Budapesti KISZ Élet, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
set törődnek a nem náluk KISZ-tag szakmunkástanulókkal. Tanulmányaik befejezése után a fiatalok jelentős része, mind a KISZ-től kapott érzelmi élmény, mind pedig értelmi felkészítés hiányában az üzemben nem lesz KISZ-tag, nem alkot bázist, új, friss erőt, vagy — ha jól dolgozó szervezet hatókörébe kerül — csak később kéri „újra” a tagfelvételét. A negatív hatásokkal egyidejűleg azonban egyre fokozottabban érződnek azok a tényezők, amelyek tendenciájukban a munkásfiatalok közötti aktívabb KISZ-munkát, a tömegbefolyás, és a szervezettség növekedését jelentik. Az üzemi KISZ-szervezetek többsége — a középirányító KISZ-szervek irányító munkájának színvonalasabbá válásának hatására is — megerősödött. Hatékonyabbá vált az alapszervezeti munka. A KISZ-szervezetek egyre inkább fontos tényezőként szerepelnek az üzem életében, a kommunista műszakok, a különböző termelési mozgalmak és ezek eredményei növelték a KISZ tekintélyét az idősebb nemzedékek körében is. Az ifjúsági törvény és az ágazati végrehajtási jogszabályok, az üzemi, intézkedési tervek nagyobb lehetőséget adnak a KISZ hatékonyabb érdekvédelmi munkájához, melynek hatása máris érződik a kezdő szakmunkás bérek rendezésében, és a különböző erkölcsi és anyagi elismerési formák megjelenésében. Szervezeteink kiszélesíthetik az ifjúsággal való foglalkozást, a munkásifjúság nevelésében, szociális, művelődési körülményeik javításában. Elősegíthetik a szélesebb társadalmi munkamegosztást is az ifjúság nevelésében, s végül mindezek következményeként több időt és energiát fordíthatnak a napi politikai és szervezeti munkára. A viták során szerzett tapasztalatokkal, s a jogszabályok ismeretével megerősödve színvonalasabb munkájuk alapján megnő a fiatalok bizalma irántuk. A munkásosztály, s benne a munkásifjúság helyzetének javítását jelentő — az 1972. november 14—16-i párthatározat óta született intézkedések pozitív hatást keltettek az ifjúmunkások körében. Ezt a hatást az üzemi KISZ-szervezetek helyes agitációs tevékenységükkel az ifjúsági szervezet erősítésére, tömegbefolyásuk növelésére tudják felhasználni. Fokozatosan csökkent az egészségtelen munkahelyi vándorlás, s a bekövetkezett stabilabb állapotban a KISZ-szervezetek rendezni tudják soraikat, több gondot fordíthatnak a differenciált követelményeken alapuló tagfelvételi munkára is. A pártszervezetek minden szinten intenzívebben segítik, irányítják az ifjúsági munkát. A közvetlen KISZ-irányításon túlmenően a különböző társadalmi és tömegszervezetek (pl. szakszervezetek) az üzemek gazdasági vezetésében dolgozó kommunistákon keresztül megnövekedett az ifjúmunkásokkal való foglalkozás hatékonysága. Különösen jelentős az a segítség, amelyet a pártszervezetek a KISZ szervezeti életének megszilárdításához, fejlesztéséhez nyújtanak. 4. A munkásfiatalok körében végzendő munkánk értelmezési szakasza lezárult. A párt-, tömegszervezeti és kormányhatározatok, saját határozataink feldolgozása, KISZ-szerveink és szervezeteink politikai felkészítése befejeződött. Az elkövetkezendő időszak a budapesti küldöttértekezlet határozatában megfogalmazott feladatok megfelelő politikai szintre emelését, és annak tényleges végrehajtását igényli. A munkahelyi szervezetek tevékenységükben tekintsék központi kérdésnek a munkássá válás folyamatában, a munkába lépés előtt és után a munkásosztályra jellemző pozitív vonások kialakításának segítését. Kísérjék különös figyelemmel a pályakezdő fiatalokat. A KISZ-szervezetek segítsék a fiatal munkások politikai aktivitásának kibontakoztatását. Ezt fokozatosan juttassák érvényre agitációs és propaganda tevékenységükben, a KISZ-oktatásban. Fontos feladat a KISZ tömegbefolyásának növelése a munkásfiatalok körében, amely alapja a szervezettség növekedésnek is. A fiatalok érdekképviseleti jogát elsősorban a szakszervezeti szervekkel közösen, rajtuk keresztül érvényesítsék úgy, hogy a KISZ ezirányú tevékenysége is fejlődjön. A munkahelyi KISZ-szervezetek járuljanak hozzá, hogy a munkásfiatalok jobban vegyék ki részüket az üzem előtt álló gazdasági feladatok megoldásából. Az eddiginél jobban építsenek a fiatal munkások szakmai önérzetére, hivatásszeretetére, munkabecsületére, és a szakmai tradíciókra. ★ 3