Budapesti Hírlap, 1939. március (59. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

­ Szórakozik, de egyben tanul is! Vidám és érdekes olvasmányok; a nyelv­széljegyzetként a nehezebb szavak magyar jelentése kíséri, egy részükben pedig nyelv­­ismeret bővítésére! — Az olvasmányokat tani magyarázatok fűződnek, amelyek az illető idegen nyelv sajátosságaira mutat­nak rá. — Eddig megjelent kötetek: Angol kötetek: English made easay! English for all! Francia kötetek: Péle-Méle, Lectures amusantes. Német kötetek: Komm und lach mit! Heiter und ernst! Olasz kötet: Com­é facile. Mindezt egyes, számos képpel elázott és színes borítókba fűzött kötet ára P. 1.80. Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postá­val intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvéte­les küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 5 Telefon: 18-5T-10, 13-71,00. 1939 MÁRCIUS 1. SZERDA­­, fi* Ol­asz vendég mű­vészek a Városi Színházban Az Operaház keddi előadásán, a Városi Színházban három kitűnő olasz énekes ven­­dégszer­epelt a „Sevillai borbély” három fő­szerepéből. Rosinát Mercedes Capsir, a newyorki Metropolitan tagja énekelte. A gramofonlemezei révén nálunk is jól ismert koloratúr primadonna a bellcanto magas­iskoláját képviseli. Puha frázisai, finom hangkötései és ragyogó technikai tudása énekművészetének legszembeötlőbb érté­kei. Játékában nagyon közvetlen, mind amellett mértéktartó. Nagy áriájával a mi kényes ízlésű közönségünknél megérdemelt sikert aratott. Mellette Figaro megszemélyesítője Piero Biasini emelkedett ki. Nagyszerű , komé­diás és kulturált énekes, aki a zenei ki­dolgozásban gondosan kerülte a szertelen­ségeket. Már híres belépő áriájában pom­pás muzsikusnak és színésznek mutatko­zott, aki jelenetről-jelenetre biztosan ve­zette az együttest. Az ifjú tenorista, Enrico Lombardi kü­lönösen könnyed koloratúráival és hangjá­nak lágy színével lopta be magát a szí­vekbe. A magyar együttes ezúttal is remekelt és tökéletesen alkalmazkodott az olasz ven­dégművészekhez. Az­­ előadást Ferencsik János vezényelte biztos( kézzel. , .td.) * (Operaház.) Az Aida kedden délután rendezett népművelési ifjúsági előadásán négy új szereplő lépett fel. A legjobb volt közöttük Dósa Mária, mint Amaeris. Ez a fiatal énekesnő teljes mértékben beváltja azt a várakozást, amelyet zeneakadémiai nö­vendékkorában keltett. Nemes, puha, tömör mezzoszopránja egészségesen megalapozott hangvétellel cseng; énekkultúrája, frazíror­zása, szövegmondása és színpadi játéka egyaránt érett és nagyon rokonszenves. Pen­­ninger Antal Amonasto szereimben is ugyan­azokkal az énektechnikai fogyatékosságokkal küzdött, mint minap a „Bolygó hollandi” alakításában. Nyugtalan lélekzetvétele miatt a hangja állandóan rezeg, s ezért még tiszta szövegmondása sem kárpótolt eléggé. Szomo­­lányi Jánost kellemes hangja és muzikali­tása, mint rendesen, a király szerepében is használhatóvá tette, épp úgy,, mint Kováts Jolánt az első papnő szólamában. A régi sze­replők közül ki kell emelni Walter Rózsi Aidáját, különösen a Nílus-parti jelenetben egészen magasrendű művészettel énekelt és játszott. Op. * (A Fészek Klub tisztújító közgyűlése.) Február 25-én tartotta a Fészek Klub köz­gyűlését, amelyen a tisztikarát is megvá­lasztotta. Elnök: Ugron Gábor dr. Igazga­tók: vitéz Aba Novák Vilmos, Dudits Andor, Harsány­ Zsolt, Iványi Grünwald Béla, Palló Imre dr., Sidló Ferenc, Székelyhidy Ferenc dr. és Uray Tivadar. . Igazgatósági tagok: háznagy Huszka Jenő dr. és Kövér Gyula, főtitkár vitéz Darvassy István, ellenőr Öreges­sen Hugó. Háznagyhelyettesek: Haj- Mlássy Miklós, Neogrády László, Rabocskay Béla dr. és­ Székely Mihály. Számvizsgálók: Fóris László dr., Huszár Ernő és Schober Károly. , A közgyűlés a Fészek dísztagjává megválasztotta Herczeg Ferencet, tiszteleti tagjaiul Liptay Lajos dr.-t, Némethy Károly dr.-t és Zsindely Ferenc dr.-t. * (Roosevelné tüntető gesztusa Marian Anderson mellett.) Washingtonból jelentik: Rooseveltné lemondott az „Amerikai For­radalom leányai” című egyesületben viselt tisztségéről tiltakozásul, hogy az egyesü­let a tulajdonában levő hangversenytermet nem akarta átadni Marian Anderson né­ger énekesnőnek hangverseny céljára. Az elnökné állásfoglalása az egyesület fajvé­delmi megnyilvánulásával szemben a leg­különbözőbb megjegyzésekre adott alkal­mat. *­­IGNÁCZ RÓZSA SZÍNDARABJA A VÍGSZÍNHÁZBAN­.) Ignácz Rózsa, a Nemzeti Színház művésznője, a kiváló írónő „Ezer pipacsfeji” címmel színdara­bot írt, amely a Vígszínház soron követ­kező újdonsága lesz. Az érdekes magyar darab vezetőszerepeit Muráti Lili, Vízváry Mariska és Som­lay Artur játsszák. * (Az egyetemet és főiskolát végzett ma­gyar nők egyesülete) kitűnően sikerült hang­versenyt rendezett saját otthona javára. Kiss Judit zongoraművésznő Bartók-, Liszt- és Dohnányi-műveket zongorázott igen szépen. A magyar női vonósnégyes (Kálmán, Nagy, Szerényi, Ulbrich) Haader Gizella vonósné­gyesét mutatta be. A jól hangzó, értékes mű a kitűnő előadásban nagy sikert aratott. Nagyszámú lelkes hallgatóság tapsolt a hangverseny közreműködőinek. * (DÍSZHANGVERSENY A SZLOVÁ­KIAI MAGYAR HÁZAK JAVÁRA.) A szlovákiai Magyar Házak javára a Pozson­­nyi és Pozsony vármegyei Egyesület már­cius 20-én­­nagyszabású díszhangversenyt rendez a budapesti Zene­művészeti Főiskola nagytermében. Az ünnepségen a megnyitó­­beszédet Albrecht Idrályi herceg, a Pozso­nyi és Pozsony vármegyei Egyesület véd­­nöke mondja, az ünnepi beszédet pedig Es­terházy János gróf, a Szlovákiai Egyesült Magyar Párt országos elnöke tartja. A hangverseny szereplői: Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Berlin Alba, Németh Ist­ván László (Pozsony), P. Gregor Klára, Paulovits Géza dr. és Raj­ter Lajos dr. Közreműködnek még a budapesti k­amara­­kórus és a dunakeszii MÁV Magyarság férfikara. . . _ . . ._____ * (Német professzor művészettörténeti elő­adássorozata Budapesten.) Gerke Frigyes, a berlini egyetem nyilvános rendes tanára, vendégelőadását „Geschichte der spätantiken Plastik und Malerei von­­der severisc­­en bis zur theodosianischen Zeit” címmel március 3-án kezdi meg délután öt órakor a bölcsé­szettudományi kar (Múzeum­ körút 6—8.) VIII. számú tantermében. Vágyak valcere Fórum A­rancia közönség egyik legkedveltebb művésznője, Yvonne Printemps mutatko­zik be azon a filmen, amelyet e héten mu­tatott be a Fortísó-filmszínház. A művész­nőt eddig csak drámai filmeken láthatta a magyar közönség, most azonban bizony­ságot ad arról, hogy tud könnyed, vidám lenni és tud énekelni is. A Vágyak val­cere, az új francia film, sok minden tekin­tetben eltér a francia filmnek nálunk is­mert, elfogadott és sikerre vitt receptjé­től. Gyorsan pergő meséje, tarka egy­másutánban változó helyzetei és díszletei inkább az amerikai filmgyártás egyik ter­mékének mutatnák, ha a finom beállítások, az apró, de merészen szellemes ötletek nem mutatnák, hogy Párizs a hazája a film­nek. Három korszakban, három nemzedék életében játszik a film. Yvonne Printemps először a harmadik császárság nagy szí­nésznője, azután a századforduló prima­donnája, végre a mai film és mozikorszak sztárja. Mindhárom alakjában finom, ere­deti, más és más és mindhárom alakjában előadja Straus Oszkárnak egy-egy remek és a kort jellemző keringőjét. A leggyorsabban perdülő része a film­nek a harmadik, amely a mai korban ját­szik, de érdekesek a régi korokat megele­venítő részek is. A filmet Ludwig Berger, az évek óta Párizsban dolgozó német rendező ren­dezte, akiinek munkáját nagyban meg­könnyítette Yvonne Printemps és Pierre Fresnay, a két '­ 'szereplő. A filmet a Forum közönsége nagyon melegen fogadta. 9 Tavaszi vetőmagakció a felvidéki kisgazdák részére 132 vagon árpa, 46 vagon zabvetőmag és 33 vagon burgonya­­vetőgumó kerül kiosztásra . A földmívelésügyi miniszter értékes akciója A visszacsatolt területeken az arra tényleg rászoruló kisgazdák részére a ter­melés folytonosságának biztosítása érdeké­ben a földmívelésügyi miniszter már az ősz folyamán — természetben való vissza­szolgáltatás kötelezettségével ,— kisebb mennyiségű búzavetőmagot osztott ki. A nagyobb mennyiségű vetőmaghiány azon­ban a tavasziaknál mutatkozik. Mivel a kormány a visszacsatolt területeken gaz­dálkodók érdekeire is különös gondot for­dít, a 20 katasztrális holdon aluli, arra rászorult kisgazdák részére a hiányzó ta­vaszi vetőmag pótlására most természet­ben visszaszolgáltatandó vetőma­gkölcsön bocsát rendelkezésre. A 20— 50 kat.­holdas kisgazdák vetőmagkölcsön igényét a föld­­mi­velési kormány a bejelentett igények nagy tömege miatt csak kivételes esetekben tudta teljesíteni. A földmívelésügyi miniszter a rendel­kezésére bocsátott hitel arányában az ille­tékes vármegyék gazdasági felügyelősége útján eddig, egyelőre 132 vágón árpa és 16 vágótt zabvetőmag, illetőleg 33 vágón burgonyavetőgumó kiosztása iránt intéz­kedett. Ez a mennyiség 393.000 pengő fel­használását jelenti s a még fennmaradt 57.000 pengő hitel felhasználása iránt a még kielégítetlenül maradó legszükségesebb igények kielégíthetése céljából a földműve­lésügyi miniszter pótlólag fog intézkedni. A kormány vetőmagkölcsönakciója, bár­mily széleskörű is, az igényléseket csak kis részben tudja kielégíteni. A gazdasági fel­ügyelőségeknél, ugyanis oly nagy tömegű volt az igénybejelentés, hogy azok teljes kielégítése még jóval gazdagabb ország számára is képtelenség lenne. Ezért kellett az igények kielégítését a kisebb, a 20 hát. holdon aluli gazdák igényére szorítani, vi­szont így elérhető, hogy éppen a legjobban rászorultak igényei elégíttessenek ki. A földmívelésügyi kormányzat vetőmagköl­csönakciója bizonnyal átsegíti a visszacsa­tolt területek legjobban rászorult gazda­társadalmát ama termelési nehézségen, amely a területek visszakapcsolása után ijesztő mértékben mutatkozott és így a felvidéki területek ezévi termésében nem fog nemzeti jövedelmet is érintő hiány mutatkozni. rr.MSSM1O01161­4J1U iaSSSm»aS»V«»¡» A MOKTÁR közgyűlése A Magyar Országos Központi Takarék­­pénztár február 28-án tartotta meg Aletz­ter Jenő dr. vezérigazgató elnöklete alatt 67. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztett jelentésében az igazgatóság be­számolt arról, hogy bár 1938-ban kétszer esett át a magyar­ bankvilág egy erőpró­bán — először az osztrák Anschluss, má­sodszor Csehszlovákia válsága idején — és mindkét alkalommal nagyobb mérvű be­tételvonások és az értékpapírpiacon pél­dátlan áresések zavarták meg az üzletme­netet, a takarékpénztár, hála üzleti szer­vezete megalapozottságának és ügyfelei ragaszkodásának, nagyobb zökkenő nélkül ment át a nyugodtabb periódusba. Üzlet­felei bizalma a megnyugvás idejétől kezdve oly mértékben fordult megint az intézet felé, hogy betéteinek összállománya az 1937. évihez képest még cca 1 millióval növekedett is. A k­özgyűlés az igazgatóság összes ja­vaslatait változatlanul elfogadta, az alap­tőke leszállítására és felemelésére — mely tranzakcióval a részvények belértéke auto­­matice felemelkedik — a felhatalmazást megadta és elhatározta, hogy a kimutatott 901.828.94 pengő nyereségből az osztalék­­szelvényeknek március 1-től történő bevál­tására darabonként 1.20 pengő (ugyan­annyi, mint tavaly), vagyis összesen 240 ezer pengő, rendes tartalékra 50.650.5 pengő, ingatlan értékcsökkenési tartalék­­alapra 50.000.— pengő, a falusi szociális célok támogatására szolgáló adomány má­sodik részletére 19.300.— pengő fordíttas­­sék, a takarékpénztár nyugdíjpénztárába 140.000.— pengő tavaly 80.000.— pengő­, az alkalmazottak segélyezésére szánt alap­ba 20.000.— pengő tanltassék és 40.000.— pengő a hivatalnokok külön jutalmazására legyen fordítandó, a fennmaradó 302 ezer 422,31 pengő pedig az 1939-i üzletév szám­lájára vitessék elő. Az igazgatóságba Hodossy Sándor dr., Metzler Jenő dr. és Surányi Miklós dr. újból, ifj. Haggenmacher Oszkár, Mikecz Ödön dr., Schöffer Aladár d­r. intézeti fő­ügyész és vitéz Zsilinszky Gábor új tag­ként egyhangúlag megválasztatott; a fel­ügyelő-bizottságba az eddigi tagokon kí­­vül Wenczel Árpád dr., a választmányba pedig 44 tag, választatott. A közgyűlést követő igazgatósági ülé­sen Metzler Jenő dr. vezérigazgató elnök­ké, Bessenyei­ Ferenc és Hodossy Sándor dr. igazgatósági tagok pedig elnökhelyet­tesekké választottak meg. A februári 60 kényszeregyesség és 7 magánegyesség összpasszívuma 2,8 millió pengő volt Az Országos Hitelvédő Egylet közlése szerint a február hónapban felmerült új fizetésképtelenségek száma január hónap­pal szemben számottevőbb csökkenést, az előző év februárjához képest azonban némi emelkedést mutat. Ezzel szemben nem mutatkozik számottevőbb eltolódás a tar­tozásösszegek nagyságában. Lényegesebb mértékben csökkent február hónapban elrendelt csődök száma. A részletes adatok a következők: kény-­­szeregyesség volt februárban 66 (tavaly 44) és az idén januárban 95. Magánegyes­ség 7 (tavaly 12) és az idén januárban 12. A csődök száma 2 volt (tavaly 9) és januárban 6. A magán- és kényszeregyes­­ségek összpasszívuma 2.8 millió pengőt (tavaly 2.9 millió) tett, míg januárban 2.9 millió pengő volt. A Magyar Tudakozódó Egylet összeállí­tása szerint az év első két hónapjában 174 kényszer- és magánegyessége (tavaly 146), 8 csődje (12), összesen 182 fizetés­képtelenségi esete (158), a tavalyi évkez­dethez képest 19,18 százalék emelkedést mutat. Nem éri kár az állattenyésztés, a termelés s a gazdál­kodás más terén sem, ha a most megjelent 224 oldalas Gazdasági T­anácsadó című könyvet beszerzi. A mű a magyar gazdasági szakirodalom legkiválóbbjainak,­­ közöttük Báldy Bálint, dr. Bors Ádám, Dorner Béla, Horn János, dr. Kadocsa Gyula, Kállay Bála, Király Elemér, dr. Kukuljevic József, Tilicsny Károly, dr. Zajtay Artur tanácsadásait tartalmazza. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése ellenében ("bélyegben 13 a Stádium Sajtó­vállalat Rt.-nál, Budapest VI. kerület, Rózsa­ utca 111. _______ Ara: 1.20 pengő.

Next