Budapesti Közlöny, 1867. június (1. évfolyam, 68-90. szám)
1867-06-01 / 68. szám
Buda-Pest, 1867. 68. szám. Szombat, junius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési : Napontai postai szétküldéssel: Egész évre .... 20 frt. Félévre............................10 , Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt. — kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyedévre . 4 „ 60 „ Szerkesutuseg: Országút, 38. sz. (Sándor-utcza sarkán). Az udvarban jobbra 1. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, barátok tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések : egyhasábos Petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésen 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyeg dij külön minden beiktatás után 30 kr p. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügy -ministeriumhoz tiszteletbeli fogalmazó-segédekké kineveztettek Berczik Árpád, Bolyó Károly, Gyene Gusztáv, Keszter Antal, Pernefy János, Szőgyényi Béla és Szabolics Manó. Hogy azon alkotmányos ünnepélyeknek, melyek a nemzet által 0 css apost. kir. Felségeik, a király és királyné dicsőséges megkoronáztatásuk alkalmából rendeztetni fognak, úgy a tanárok és tanítók, mint a tanuló ifjúság tanúi lehessenek , megengedem, hogy a majdan hivatalosan közzéteendő koronázási s azzal összekötött ünnepélyek napjai, az ezeket megelőző és követő egy-egy napokkal együtt, Magyarország összes tanintézeteiben szünidővel ünnepeltessenek meg. Budán, 1867-ik évi máj. 30 áv. B. Eötvös József, s. k. vallás- és közoktatási m. kir. minister. Andrássy Gyula ministerelnök ur, b. Eötvös József, Gerve István, gr. Mikó Imre minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. A beérkezett irományok közt van Zmeská Mór Árvamegye alsó-kubini kerületében és gr. Zsigray Fülöp a mura-szombati kerületben megválasztott képviselő megbízó levele; továbbá Fáy Gusztáv képv. Gömörmegyében és Mocsáry Lajos képv. Borsodmegyében megválasztott alispánoknak képviselői állásukról való lemondása. Zichy Antal képv, mint az állandó igazoló bizottság előadója, előterjeszti e bizottság véleményét Boros Pál és b. Mednyánszky Dénes képviselők választásáról. Mindkét képviselő a szokásos határidő fönntartásával igazoltatik, és Boros Pál a hatodik, b. Mednyánszky Dénes a hetedik osztályba sorsoltatik. Napirenden van a keddi ülésben két ízben elfogadott törvényjavaslatok fölötti végleges szavazás. Ez megtörténik és mind a négy törvényjavaslat nagy többséggel, a miniszerek kinevezéséről és a nemzetőrségről szóló javaslat majdnem egyhangúlag véglegesen elfogadtatik. Az elfogadott javaslatok szokott módon fognak a főrendiházzal közöltetni. Ezután Joannovics György képv, mint a koronázási hitlevél tárgyában választott országos küldöttség jegyzője, következő jelentést olvas föl: Jelentése a koronázási hitlevél tárgyában kiküldött országos választmánynak az országgyűléshez. Midőn a koronázási hitlevél tárgyában kiküldött országos választmány 1. évi május 29 -én megalakult, mielőtt hozzáfogott volna a koronázási hitlevél elkészítéséhez, melynek bevezetésében a trónváltozás okának megemlítése nem mellőzhető, fölhozatott, hogy Ő Felségének Vik Ferdinándnak a trónról 1848. december 2-án történt lemondására és a lemondási okiratokra nézve, melyek a 61-diki országgyűléssel közöltettek, azon országgyűlés aggodalmakat fejezett ki, s ezek megszüntetését kívánta Ő Felségétől két rendbeli föliratában. Amaz okiratokat az 1861-diki országgyűlés magyar közjogi szempontból formájukra nézve hiányosaknak nyilvánította, mert midőn Ő Felsége V. Ferdinánd 1848 ik évi december 2 k án a császári koronáról lemondott, nem adott ki külön okiratot az iránt, hogy a magyar koronáról is lemond; lemondásában pedig Magyarországot külön meg sem említette, hanem csak átalános lemondásába foglalta sorról Magyarországot külön nem értesítette. Hasonlóul Ferencz Károly Főherczeg Ő Fensége sem értesítette Magyarországot arról, hogy már 1848-banlemondott azon örökösödési jogáról, mely Ő Felségének V ik Ferdinándnak a trónról való lemondása után a sanctio pragmatica értelmében illette volna. Az 1861-ki országgyűlés az ország jogainak jövendő biztosítása czéljából ama formahiány utólagos pótlását, és a Magyarországhoz külön intézendő lemondási okiratok kieszközlését kérte Ő Felségétől, hogy azokat országgyűlésileg tárgyalhassa, törvénybe igtathassa s ekképen az ország utólagos hozzájárulását is kifejezhesse , tiltakozván egyszersmind a lemondások átalánosságából Magyarország alkotmányos önállása csorbítására vonható minden következtetés ellen. Az országgyűlésnek ismételt felirataiban fölterjesztett kívonatára még eddig megnyugtató válasz nem érkezvén, az országos választmány fölvilágosítást kért a ministériumtól, hogy történt e sikeres lépés az ország mondott kívánatának kielégítésére, vagy legalább fog e legközelebb történni ? Ministerelnök úr a fölszólítás folytán szóval is nyilatkozott. Írásban is beadta nyilatkozatát, melyet ./§ alatt tisztelettel ide mellékel az országos választmány, azon kéréssel, hogy miután nem érzi magát följogosítva, az ország említett kivonatai fölött, melyek a lemondásra vonatkoztak, s az 1861-ki országgyűlésről ismételve fölterjesztettek, határozni, mert csak az országgyűlés mondhatja ki megnyugvását azokra nézve, mik a ministerelnöki nyilatkozatban foglaltatnak, — méltóztassék az országgyűlés e tárgyat végzésileg eldönteni, hogy a koronázási hitlevélbe a trónról lemondást a szerint lehessen beigtatni. Pesten, május 31 én 1867. B. Sennyey Pál, s. k. az országos választmány elnöke. Joannovics György, s. k. az országos választmány jegyzője Gr. Andrássy Gyula ministerelnök ur nyilatkozata. */. A ministerium a történt lemondásokban létező formahiányokat maga részéről is elismeri. Minthogy azonban az 1861-ki országgyűlés sem vonta kétségbe azt, mint valóságos s meg nem változtatható tényt, hogy Ő Felsége Vik Ferdinánd 1848. évi december 2-án a magyar trónról is lemondott, de az ország jogainak épségben tartása s jövendő biztosítása tekintetéből azt kivánta, hogy minden innen vonható következtetések elleni óvása, úgyszintén az országnak ezen lemondáshoz való utólagos hozzájárulása magában a törvényben kifejeztessék . A ministérium azon nézetben van, hogy ezen formahiányok az oly hosszúra haladott idő után legczélirányosabban akkér volnának pótolhatók, és az 1861-ki országgyűlési határozat egély a legbiztosabban azáltal lesz elérve, ha a törvényhozás egy — ez alkalommal alkotandó törvényczikkben . Felsége V. Ferdinánd és Ferencz Károly főherczeg lemondását beigtatván, az ezen lemondások formahiányából netán vonható következtetések ellen óvását kijelenti, jövőre pedig aziránti jogát föntartja, miszerint a trónlemondás ténye mindenkor Magyarország külön értesítése mellett és hozzájárulásával történjék. Pest, május hó 30-án 1867. Gr. Andrássy Gyula, 8. k. E jelentés és az ahhoz mellékelt ministeri nyilatkozat fölolvastatván, Deák Ferencz képv. azt indítványozza, hogy az mielőbb, ha lehet, még ma, nyomassék ki és osztassék ki a ház tagjai közt, s hogy a ház a holnapi ülésben vegye tárgyalás alá, nehogy az országos küldöttség munkálkodása hosszabb időre félbeszakittassék. E helyesléssel fogadott indítványra Madarász képviselő azt jegyzi meg, hogy e kérdés 1861 ki és mai tárgyalása között nem csak alaki, hanem lényeges különb kivonat a „Wiener Zeitung« hivatalos részéből. Ö cs. k. Apostoli Felsége két helyi gróf Hunyady Lászlót cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs k. Apostoli Felsége f. évi máj. 2- tól kelt legfelsőbb határozatával Smaics Bertalant, Fiumemegye főispánját, s Fiumes Buccari polgári kapitányát ezen méltóságától legkegyelmesebben fölmenteni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. A főrendi ház ülése május 31-dikén d. e. 3/12 órakor. Elnök: Majáth György országbíró ; jegyzők : b. Majthényi László, gr. Sztáray Antal; a kormány részéről jelen volt: báró Wenckheim Béla belügyminiszer. Joannovics György, a képviselőház jegyzője, áthozza az elfogadott közösügyi törvényjavaslatot , valamint az arra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot, melyet felváltva báró Majthényi László és gr. Sztáray Antal olvasnak fel. A tárgyalás holnap d. e. 11 órára tűzetik ki. Elnök kéri ezután a házat, hogy Szlávy József államtitkár és képviselő helyett, ki kivált a házból, új jegyzőt válasszon, mire a szavazás azonnal megtörtént. Az eredmény holnap közöltetik. Utána b. Majthényi László főispán szólalt föl s azt jegyzé meg, hogy miután jegyzővé lett megválasztatása óta a főispáni karban tetemes változások történtek, s a főrendek talán más jegyzőt akarnak választani: megköszöni azon bizalmat, melylyel a főrendi ház irányában mindeddig viseltetett s visszalép állásáról, mire a ház egyhangúlag újra megválasztá jegyzőnek. A gyűlés 11 órakor oszott szét. A képviselőhöz ülése május 31-dikén reggeli 11 órakor. Elnök:Szentiványi Károly ; jegyző : O ésvay Ferencz. A ministeri padon: gr.