Budapesti Hírlap, 1938. november (58. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-01 / 247. szám

2 A döntőbírói feladat BERLIN, okt. 31. A Deutsch Diplomatisch-Politische Kor­respondenz a magyar-csehszlovák határ megvonásának kérdésében Németország és Olaszország részéről elvállalt döntőbírói szereppel foglalkozva, a következőket írja: Németország és Olaszország tisztában van azzal, hogy elvállalt szerepe, tekintve a szembenálló felek közvéleményének szilárd­ságát, egyáltalán nem hálás. Másrészről mindkét nagyhatalomnak annyira kézen­fekvő érdeke a középeurópai viszonyok sta­bil és üdvös kialakítása, hogy valóban el­várható részükről az igazságos ítélet, amely az egyedüli feltétele annak, hogy a jövő­ben az egyetértés alapján alakuljanak ki a viszonyok a Dunamedencében. Abban a feladatban, amely a két hata­lomra hárul, jelentős szerepet játszik a wilsoni elveknek a trianoni szerződéssel tör­tént megsértése. Ezért most arról van szó, hogy ezt a balfogást ismét helyrehozzák és a magyar népnek visszaadják azt, amit húsz évvel ezelőtt a néprajzi elv megsérté­sével jogosulatlanul elszakítottak tőle. Németország a szudétanémet kérdés ren­dezésével megmutatta, hogy még a saját követeléseit is alárendelte a nemzetiségi elv elsőbbségének. Az a példa, amelyet a Né­met Birodalom ez alkalommal adott és ame­lyet még most is ad, amikor lemond a nyil­vánvalóan nem jogosulatlan néprajzi célok túlzott értelmezéséről, feljogosítja annak feltételezésére, hogy a vitában álló felek hasonló megértésről tesznek bizonyságot. Olaszországot is, amelynek felépülésénél a nemzeti gondolat jelentette a kiindulópon­tot, ugyanez a gondolat vezérli, és ezt az álláspontját nem egyszer nemesszívű mó­don juttatta érvényre. Ugyanebben a szel­lemben kezdi meg a két hatalom munkáját, hogy tisztességes alkuszként segítsen befe­jezni a viszályt és megvesse a Duname­­dence népeinek jószomszédi együttélése alapját. Ezt szem előtt tartva, a világ köz­véleménye az európai béke szempontjából is csak örvendetesnek találhatja, hogy a két hatalom elvállalta a döntőbíró szerepét. B. ff Chvalkovsky csehszlovák kü­lüg­y­­minisztert Ti­to és Volosin kíséri Bécsbe PRÁGA, okt. 31. A csehszlovák minisztertanács délután összeült. Chvalkovsky külügyminiszter ked­den elutazik Bécsbe, hogy ott képviselje a prágai kormányt az új csehszlovák-magyar határ megállapítására értekezleten. A mi­nisztert elkíséri Tiso szlovák miniszterel­nök, Volosin ruszin miniszterelnök és Kuno meghatalmazott miniszter, a prágai külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. Ciano gróf Bolzanóból utazik Bécsbe RÓMA, okt. 31. Ciano gróf külügyminiszter hétfőn 21 óra 40 perckor a Termini-pályaudvarról Bolzanóba utazott, ahol holnap mint anya­­könyvvezető szerepel az anconai királyi hercegi pár esküvőjén. Ciano külügymi­­ni­szter Boolzanóból kedden továbbutazik Bécsbe, aho­l a magyar-cseh kérdés egyik döntőbírójaként fog működni. Gayda cikke a döntőbíráskodásról RÓMA, okt. 31. Az olasz lapok vezető helyen köztik a német-olasz döntőbíráskodás hírét. A Giornale d’Italia hasábjain Virginio Gayda­ vezércikkében a következőket írja: A közös német-olasz döntőbíráskodás bi­zonyítja, hogy a német-olasz együttműkö­dés, amely a Róma— Berlin tengelyben jut a kifejezésre, az európai béke szempontjából fontos szerepet tölt be és ezzel a két ér­dekelt fél által kért közbelépés igazságos, békítő­ formulával gyorsan le fog zárni egy olyan viszályt, amely könnyen veszélyes fordulathoz vezethetett volna. Ez a döntő­­bíráskodás megerősíti Olaszország és Né­metország középeurópai érdekeinek párhu­zamosságát, amel­yt maguk a dunai állaa­mok is elismernek, amit a magyar és a cseh kormány Rómához és Berlinhez inté­zett felkérése is bizonyít. Ami a Ciano gróf olasz külügyminiszter és Ribbentrop birodalmi német külügyminiszter bécsi döntőbíráskodásának eredményeképpen lét­rejövő döntő megoldást illeti, úgy ebben a tekintetben a legnagyobb óvatossággal le­het csak nyilatkozni, tekintettel a jelen pillanat kényes voltára. Megismételhetjük azonban — írja Gajda — azt, hogy mind­két kormány elismeri annak szükségét, hogy 1. azonnal és véglegesen megoldják a cseh-magyar határnak kérdését, hogy meg­szabadítsák a Duna vidékét olyan veszé­lyes helyzettől, amely ha elhúzódnék, csak egyre súlyosabbá válnék, 2. kielégítsék a magyar követelések lé­nyegét és érvényt szerezzenek azoknak az igazságos és vitathatatlan nemzeti jogok­nak, amelyek az egyes államok közötti egyensúly ..szükséges tényezőit jelentik, 3. szívélyes szellemben közreműködjenek a cseh köztársaság új politikai berendezke­désénél, amely ország új emberekkel és új eszmékkel igyekszik új nemzeti életet kez­deni szőkébb, de méltányosabb keretek kö­zött........... A fasiszta Olaszország már a mostani viszály elején kijelentette, hogy nem a cseh nemzettel, h­anem a szerencsétlen emlékű versaillesi, trianoni és saint-germaini bé­keszerződéseken alapuló politikai rendszer­rel áll szemben. Azok a közlések, amelye­ket néhány nap múlva Ciano gróf és Rib­­bentrop Magyarország és Csehország kép­viselői előtt tenni fognak, életbevágó fon­tosságúak lesznek a két ország megbéké­lése és szívélyes együttműködése, szempont­jából, valamint egész Európa szempontjá­ból is. Magyarország és Csehország hiva­tott vezetőiben a válság legvégső határán is volt annyi bölcseség, hogy nem bocsát­koztak kalandos vállalkozásokba, mert mindkét részről bíztak Olaszország és Né­metország barátságában és politikai fele­lősségérzetében. pésre volt szükség. Itt olyan területről volt szó, amelyet Lengyelország mindig a magáénak tekintett és csupán bizonyos körülmények következtében volt kénytelen azt 1920-ban átmenetileg elhagyni. Len­gyelország csak azt követelte, ami az övé. Az ügyet most elintéztük és Lengyelország a Csehszlovákiával való jószomszédi vi­szony helyreállítását kívánja. Magatartá­sunk nem a triumfáló győzőé. A továbbiak során Beck külügyminisz­ter a következőket mondotta: — Középeurópa térképe megváltozott. Remélem, hogy minden ügyet úgy sikerül elintézni, hogy legalább egy nemzedék számára tartós békét lehet biztosítani. Most olyan kérdések állanak előttünk, amelyeknek megoldásától függ ezen a vi­déken az új konfliktusok elkerülése. Len­gyelország mindig vonakodott csatlakozni a kisantanthoz és szembe szállt annak po­litikájával, mert csupán az ellenségeske­désen alapult. Tagjait olyan politika kap­csolta­ össze, amelynek célja az volt, hogy sakkban tartsa Magyarországot és fenn­tartsa Magyarország sérelmes helyzetét, ami nem engedte meg a tartós béke kiala­kulását. Lengyelország szívesan látná, ha a Kárpátoktól délre élő nemzetek ügyeit barátságosan rendeznék. — Lengyelország támogatja Magyaror­szágnak a Ruszinföldre vonatkozó törek­véseit, mert ezek a követelések alkalma­sak a tartós béke megalapozására. Ruszin­­szkót annak idején letétként adták át Csehszlovákiának a régi orosz rendszer részére. Ruszinszkó helyzete olyan volt, mint Középeurópa e részében üresen ha­gyott széke: háttal fordult nyugatnak. Ez a megoldás inkább politikai, mint gazda­sági vagy néprajzi jellegű volt. Ruszin­­szkóban nincsenek csehek. A lakosság po­litikailag nagyrészt kialakulatlan. A la­kosság közül egyedül a magyarok tanúsí­tanak politikai magatartást. E vidék la­kossága népszavazás esetén kétségkívül a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntene. — Csehszlovákia — folytatta Beck kül­ügyminiszter — már beleegyezett abba, hogy­ átad Magyarországnak egy hosszú vasúti szakaszt. Ez a vasút a magyar ha­tárokkal párhuzamosan fut, s így a meg­maradó Ruszinszkó gazdaságilag elszige­telt lesz és az általános egyensly szem­pontjából tehetetlenségre lesz kárhoztatva. Kívánatos volog tehát, hogy Ruszinszkót unió alapján Magyarországhoz kapcsolják. Beck külügyminiszter végül a német­lengyel viszonyról beszélt. Megállapította, hogy Németország és Lengyelország kö­zött semmi olyan járaivalés nem folyik, amely Danzig átengedésére, vagy Pomerá­­nián át vezető semleges folyosó teremté­sére irányulna. Lengyelország támogatta Magyarországnak a Ruszinföldre Beck külügyminiszter nyilatkozata VARSÓ, okt. 31. Beck lengyel külügyminiszter nyilatko­zott a Hearst-lapok külpolitikai szerkesz­tőjének, Hillmainnak, Lengyelország kül­politikájáról. — Kurpa megelégelte — mondotta a miniszter —, hogy minden este fegyver­rel a párnája mellett feküdjék le. Leg­utóbb súlyos megrázkódtatásokon men­tünk keresztül, amelyeknek következmé­nyei még mindig nem múltak el. A továbbiak során Beck külügyminiszter kijelen­tette, hogy abban a pillanatban, amikor a status quo megváltoztatása már megkezdődött, sokkal jobb véglegesen el­intézni a kérdést, nehogy újból olyan át­meneti helyzet álljon elő, amely konflik­tusokkal fenyegethet. Ki kell használni a lehetőséget arra, hogy a békát v­érdntett vidékeken újból állandósítsák. Innen ered a lengyel diplomácia érdeklődése a duna­­menti kérdések iránt, annak ellenére, hogy a lengyel érdekeket közvetlen tárgyalások révén már majdnem kimerítően rendezték. Beck külügyminiszter ezután kijelen­tette, hogy a lengyel-litván kérdésben Né­metországgal semmiféle megegyezést nem kötött és szó sincs arról, mintha Lengyel­­ország megegyezett volna Németországgal Litvánia felosztásában. Lengyelország ugyan határozott hangot használt leg­utóbb Litvániával szemben, de ennek célja csupán a jószomszédi viszony helyreállí­tása volt. — A mi politikánk — folytatta a mi­niszter — a szomszédokkal való békés egyetértés helyreállítására irányul. Cseh­szlovákia, ügyében azonban erélyes fellé­ 1938 NOVEMBER 1. KEDD A lengyel sajtó végleges megoldást sürget VARSÓ, okt. 31. A lengyel sajtó pillanatnyilag tartóz­kodik , attól, hogy kommentárokat fűzzön a magyar-cseh vita olasz-német döntőbí­rósági intézésével kapcsolatos diplomáciai tanácskozások utolsó szakaszához. A lapok azonban címeikben jelzik kétkedésüket és hangsúlyozzák, hogy veszedelmesnek tar­tanak minden olyan megoldást, amely csu­pán kisegítő, részleges és ideiglenes jel­­legű volna. Meg akarják kerülni a cseh kérdés alap­vető rendezését — írja a Gazeta Polska. Ideiglenes megoldások nem kellenek, —­ mondja a Kurier Poranny, majd hozzá­fűzi: — A kárpátaljai kérdést véglegesen kell megoldani. Az Express Poranny írja: Ha a döntő­bíróság nem oldja, meg véglegesen a cseh­szlovák kérdést, akkor Európa állandó láz­beteg lesz továbbra is. A nacionalista ABC írja: A döntőbí­róságnak a cseh kérdést véglegesen kellene megoldani és ennek értelmében közös ma­gyar-lengyel határt kellene létrehoznia. A lapok továbbá közlik­ a kárpátaljai felkelőmozgalom terjedéséről szóló híreket és megállapítják, hogy ez a mozgalom­­is mutatja, milyen veszedelmekkel jár az ideiglenes állapot fenntartása és a végle­ges megoldás halogatása. A magyar-lengyel közös határ mellett tüntettek Varsóban Önkéntes századok alakultak a magyar igazság kih­a­r­colására VARSÓ, okt. 31. A Merkury vs Polski jelentése szerint a magyar-lengyel közös határért harcolni kész önkéntes századok alakultak Kreká­ban, Vanóban és Lembergben. A varsói je­­elentkezők nagy száma miatt Varsóban már három századot alakítottak. A megelőző napokban a Falanga harcos jobboldali ifjúsági szervezet küldöttsége felkereste a varsói magyar követséget s felajánlotta, hogy szabadcsapatot, alakít, és részt vesz a magyar ügyért vívandó harc­ban. A varsói magyar követségre levél érke­zett Wejherowóból, az ott megalakult ön­kéntes légió vezetőjétől. A légió vezetője Ünepélyes nyilatkozatot tesz, hogy a Ka­soul­ vidékén megalakult önkéntes csapat fegyverrel kész harcolni a magyar nemzet igazságáért. Szombaton este hat óra tájban a varsói magyar követség előtt élénk tüntetés zaj­lott le. A Falanga nevű alakulatban tömö­rült radikális fiatalságnak körülbelül 100 főnyi csoportja a­ követség előtt a közös lengyel-magyar határt követelte. A tünte­tők lelkesen éltették Magyarországot és Horthy Miklós kormányzót, majd elénekel­ték a lengyel himnuszt és az ifjúság in­dulóját. A lengyel hadirokkantak a közös magyar-lengyel határért A Lengyel Hadirokkantak Szövetsége magyar,szövegű táviratot küldött a ma­gyar Hadirokkantó, özvegyek és árvák Országos Nemzeti Szövetségéhez. Hangoz­tatja a távirat, hogy a lengyel ha­dirok­­kantak teljesen átérzik a magyar nemzet jogos követelését, hogy honfitársait a cseh járom alól felszabadítsa és követelje a közös magyar-lengyel határt. Várjuk —­ mondja végül a távirat — azt az örömtel­jes pillanatot, amikor a közös ha­tárnéd kezet foghatunk egymással. A HONSz nagy örömmel fogadta a lengyel rokkant­­szövetség testvéri magnyilatkozását és válaszul ugyancsak sü­­tönyben küldte el a magyar hadi­rokkantak üdvözletét. a Stádium jegyirodájában József­ körút 5. Telefon: 14-44-00 Szt. Gellért gőz- és kádfürdő , 1.40 Szt. Gellért pezsgőfürdő . • • 1.10 Széchenyi I. o. gőz v. kád . • 1.40 Széchenyi II. o. kád .... 1.10 Széchenyi Bt. o. gőz v. kád • • 1 .64 Rudas gőz ............................. • 1.30 Rudas uszoda kabin . . . .-.80 Rudas uszoda szekrény , . .­.60 Szt. Imre-fürdő (Rác-fürdő) . . ...88 Fedett uszoda szigetbelépővel .­­.54 Hungária kádfürdő , , , , , ..80 Hungária gőzfürdő: maximális kedvezmény! Kedvezményes fürdő- és színházjegyét vásárolja a Jegyirodában! Hungária gyermekfürdő . . . —45 Hungária törkölyfürdő ... 2. Szt. Lukács gőz- V. kádfürdő . 1.— Szt. Lukács iszaptófürdő" . . . 1.30 Szt. Lukács iszapgöngyölés . . 1.90 Szt. Lukács uszoda kabinnal .­.64 Császár gőz- v. kádfürdő . . ..84 Császár uszoda kabinnal . . .­.64 Császár uszoda szekrénnyel . .­­.44 Erzsébet Sósfürdő kádfürdő , 1­60

Next