megfelelőbb kör­nyezetben. Légies könnyedséggel, varázslatos bájjal csendült fel a süllyesztett zenekarból Polgár Tibor vezényletével Mendelssohn meg­nyitója és kísérőzenéje, s amikor — a Himnusz és a prológus után — kialudt a fényfüggöny, amely vakító kárpitot vont a nézőtér és színpad közé, a csodálkozás mo­raja futott végig a közönségen az athéni, li­get megkiapóan­­hű „díszleteinek” láttára. Fények festői hatású szín­játékában, a ter­mészetadta háttér minden szépségének ki­használásával pergett le a Nemzeti Színház együttesének ismert kitűnő előadása, amely­ből különösen Somogyi Erzsi, Szeleczky Zita, Lánczy Margit, Lukács Margit, Olthy Magda, Lehotay Árpád, Ungvári­ László, Gózon Gyula, Makláry Zoltán, Pethes Sándor, Ju­hász József alakításai tűntek ki. A nagysza­bású színes balettjelenet magával ragadta a közönséget. Tündéri est volt, tündérjáték a Margitsziget tündéri környezetében. Az előadáson, amelyen a szereplőket és a kitűnő rendezőt mindvégig­­ lelkesen ünnepel­ték, megjelent vitéz Imrédy Béla miniszter­elnök és a politikai és társadalmi élet sok más kitűnősége is. * (A Szent István-kiállítás díjnyertesei.) A Műcsarnok Szent István-kiállítására a Képzőművészeti Társulat által kitűzött díjak bírálóbizottsága most tartott döntő ülését. A bizottság a Forster Gyula báró által alapt­­ott Vaszary Kolos-díjat Rakssányi Dezső „Attila látomása’ című kompozíciójának, az Ipolyi Arnold püspök által alapított díjat Komáromi Kacz Endre .­Látomás” című olaj­­festményének, a Ráth György díjat Orbán Antal szobrászművész Prohászka Ottokár­­síremlékének­ és a Rökk Szilárd-díjat Merész Gyula „Uram, add, hogy lássak” című művé­nek ítélte oda. A kiállítás június 26-án zárul. * (Zongoraest.) Green József angol zon­goraművész hétfőn este hangversenyt adott a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében A nálunk még ismeretlen pianistái már első számai után rokonérzéssel figyelte a termet megtöltő előkelő közönség. Férfias, határo­zott, szellemes egyéniségét mélyreható zenei kultúrájával, erőteljes, gazdagon színezett bil­­lentésével, befejezett technikai tudásával ma­radéktalanul kifejezte. Értékes műsora is egyik bizonyítéka komolyságának: Beethoven op. 111. szonátája, Schumann Karneválja, Chopin-művek és Liszt-átiratok, valamint modern angol szerzők kisebb, ötletes és finom zongoradarabjai egyaránt nagy tapsot keltet­tek. A közreműködő kitűnő operaénekesnő, Orosz Júlia számai közül különösen tetszett Lányi Viktor kedves Petőfi-dala, a „Füstbe ment terv”. (maj­ó (A Műterem csoportkiállítása.) Czirákyné grófné Andrássy Ilona és Linda Nándor már ismerteti gyűjteményének további bemutatá­sával kapcsolatban a Műterem vezetősége csoportkiállítást rendezett Kossuth Lajos­ utcai helyiségében. A festők közül kétségtelenül Rókus Sándor emelkedik ki, aki a háborúban szerzett, hosszú ideig tartó idegbaj után tért vissza újra a kiállító művészek közé. Annak idején Hollósy Simon tanítványa volt és a­­naturaliszti­kus készültség megérzik stílusán. A valóságábrázoláson túl sokszor látomá­­nyokat rögzít vásznára, de ezek többek a képzelet egyszerű játékánál, ezek lelki élmé­nyek, telve megrendítő igazsággal. Techni­kailag is fejlettek alkotásai. Rókus szereti a kékes, zöldes tónusokat, a lágy színharmó­niákat. Egyik képe, Van Goghgal való köze­lebbi kapcsolatát árulja el. Rajzai is megka­pják. A kiállított művek közül még Pro­hászka József, Demeczkyné Volf Irma, Pa­­taky Ferenc, Lyka Döméné, Kató Mária, Bá­lint Géza, Márkus Valéria és I. Szabó L. festményei válnak ki. * (Vasárnap lesz a Szomjas krokodil be­mutatója.) Pénteken volt a Márkus Park­­színházban a Szomjas krokodil című revüope­­rett főpróbája. A bemutatót szombat estére tervezték, de az igazgatóság úgy határozott, hogy szombaton még egy főpróbát tartanak és a bemutató vasárnap este lesz. * (Csodarevü 1938.) Szombaton este mutat­ták be az Angolparkban, Loránth Vilmos rendezésében a Csodarevü 1938-at. Főszerepet játszották: Simor Erzsi, Delly Ferenc, id. és ifj. Latabár Árpád, Horváth Lonci, az Opera­ház balettkarának közreműködésével. A vi­dám eleveni meséjű, ízes humora, a csillogó­villogó revüt a hűvös idő ellenére szépszámú közönség nézte és tapsolta végig. A revü a siker jegyében indította útnak a darabot. * (Góth Sándor kérése.) Felkértek bennün­ket a következő sorok közlésére: „Góthné Kertész Ella, áldott emlékezetű feleségem síremlékének fölavatását június 24-ére, pén­tekre, halála második évfordulójára tervez­tem. Az emlékműhöz szükséges márványtömb késedelmes megérkezése miatt azonban kény­telen vagyok a fölavatást Halottak napjára halasztani. De kérek mindenkit, aki őt sze­rette, szenteljen 24-én az ő drága emlékének egy csöndes percet a Farkasréti temetőben. Góth Sándor”. * (A Fodor-zeneiskola évzáró hangverse­nyei.) Öt nagysikerű vizsgahangversenyt ren­dezett a Fodor-zeneiskola a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az öt hangverseny minden száma tanúságot tett arról a komoly szellemről, amely ezt az iskolát, mint a ma­gyar zenepedagógia egyik kiváló reprezen­tánsát, a legjelentősebb kultúrintézményeink közé sorozza. Az iskola kitűnő tanárai, kö­zöttük Gaál Margit, Berg Lili, Rados Dezső, Szatmári Tibor, Kálmán György, Herz Ottó dr., Kadosa Pál, Kigyósi Árpád, Lendvai An­dor, Pásztory Balázs dr., Zoltán László, mind­nyájan a legnagyobb szakértelemmel vezetik a növendékeket és a felhangzott sűrü tapsok­ból, amelyekkel a Zeneakadémia közönsége fejezte ki elismerését a növendékeknek, ők is méltán vehették ki a részüket. Az öt hang­­verseny közül az egyiken az iskola egyik leg­tehetségesebb növendéke ifj. Zsurka Péter önálló hegedűest keretében szerepelt. Hang­versenye tanúbizonyságot tett a fiatal he­gedűművész elsőrendű iskolázottságáról. A többi hangversenyen szerepelt növedékek kö­zül kitűntek: Szőllőssy Edit, Tihanyi Éva, Molnár Anikó, ifj. Rényi Albert, Benedikt Klára, Cserfalvi Eliz, Brenner Olga, Somló Zsuzsa, Demény János, Hoffmann Erzsébet, Simon Ilona, Baumgartner Gabriella, Vadas Ágnes, Rottmann Lili, Siklós Tamás, Berky Gizella, Lengyel Attila, Kornstein János, Ha­jós Magda, Gonda Vera, Bertalanffy Judit, Frenkl Tibor, Kadosa Éva, Boda Éva, Asch­ner György, Melles Károly, Dévényi Edit, Stein György, Kótai Györgyi, Urányi Éva, Verő István és Kovács Dénes. (2.) TUDOMÁN IRODALOM Argentínai irodalom A Spanyolországban immár két évtized óta dúló belső zavarok bénító hatással van­nak az ottani szellemi életre is és így nem csoda, hogy irodalmi téren is mind nagyobb jelentőséghez jutnak a spanyolnyelvű dél­­amerikai államok és főleg ezek legna­gyobbja, Argentína. Ennek a hárommilliós fővárosa nemcsak a világ legnagyobbszerű operaházival, a hatalmas Teatro Colodnál dicsekedhetik, nemcsak a legnagyobb lon­doni lapokkal versenyző „La Prensá­’-ra le­het büszke, hanem könyvtermelése is igen bőséges és magas színvonalú. Az ottani irodalmi élet vezető körei joggal panasz­kodnak, hogy Európa csak kevéssé vesz tu­domást az ő szerzőikről és minden telhető módon igyekeznek ezen az állapoton vál­toztatni. Ennek a törekvésüknek szolgála­tában állott a két év előtti buenos­ airesi Pen-kongresszus, melynek igen tetemes költségeit az állam viselte és ezt akarja elő­mozdítani a Nemzetközi Szellemi Együtt­működés ottani bizottsága is, mely ép mos­tan küldte szét egy igen díszes kiállítású vastag kötetét, képet adni arról, miképen tükröződik az argentínai lélek és táj az iro­dalom munkáiban. A ,JL le paysage et l'lume argentine” című kiadványt a bizottság három nagyérdemű tagja szerkesztette: Carlos Ibarguren tör­ténetíró, szociológus és kritikus, az argen­tínai írói akadémiának és e bizottságnak is elnöke, Antonio Rita, kiváló esztétikus és irodalomtörténész, alá lelke volt a Pen­­kongresszusnak is és Pedro Juan Vignale, jeles poéta. Az antikológia legrégibb klasz­­szikusa Domingo Sarmiento, egy igen sok­oldalú szerző, aki mint állami férfiú is nagy érdemeket szerzett. Hat éven át, 1868-tól 1874-ig elnöke is volt a köztársaságnak, mely 33 kötetes, fényes nemzeti kiadásban bocsátotta közzé összes munkáit. Legna­gyobb sikerű regénye „Facundo”, francia fordításban is megjelent, ugyancsak az em­lített bizottság költségén. Kívüle csak ke­vés olyan írót mutat be a gyűjtemény, akik a XIX. századba tartoznak, legnagyobb ré­szük már a XX. században beállt nagy­arányú virágzásnak tényezője; az egészen ifjú irodalomra azonban már nem terjesz­kedhettek ki a szerkesztők; a legfiatalabb Justo P. Saenz is már 46 esztendős. Végigmenve a kötetben felvett írók ne­vein, feltűnőnek találjuk, hogy milyen sok köztük a nem spanyol hangzású (Hud­son, Gersunoff, Lynch, Wast, Bunge), bi­zonyítékául annak, hogy az idegen világ­ból bevándoroltakat mily könnyen asszi­milálja ez az óriás birodalom. Még szem­betűnőbbnek találja ezt a jelenséget az, aki a mai Buenos­ Aires szellemi vezetőit is megismeri, ottlétemkor különösen fél- Bérlelváltás a Magyar Színházban A Magyar Színház igen tisztelt Bérlői­nek régi helyeit az 1938/39. évadra e hó végéig tarthatja csak fent az igazgató­ság. Bérleti osztályunk a Magyar Színház előcsarnokában délelőtt 10-től este 6-ig (vasárnap 10-től délután 2 óráig) és az irodákban hétköznapokon este 7-től 9-ig áll az előjegyzések rendelkezésére. (Tele­fon: 1388—66 és 1338—33.) Előjegyez­hető a bérlet posta útján is. Kedvezményes fürdőjegyek a Stádium jegyirodájában József­ körút 5. Telefon: 14-44-00 Szt. Gellért gőz- és kádfürdő . 1.40 Szt. Gellért pezsgőfürdő . * • 1.10 Széchenyi I. o. gőz v. kád . ■ 1.40 Széchenyi II. o. kád . . . . . 1.10 Széchenyi II. o. gőz v. kád • . .­.64 Rudas gőz ....■■■• 1.30 Rudas uszoda kabin . • • .-.80 Rudas uszoda szekrény • • .-.60 Szt. Imre-fürdő (Rác-fürdő) . . ..88 Fedett uszoda szigetbelépővel .-.54 Hungária kádfürdő ..... ..80 Hungária gyermekfürdő • . Hungária törkölyfürdő . . Szt. Lukács gőz-­v. kádfürdő Szt. Lukács iszaptófürdő . . Szt. Lukács iszapgöngyölés . Szt. Lakács uszoda kabinnal Császár gőz- v. kádfürdő • Császár uszoda kabinnal . . Császár uszoda szekrénnyel . Erzsébet Sósfürdő kádfürdő .-.45 . 2- . 1- . 1.30 . 1.90 .-.64 .-.84 .-.64 .-.44 . 160 Hungária gőzfürdő: maximális kedvezmény! Kedvezményes fürdő- és színházjegyét vásárolja a Jegyirodában! Ha BUDAPEST szinte párját ritkító nevezetességeit JÓL AKARJA MEG­ISMERNI, vendégeinek, barátainak ér­dekesen megmagyarázni, vegye meg a BUDAPESTI HÍRLAP népszerű írta dr. Mátéka Béla, a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal titkára Kapható az újságárusoknál és lapunk kiadóhivatala útján ARA 20 FILLÉR ötlött nekem, hány olasz nevű szerzője van a szépirodalmi és tudományos körök­nek. Az anthológia ama szerzői közt, kik már bizonyos európai hírnévre tettek szert, különösen Manuel Galvezt akarom ki­emelni. 1882-ben született és mintegy har­mincéves irodalmi működése folyamán ha­zája legelső regényírói közé emelkedett. Több munkája már német, francia, angol és egyéb fordításokban is megjelent, de a legértékesebb, a Paraguay elleni háború­ról szóló trilógia, mely Tolsztoj „Háború és béke”-jére emlékeztet, tudtommal eddig csak spanyol nyelven élvezhető­. Erre a ha­talmas korrajzra, mely lüktető drámai cse­lekmény keretében az éberen megrajzolt jellemek hosszú csarnokát viszi az olvasó elé, nagyon behatóan szeretném felhívni a magyar könyvkiadók figyelmét. Argen­tínával újabb időben igen élénk gazdasági kapcsolataink vannak; kívánatos volna, ha e gazdag állammal, melynek határai közt sok-sok ezer magyar család is otthont alapíthatott, szellemi csereforgalmat is tudnánk létesíteni. E forgalomnak egyik legszebb kezdő lépése volna, ha az argentin irodalom e nagy íróját megismertetnéki a mi közönségünkkel is.­­ Radó Antal. I (*) Két éve annak, hogy Surányi Miklós, a modern történelmi regény egyik legnagyobb mestere meghalt. Az Uj Idők mai számát Surányi Miklós emlékének szenteli. Dénes Gi­zella hangulatos emlékezése, Halasy Nagy József értékes, mélyenjáró tanulmánya fog­lalkozik Surányi Miklós írói egyéniségével és­­gyakran tragikus és mindig művészi életével. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának gazdag tartalmából kiemeljük még Zilahy Lajos regényének folytatását, Kosáryné Réz Lola megrendítő­­ írását, Zsigray Julianna mu­latságos, Matolcsy Andor finom elbeszélését. Ruzi­tska Mária, Tormay Cecile új, hatalmas regényét költői szépségű cikkben ismerteti. Kádár Lajos elbeszélése, képzőművészeti cikk, versek, időszerű képek és közlemények egész sora gazdagítja az Új Időket, melyből az öt­letes ceruzajegyzetek, a kedvelt rovatok sem maradtak ki. Díjtalan mu­tatványszámot szí­vesen küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Andrássy­ út 16. Az Új Idők előfizetési díja egy negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. ♦ (Arleen Whelan, az új amerikai film­sztár.) A legújabb hollywoodi filmsztár nevé­vel gyakran fog találkozni a közönség a jövő évadban, mert a Fox filmgyár, amely rekord­gázsival szerződtette a 18 éves színésznést, három nagy film vezető női főszerepét bízta rá. Szerepköre: dráma. A „World Wide News” című tekintélyes newyorki filmszak­lap gyors karriert jósol az új sztárnak, aki tíz hónappal ezelőtt még manikűröslány volt Hollywoodban. * (Gőzön Gyula — az új magyar Hyppo­­lit.) Az első nagy magyar hangosfilmsiker, a Hyppolit, a lakáj című vígjáték volt és azóta a magyar filmek scen­áriumírói min­dig szívesen szerepeltetnek egy-egy mulat­ságos inasfigurát, aki lehetőleg mindent összezavar. Török Rezső és Martonffy Emil, a most készülő Péntek Rézi új ma­gyar film könyvének írói, szintén kreáltak ilyen inasfigurát, s Gőzön Gyulára osztot­ták ki ezt a vidám szerepet, így Gózon Gyula lett az új magyar Hyppolit. A film többi főszerepét Turay Ida, Erdélyi Mici és Páger Antal játssza. * (Elkészült egy külföldi film magyar vál­tozata.) A magyar filmek művészi színvona­lának emelkedése mellett állandóan fejlődik a magyar filmgyártás technikája is. Leg­utóbb a Hunnia filmgyár egy külföldi filmet szinkronizált magyarra. A szinkronizálás tudvalevőleg egyike a filmtechnika legkénye­sebb feladatainak. Annál nagyobb dicsősége a magyar mérnököknek, hogy a Het-Rup tökéletes magyar formában kerül a budapesti közönség elé. A szinkronizálás sikerében nagy rész illeti Harmath Imrét, aki a magyar szövegkönyvet írta.

Next