Budapesti Hírlap, 1938. július (58. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-22 / 163. szám

Sü­f» A szovjet katonai erősítései Vladivosztokban TOKIÓ, júl. 21. A Tokio Nisi Nisi jelenti Szisimből, Ko­rea északkeleti partvidékéről, hogy Vla­­divosztokba 50.000 főnyi különböző fegy­vernemekhez tartozó katonaság érkezett. A lap szerint Mandzsukuo keleti határán, az Ussuri menti Nikolszk és Possziet kö­zött legkülső védelmi övként többezer egé­szen kis erőd helyezkedik el, amelyet össze­sen ötvenezer főnyi katonaság tart meg­szállva. A Vladivosztokban és környékén állomásozó csapatok létszáma tehát kere­ken százezer ember. A Bajkál-tótól keletre levő szovjet erők létszáma a lap megállapí­tása szerint 400.000 ember. A vladivosztoki légi- és tengeri haditá­­maszpont is erősítéseket kapott. Vladivosz­­tokban jelenleg mintegy 400 szárazföldi és tengerészeti repülőgép és 20.000 főnyi ten­gerészkatonaság tartózkodik. Jogi, politikai és közgaz­dasági könyvujdonsások V. jegyzéke­ BERECZ S. R., Az új választójogi törvény és végrehajtási rendele­tei. (Az 1938. évi XIX. t.-c. az országgyűlési képviselők válasz­tásáról.) 2.50 ICSULAK E. DR.—KERESZTESSY E. DR., Az egyszeri beruházási hozzájárulás. 6.— EGYED I. DR., Hűség az alkot­mányhoz —.80 HORVÁTH J., A milleniumtól Trianonig. Huszonöt év Magyar­­ország történetéből. 1896—1920 4.— HEGEDŰS J. DR.—FEJÉR E. DR., Az új vagyonadó. 1938. évi XX. t.-c. (1500/1938. P. M. rendelet) a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti be­ruházásokról s ezek költségei­nek fedezéséről. Törvény, végre­hajtási utasítás, magyarázat, példák. 4.— FEJÉR L. DR., Zsidóság 6.— KECSŐ I.—VÁMOS B., Értelem és szakértelem a közgazdaság­ban 1.50 KEMPELEN B., Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok.­­ I. kötet 10.— KEMPELEN B., Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. II. kötet 10.— BONTOR L. DR., A háború utáni konkordátumok 1­ 80 MARJAY F., Sedan­tól Prágáig... A magyar tragédia története kre. 8.80 MEZNERICH J. DR., Bunyevá­­cok. (Tanulmány.) 3.— REZESSY Z., A Harmadik Biro­dalom politikai és társadalmi rajza 4.— RÓZSA E. DR., A beruházási hozzá­járulás, 1938. évi XX. t.-c. és utasítás ismertetése és magya­rázata 5.— SZABÓ Z., Cifra nyomorúság. A Cserhát,­­Mátra, Bükk földje és népe, fűzve 4.80, kötve 6.— SZEFESSY M. DR.—ZADOR I. K. DR., A 600 milliós egyszeri vagyonadó. (1938. évi XX. t.-c. A honvédelem és közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti be­ruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről.) 5.59 TEMPLE­R. IFJ. DR.—VAS I. DR., Beruházási hozzájárulás. Az 1938 :XX. t.-c., a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról, ezek költségei fedezéséről. 12.— VARA­DI J., Széchenyi életlátása. A nemzetiségi kérdés. —­80­5LALAN K. DR., Az állami rend megóvása végett szükséges bün­tetőjogi rendelkezésekről szóló 1938. évi XVI. t.-c., az egyesü­lési szabadsággal elkövetett visz­­szaélések megtorlásáról szóló 1938. évi XVII. t.c. és az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló 1938. évi XVI. t.­c. ma­gyarázata 3.—■ Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kiván, 50 fil­lér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése, Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 5. Telefon 18-57-30, 18-74-00. B. H. Elkészült az új építésügyi szabályzat A Közmunkák Tanácsa megkezdte a pestkörnyéki városok szabályozását Az építkezések szempontjából korszak­­alkotó és már nagyon régen várt munkát fejezett be a Közmunkák Tanácsa. Sokévi tárgyalás után megszületett az új építés­ügyi szabályzat, amelynek életbeléptetése előreláthatóan még ez év vége előtt meg is történik. Igaz, hogy a szabályzat meg­alkotása csak a tanács részéről történt meg, még hátra van a belügyminiszteri jóváhagyás, de ez már nem tart majd sokáig és ősz folyamán a kormányható­sági megerősítés is megérkezik. Az építésügyi szabályzat reformját hosz­­szú évek óta sürgeti nemcsak az építő­­szakma, hanem az egész közvélemény is, de szükségesnek tartották annak mielőbbi életbeléptetését maguk a hatóságok is. Többször napirendre tűzték ezt a nagy­fontosságú kérdést, de mindannyiszor ab­bamaradt a tárgyalás. Amikor Bessenyey Zénó foglalta el a tanács elnöki székét, egyik legfontosabb programjául tűzte ki a szabályzat tető alá hozását. Többi cél­kitűzéseihez hasonlóan Bessenyey Zénó ezt a programját is pontosan megvalósí­totta. Az új szabályzat hatalmas lendület­tel fogja előmozdítani Budapest fejlődé­sét. Lényeges könnyítések vannak az új szabályzatban, de sok vonatkozásban meg­szorításokat is tartalmaz. Valamennyi in­tézkedés azonban Budapest világvárosi fej­lődését tartja szem előtt. A tanács leg­utóbbi ülésén az új szabályzat elkészülését hivatalosan is bejelentették, amit a ta­nács tagjai nagy örömmel vettek tudo­másul. . A tanács, miután most hatásköre nem­csak Budapest területére, hanem a pest­­környéki városokra is kiterjed, gyors ütemben igyekszik ezeknek a városoknak a fejlődését is elősegíteni. Arra törekszik, hogy Pestkörnyék városai ne csak fekvé­sük szerint, hanem fejlettség, nívó tekin­tetében is méltóak legyenek Budapest fő­város elővárosai jellegéhez. Máris tárgya­lásra kerülnek a tanácsnál e városok ál­talános rendezési és fejlesztési tervei. A minap tárgyalták Budafok szabályozási terveit, Kispest város új építési szabály­zatát. Egymásután kerülnek majd sorra a többi városok is ilyen vonatkozásban. A tanács hatáskörének kiterjesztése nem­sokára éreztetni fogja hatását, mert meg­szűnnek a környéken az ötletszerű, rende­zetlen építkezések. Sokat dohányozzunk Egy év alatt hétmillió pengővel emelkedett a Dohányjövedék forgalma Most készül a Dohányjövedék központi igazgatóságán a kimutatás arról, milyen forgalmat bonyolított le a dohányjövedéki egyedáruság 1937 július 1-től 1938 június 30-ig. A jelentés nemcsak arról számol be, hogy sikerült-e a forgalomemelkedés révén az államháztartás anyagi erejének növelése, de rávilágít arra is, miként tük­röződik vissza a dohányzás szenvedélyének kielégítésében a folyton ingadozó gazda­sági helyzet. Egyelőre a jelentésből csak annyi jutott nyilvánosságra, hogy az 1937 július 1-től 1938 június 30-áig lebonyolí­tott dohányforgalom mintegy 7,2 millió pengővel meghaladja az előző év forgal­­mát. A trafikos ezt az igazán hatalmas for­galomemelkedést és eredménytöbbletet a maga nagyobb munkásságának, szorgalmán­­ak, ötletesesé­gének és rátermettségének tulajdonítja legalább is nagyrészben s eb­ből az alkalomból megállapítja, hogy a trafikosság az utóbbi években nagy hala­dást tett a maga mesterségének szakszerű ellátásában. Szorgalma kifogástalan, a közönséggel való bánásmódja mintaszerű. Kezd gondot fordítani üzletének tisztasá­gára és csinosságára, már-már ráeszmél a reklám fontosságára. Gondolkodását, cse­lekvését mind erősebben hatja át a vér­beli kereskedő gondolkodásmódja s ennek a kedvező változásnak kétségtelenül szin­tén kihatása volt az elért szép eredmény­ben. Brüsszelből jelentik. A brüsszeli Le Soir című lap kiküldött munkatársa, Richard Dupierreu­x, nemrég Budapesten járt és ez alkalomból beszél­getést folytatott Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel. Kánya Kálmán külügyminiszter kifej­tette, hogy Magyarország számára a leg­fontosabb kérdés a kisantant államokban élő magyar kisebbségek helyzete. Ez a kér­dés játssza a vezető szerepet azokban az eszmecserékben is, amelyek Magyarország és a kisantant­ államok között már hosz­­szabb ideje folynak. — E tárgyalások fő célja az, — mon­dotta a miniszter,­­— hogy biztosíttassák a magyar kisebbségek sorsának megjaví­tása, ami lehetővé tenné, hogy normális viszony alakuljon ki Magyarország és a kisantant-államok között. Nem tudjuk még, várjon a mostani tárgyalásokat siker ko­­ronázza-e. Annyit azonban minden­esetre elmondhatok, hogy magyar részről a leg­jobb akarat áll fenn abban az irányban, hogy a kisantanttal való viszonyunkat normalizáljuk. Természetes azonban, hogy e tárgyalásoknak csak akkor lesz értéke, ha a kisantant-államok­ kormányai készek­ arra, hogy tiszteletben tartsák az általuk aláírt kisebbségi szerződések rendelkezéseit és hogy jobb bánásmódot biztosítsanak a területükön élő magyar kisebbségek szá­mára. A beszélgetés a cseh kérdésre terelődött ezután. —­ A prágai kormány — mondotta Ká­nya miniszter — az események kényszere alatt most kísérletet tett arra, hogy ren­dezze a Csehszlovákiában élő nemzeti ki­sebbségek helyzetét és az evvel kapcsolatos bonyolult kérdéseket. Nem fér hozzá két­ség, hogy ha Prága már előbb számot ve­tett volna azzal a ténnyel, hogy a kisebb­ségi kérdés központi problémája lett a Dunavidéken a béke fenntartásának és ha már korábban megtette volna a szükséges lépéseket arra, hogy ezt a kérdést kielé­gítő megoldáshoz juttassa, akkor ez nem idézett volna elő olyan súlyos visszahatást, mint aminknek ma tanúi lehetünk. A belga újságíró felvetette a kérdést: lehetségesnek tartja-e a miniszter, hogy a trianoni szerződésből folyó kérdések ösz­­szességét békés eszközökkel oldják meg? — A kisantant-államoknál nemigen lát­juk azt a készséget — felelte Kánya mi­niszter , amely lehetővé tenné, hogy már ma békés megoldáshoz jutassuk e kér­dések összességét. Ha azonban a viszo­nyunk normalizálására megindult tárgya­lások sikerre vezetnek, nem tartom feli­­ ...........’-M-M-SSSS Nincs egyetlen magyar kérdés sem, amelyet ne lehetne békés úton megoldani Amitől Magyarország és a kisantant közötti viszony normalizálása függ — A cseh helyzet — Belgium külpolitikai magatartása és a kisállamok Kánya Kálmán nyilatkozata egy brüsszeli lapban 1938 JÚLIUS 22. PÉNTEK ­ A létért való küzdelemben gyak­­­ran hathatós segítségére van a dol­­gozó egyénnek egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz reggel éh­gyomorra bevéve azért, mert ez gyorsan szabályozza a szellemi és testi munka­képességre oly igen fontos bélműködést és anyagcserét. Kérdezze meg orvosát! tétlennek, hogy idővel olyan légkör ala­kuljon ki, amely lehetővé teszi, hogy a trianoni szerződés álta­l felvetett többi kér­dést is rendezzük. Nincs egyetlen olyan magyar kérdés sem, amelyet ne lehetne békés úton megoldani. A világbékéről szólva Kánya miniszter utal arra, hogy a nagyhatalmak egyöntetű felfogása szerint a békét csupán megfelelő fegyverkezés útján lehet megóvni és biz­tosítani. Amíg ez a helyzet fennáll, a kis­államok sem tehetnek mást, minthogy el­fogadják ezt a tételt. Befejezésül Kánya miniszter Belgium külpolitikai magatartásáról nyilatkozott. — Belgium külpolitikai magatartását —­ mondotta — abban az értelemben fogjuk fel, hogy Belgium teljesen távol akarja magát tartani a nagyhatalmak viszály­ko­dásától és kizárólag saját érdekeinek szem előtt tartásával akar szuverén módon dön­teni abban a kérdésben, részt vegyen-e vagy sem egy esetleges háborúban. Magyar­­ország örömmel üdvözli ezt a magatar­tást, amely, nézetünk szerint, szembe­helyezkedik az együttes biztonságnak álta­lunk mindig ellenzett rendszerével. Két­­ségtelen, hogy Belgiumnak ez a magatar­tása nagy hatást tett valamennyi kis­államra. Több kisállamban szintén erősödik az az irányzat, hogy távol akarja magát tartani a nagyhatalmak viszályaitól és há­­ború esetén — ha lehetséges — meg akarja­ óvni semlegességét. Mi, magyarok­ szintén így gondolkodunk. Megkezdték a választók okmányai­­nak vizsgálását Simán, torlódás nélkül folyik a munka A budapesti új képviselőválasztók név., jegyzékének összeállítási munkálata újabbi fejezethez érkezett. A főváros Statisztikai Hivatalában az összeíró biztosok által ösz­­szegyűjtött íveket már áttanulmányozták és mindazoknak, akik az összeíró­ ívben szereplő adataikat okmányokkal nem iga­zolták, okmányaiknak bemutatása céljából megidézték. Csütörtökön volt az első napja annak, hogy az idézésre a feleknek meg kellett je­­lenniök. A budai választók a Budai Viga­­dóban, a déli kerület választói a cukor ut­cai elemi iskolában, míg az északi vá­lasztókerület megidézett választói a Pe­­terdy­ utcai iskolában jelentek meg. Mind a három helyen az okmányok átvizsgálása reggel 8 órakor kezdődött és délután 2 óráig tartott, majd újból délután 5—45 óráig folytatták az okmányok felülvizsgá­lását. Az összes megidézettek okmányai­nak felülvizsgálására a Statisztikai HUm­­tál július 30-ig akar végezni és a munkát így is osztották be. A budai összeíró irodában 82 referens, a déliben 120, az északiban pedig 118. Összesen­ tehát 325 referens dolgozik az okmányok felülvizsgálásán. Az előzetes program szerint minden referensre órán­ként 7 fél jut. Az első napon a megidé­­zettek nagyszámban tettek eleget az idé­zésnek. A felülvizsgálási munkálatokat simán, minden torlódás nélkül bonyolítot­ták le. Az igazoló eljárás folyamán egy­­egy fél iratainak felülvizsgálására két-há­­rom perc jutott. A Statisztikai Hivatal közli az érdekel­tekkel, hogy abban az esetben, ha a meg­idézett fél a megjelenésben bármely ok­nál fogva akadályozva lenne, helyette sze­mélyi viszonyait ismerő bármely felnőtt hozzátartozója is megjelenhet az össze­­írási irodákban és bemutathatja a vá­­­lasztójogcímekre vonatkozó és az idézés­ben megjelölt igazolóiratokat. Eredménnyel végződött a francia-német gazdasági tárgyalás PÁRIZS, júl. 21. A több hét óta folyó német-francia gaz­­dasági tárgyalások eredményre vezettek és a két küldöttség parafált több fontos megegyezést. A megegyezések közé tar­tozik az a megállapodás, amelynek értel­mében az Ausztriával való áru­ és fizetési forgalmat felveszik a német-francia gaz­dasági megegyezés keretében. Az osztrák pénzügyi kérdések rendezésére irányuló tárgyalásokat július végén folytatják Ber­linben.

Next