Budapesti Közlöny, 1867. március (1. évfolyam, 1-17. szám)
1867-03-31 / 17. szám
Buda-Pest, 1867. 17. szám Vasárnap, martius 31. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAH. Egész évre . . 18 fzt. — kr. Félévre 9 . — „ Negyedévre1850 ., Szerkesztőség : Gránátos utcza 1. szám. Kiadó-hivatal: Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Illékzetes arak : Naponta! postai szétküldéssel: Budapesten házhoz hordva: Egész évre .... 20 írt, Félévre.................................10 , Negyedévre . . 5 „ Pesten, barátok-tere 7ik sz. Mázán-hirdetések : egrihasábo* Petitor egyszeri hirdetésért 8 kr, többnek hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden beiktatna után 30 kr. o. értékben. Előfizetési felhívás »BUDAPESTI KÖZLÖNY“ 1867-ik évi april-juniusi folyamára. A felelős magyar királyi ministerium hivatalos lapja a‘„BUDAPESTI KÖZLÖNY“ révén, mely a ministeri rendeleteket, kinevezéseket és a hatóságok s törvényszékek hivatalos hirdetéseit közli, tisztelettel fölhívjuk a t. ez. közönséget e lapra való előfizetésre. Előfizetési ár: ápril-júniusi negyedévre 5 forint. A „Budapesti Közlöny« kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Kivonat a „Wiener Zeitung“ hivatalos részéből. Ő császári királyi Felsége méltóztatott csász. kir. kamarási méltósággal felruházni Jancsi Földvári Jánost, a volt erdélyi udvari cancellaria fogalmazóját. NEMHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése mártius 30-dikán reggeli 10 órakor. Elnök: Szentiványi Károly; jegyző: Joannovics György. A kormány padján : a ministerium összes tagjai. A beérkezett irományok közt van Cséry Lajos Tolna megye szakcsi kerületében választott képviselő megbízólevele. Hoszú József képviselő az igazoló bizottság nevében jelentést tesz Balomiri Simon és Rónay Jáczint választása tekintetében. Első a bizottság véleménye értelmében véglegesen, második a határidő fönntartásával igazoltatik. Mielőtt a ház a napirendet folytatná, Manolkovits képviselő kér szót a következő interpellátióra: „Tekintve azt, hogy a magyar határőrvidék Szt. István koronájához tartozik; tekintve továbbá azt, hogy az 1848-ks 5-ik t. ez. értelmében a határőrvidék a magyar országgyűlés alkatrészét képezi;tekintve, hogy a folyó évi beszelő hó 17-dik napján kelt legkegyelmesebb királyi leirat szerint Magyarország alkotmánya helyreállíttatott; tekintve, hogy eddigi válaszfeliratainkban ismételve kifejezett kérelmeink ellenére a határőrvidék ez ideig az országgyűlésre meg nem hivatott; tekintve, hogy nemcsak törvényekkel, de a méltányossággal is ellenkezik, hogy az ország egy részében alkotmányosság uralkodjék, a másik részében pedig ezen alkotmány élvezete megtagadtassék; tekintve végre azt, hogy élő törvényeink értelmében az országgyűlést kiegészítettnek tekinteni és érvényes törvények alkotásába bocsátkozni mindaddig nem lehet, míg mindazok, kik az országgyűlésre meghívandók, meg nem hivattak , a tisztelt had- és belügyminiszer urakhoz következő kérdést bátorkodom intézni: „Méltóztatott-e a magas kormány intézkedni, s ha ezt eddig nem tette volna, szándékozik-e intézkedni, hogy a magyar határőrvidék még a jelen évi ülésszak folyama alatt az országgyűlésen kellőleg képviselve legyen ?“ Gr. Andrássy Gyula miniszerelnök úr. (Halljuk.) Tisztelt ház! Csak félig volt szerencsém hallani az interpellatiót, de amit mondandó leszek, az minden ily esetre alkalmazható- Kénytelen vagyok ugyanis arra kérni a t. ház tagjait, méltóztassanak ily meglepő interpellatiókra nézve megállapítani, hogy azok előbb írásban adassanak be, és azután majd a kormány kitűzi a napot, melyen felelni fog. (Helyeslés.) Most az elnök föltévén a kérdést: elfogadja e a ház a 67-es bizottság többségének munkálatát a részletes tárgyalás alapjául ? a ház egyhangúlag elhatározza, hogy a szavazás névlegesen történjék. A szavazás eredménye, mely a szokottnál nagyobb csenddel ment végbe, a következő : 397 igazolt képviselő közül „igen“nel szavaztak 257-en, „nemmel 117-en, nem voltak jelen 22-en és egy (az elnök) nem szavazott. Ez eredmény kijelentetvén, elnök kimondja a határozatot. Mielőtt azonban a részletes vita megnyittatnék, szót kér Nyáry Pál . Az imént bevégzett név szerinti szavazás útján a t. ház többsége a részletes tárgyalás alapjául a 67-es bizottság többségének munkálatát fogadta el. Miután az ezen munkálatban felállított alapelvek és annak részletei iránt és ellenében is a bizottság kisebbsége eltérő nézeteit a bizottsági nyilvános tárgyalások alkalmával nem csak előadta, hanem az ország állami önállása, alkotmányos függetlensége és czélszerűség tekintetéből merített érvekkel támogatta is, s az általa készített kisebbségi javaslatot az általános tárgyalás alkalmával többen rokonelvű képviselőtársaim közül el is fogadták, de a kisebbségi javaslat mindamellett is többséget nem nyerhetett: — azt hiszem, hogy rokonelvű képviselőtársaim megegyezésével találkozom akkor, midőn ezennel kijelentem, hogy — ámbár a jobboldal több tagjai által a kisebbségi javaslat némely pontjának oly értelmezés adatott, melynek helyessége jogosan kétségbe hozathatnék és e részben a részletes tárgyalás alkalmával is lett volna jogunk felszólalni, miután a vitatkozás részünkről a ház többsége ellenében különben is eredménytelen lenne; de egyébiránt természetes, hogy amely munkálatot elvi különbözés miatt magunkévá nem tehetünk, azt részleteiben sem pártolhatjuk , mi tehát a részletes tárgyalásba beleszólásunk által befolyni nem fogunk, és valahányszor a ház elnöke által a ház a pontonkénti tárgyalás alkalmával szavazásra hivatik fel : mi a szabályok értelmében mindannyiszor tagadó szavazatainkat élvemaradással nyilvánítandjuk. (Helyeslés.) Elnök most megnyitja a részletes tárgyalást. Tóth Vilmos jegyző olvassa az egyes szakaszokat, melyek egészen a 49-ig minden megjegyzés nélkül egyszerű acclamatióval elfogadtatnak. A 49-ik szakasz fölolvasása után Wlad Alajos képve szólal föl, s kijelenti, hogy a delegátiók eljárási módját nem találja célszerűnek, s hogy az ezekre bízott tárgyakat egy központi parlament sokkal jobban tudná rendezni. Az illető szakaszok azonban a többség által eredeti szerkezetükben helybenhagyatnak, úgyszinte az utánuk következők vita nélkül egészen a 61-dikig. E szakasz fölolvasása után gr. Wass Samu lép a szószékre, és kevés szóval kifejtvén aggodalmait aziránt, hogy ott a két ministérium eltérő nézetei fölött Ő Felsége dönt, azt kívánja, hogy a képviselőház méltóztassék valami közvetítőt kitalálni. A ház e kivánatot ellenmondással fogadja, s a 61-ik szakaszt eredeti szerkezetében elfogadja. A 68-dik szakasznál Kudlik képv. arra figyelmeztet, hogy gr. Wass aggodalmai megnyugtatását e szakaszban találhatja. A ház e szakaszt is, úgyszinte az utolsót változatlanul meghagyja. Miután az elnök a harmadszori szavazásra a kérdést felteszi, fölszólal Mie tics Szvetozár képv. Tisztelt ház ! Amit a félbeszakított általános vita alkalmával bővebben akartam kifejteni, most röviden kinyilatkoztatom, hogy én ezen országgyűlést incompetensnek tartom (Zaj) azon viszonyok fölött rendelkezni, (Nagy zaj. Fölkiáltások . Ezen már túl vagyunk !) mondom, azon viszonyok felett rendelkezni, melyek a magyar koronához tartozó országokat is illetnék, melyek itt semmiképen képviselve nincsenek. (Nagy zaj.) Szentkirályi Mór azt jegyzi meg, hogy az illető országok őszintén meg voltak hiva, de nem jelentek meg. M i 1 e t i c s képv. : Nem tartoznak ide! (Zaj. Felkiáltások : Akkor felesleges volt a kívánat.) A ház a napirendre térvén, kijelenti, hogy a javaslatot harmadszor fölolvasottnak tekinti és azután fölkelés útján harmadszor is nagy többséggel elfogadja a 67-es bizottság többségének javaslatát. Most gr. Andrássy Gyula miniszerelnök és honvédelmi minister szólal föl: T. ház! (Halljuk!) A ministérium előterjesztése folytán az országgyűlés mindkét háza meggyőződvén az újonczállítás halaszthatlan szükségéről, 48.000 újonczot ajánlott meg azon kikötéssel, hogy a ministérium ezen ajánlat feltételeit javaslatba formulázva, minél előbb a ház elé terjessze. Van szerencsém ezen javaslatot ezennel a ház asztalára letenni, azon kéréssel, méltóztassék azt felolvastatni, s kinyomatása után tárgyalását minélelőbb napirendre kitűzni. Kovách László háznagy átveszi a javaslatot s átadja a jegyzőnek, ki azt a ház nagy figyelme és többszöri helyeslése között felolvassa. Szövege a következő: