Budapesti KISZ Élet, 1963 (6. évfolyam, 1-9. szám)
1963-01-01 / 1. szám
Választás előtt Minden szépítés nélkül megállapítható, hogy jelenleg az emberek nagy többsége helyesli a párt és a kormány következetesen szocialista, humanista politikáját, intézkedéseit és az ország jövőjére, a szocializmus teljes felépítésére vonatkozó terveit. A párt, a kormány és a dolgozók közötti viszonyra a bizalom légköre jellemző. Mindezt a nyugati burzsoá sajtó is kénytelen elismerni. Ilyen körülmények között nem ígérkezik nehéz feladatnak az országgyűlési és tanácsválasztások politikai előkészítése. Mégsem szabad könnyen venni ezt a munkát! Lenin több írásában is arra figyelmeztet, hogy a dolgozók között napról napra, újra és újra felvilágosító munkát kell folytatni az aktuális politikai kérdésekről. Ezt ma különösen indokolttá teszi az a körülmény, hogy a választások előkészítő munkájában az MSZMP VIII. kongreszszusának gazdag anyagát fel tudják és fel is kell használnunk. Szocialista rendszerünk az ifjúsághoz a leggondosabb Az ifjúság közötti választási előkészítő munka során sokoldalúan mutassunk rá, hogy a szocialista rendszer a társadalom összes rétege között az ifjúsághoz a leggondosabb. A mai fiatalság nemcsak apáinak ifjúkori éreinéi, hanem az 5—10 évvel ezelőtti ifjaknál is kedvezőbb körülmények között, jobban él. Ennek a megállapításnak az igazságát lépten-nyomon tapasztalhatjuk. A Belkereskedelmi Kutató Intézet például 1962-ben felméréseket végzett a lányok és a fiatalasszonyok ruhatáráról. A felmérésekből kitűnt, hogy minden 100 középiskolás lány 290 kabátot, 574 ruhát, 396 cipőt mondhat a magáénak. Minden 100 dolgozó fiatalasszony pedig 323 kabátot, 800 ruhát, 415 cipőt vallhat a sajátjának. Tehát ma a fiatalság divatosabban, szebben öltözködik, mint bármikor a múltban és a közelmúlt években. Egy év alatt országosan több mint 300 000 ember járt külföldön. Az „Express” Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1963-ban 16 000 fiatalnak biztosít külföldi társasutazási lehetőséget. S ha ezeket a számokat összevetjük azzal a hivatalos adattal, hogy 1951-ben 18 696 ember utazott ki az országból hivatalosan és magáncélból, akkor e téren is ugrásszerű fejlődésről kell beszélni, s meg lehet állapítani, hogy a fiatalok külföldi utazásának száma rekordmagasságot ért el. Hosszan lehetne folytatni ezeket a példákat. Többet költünk, jobban élünk és ezzel párhuzamosan mégis állandóan emelkedik a dolgozókra