Budapesti KISZ Élet, 1966 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1966 / 7. szám
a Szovjetunió 1—1, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország 3—3, a Német Demokratikus Köztársaság pedig 2 táncospárral. Először volt Magyarországon 8 élvonalba tartozó páros részvételével Sonderklasse osztályból bemutató jellegű verseny! Magyar párok a dobogón A kőszegi, körmeni és szombathelyi versenyek maradandó élményt jelentenek táncosnak és nézőnek egyaránt. A KISZ Vas megyei Bizottsága és a helyi rendező bizottság minden elismerést megérdemel eredményes munkájáért. A tv által közvetített gálaest, a televíziónézők százezrei előtt tovább népszerűsítette ezt a szépművészeti sportágat, amelynek népművelési hatása szintén nem lebecsülendő. Nagy öröm volt számunkra, hogy az osztályos nemzetközi versenyen — ahol az indulóul pár közül csak 7 volt magyar — 3 magyar pár is a döntőbe került és a nemzetközi zsűri döntése alapján (a 7 tagú zsűriből csak 2 volt magyar) az első helyezést elért osztrák páros mögött, magyar pár került a második, a harmadik és a negyedik helyre. 36 Ezzel eldőlt az is, hogy kik Magyarország idei bajnokai: a magyar bajnokság első helyezettje, a László Attila—Módi Júlia kettős; a második helyezett a Jánosi László—Juhász Valéria páros; a harmadik pedig a Mészáros Miklós— Lukács Zsuzsanna páros. Eddigi eredményeinkkel azonban maradéktalanul nem lehetünk megelégedve. A fiatalok többsége még mindig kívülesik a tánccal rendszeresen foglalkozók körén. A KISZ művelődéspolitikai, népművelési céljai csak akkor valósulhatnak meg, ha keressük az újabb módjait és eszközeit az ízlésesen táncoló fiatalok táborának kibővítésének. A versenytánc együttesek kialakításán túl táncklubok szervezése szükséges. Itt a versenyzést valamilyen okból vállalni nem tudó, de táncolni, közösségben szórakozni vágyó fiatalok rendszeres foglalkozásokon kulturált körülmények között, szakvezetők irányításával szórakozhatnak és fejleszthetik tánctudásukat. Ami a fejlődést akadályozza Hátráltatja a fejlődést, hogy még mindig nincs megoldva a táncpedagógus- vallomás a taneres Felvetődik a kérdés: mit jelent nekünk, táncoló, versenyző fiataloknak a tánc. Szenvedélyt? Kedvenc időtöltést? Sportot vagy művészi hajlamok kiélését? Nem lehet itt kategorizálni. Mindegyiket jelenti egyszerre, s hogy kinél melyik dominál, az a tánc művelésében elért szinttől függ. Egy jó „B” osztályos táncospár tagjai már nemcsak sportolók, hanem egy kicsit művészek is. ők már alkotnak. A figurák tökéletes elsajátítása után azokkal, mint nyersanyaggal bánnak, s eközben hozzáadják önmagukat — szellemüket, temperamentumukat, érzelmeiket, játékosságukat stb. —, és a mű: két ember harmonikus kiteljesedése, újrateremtődése a táncban. Ennek elérése azonban csak kitartó, szenvedélyes odaadással végzett munka eredménye lehet. Az alkotás vágya általános emberi tulajdonság. A fiatalokban fokozott mértékű, szinte minden cselekedetük fő mozgatója. Egy fiatal ember csupa keresése keresi helyét a társadalomban, keresi azt a formát, tevékenységet, melyben egészen magára talál, ahol tehetségével, nemes indulataival alkotó módon élhet. Töltve van tehát sok-sok vággyal, ambícióval, törekvéssel, s nagy lelkesedéssel. Akad-e olyan fiatal, aki nem szeret táncolni? — hiszen a mozgásvágy, a fiatalos energia lekötése szintén tulajdonságai közé tartozik. A MÉSZÁROS MIKLÓS -LUKÁCS ZSUZSANNA PÁR AZ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG HARMADIK HELYEZETTJE