Budapesti Közlöny, 1867. május (1. évfolyam, 42-67. szám)
1867-05-01 / 42. szám
Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék közgyűlése. Pes1. ápril 30-án, Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék 1861-ben választott megyei bizottmánya ma gyülekezett a megyeház teremében, hogy a főispáni helytartó ur ősliga fölszólítása folytán a közhatóságokra vonatkozó országgyűlési határozat értelmében a tisztújítást megtartsa. A karzatok már korán reggel megteltek , a teremben a bizottmányi tagok már 9 órakor nagy számmal gyülekeztek. A rend fenntartása érdekében oly intézkedés létezett, hogy a terembe az igazolójegygyel ellátott bizottmányi tagokon kivül csak a hirlap-tudósitóknak engedtetett meg a bejárat-9/i órakor a jelenlévők lelkes éljen kiáltása közt Nyáry Pál képviselő jelent meg, ki volt 1861-iki alispán minőségében az elnöki széket elfoglalta s a bizottmányt meleg szavakkal üdvözlé. Visszapillantván a megye 1861-iki történetére, az akkori tisztikar leléptét hozta szóba s az arra vonatkozó okmányt,„mely eddig a volt és kevés perez múlva ismét leendő főispán kezeibe mint a leghitelesb helyre volt letéve,' (Éljenzés) a bizottmány elé terjeszti. Rákóczy János 1861-iki főjegyző felolvassa ez okmányt. Ezután ismét Nyáry Pál szólal föl. A szomorú múltat berekesztvén, örömmel fordul szónok a szebb jövő felé- Erre való reményünknek alapját, úgymond, azon tényképezi, hogy a független felelős magyar ministerium helyreállittatott. (Éljenzés.) E kormány müve az, hogy e teremből kivonulván az önkény közegei, most az alkotmányosság hű férfiai foglalnak itt helyet; e kormány műve az is, hogy szólóra azon kedves kötelesség háramlik, bemutatni a legfelsőbb rendeletet, melynélfogva főispáni helytartónkul ismét ama szeretett férfiú , gróf Károlyi István neveztetett ki, a ki az 1861 iki tisztikar lelépte után lemondását beadván , ezt úgy indokolta, hogy ott, hol megye nincs, főispán sem lehet. (Lelkes éljenzés.) Rákóczy János volt főjegyző olvasta a főispáni helytartó kinevezését tartalmazó legfelsőbb rendeletet. (Hosszas éljenzés). Ezután Nyáry Pál volt alispán indítványára egy küldöttség neveztetik ki azon megbízással , hogy gr. Károlyi István ő méltóságát a gyűlés nevében kérje föl, hogy a bizottmány keblében megjelenvén, foglalja el főispáni székét. Rövid szünet múlva a jelenlévők szűnni nem akaró harsány éljenzése közt a küldöttség kiséretében megjelent a főispáni helytartó úr és következő beszéddel foglalta el az elnöki széket: „Tisztelt megyei bizottmány! Mindenekelőtt a legőszintébb örömet kell nyilvánítanom a felett, hogy az isteni gondviselés ismét önök körébe vezetett, azon körbe, hol mint e megye kormányzója törvényes jogaink és igazaink visszaszerzésében annyit és elvégre sikerrel küzdöttem. (Éljenzés.) Habár előrehaladt korom miatt talán felmentve érezhettem volna magamat attól, hogy a jelen helyzetben a megye szervezése fontos és szerfelett nehéz teendőinek élére álljak, mégis, midőn Ő Felsége Urunk királyunk parancsa, nemzeti felelős kormányunk bizalma és önöknek — szabadjon hinnem — szives óhajtása velem rendelkezett, örömmel vállaltam el a megyének reám kegyesen bízott kormányzatát, mert hazafiai kötelességemnek tartottam, a tettek terére kilépni akkor, midőn a haza minden hűt fiának közreműködését igénybe veszi. Midőn e helyet ismét elfoglalom, lehetetlen vissza nem emlékeznem azon időre, midőn a törvényes ösvényről leszorittatva, készebb volt a megye alkotmányhű tisztikara inkább elhagyni e helyet, mint alkotmányellenes működés által a törvény iránti hit érzületein csorbát ejteni. (Lelkes éljenzés.) Egyedül az alkotmány és törvény iránti tisztelet eredményezi, hogy most új alkotmányos életre feltámadtunk; gyakoroljuk tehát visszaszerzett alkotmányos jogainkat hazafias egyetértéssel, támogassuk a hazai felelős kormányt nehéz feladatának megoldásában, és vezéreljen minket ebben azon meggyőződés, hogy az önkormányzat terén a szabadság a törvényességgel csak úgy fog összhangzásba hozathatni, ha a jogaink fentartására irányzott erélyt azon tapintattal egyesítjük, mely a kor követelményeit és törvényes alapunknak kifejlődését mindig szem előtt tartja.“ A beszéd végén a bizottmányi tagok helyeikről fölállván, szűnni nem akaró harsány éljenkiáltásba törtek ki. Nyáry Pál lelkes szavakban felelt a főispáni helytartó úr szavaira, kifejezvén a bizottmány nevében, hogy a fejedelmi választás a főispáni helytartó személyében oly férfiúra esett, kiben bizonyára még szabad választás esetére is minden szavazat központosult volna, (lelkes éljenzés) az egész megye nevében ő mlrgával kezet szorított. Bobory Károly képv. és bizottmányi tag indítványa, hogy a főispáni helytartó urban központosuló határtalan tisztelet és szeretet kifejezéséül és emlékéül gr. Károlyi István életnagyságú képe e teremben fölfüggesztessék, zajos helyesléssel fogadtatott. A főispáni helytartó úr most általános ünnepélyes csend közt teszi le a főispáni esküt a belügyminister úr részéről beküldött szöveg szerint. Ezután Nyáry Pál mint 1861 -ben választott alispán saját és az akkor választott tisztikar nevében ez állásáról lemondását jelenti ki, maga részéről egyszersmind kinyilatkoztatván, hogy újabb megyei tisztséget nem szándékszik elvállalni. Főispáni helytartó ur ez elhatározás fölötti sajnálatát fejezi ki ; a megye nevében meleg szavakban köszöni a lelépő alispánnak a megye körül szerzett kitűnő érdemeit, és saját érzelmeinek bő kézszorításban ad kifejezést. (Lelkes éljenzés.) Miután e tekintetben Rákóczy János volt főjegyző is meleg szónoklattal fejezte ki a megye érzületeit, a főispáni helytartó úr megkezdi a tisztújítási tényt. A bizottmányi tagok élénken bár, de tökéletes rendben végezték a nagyfontosságú teendőt. A választás, főispáni helytartó úr kijelölése folytán, legnagyobbrészt fölkiáltás útján történt, s csak néhány esetben a főispáni helytartó úr rendeletére szavazás útján döntetett el. Az első és a két másodalispán azonnal megválasztatásuk után tették le az esküt. A délutáni 3 órakor tökéletesen bevégzett választás eredménye a következő : Első alispán: Beöthy Lajos; másodalispánok : Szilassy István, Földváry Gábor ; főjegyzők: Rákóczy János, gr. Ráday László; főügyészek: Horváth Döme, Muraközy László; aljegyzők: Dalmady Győző (főjegyzői ranggal), Ilkey Sándor, Hindy Kálmán, Iványos Pál, Gulner Gyula, Halász Bálint, Kóczán Ferencz, Theodorovits István; alügyészek: Mátyási József, Móczár Ferencz, Ihász Márton, Potoczky Elek, Tóth Móricz, Csernyus István. Központi főbíró: Kiss Miklós; házi főpénztárnok: Sántha Péter ;letéti főpénztárnok: Sziklay Ferencz; központi esküdt : Bellaagh Im.; fő levéltárnok: Sebő Antal; allevéltárnok : Rakita György; főszámvevő: Nyáry Lajos; alszámvevők : Tassy-Becz László (főszámvevői czímmel), Dankó Endre ; főorvosok: dr. Kajdacsy István, Hirkó László; központi fősebész : Mizsey Endre ;főmérnökök : Halász Mór, Poroszkay Ignácz ; al mérnök : Valkay Imre; udvari kapitány: Mészöly Rudolf. A központi polgári törvényszék tagjai: Madas Károly *), Váry Szabó Antal, Zimányi Alajos, Somogyi Ferencz, Ludaics Miksa. Telekkönyvi előadók: Kovács Ágoston, Deladámi Ágoston, Miltényi Jakab, Gánóczy Flóris, Zimmer Károly*) A *-gal jegyzettek a bizottságnak Nyáry Pál indítványára kifejezett óhaja szerint az alispán akadályoztatása esetében az elnökletet viszik. Árvatörvényszék : Rutkay Sándor, Miskey Rudolf, Szabó Kálmán, Pap József, Gróffi Sándor, Kun Pál. Központi fenyítő törvényszék: Csiky Lajos, Piperkovits Péter, Pajor Ferencz, Szili Barnabás, Vásárhelyi László, Gál Ferencz. Kecskeméti törvényszék : Baghy László *), Muraközy József, Madarassy László, Marinkics, Zlinszky Imre. Kalocsai törvényszék:Zlinszky György *), Salamon Pál, Sáfáry Ágoston, Sáray József, Horl Antal, Karlovszky Gusztáv. Járásbeli tisztviselők: Kecskeméti járás: Főszolgabíró: Batta Andor. Alszolgabírák : Török Dénes, Túry János, Bicskey Kálmán, Matózsi Károly. Esküdtek: Teszáry László, Dubraviczky Elek, Gál Gyula, Sárközy Pál, Vida István. Gyámfelügyelő: Márton Ferencz. Számvevők : Viczián András, Kováts István. Főcsendbiztos : Monaszterly Döme. Al - csendbiztosok: Zlinszky Károly, Keszely József. Orvosok: Geszner Mihály, Mádi Pál. Pesti járás : Főszolgabíró: Szilassy János. Alszolgabírák : Kovács Gábor, Konkoly József, Kégl István. Esküdtek: Halász Gábor, Kerek János, Kladek Károly, Szűcs András. Gyámfelügyelő: Mészöly Miklós. Számvevők: Gere Zsigmond, Szalay Pál. Csendbiztosok: Kis Mihály, Balla Kálmán. Orvosok: Földesy József, Gál István. Pilisi járás: Főszolgabíró: Jordán István. Alszolgabírák: Királyi László, Szilágyi Lajos, Vásárhelyi Géza, Kondor Lajos. Esküdtek: Fejes Károly, Konkolyi József, Riz Rezső, Szúnyog János, Pajor Gusztáv. Gyámfelügyelő: Végh Ján. Számvevők: Szász Márton, Nagy János. Főcsendbiztos: Bódis Ferencz. A 1 csendbiztos: Hegedűs Lajos. Orvosok: Klementis József, Kerndorfer Ármin. Solti járás: Főszolgabíró: Földváry Mihály; alszolgabirák: Apáthy Gyula, Jankovich Miklós , Szalay Antal. Esküdtek: Bereczky Endre, Valkay Bertalan, Benedikty Andor, Szabó Aladár. Gyámfelügyelő: Hajós Menyhért. Számvevők: Madarassy Károly, Tessényi József. Orvosok: Magyar Sándor, Lángh Ferencz. Főcsendbiztos: Zlinszky Elek Al csendbiztosok: Csernyuk György, Oroszy János. Váczi járás: Főszolgabíró: báró Podmaniczky Ármin. Alszolgabirák: gr. Ráday Pál, Plachy Bertalan, Koch Gusztáv. Esküdtek: Jánosi Pál, Lipovnitzky István, Bertalanfy Ignácz , Dapsy Béla. Gyámfelügyelő: Körmendi István. Számvevők: Paulovits Ignácz, Kovácsi Gyula. Csendbiztosok : Jancsics Antal, Cseh László. Orvosok: Polgár Lajos, Emrich Gottfried. Holnap délelőtti 10 órakor fogják a tisztviselők az esküt nyilvánosan letenni. Fehérmegye 1867. évi ápril 27-én tartott tisztújításán fölkiáltás utján választott tisztviselők névsora: 1 -fő alispán : Horváth László. 2-dik alispán : Kenessey Kálmán. Főjegyző : Fekete János. Tisztb. főjegyző : ifj. Szögyényi László. Főügyész : Markus István. Főpénztár nők : Tóth István. Főbírák : Decsey Lajos, Rozgonyi György, Zuber József. Törvényszéki ülnökök: Szüts Adolf, Németh Lajos, Erős József, Molnár Imre, Mészöly Imre, Horváth Imre, Mészöly Kornél, Görgey Károly, Sárközy Kálmán. Telekkönyv: Danicz Béla, Mészöly Lőrincz. Árvaszéki ülnökök: Modrovits Ignácz, Micskey Zsiga, Mészöly László. Főszámvevők : Hattyúsy Kristóf, Udvardy Sándor. Alszámvevők : Mészöly Farkas, Podhorszky Napoleon. Levéltárnok : Salamon László. Alügyészek : Horváth Dezső, Végh Sándor. Aljegyzők: Bene Géza, Lovászy Sándor, Udvardi Cserna Vincze. Szolgabirák: K. Splényi Ödön, Karlovits János, Dedinszky Győző, Tassy Béla, Balassa László, Csontos Sándor, László Antal. Esküdtek : Nagy Kálmán, Kutassy Gyula, Horváth István, Balogh Ferencz, Juth Henrik, Meszlényi Miklós, Hollósy Károly, 446