Budapesti Közlöny, 1867. március (1. évfolyam, 1-17. szám)

1867-03-31 / 17. szám

Buda-Pest, 1867. 17. szám Vasárnap, martius 31. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAH. Egész évre . . 18 fzt. — kr. Félévre 9 . — „ Negyedévre­­1­8­50 ., Szerkesztőség : Gránátos utcza 1. szám. Kiadó-hivatal: Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Illék­zetes arak : Naponta! postai szétküldéssel: Budapesten házhoz hordva: Egész évre .... 20 írt, Félévre.................................10 , Negyedévre .­­ . 5 „ Pesten, barátok-tere 7­ik sz. Mázán-hirdetések : egrihasábo* Petit­­or egyszeri hirdetésért 8 kr, többnek­ hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden beiktatna után 30 kr. o. értékben. Előfizetési felhívás »BUDAPESTI KÖZLÖNY“ 1867-ik évi april-juniusi folyamára. A felelős magyar királyi ministerium hivatalos lapja a­­‘„BUDAPESTI KÖZLÖNY“ révén, mely a ministeri rendeleteket, kinevezéseket és a hatóságok s törvényszékek hivatalos hirdetéseit közli, tisztelettel fölhívjuk a t. ez. közönséget e lapra való előfizetésre. E­lőfizetési ár: ápril-júniusi negyedévre 5 forint. A „Budapesti Közlöny« kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Kivonat a „Wiener Zeitung“ hivatalos részéből. Ő császári királyi Felsége méltóz­­tatott csász. kir. kamarási méltósággal felru­házni Jancsi Földvári Jánost, a volt erdélyi udvari cancellaria fogalmazóját. NEMHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése mártius 30-dikán reggeli 10 órakor. Elnök: Szentiványi Károly; jegyző: Joannovics György. A kormány padján : a ministerium összes tagjai. A beérkezett irományok közt van C­s­é­r­y Lajos Tolna megye szakcsi kerületében válasz­tott képviselő megbízólevele. H­o­s­z­ú József képviselő az igazoló bizottság nevében jelentést tesz Balomiri Simon és Rónay Jáczint választása tekintetében. Első a bizottság véleménye értelmében véglegesen, második a határidő fönntartásával igazoltatik. Mielőtt a ház a napirendet folytatná, M­a­­n­o­l­k­o­v­i­t­s képviselő kér szót a következő interpellátióra: „Tekintve azt, hogy a magyar határőrvidék Szt. István koronájához tartozik; tekintve to­vábbá azt, hogy az 1848-ks 5-ik t. ez. értelmé­ben a határőrvidék a magyar országgyűlés alkatrészét képezi;­­tekintve, hogy a folyó évi beszelő hó 17-dik napján kelt legkegyelmesebb királyi leirat szerint Magyarország alkotmá­nya helyreállíttatott; tekintve, hogy eddigi válaszfeliratainkban ismételve kifejezett kérel­meink ellenére a határőrvidék ez ideig az or­szággyűlésre meg nem hivatott; tekintve, hogy nemcsak törvényekkel, de a méltányossággal is ellenkezik, hogy az ország egy részében alkot­mányosság uralkodjék, a másik részében pedig ezen alkotmány élvezete megtagadtassék; te­kintve végre azt, hogy élő törvényeink értelmé­ben az országgyűlést kiegészítettnek tekinteni és érvényes törvények alkotásába bocsátkozni mindaddig nem lehet, míg mindazok, kik az országgyűlésre meghívandók, meg nem hivat­tak , a tisztelt had- és belügyminiszer urakhoz következő kérdést bátorkodom intézni: „Méltóztatott-e a magas kormány intézkedni, s ha ezt eddig nem tette volna, szándékozik-e intézkedni, hogy a magyar határőrvidék még a jelen évi ülésszak folyama alatt az országgyű­lésen kellőleg képviselve legyen ?“ Gr. Andrássy Gyula miniszerelnök úr. (Halljuk.) Tisztelt ház! Csak félig volt szeren­csém hallani az interpellatiót, de a­mit mon­dandó leszek, az minden ily esetre alkalmaz­ható- Kénytelen vagyok ugyanis arra kérni a t. ház tagjait, méltóztassanak ily meglepő in­­terpellatiókra nézve megállapítani, hogy azok előbb írásban adassanak be, és azután majd a kormány kitűzi a napot, melyen felelni fog. (Helyeslés.) Most az elnök föltévén a kérdést: elfogadja e a ház a 67-es bizottság többségének munkála­tát a részletes tárgyalás alapjául ? a ház egy­hangúlag elhatározza, hogy a szavazás névle­gesen történjék. A szavazás eredménye, mely a szokottnál nagyobb csenddel ment végbe, a következő : 397 igazolt képviselő közül „ige­n“nel szavaztak 257-en, „n­e­m­mel 117-en, nem voltak jelen 22-en és egy (az el­nök) nem szavazott. Ez eredmény kijelentetvén, elnök kimondja a határozatot. Mielőtt azonban a részletes vita megnyittatnék, szót kér Ny­á­r­y Pál . Az imént bevégzett név sze­rinti szavazás útján a t. ház többsége a rész­letes tárgyalás alapjául a 67-es bizottság több­ségének munkálatát fogadta el. Miután az ezen munkálatban felállított alapelvek és annak rész­letei iránt és ellenében is a bizottság kisebbsé­ge eltérő nézeteit a bizottsági nyilvános tár­gyalások alkalmával nem csak előadta, hanem az ország állami önállása, alkotmányos füg­getlensége és czélszerű­ség tekintetéből merített érvekkel támogatta is, s az általa készített ki­sebbségi javaslatot az általános tárgyalás al­kalmával többen rokonelvű­ képviselőtársaim közül el is fogadták, de a kisebbségi javaslat mindamellett is többséget­ nem nyerhetett: — azt hiszem, hogy rokonelvű képvise­lőtársaim megegyezésével találkozom akkor, midőn ezennel kijelentem, hogy — ámbár a jobb­oldal több tagjai által a kisebbsé­gi javaslat némely pontjának oly értelmezés adatott, melynek helyessége jogosan kétségbe hozathatnék és e részben a részletes tárgyalás alkalmával is lett volna jogunk felszólalni, miután a vitatkozás részünkről a ház többsége ellenében különben is eredménytelen lenne; de egyébiránt természetes, hogy a­mely mun­kálatot elvi különbözés miatt magunkévá nem tehetünk, azt részleteiben sem pártolhatjuk , mi tehát a részletes tárgyalásba beleszólásunk által befolyni nem fogunk, és valahányszor a ház elnöke által a ház a pontonkénti tárgyalás alkalmával szavazásra hivatik fel : mi a sza­bályok értelmében mindannyiszor tagadó sza­vazatainkat élvemaradással nyilvánítandjuk. (Helyeslés.) Elnök most megnyitja a részletes tárgya­lást. Tóth Vilmos jegyző olvassa az egyes szakaszokat, melyek egészen a 49-ig minden megjegyzés nélkül egyszerű acclamatióval el­fogadtatnak. A 49-ik szakasz fölolvasása után Wlad Alajos képve szólal föl, s kijelenti, hogy a delegátiók eljárási módját nem találja c­élszerűnek, s hogy az ezekre bízott tárgya­kat egy központi parlament sokkal jobban tudná rendezni. Az illető szakaszok azonban a többség által eredeti szerkezetükben helyben­­hagyatnak, úgyszinte az utánuk következők vita nélkül egészen a 61-dikig. E szakasz fölol­vasása után gr. W­a­s­s Samu lép a szószékre, és kevés szóval kifejtvén aggodalmait aziránt, hogy ott a két ministérium eltérő nézetei fölött Ő Felsége dönt, azt kívánja, hogy a képviselő­ház méltóztassék valami közvetítőt kitalálni. A ház e kivánatot ellenmondással fogadja, s a 61-ik szakaszt eredeti szerkezetében elfogadja. A 68-dik szakasznál Kudlik képv. arra figyelmeztet, hogy gr. Wass aggodalmai meg­nyugtatását e szakaszban találhatja. A ház e szakaszt is, úgyszinte az utolsót változatlanul meghagyja. Miután az elnök a harmadszori szavazásra a kérdést felteszi, fölszólal M­i­­­e t­i­c­s Szvetozár képv. Tisztelt ház ! A­mit a félbeszakított általános vita alkalmával bővebben akartam kifejteni, most röviden ki­nyilatkoztatom, hogy én ezen országgyűlést incompetensnek tartom (Zaj) azon viszonyok fölött rendelkezni, (Nagy zaj. Fölkiáltások . Ezen már túl vagyunk !) mondom, azon viszo­nyok felett rendelkezni, melyek a magyar ko­ronához tartozó országokat is illetnék, melyek itt semmiképen képviselve nincsenek. (Nagy zaj.) Szentkirályi Mór azt jegyzi meg, hogy az illető országok őszintén meg voltak hiva, de nem jelentek meg. M i 1 e t i c s képv. : Nem tartoznak ide! (Zaj. Felkiáltások : Akkor felesleges volt a kívánat.) A ház a napirendre térvén, kijelenti, hogy a javaslatot harmadszor fölolvasottnak tekinti és azután fölkelés útján harmadszor is nagy több­séggel elfogadja a 67-es bizottság többségének javaslatát. Most gr. Andrássy Gyula miniszerelnök és honvédelmi minister szólal föl: T. ház! (Halljuk!) A ministérium előter­jesztése folytán az országgyűlés mindkét háza meggyőződvén az újonczállítás halaszthatlan szükségéről, 48.000 újonczot ajánlott meg azon kikötéssel, hogy a ministérium ezen aján­lat feltételeit javaslatba formulázva, minél előbb a ház elé terjessze. Van szerencsém ezen javaslatot ezennel a ház asztalára leten­ni, azon kéréssel, méltóztassék azt felolvas­tatni, s kinyomatása után tárgyalását minél­­előbb napirendre kitűzni. Kovách László háznagy átveszi a javaslatot s átadja a jegyzőnek, ki azt a ház nagy figyelme és többszöri helyeslése között felolvassa. Szö­vege a következő:

Next