Budapesti Hírlap, 1939. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
r . „ Beköltözhető“ és társai Előkelő, tudós férfiú kezéből kaptuk ezeket a sorokat: Tisztelt szerkesztő úr! Szépséges magyar nyelvünk védelmére, hála Istennek, mind több hivatott önálló áll ki gátra; folyóiratok, könyvek, újságok mind szaporábban adnak tanácsot a hibák kerülésére, az egyszerű tiszta és helyes magyarságra. Minden igaz magyar szív örvend ennek a lelkes, komoly és kitartó, mindenek fölött pedig csupa igazságot hirdeti a tanácsnak s kíván sokkal több sikert a jóakaratú harcosoknak, mint amennyit, fájlalom, a valóságban szájbavehetünk a számukra. Mert, mi tűréstagadás, bizony megesik, hogy ugyanaz az újság, amelyik — bizonyosan teljes meggyőződésből — lekesen ostorozza egyegy ilyen alkalmi cikkben az éc pedig-et, a lekéste a vonatot ősgermanizmusát, a hagyja hallani dob utcai illatát, s néhány oldallal, vagy talán néhány sorral alább, megint beleesik, visszaesik ő maga is, a hihetetlenül megszokott barbarizmusba, észre se veszi, hogy amit ír, éppen az, ami ellen az előbb hadakozott. Ennek a sajátságos jelenségnek, hogy t t. i. a sok erőteljes és jóakaratú segítő vágynak nincs meg a kellő eredménye, egyik oka, azt hiszem az, hogy azok azelsőrendű cikkek, sokat akarnak egyszerre gyomlálni, s annyi minden élősdire hívják fel egyszerre a figyelmet, hogy egyik-másik közülök kibúvik a gyomláló szándék akármilyen éber készenléte alól is. Nem lehetne-e valamivel többet elérni úgy, hogy egyszerre csak egy ' burjánt próbálnánk kiirtani? Egyszerre csak egy élősdit vinnénk gombostű hegyre? Ha a t»' 'szerkesztő úr is így gondolja, kezdjük ezzel a többszörös-- csodabogárral,amely így hangzik: beköltözhető! Aki kieszelte ezt a torzszüleményt, bizonyosan abban a boldog hiedelemben volt, hogy valami nagy dolgot művelt: remek új szóval gazdagította a magyar nyelvet, ilyen még nem volt! Szótant és nyelvtani kéntelez-évét a kieszelt képződménynek hiábavaló dolog volna magyarázni akár a szó alkotójának, akár annak, ki utánamondja,talán éppen olyan boldog önelégültséggel. Úgy se értené meg. Hanem valami mást szeretnék neki felajánlani. Azt ajánlanám, hogy ha még egyszer azt hirdeti a házból, hogy beköltözhető, akkor vállaljon kezességet, hogy ez a híres ház be is költözik oda, ahová ígéri,— ha nem teszi meg, akkor a hirdetője költözzék be valahová — elmélkedni azon, hogy arait mondani akart, magyarul így kell mondania: ELFOGLALHATÓ. A 25-ről, amelyet már az első esetben is megérdemelne, nem bánom, ha nem esik is szó; csak legalább azzal tegye jóvá hibáját, hogy minden kapu alatt javítsa ki a hirdetését így: elfoglalható. És olvassa mert, hogy semmivel se hosszabb ez a szó, mint aminek helyébe kell már egyszer tenni. Mert sokakban ez a főmotívuma a szórombolásnak: rövidebbet akar valami hosszú szó helyett. Hát itt ez se segít rajta. Elfoglalható, — ez az egyetlen elfogadható a szerencsétlen torz szó helyett, amely azt akarja elhitetni, hogy ő beköltözik valahová, holott belé is fog valaki beköltözni, amikor elfoglalja. CIKKÁZIK. Akinek elméjéből „kicikkázott” ez a haragosan daliás ,,kicikkáz's”,% összezavarta a cikkezést a cikézéssel. — más, értelmes magyarázatot ugyanis erre a teljesen megokolatlani önkényességre nem lehet találni. A nép nyelvérzéke meg nem téveszthető bizonyossággal mondta: cikázik a villám, a fecske, nem volna jobb, ha hozzá nem értő cikkek nem röstellenék megtanulni tőle ezt a becsületes szóhasználatot? Talán cikkezés is kevesebb lenne, de bizonyosan— okosabb volna, arról a cikdizésról, FÜZFANFÜTYÜLŐ AZT A... Jó előre óvást lesnek bőst" valaki szabad szájúságot vagy még ennél is rosszabbat be fogyam ríni, ezt az erőteljes kiszólást olvasva, s hozzá ilyen kifordított alakjában, — holott mindenki tudja, hogy rendes és — bocsánat, — igaz formája ez: azt a fűrfánfütyülő — nincs márt végigmondanom. De keresve se találhatnék remekebb példát arra, hogy hogy vétkezik egy újabban mindenütt elburjánzó szokás a magyar nyelv egyik alaptörvénye ellen, mikor a mutató névmást, mellyel egy egész gondolatsor minden tagját meghatározza, csak egy mozzanat m,'V,ha.t"*'mzlép*’V'. F”»a Muratot mikor t.1. azt mondja: Fenntartom tehát ilyen körülmények közt kialakult azt a meggyőződésemet. ..” S látni csak, tisztelt szerkesztő úr, hogy milyen önelégült arcot vág hozzá, fenntartó, sőt fenntartott Nagykép, mint aki a magyar nyelv valami hallatlanul mély titkát fedezte fel. De ha azt idézné valaki reá, hogy fűzfán fitt vare azt a —, akkor +amit észbekarm, csekélyessége. Mit mondjunk hát neki? Amit ő is így idézne magára, mert érzi, hogy megérdemli: Azt, a fűzfánfütyülő... Köszönettel és tisztelettel. TALLÓZÓ BÁLINT 1 B. H. 1939 JANUÁR 1. VASÁRNAP Lebrun a nemzetek együttműködéséről A diplomáciai testület újévi tiszteletése a francia köztársasági elnöknél PÁRIZS, dec. 81. Lebrun köztársasági elnök szombaton délelőtt fogadta a diplomáciai testület tisztelgését. Valeri pápai nuncius tolmácsolta a diplomaták jókívánságait az újév alkalmából s emlékeztetett, az elmúlt év válságos napjaira. — Miért ne őrizné meg a jövő év — mondotta a nuneius — a békét és miért ne hozhatna több boldogságot és haladást a kölcsönös megértés terén? Franciaország, amely duzzad az erőtől, ismét és ismét győzedelmeskedik a legkétségesebb viszonyok között, rendíthetetlenül ragaszkodik az igazság és béke eszközéhez. Mi tisztában vagyunk azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a köztársaság kormánya ennek érdekében tett, bízunk ezekben a nemes erőfeszítésekben és reméljük, hogy az új esztendő az emberiség jövője szempontjából meghozza a várt felemelkedést. Lebrun köztársasági elnök köszönetet mondott a diplomáciai testület jókívánságaiért, majd hangsúlyozta, hogy Franciaország mindig tanújelét adta annak az akaratának, hogy a többi nemzettel a békés munka érdekében szoros együttműködést kíván folytatni. Senki sem vonhatja kétségbe azt a bennünket hevítő hitet, amellyel közre akarunk működni a népek közeledésén. A francia birodalom, ismerve azokat a jogokat és kötelességeket, amelyek reá hárulnak, erőt merít azokból az érzelmekből, amelyek megszabják hivatását. Azt óhajtanánk, hogy más országok kormányainál is hasonló jóakaratra látnánk. Hála a növekvő megértésnek és a közös felelősségérzetnek, remélem, hogy a többi kormány is hozzájárula Szíves és lelkek megbékéléséhez. A Nemzeti Repülőalapért A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap intézőbizottsága az Alap részére érkezett adományokért ezúton is köszönetet mond és azokat az alábbiakban nyugtázza: Debreceni Vasutas Sport Club (Debrecen) 25 P, Stein Ernő (Rákoskeresztúr) 25 P, V. Gyula (Bp.) 1 P, Ister Magyar Vizimű Rt. 1.isztv. (Újpest) 43.85 P, Batkovszky Ferenc (Bp.) 100 P, Magyar Kerékpáros Szövetség (Bp.) 50 P, Bukó Gyula (Jánk) 4.96 P, Fantsits Endre és neje (Kaposvár) 10 P, Jákó Imre (Bp.) 50 P, Oláh István (Debrecen 5 P, Merkúr Sport Club Szövőgyár (Békéscsaba) 20 P, Állomásfőnök (Mezőhegyes) 17.20 P, Debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem gazd. hivatalának gyűjtése 102.86 P, Kommen József (Bp.) 10 P, Áll. polg. fiúi m.ki. tanártest (Nagykanizsa) 28.61 P, Esti Kurír gyűjt. 55 P, Ref. tanitótest (Cegléd) 86.74 P, ,Jószív” temetkezési egylet (Rákosszentmihály) 5 P, Toldy Ferenc ginva tanári kara 73 P, Pesti Hírlaphoz befolyt adományok 881.56 P, a m. kir. Kúria bírái, fogalmazó és segédhiv. személyzete c.3 altiztjei (Bp.) 686 P, Központi Sajtóval fajaihoz befolyt adományok 67.76 P, Méhész-Kör (Kisújszállás) 25 P, Mezőgazi Kamara (Miskolc) 39.44 P, Bosán Testvérek (Bp.) 25 P, Fischer Kálmán hordógyár 25 P, Könnyei István és Nagy László (Bp.) 4.65 P, Középtiszai ármentesítő társulat (Tazaroff) 100 P, a mohács—pécsi vasút személyzete (Pécs) 261.26 P, Csiszár Elek (Fegyvernél) 10 P, Horváth Pál (Felsőszászbírók) befizetései a Besenyszögi közs. isk. tantest, megbízásából 13.67 P, Ág. ev. el. isk. tantest. (Tótkomlós) 17.19 P, „Dán” mechanikai cipőgyár alk. (Mohács) 47.70 P, Járási Ipartest. (Szarvas) 25 P, M. kár. Hunyadi János 9/III. élj 8 század legénysége 2.38 P, Carmen textilüzem és munkásai (Turkeye) 70 P, Makó városi Návay Lajos ,feleőkerask. isk. női tagozata (Makó) 4.60 P, Csínáópalotai Levente egyesület elnöksége (Csarádpalota) 50 P, Makói róm. kat. polg. fiútok, tanártest. (Makó) 46.32 P, Székesfehérvár szab. kir. város tisztikara (Székesfehérvár) 87.89 P, Márki Irén dr. (Szirák) 2 P, Tímár József (Gyula) 80.86 P, Pátria cipőgyár (Szeged) 68.64P, a győri II. sz. polg. fiútak. tanáriért. (Győr) 3264 P, I. m. kir. polg. fiúisk. tanáriért. (Győr) 2780 P, Pápa megyei város írottv. és alk. 172.21 P, M. kir. II. rep. fényképésze 1 alcsoport (Székesfehérvár) 684 P, Ladányi Gyula (Győr) 5 P, ,,Nyukosz” főcsoport (Kőszeg) 200 P, Vácszentlászló község tisztv. 50.52 P, „Honsz” csoport (Sashalom) 36.75 P, A m. kir. budapesti I. honv. gránátos sz. által megtartott műsoros est jövedelme (Vác) 44 80 P. All. kanizsai Dorottya leányginm. (Újpest) 60 P. Tárnokligeti műkedvelő és kultúregyesület (Tárnok) 20 P. A szigetcsépi parhaztontásnál. dől gőzé . munkások (Szigatcsáp) 6.80 P. Tiszafüredi át. polg. iál. (Tiszafüred) tanári test. 12.65 P. Bethlen István gróf ny. minszterelnök(Bn.) 1000 P. vitéz Sümegi Jenő (Bp ) 10 P. M. kir. tanfelügyelői hiv. tisztv. 19 P. Pécsi ál. népisk. tanítói (Pécs) 277.36 P. Zászlóavató ünnepség gyűjtése (Kiavaszár) 24 P. Gálffy Aladár dr. (Berzence) 16.11 P. Szentgyörgy temetkezési egyesület (Bp.) 5 P, Balatonnárafürdő nyaralói 82 38 P, Fenyvesy András (Kaposvár) 5.19 P, Országos Frontharcos Szöv. 14. ker. főcsoport (Bp.) 50 P, Est gyűjt. 78 40 P, Klein Ignác (Erdőbénye) 9.70 P, Körzeti Ipartest, (Tiszalök) 20.10 P, Ref.tani étasz. (Büdszentmihály) 14 82 P. Az egri Idr. ügyészség tagjai, segédhivatala és az egri k.f. törvényszék fogházszemélyzrti 48 P. Ráday Gedeonné grófné (Iklod) 23.48 P. Az ifjivági leányvöröskereszt ervei, fc-ftifti (Tokaj) 10.60 P. Berényi Gyula (Bp.) 200 P. Frontharcos Szöv. (Rakamaz) 34 26 P. Vay Andor (Nagyrábé) 45 P. Láng Arnold (Fegyvernek) 200 P, Községi tiszv. (Ibrány) 8.31 P, Iparosok és Kereskedők Társasköre (Fertőszentmiklós) 2 P. Návay Lajos felsőkére?!!. isk. tanulói (Makó) 15.39 P, Kir. tanfelügyelőség (Székesfehérvár) 15.10 P, Ált. Ipartest. (Pécel) 100 P, Hoffmann Ferenc kénkeretgyár a.k. (Bp ) 100.40 P, Udrányszky Sándor (Sopron) 10 P, Függetlenség gyűjtése 19.40 P, Esti Újság gyűjt. 977 P, Uj Magyarság gyűjt. 2716 65 P, Közp. Sajtóvállalat gyűjt. 10.11 P, P, Kistályai és andornaki rk. tantest. (Kistálya) 11 P, Magyar Siemens Schunkert- Müvek (Bp) tisztv. és munkások 978 60 P, Vadász és Vadas (Nyírbátor) 10 P, Iparos és kér. köre (Veszprémvarsány) 5 P, Csokonai Vitéz Mihály rg. gill. osztálya (Csurgó) 100 P, Magyar hydr. elektromosmüvek rt. (Bp) 250 P, Magyar kerámiás gyár rt. (Bp.) 502,01 P, Magy. orsz. állatorvos égi. (Bp.) 100 P, Biharomi községek, közalkalmazottak és magánosok adományai 1.738,09 P, A f el. népisk. tanitótest. (Biharnagybarom) 1303 P, Rém. kat. négyévfolyama fiú felső kerevk. isk. tanártest. (Pestújhely) 2184 P, Zeméncgvári munkások (Bonyhád) 820 P, Mónik Sándor bunkóvölgyi szénbánya váll. (Újd ésgyőr) 330 P, Mónik Sándor szénbánya váll. mDr.ihácnV 9!^^ P Újra el akarják csatolni Madách Imre szülőfaluját Országos mozgalom indul meg, hogy a költő sírját megmentsék a magyarság számára A Felvidék magyarlakta részének viszszatérésével Mayarországhoz csatolt városok és községek sorában ott szerepel Az ember tragédiája halhatatlan költőjének, Madách Imrének szülőfaluja, Sztregova is. A magyar nemzet boldogan vette tudomásul, hogy Madách Imre sírja ismét itt van Mgyarországon s hogy újra magyarrá lett az ősi sztregovai kastély, ahol a magyar géniusz egyik legcsodálatosabb alkotása megszületett. A határkiigazító bizottságok munkája során most azután az a megdöbbentő hír kelt szárnyra, hogy Sztregovát, illetve az alsósztregovai kastély parkjában lévő Madách-síremléket újból el akarják csatolni. Magyarországtól. A hír érthető fájdalmat keltett mindenütt, ahová csak eljutott és az egész magyar társadalom egy emberként követeli, hogy Madách Imre sírját, az Ősi alsósztregovai kastélyt meg kel menteni Magyarország számára. Horánszky Lajos, a kiváló magyar történettudós és publicista, aki legtöbbet fáradozott azon, hogy Madách Imre alsósztregovai sírját új, méltó síremlék díszítse, megnyilatkozott a kérdésről. Horánszky Lajos hangoztatta, hogy ennek a kérdésnek a felvetése most, a legidőszerűbb, amikor a hátérkiigazító tárgyalások folynak. — Ez az Ügy úgymond — az egész magyarság ügye: nem lehet pár fókérdés. Minden illetékesnek, az egész társadalomnak össze kell fogni a siker érdekében, hogy Madách síremléke a magyarság zarándokhelye maradjon. Horánszky Lajos azután elmondotta az új Madách síremlék létesítésének érdekes történetét. — 1933 nyarán “ úgymond — losonci barátaim azt azt hozták, hogy a nagy magyar költő sírja teljesen pusztulásnak indult. Megdöbbentett a hír és elutaztam Sztregovára, hogy személyesen győződjem meg a dologról. Sajnos, a valóság felülmúlta elképzelésemet a sír állapotára nézve. Horánszky Lajos elmondotta továbbá, hogy ugyanakkor Masaryk köztársasági elnök Sztregován járt, hogy megkoszorúzza a költő sírját és látva az elhanyagolt sírt, kiadta a rendeletet, hogy mauzóleumot kel állítani Madách Imre hamvai fölé. Ez azt jelentette, hogy a csehszlovák kultúra magának követeli Madách Imrét. Horánszky Lajos Berzeviczy Albertnek, az Akadémia nagynevű elnökének támogatását kérte az ügyben. Berzeviczy Albert és különösen Fabinyi Tihamér, akkori pénzügyminiszter támogatásával előteremtették a szükséges anyagiakat, majd megbízták Rigele Alajos neves pozsonyi szobrászt az emlékmű megtervezésére. Mindezt a legnagyobb titokban kellett intézni és Rigele Alajos is lezárt műteremben, titokban dolgozott az emlékművön. Titokban szállították Sztregovára a szép emlékművet és épp jókor, mert már a régi Madách-kriptát elöntötte a talajvíz. A síremlék leleplezése alkalmával Sztregovám zarándokolt a felvidéki magyarság számos kitűnősége, akiknek nevében Güter János mondott beszédett. Prága azután szigorú vizsgálatot indított az ügyben, hogy miként történhetett meg Masaryk tervének elgáncsolása. A terv azonban sikerült: Madách Imre síján magyar feliratú, magyar áldozatkészségből emelt síremlék hirdeti a Tragédia kötőjének halhatatlanságát. Nem lehet kétséges, hogy a magyar társadalom és az illetékesek mindezt el fognak követni, hogy az új magyar emlékmű a nagy magyar költő sírján Magyarország határain belül maradjon. Sztregova és Madách Imre sírja csak magyar földön maradhat.