Budapesti Közlöny, 1867. március (1. évfolyam, 1-17. szám)
1867-03-12 / 1 . szám
Kedd, márczius 12. Buda-Pest, 1867. 1. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAT. Előfiaseré napontai postai szétküldéssel: Egész évre .... 20 frt. Félévre . . . . . 10 „ Negyedévre .... 5 „ tői árak : Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt.—kr. Félévre . . . 9 „ — „ Negyedévre . . 4 „ 50 „ Szerkesztőség: Gránátos utcza 1. szám. — * Kiadóhivatal: Pesten, barátok tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magán*hirdetések : egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetéseit 7 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Ministeri rendelet. A magyar királyi ministerium, a magyar királyi helytartótanács működését mai napon megszüntetvén, az ügyek vezetését tényleg átvette. Az egyes ministériumok hivatalos helyiségei ideiglenesen a következő helyeken vannak berendezve: A belügyministérium budán Szent- György-tér 5-ik szám alatt. Az igazságügyi ministerium Budán a volt helytartóság épületében, ariatttcza 53. szám alatt, elnöki irodája pedig Pesten, váczi-utcza 13. szám alatt első emeletben. A vallásügyi, honvédelmi és közlekedési ministeriumok Budán a volt helytartóság épületében, uri-utcza 53. sz. A pénzügyi ministerium Budán, a volt magyar kir. udvari kamara épületeiben. A kereskedelem, földmivelés és ipar ministeriuma Pesten, aldunasor 2. szám alatt. Miről az ország összes hatóságai szintúgy, mint egyesek oly utasítással értesittetnek , hogy mindazon benyujtványok, amelyeknek elintézése eddig a ruagyar királyi udvari kanczellária, az erdélyi udvari kanczellária, a magyar királyi helytartótanács, vagy a budai országos pénzügyi igazgatóság köréhez tartozott, a mai naptól kezdve az illető szakministériumhoz küldendők be. Addig is, míg a szervezés teljes befejeztével, az egyes ministériumok közti szakfelosztás közhírré tétethetnék, mindazon tárgyak, amelyekre nézve a szakilletőség kérdése kétségesnek látszik, a „Magyar kir. ministeriumhoz“ „Budán“ intézendők, — gondoskodva lévén arról, hogy az ily czím alatt beérkező tárgyak az illető szakministeriumhoz haladék nélkül áttétessznek. A hivatalos órák később fognak köztudomásra hozatni. Kelt a magyar királyi ministeriumnak 1867. évi martius 1- én tartott üléséből. B. Wenckheim Béla, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. B. Eötvös József, s. k. Horváth Boldizsár, s. k. Gr. Mikó Imre, s. k. Gorove István, s. k. * NEMHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítások. A felsőház XXXIV. ülése martius 11 diki déli 12 órakor. Elnök : gr. Cziráky János kamarás; jegyzők : b. Majthényi László honti és Szlávy József bihari főispánok. A ministeri padokon : b. Wenkheim Béla belügy- és Horváth Boldizs viszságügyministerek. ^ Tárgy : az alsóház határozatára emelt minister előterjesztvény a törvényhatóságok visszaállítása tárgyában. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, elnök a ház örvendetes tudomására juttatja Ő Felségének holnap, mart. 12. délutáni 2—3 között körünkbe érkezését, s a felsőház tagjait felhívja, hogy hódolatteljes tiszteletük kifejezésére, egy órával a fejedelem megérkezése előtt, a budai várpalotában gyűljenek egybe. Tóth Vilmos, a képviselőház jegyzője, a felsőház quaestora által vezettetve, rövid beszéddel s éljenzések közt átnyújtja az alsóház határozatát a sajtóügyben, mely a ministeri előterjesztés folytán keletkezett, s egy másik indítványbeli határozatot, mely szerint az adó behajtására, az utonszállításra, a törvényhatóságok visszaállítására, s az 1848. sajtótörvényekre vonatkozó indemnity csupán és kirekesztőleg a jelen ministériumnak adatik meg. A felsőház jegyzői felolvasván mind a két rendbeli üzenetet, elnök tanácskozási napul a holnapi napot tűzi ki. A napirendre kitűzött tárgy a törvényhatóságok visszaállítása lévén, a bihari főispán az alsóház által elfogadott ministeri előterjesztvényt felolvassa. Az általános vitát Tomcsányi csongrád megyei főispán nyitja meg. Indokoltnak találja a törvényhatóságok visszaállítását. Az 1848. törvény sok pótolandó hézagot hagyott. A nehézségek a 18 évi provisorium alatt még inkább szaporodtak. Alkotmányunk visszaállításának a felelős magyar minisztérium csak egyik biztosítéka, a másik biztosíték : a törvényhatóságok helyreállítása, mit az egész nemzet óhajt, mert 800 évig volt közjogi életének védője. A megye a nemzet kedvencz eszméje ; ennek szünetelése az alkotmány szünetelése. Kötelesség tehát azt helyreállítani, mely nélkül a kormányzat, ha fenn nem akadna is, de törvényes nem volna. A megye 1848-ban több ősi elemeitől fosztatott meg. A szabadalmak, a kiváltságok helyébe a közszabadság lépett. Főfeladatnak tekinti a felelős kormány összeegyeztetését a helyhatósági rendszerrel. Az 1861 - ki megyei választmány helyreállítását olyannak tartja, mely legközelebb jár a törvényhez, sem a 48-ki bizottságokat vagy újabb ös-gyűlést összehívni lehető vagy tanácsos nem lévén. Az 1861-ki tisztikart a bizottságok kiegészítő részének tartja. A ministeri előterjesztvény 8 ik pontjára megjegyzi, hogy a nemzetiségi kérdés korink achilles-sarka. A főrendek speciális hivatásának ismeri a veszélyes doctrinák rohamaitól a nemzet életét megmenteni. Megnyugszik azonban a ministérium intézkedésében, mely a megyei tanácskozások nyelvét meg nem köti, mivel azt hiszi, hogy az új eszmék áramlásából eredő népszerűségnek a kormány nemzetiségünket feláldozni nem fogja. A királyi városokra nézve megjegyzi, hogy miután a megyék hatósága alól teljesen felmentettek, a kormánynak kell valami expedienst a helyhatóságok ellenőrzésére nézve találni. A javaslat Erdélyre vonatkozó pontjában némi szellemét találja a miniszeri mindenhatóságnak , hanem Erdély abban a kivételes állapotban van, hogy ott törvény nem létezik, csak ministeri rendeletek. Semmi sérelmet nem lát abban, ha alkotmányellenes miniszeri rendeletek helyett, Erdély ideiglen administratiója alkotmányos és felelős ministériumra bizatik. Az alsóház határozatát módosítás nélkül elfogadja. Szögyényi L. fehér megyei főispán tömör szavakban foglalja össze a megyei hatóság életképességét, mely nélkül Magyarország lehet jól rendezett és codificált jogállam, de Magyarország soha. A megye szélesebb alapokra fektettetvén a 48 ki törvények által, a nemzetnek kell bizalmat szavazni, hogy a világ előtt bebizonyítsa, váljon a megye a minden nemzetiségeknek jogos büszkeséggelkínálható intézménye, vagy magát túlélt ódonság. B. Révay Simon, Thurócz megye főispánja, örömmel fogadja a kormány előterjesztvényét, mely által nem csekély mértékben fog a súrlódás a nemzetiségek közt csillapulni. B. Vay Miklós: Megye nélkül nem csak honosnak, de biztosnak sem érzi magát. E kérdés, véleménye szerint, a lét vagy nem lét kérdése. Üdvözli a kormány háttér-gondolat nélküli bizalmát, melyet a törvényhatóságokba vet. B. Wenckheim László nem tagadhatja meg a kormánytól köszönetét, de a megyei bizottságokra nézve határozottabb megállapodást kivánt volna az 1861-kinél, melytől Isten mentsen. A megyék veszedelme rendezetlen állapotukban rejlik. Óhajtotta volna, hogy a ministerium bejelentse megyerendezési javaslatát. Ellenvéleményben van a nemzetiségi szempontra nézve is a ministeri előterjesztéssel ; templom, ház, iskola a nemzetiségeké, de a megyék termeiben magyarul kell tanácskozni. Méltányolja azonban a nehézségeket, melyekkel a kormánynak küzdeni kell. R. Wenckheim Béla belügyminiszer: Az előttem szólott múlt, báró úr nyilatkozatára van szerencsém kijelenteni , miszerint igenis Ő Felsége kormánya legfontosabb és legelső teendői közé sorozni kötelességének tartja a törvényhatóságok végleges szervezését, de minthogy ezen szervezés tüzetes tárgyalást és megfontolást igényel, egyetértek Csongrád megye érdemes főispánjával, és én is ezen ügyet elhamarkodásnak kitenni — ezen kegyeletes intézmény iránti hibának, vagy épen bűnnek merném nevezni. Miután azonban a törvényhatóságok helyreállítását halasztani nem lehetett, Ő Felsége kormánya kötelességének tartotta, ezen intézmény helyreállítását legelső kötelessége közé sorolni, és így egyebet tenni nem lehetett, mint épen említeni méltóztatott, amennyire lehetett, a törvényeket megközelíteni és a közbejött eseményeket nem ignorálni. Ennélfogva e pontokra nézve kért a felelős kormány felhatalmazást. Nem is szándéka a kormányok ezáltal a törvényhatóságok 0nkorm£nyZa^ba beavatkozni , és ezek autonQjjjj^jjg jogait bármi te-