Budapesti Hírlap, 1938. október(58. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

2 tosítékáról és az egyezményben megállapí­tott nemzetközi bizottság összetételéről szóló pótokiratokat. A külföldi vendégek Hitler kérésére ez­után beírták nevüket a vezérház vendég­könyvébe. Amikor 1 óra 30 perc körül valamennyi formalitást elintézték, Hitler vezér és birodalmi kancellár szívélyes sza­vakkal és köszönettel elbúcsúzott a külföldi kormányfőktől. Hitler egyúttal a német nép nevében köszönetét fejezte ki az állam­férfiaknak fáradozásaikért és hozzátette, hogy népeik bizonyára éppen olyan boldo­gok, mint a német nép, hogy ezt a válsá­got most már szerencsés befejezéshez sike­rült juttatni. Hitler ezután nagyon szívé­lyesen kezet szorított Mussolinival, Cham­berlainnel és Daladierrel. Chamberlain miniszterelnök kijelentette, hogy számára nagy öröm volt, hogy Mün­chenbe jöhetett. Biztos abban, hogy az angol nép osztja azokat az érzéseket, ame­lyekről Hitler éppen az előbb beszélt. MÜNCHEN, szept. 30. Chamberlain miniszterelnök Londonba való hazatérése előtt, pénteken délben fél 12 órakor látogatást tett Hitler vezér és kancellárnál Prinz Regenten­ utcai ma­gánlakásában. A két államférfi megbe­szélésén­ csupán Schmidt követségi taná­csos volt jelen, mint tolmács. A találkozó 12 óra 50 perckor ért véget. A távozó miniszterelnököt a kancellár magánlakása előtt várakozó tömeg lelkesen megélje­nezte. Hangosan tüntettek az angol kor­mányfő mellett a Regina-Palast-szálló előtt és az egész útvonal mentén felsora­kozott emberek is. Hitler vezér és kancellár és Chamber­lain angol miniszterelnök péntek délelőtti megbeszélésük után a következő közös nyilatkozatot hozták nyilvánosságra: " A mai nap folyamán újabb meg­beszélést folytattunk és egyetértünk abban, hogy a német-angol kapcsola­tok kérdése elsőrendű fontosságú mindkét ország és Európa szempont­jából. A tegnap este aláírt egyez­ményt és a német-angol flottaegyez­ményt népeink ama kívánságának te­kintjük, hogy a két nép sohasem akar többé egymás ellen háborút vi­selni. — Határozott szándékunk, hogy más kérdéseket is, amelyek orszá­gz egyezmény létrejöttének örömhíre még annak aláírása előtt elterjedt a vá­rosban. A helyzet egyik pillanatról a má­sikra tökéletesen megváltozott. A gode­­­bergi találkozó óta mindenki a háború fe­nyegetése alatt állt; most eltűn­t minden pesszimizmus és csak egy szót lehet hal­lani: Béke! Angol és francia körökben fenntartás nélkül elismerik Mussolini és Hitler béke­akaratát, akiknek — együttműködve Da­ladierrel és Chamberlainnel — sikerült el­­hárítaniuk a legnagyobb veszélyt, amely Európát a világháború óta fenyegette. Francia és angol politikai körökben ki­jelentik továbbá, hogy az ilyen nagy egy­ségnek és megértésnek ilyen súlyos kér­désben és ilyen drámai körülmények kö­zött ma még beláthatatlan hordereje van. A jövőben München kiinduló pont lehet min­den ol­yan törekvés irányában, amely az új Európát akarja felépíteni. Ma inkat érdeklik, a megbeszélések módszerével intézzük el és továbbra is azon fáradozunk, hogy a véle­ményeltérések esetleges okait kiküszö­böljük, hogy ezen az úton hozzájá­ruljunk az európai béke biztosításá­hoz. Adolf Hitler, Neville Chamber­lain, Chamberlain müncheni búcsúztatása MÜNCHEN, szept. 30. Chamberlain miniszterelnök péntek dél­után két órakor újból elhagyta a szállót. A szálló halljában és az utcán óriási tö­meg gyűlt egybe és nagy lelkesedéssel búcsúztatta az angol miniszterelnököt, aki az elmúlt két napon Németországban a legnagyobb népszerűségnek örvendett. Chamberlain miniszterelnök Ribbentrop külügyminiszter, valamint a német kül­ügyminisztérium főtisztviselői kíséreté­ben hagyta el a szálló épületét és a re­pülőtérre hajtatott. A miniszterelnököt a repülőtéren a ro­­hamosztagosok díszszázada fogadta. A miniszterelnök az angol nemzeti himnusz hangjai mellett lépett el a díszszázad arcvonala előtt, majd kíséretével együtt beszállt a repülőgépbe, amely 2 óra 25 perckor elhagyta Münchent. Hitler és Chamberlain közös nyilatkozata „Az angol és német nép sohasem akar többé egymás ellen háborút viselni“ B. H. 1938 OKTÓBER 1. SZOMBAT A hazaérkezett Chamberlain kijelen­tette, hogy a cseh kérdés elintézése csak előjátéka a tágabb európai elrendezésnek LONDON, szept. 80.­­ Amikor Chamberlain miniszterelnök re-­­­pülőgépe leszállott, a bestoni repülőtéren, már egybegyűlt a kormány valamennyi tagja s kívülük sok követ és nagykövet s más előkelőség várta. Amikor Chamber­lain repülőgépéből kiszállt, minisztertársai kalapjaikat lengetve lelkesen éljenezték és körülötte tolongva diadalittasan rázták kezét. A lelkesedés első kitörésének elülte után lord Halifax külügyminiszter a miniszter­­elnökhöz lépett s átnyújtotta neki VI. György király sajátkezűleg írt levelét. Camberlain kezében magasra tartva­­ mutatta meg a tömegnek a Münchenben­­ készült okiratot és rövi­d beszédet tartott: — Ma délelőtt újból tanácskoztam Hit­ler kancellárral és itt van az irat, amelyen az ő névaláírása és az enyém látható, önök közül egyesek talán már hallották, hogy mit tartalmaz, de azért fel akarom önök­nek olvasni. Chamberlain miniszterelnök azután fel­olvasta a pénteken délután már nyilvá­nosságra hozott közös közleményt, majd így folytatta: — Két dolgot akarok még mondani. Elsősorban azt, hogy tömérdek levelet kap­tunk ezekben a súlyosan aggasztó napok. Erzsébet királyné praetikus halálának 40-ik évfordulója alkalmából. BEÖTHY ZSOLT: Ferenc József és Erzsébet CORTI EGON CASAR: Erzsébet. Kötve, sok képpel ........ DANIEL ANNA: Erzsébet királyné. Ifjúsági kiadás............................. MÁRKI SÁNDOR: Erzsébet királyné . ........... PÁPAY ISTVÁN: Visszaemlékezések I. Ferenc József és IV. Károly ki­­rályról. Apróságok és történelmi mozzanatok az udvari életből. Fűzve P G.., kötve ... PERLAKY LAJOS: I. Ferenc József SASTÁRAY GRÓFNŐ: A királyné kíséretében .......... ZSIGRAY JULIA: Erzsébet magyar királyné. Fűzve P 6.—, kötve 8.—, bőrkötésben ARETZ: Kaiserin Elisabeth von Österreich. Kötve, 200 képpel .... CORTI: Elisabeth, die seltsame Frau. Sok képpel, kötve TSCHUDI: Elisabeth, Kaiserin von Österreich ZEIDLER: Elisabeth, Kaiserin von Österreich, Königin v. Ungarn, die Leidgekrönte.­ Kötve Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kér­jük Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferc­ünand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Bud­pest, EV., Kossuth Lejos-uca 5. Telefon: 18-57-16, 13-74-00. —.40 6.50 2.90 3.— 10.— 4.80 1.— 16.— 9.30 11.16 —.88 4.71 ban, úgy én, mint feleségem, a támogatás, a helyeslés és a hála kifejezését. El sem mondhatom önöknek, milyen biztató hatás­sal volt ez rám. Köszönetet akarok mon­dani az angol népnek azért, amit tett.­­ Azután ki kell jelentenem, hogy a csehszlovák probléma elintézése, amely most létrejött, nézetem sze­rint csak az előjátéka a tágabb el­rendezésnek, amelyben egész Európa békét találhat. A tömeg egetverő éljenzéssel fogadta a miniszterelnök nyilatkozatát. Chamberlain ezután várakozó gépkocsija felé indult, de az örömittas tömeg annyira körülfogta, úgy, hogy a rendőröknek csak nagy nehe­zen sikerült utat szorítaniok a miniszter­­elnök számára, aki végre kocsijába szállt. A tömeg lelkesen kiáltozta: „Ezt pompá­san csináltad, jó öreg Neville! Isten áld­jon érte!” Midőn Chamberlain kocsiba szállott, az egész közönség a miniszterek­­kel, a nagykövetekkel együtt harsogó han­gon énekelte a kedves angol üdvözlő dalt: „He is a good jolly fellow ...” Négy lovasrendőr lovagolt a hestoni re­pülőtérről London felé vezető úton a mi­niszterelnök gépkocsija előtt, de alig tu­dott utat törni a tömegben a gépkocsi számára, amely csigalasssúsággal tette meg a Londonba vezető út első mérföldjét. A miniszterelnöki palota előtt már egy órakor hatalmas tömegek gyülekeztek, amelyeknek lelkesedését a hirtelen kitört zápor sem hűtötte le. A nap folyamán egész Londonban és Angliában hálaadó istentiszteleteket tar­tottak a müncheni döntés örömére. A mi­niszterelnöki palotába Európa, sőt a világ minden országából az üdvözlő táviratok tömegei érkeznek. Chamberlain a királynál Londoni követünk a magyar nemzet örömét fejezte ki az angol miniszterelnöknek LONDON, szept. 30. Chamberlain miniszterelnököt a bestoni repülőtéren Grandi olasz és Corbin francia nagykövet üdvözölte. Barcza György lon­doni magyar követ lépett ezután az angol miniszterelnökhöz és kifejezte előtte a magyar kormány legőszintébb Szerencse­­kívánatait és a magyar nemzet örömét nagyszerű, sikeres békemunkájáért és azt a reményét tolmácsolta, hogy munkáját folytatni fogja. Chamberlain meleg köszö­netet mondott a jóleső figyelemért. A miniszterelnök délután n­egyed ötkor a Buckingham-palotába ment, ahol VI. György király, Erzsébet királyné és Cham­berlainné társaságában várta érkezését. Azonnal a király magánlakosztályába ve­zették. György király melegen üdvözölte a miniszterelnököt, aki békét hozott Angliá­nak. A palota előtt szorongó éljenző tömeg követelésére az uralkodópár Chamberlain­nel és feleségével együtt megjelent az er­kélyen. A kihallgatás után Chamberlain és fe­lesége hazatért a miniszterelnöki palotába. A kapunál várták a kormány tagjai és ha­talmas tömeg éljenezte. Chamberlain a közönség kívánságára lakása ablakából a következő rövid beszédet mondta: — Másodízben tér vissza Anglia miniszterelnöke Németországból a Downing Streetre, becsületes békét hozva magával. Békét a mi időnkben, a mi korunk tartamára. Azt tanácso­lom önöknek, menjenek haza és alud­janak nyugodtan és biztonságban otthonukban. Szívem mélyéből köszö­netet mondok önöknek. Chamberlain visszaérkezését miniszter­tanács követte, amelyen részt vettek a kormány összes tagjai, a beteg Stanley lord dominiumügyi miniszter kivételével. A tanácskozáson, amely harmincöt per­cig tartott, Chamberlain részletesen be­számolt minisztertársainak németországi útjáról. Újabb minisztertanácsot nem tűz­tek ki. Örömittas tömegek London utcáin LONDON, szept. 30. A londoni színházakban és mulatókban félbeszakították az előadást s a csütörtöki késő éjszakai órákban a színpadokról ki­hirdették, hogy a négy hatalom képviselői között megegyezés jött létre Münchenben. A közönség mindenütt helyéről felugrálva percekig tombolva éltette Chamberlain mi­niszterelnököt, VI. György királyt, Ang­liát és a békét. Az egetverő lelkesedés a legtöbb helyen a nemzeti himnusz elének­­lésével végződött. Az utcákon örömittas tö­megek hullámzottak; a jelenetek szinte a fegyverszünet éjszakájának lelkesedésére emlékeztettek. A Szent Mihály-templom­­ban tartott esti könyörgő istentiszteleten a canterburyi érsek mondott rövid imát. Chamberlain miniszterelnök feleségét, aki szintén részt vett az istentiszteleten távo­zása alkalmával a templom közönsége me­legen ünnepelte, gépkocsiját zokogó nők százai vették körül kiabálva, hogy ,Isten áldja meg Önt és férjét azért, amit a bé­kéért és gyermekeiéiért tettek”. Chamber­lainné könnyekig meghatva mondott köszö­netét és reszkető kézzel rázta meg a gép­kocsi ablakán át hozzá benyújtott kezeket. Sajtókörök valószínűnek tartják, hogy VI. György király Chamberlain miniszterelnök­nek a legmagasabb angol kitüntetést, a Térd-Szalag-rendet fogja adományozni, amellyel lovagi cím jár, úgyhogy a mi­niszterelnök a jövőben a Sir Neville Cham­berlain nevet fogja viselni. Ugyancsak Térdszalag-rendet kapott annak idején a miniszterelnök fél­testvére, Sir Austen Chamberlain a locarnói szerződés megkö­téséért. Chamberlain nyilatkozata a Völkischer Beobachter-ben Európa békéjéről MÜNCHEN, szept. 30. A Völkischer Beobachter müncheni ki­adása Chamberlain brit miniszterelnökkel folytatott beszélgetést közöl. Ennek során Chamberlain arra a kérdésre, hogy a müncheni egyezményt nagyjelentőségű ese­ménynek tartja-e, a többi között ezeket mondotta: — Sohasem hagytam fenn kétséget az­iránt, hogy sokkal többre gondoltam, ami­kor minden erőmmel a szudétakérdést ke­zembe vettem. Ez a probléma rendkívül ve­szélyes volt ugyan akut stádiumban, de az volt az érzésem, hogy ez csak az utolsó aka­dály volt a nagyobb dolgok felé vezető úton. Az én tulajdonképpeni célom annak meg­valósítása, hogy Európa nemzetközi vi­szályok állandó veszélye nélkül folytathassa békés munkáját. Ennek lényeges előfelté­tele az Anglia és Németország közti kölcsö­nös jobb megértés. Kormányrendszerünk nagyon eltérő. Mindegyikünk meg van arról győződve, hogy kormányzati rend­szere a legjobban felel meg saját szükség­leteinek és bele kell törődnünk abba, hogy minden nép sajátos kormánnyal bírjon. Nem látom be, miért ne tudnék a mind­­ketőnket foglalkoztató ügyeket barátságos , szellemben megvitatni. Azt a körülményt, hogy ez a válság lehetővé tette a legna­gyobb felelősséget viselő államférfiak sze­mélyes érintkezésére és a német államfő­vel való nyugodt megbeszélésekre vezetett, mint szívesen látott alkalmat örömmel fo­gadtam. Azt hiszem, hogy ezzel olyan kapcsolatot létesítettünk, amely mindkét ország jövőbeni kapcsolataira nézve na­gyon hasznosnak fog bizonyulni. Mussolini elutazása MÜNCHEN, szept. 30. A négy államférfin közül még pénteken hajnalban elsőnek Mussolini utazott el Münchenből. A tanácskozások befejezése után Hitler kíséretében a főpályaudvarra hajtatott. Útközben a lakosság szűnni nem, akaró lelkesedéssel éljenezte a két állam­férfit. A Duce beszállt különvonatába és kocsija ajtajában szívélyes búcsút mon­dott Hitler kancellárnak. A Duce azután Göring tábornagytól és a búcsúztatására megjelent többi német úrtól vett búcsút, majd az ablakhoz lépett és a lassúan elin­duló vonatból még sokáig visszaintegetett. A firenzei pályaudvaron az uralkodó várta a Ducét FIRENZE, szept. 30. m­niszterelnököt a firenzei Santa Maria No-A Münchenből visszatérő Mussolini mi. I­vella pályaudvaron Vittorio Emanuele ki-

Next