Budapesti KISZ Élet, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

set törődnek a nem náluk KISZ-tag szakmunkástanulókkal. Tanulmányaik befe­jezése után a fiatalok jelentős része, mind a KISZ-től kapott érzelmi élmény, mind pedig értelmi felkészítés hiányában az üzemben nem lesz KISZ-tag, nem alkot bázist, új, friss erőt, vagy — ha jól dolgozó szervezet hatókörébe kerül — csak később kéri „újra” a tagfelvételét. A negatív hatásokkal egyidejűleg azonban egyre fokozottabban érződnek azok a tényezők, amelyek tendenciájukban a munkásfiatalok közötti aktívabb KISZ-mun­­kát, a tömegbefolyás, és a szervezettség növekedését jelentik. Az üzemi KISZ-szervezetek többsége — a középirányító KISZ-szervek irányító munkájának színvonalasabbá válásának hatására is — megerősödött. Hatékonyabbá vált az alapszervezeti munka. A KISZ-szervezetek egyre inkább fontos tényezőként szerepelnek az üzem életében, a kommunista műszakok, a különböző termelési moz­galmak és ezek eredményei növelték a KISZ tekintélyét az idősebb nemzedékek körében is. Az ifjúsági törvény és az ágazati végrehajtási jogszabályok, az üzemi, intézke­dési tervek nagyobb lehetőséget adnak a KISZ hatékonyabb érdekvédelmi mun­kájához, melynek hatása máris érződik a kezdő szakmunkás bérek rendezésében, és a különböző erkölcsi és anyagi elismerési formák megjelenésében. Szervezeteink kiszélesíthetik az ifjúsággal való foglalkozást, a munkásifjúság nevelésében, szociális, művelődési körülményeik javításában. Elősegíthetik a szélesebb társadalmi munka­­megosztást is az ifjúság nevelésében, s végül mindezek következményeként több időt és energiát fordíthatnak a napi politikai és szervezeti munkára. A viták során szer­zett tapasztalatokkal, s a jogszabályok ismeretével megerősödve színvonalasabb mun­kájuk alapján megnő a fiatalok bizalma irántuk. A munkásosztály, s benne a munkásifjúság helyzetének javítását jelentő — az 1972. november 14—16-i párthatározat óta született intézkedések pozitív hatást kel­tettek az ifjúmunkások körében. Ezt a hatást az üzemi KISZ-szervezetek helyes agitációs tevékenységükkel az ifjúsági szervezet erősítésére, tömegbefolyásuk növe­lésére tudják felhasználni. Fokozatosan csökkent az egészségtelen munkahelyi vándorlás, s a bekövetke­zett stabilabb állapotban a KISZ-szervezetek rendezni tudják soraikat, több gondot fordíthatnak a differenciált követelményeken alapuló tagfelvételi munkára is. A pártszervezetek minden szinten intenzívebben segítik, irányítják az ifjúsági munkát. A közvetlen KISZ-irányításon túlmenően a különböző társadalmi és tömeg­szervezetek (pl. szakszervezetek) az üzemek gazdasági vezetésében dolgozó kommu­nistákon keresztül megnövekedett az ifjúmunkásokkal való foglalkozás hatékonysága. Különösen jelentős az a segítség, amelyet a pártszervezetek a KISZ szervezeti éle­tének megszilárdításához, fejlesztéséhez nyújtanak. 4. A munkásfiatalok körében végzendő munkánk értelmezési szakasza lezárult. A párt-, tömegszervezeti és kormányhatározatok, saját határozataink feldolgozása, KISZ-szerveink és szervezeteink politikai felkészítése befejeződött. Az elkövetkezendő időszak a budapesti küldöttértekezlet határozatában meg­fogalmazott feladatok megfelelő politikai szintre emelését, és annak tényleges vég­rehajtását igényli. A munkahelyi szervezetek tevékenységükben tekintsék központi kérdésnek a munkássá válás folyamatában, a munkába lépés előtt és után a munkásosztályra jellemző pozitív vonások kialakításának segítését. Kísérjék különös figyelemmel a pályakezdő fiatalokat. A KISZ-szervezetek segítsék a fiatal munkások politikai aktivitásának kibon­takoztatását. Ezt fokozatosan juttassák érvényre agitációs és propaganda tevékeny­ségükben, a KISZ-oktatásban. Fontos feladat a KISZ tömegbefolyásának növelése a munkásfiatalok körében, amely alapja a szervezettség növekedésnek is. A fiatalok érdekképviseleti jogát elsősorban a szakszervezeti szervekkel közö­sen, rajtuk keresztül érvényesítsék úgy, hogy a KISZ ezirányú tevékenysége is fej­lődjön. A munkahelyi KISZ-szervezetek járuljanak hozzá, hogy a munkásfiatalok job­ban vegyék ki részüket az üzem előtt álló gazdasági feladatok megoldásából. Az ed­diginél jobban építsenek a fiatal munkások szakmai önérzetére, hivatásszeretetére, munkabecsületére, és a szakmai tradíciókra. ★ 3

Next