Budapesti Közlöny, 1867. április (1. évfolyam, 18-41. szám)

1867-04-02 / 18. szám

Buda-Pest, 1867. 18. szám. Kedd, április 2. H­IVATALOS LAP. Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 írt. — kr. Félévre 9 r — „ Negyedévre 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Gránátos utcza 1. szám. Kiadó-hivatal: Pesten, barátok­ tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Kiőfizeté­si árak : Naponta! postai szétküldéssel: Egész évre . . . . 20 írt. Félévre......................10 „ Negyedévre .... 5 _ MagpQ-hirdetéscrc : egyhasábos Petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. Előfizetési felhívás­­BUDAPESTI KÖZLÖNY* 1867-ik évi april-juniusi folyamára. A felelős magyar királyi ministerium hivatalos lapja a „BUDAPESTI KÖZLÖNY“ lévén, mely a ministeri rendeleteket, kinevezéseket és a hatóságok s törvényszékek hivatalos hirdetéseit közli, tisztelettel fölhívjuk a t. ez. közöns­éget e lapra való előfizetésre. Ellőfizetési ár: ápril-júniusi negyedévre 5 forint. A „Budapesti Közlöny“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi pénzügyi ministérium ál­tal K­oszinszky János helyettes erdőmes­­ter Aradon, a rékási erdőhivatal főnökévé fő­­erdészi minőségben kineveztetett, Singer Ferencz Fülöp miskolczi lakos ve­zetéknevének „Cseng­eri“ re kért átváltoz­tatása a f. évi martius 28 ról kelt 1547. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. H­o­­­c­z­e­r Henrik Buda főváros levéltárnoka vezetéknevének „Erdei“-re kért átváltozta­tása a f. évi martius 29-ről 2044. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Miller Mihály nagyváradi lakos vezeték­nevének „Molnárira kért átváltoztatása a folyó évi martius hó 28-án 833. szám alatt kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Muntyán Sofron steierdorfi lakos veze­téknevének „Ilitsu-re kért átváltoztatásai, évi martius 29-ről 2004. sz. a. kelt belügymi­­nisteri rendelettel megengedtetett. Löwensohn Lajos lengyeltóti származású pesti kereskedő vezetéknevének „Lö­vényé­re kért átváltoztatása 1. évi martius hó 29 én 2164. szám alatt kelt belügyministeri rendelet­tel megengedtetett. Knapp Nándor mosonymegyei kiadó veze­téknevének „Z s o l­d o s“-ra kért átváltoztatása f. évi martius 27 én 744. sz. a. kelt belügymi­nisteri rendelettel megengedtetett. Poszluzsnyi Antal szigeti órásmester vezetéknevének ,(V­ár­hegyidre kért átvál­toztatása f. évi martius 27-én 262. sz. a kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Stuppacher József körmendi tanító ve­zetéknevének „Sze­n­tgy­ör­gy iu-re kért át­változtatása f. évi martius 27-én 665. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. K­u­r­c­z János pestvárosi alü­gyész vezeték­nevének­­,Körei“-re kért átváltoztatása i. é. martius 27 én 699. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Demeter Endre szász-régeni plébános ur hazafias tette mind több-több követőkre ta­lál; ugyanis Ács Flórián esztergomi pol­gár, Czérna István gazdatiszt, Réh János pozsonyi lelkész, külön 10— 10 forintot, Kuthy Emil, nagy-kanizsai városi írnok 1 db cs. aranyat küldöttek be valamely hazafias czélra a pénzügyministerhez, mely összeget pénzügyminister ur Ma­gyarország pénztárába beszolgáltatta és adakozó uraknak ezen lelkes és áldozat­kész hazafiui érzületből eredeti tettükért Ő Felsége kormánya nevében köszöne­tét nyilvánítja. Rohonczy Ödön török-becsei föld­birtokos a pénzügyministerhez 101 frtot küldött be, mely összeget ő az ottani la­kosok közt gyű­jté össze. Midőn a pénz­ügyminister a beküldött összeget Magyar­­ország pénztárába egyelőre letétképen be­szolgáltatja, az áldozatkész uraknak hon­fiúi buzgalmukért . Felsége kormánya nevében köszönetét nyilvánítja, és az ada­kozók neveit a következő aláírási ív köz­zétételével a köztiszteletnek átadja : Török-Becse mezővárosának alulirt la­kosai a szászrégeni derék plébánosnak Deme­ter Endrének példája által fellelkesülve, az ál­tala kifejtett czélra, hogy t. i. Magyarország pénztára a századokon keresztül elhanyagolt szükségek fedezésére némileg képessé tétessék, következő szerény összeggel járulnak : Fehér Sándor 10 ft, Rohonczy Ödön 10 ft, Képessy József 10 ft, Szegheő Attila 5 ft, Bi­­zek Károly 15 ft, Reiser Lipót 10 ft, Bunye­­vácz Károly 5 ft, Golyásy Gusztáv 5 ft, dr. Kapics Antal 5 ft, Roth Emánuel 5 ft, Rosen­berg József 5 ft, Mihalovits Miklós 5 ft, Laxe­­der György 5 ft, Bakó Dániel 1 ft, Istvánfi Ist­ván 5 ft; összesen 101 ft, azaz: százegy forint osztr. ért. Kelt Török-Becsén, márt. 24-én 1867. Ist­ván­fi István, s. k., köz­­s. váltó-ügyvéd. Országgyűlési tudósítások. A főrendi tábla ülése április 1-jén déli 12 órakor. A főrendek pont 12 órakor gyülekeztek a múzeum díszteremében; az elsők közt volt prímás ő eminentiája és b. Sennyey Pál tárnokmester ur ő excellentiája, ki az elnöki széktől balra lévő padok elsejében foglalt he­lyet. 12­4 órakor lépett be M­a­j­­­á­t­h György országbíró ő excitiája, díszítve a Szent István rend nagy­ szalagjával. Ő nagyméltósága a je­lenlévő főrendekkel, ugyszinte b. W­e­n­c­k­­hei­m Béla, gróf Festetics György és gróf M­i­k­ó Imre minister urakkal szives üdvözletet cserélve, föllépett az elnöki székre s onnan következő beszéddel, melyet a főrendek állva hallgattak, — köszönte a házat: „Méltóságos főrendek ! Azon férfiúnak, kihez e felsőház tagjait már fél éven túl folytatott köl­csönös bizalom és kölcsönös tisztelet által kel­lemessé varázsolt hivatalos viszony, engem pe­dig az évek hosszú során keresztül változatla­nul őrzött baráti érzés köteléke fűz, lemondá­sa által üresedésbe jött ezen elnöki széket mi­dőn uraim királyom parancsára elfoglalni in­dulok, legyen szabad mindenekelőtt a méltó­ságos főrendeket tiszteletteljesen üdvözölnöm ; legyen szabad kifejezést adnom a feletti meg­­illetődésem érzetének, hogy hazánk történelmé­ben uj korszakot jelző e pillanatban oly testü­let élére hivott fel a fejedelmi szózat, melyet apáink bölcsesége a mérséklet eleméül illesz­tett alkotmányunk szerkezetébe, — mely e hiva­tásnak ősi időktől fogva a jelen korig híven megfelelni igyekezett, melynek fontossága az intézmény alapelveinek megtartása, de czél­­szerű rendezése mellett, kivételes körülménye­ink közepette, különösen nemzeti életünk szem­pontjából még inkább öregbittetni fog. „Növeli érzékeny elfogultságomat azon körül­mény, hogy oly férfiak által itom magamat körülövedzve, a­kikben egyrészt a magyar parlamenti iskola veteránjait, a magyar alkot­mányos közélet edzett bajnokait, másrészt az ezek példáján épülő újabb nemzedék fiait tisz­telem ; kikhez engemet nem egyedül rokonszen­ves tisztelet, nemcsak az 1861-ben megkezdett és, fájdalom ! oly hamar megszakadt bensőbb viszony, — hanem, mi reám nézve még értéke­sebb, különösen e helyen becsesebb, egy álta­lunk közösen tisztelt elhunyt férfiú hamvainak kegyeletteljes emléke köt „Saját érdemeim hiányában ez emlék erejé­vel hívom fel méltóságtokat, hogy engem te­hetségeim gyöngeségében szívélyes támogatá­sukkal gyámolítani, hogy azon rokonszenves tiszteletet, melyet irányukban táplálok, biza­lommal viszonozni méltóztassanak. Ezt kikér­ni, ezt szorgalmazni jelen szavaim feladata; ezt elnöki kötelmeim hűt és pontos teljesítésé­vel kiérdemelni leend törekvésem fő-, sőt egye­düli czélja.“ (Lelkes éljenzés.) E beszédre Simor János herczeg­prímás­i eminentiája következő üdvözlő szavakkal válaszolt : „Nagyméltóságu elnök ! Magyarország főbí­rája! Hódoló tisztelettel értesültek a méltósá­gos főrendek legkegyelmesebb Urunk és Kirá­lyunk legfelsőbb elhatározásáról, melynélfogva excládat, eddigi, szeretett első elnökünk lemon­dása­ folytán, a 48-ki. törvény. . értelmében .

Next