Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)
1867-09-01 / 142. szám
V. Fejezet. Eljárás a hitbizományi ügyekben. A hitbizomány fogalma. 429. §. A családi hitbizomány oly rendelkezés, melynélfogva valamely vagyon minden jövendő vagy legalább több nemzedékre a család elidegenithetlen és feloszthatlan örökségének nyilvánittatik. A hitbizomány nemei. 430. §. A hitbizomány közönségesen vagy elsőszülöttségi, vagy ízörökség vagy korörökség, a szerint, a mint az alapitó az utóöröklést vagy az idősbégbeli elsőszülöttnek, vagy a családból legközelebb ízen állónak, több egyenlően közel állók közt pedig az éveire nézve idősebbnek, vagy az ágra nem tekintve, a családbeli legkorosabbnak rendelte. Kétség esetében az elsőszülöttségi örökség inkább vélelmeztetik, mint az íz- vagy korörökség, és az ízörökség ismét inkább, mint a korörökség. Örökösödés a hitbizomány nemei szerint. 431. §. Elsőszülöttségi örökségnél az ifjabb ág csak az idősb ág kihaltával jut a hitbizományhoz, úgy hogy az utolsó birtokosnak fivérét annak egyenes ágon leszármazó törvényes ivadéka megelőzi. 432. §5. Midőn az alapitó azt rendeli, hogy a hitbizomány mindenkor a családbeli legközelebbi tagra szálljon, ez alatt az értetik, ki a közönséges törvényes öröklés szerint a férfimaradék közül a legközelebbi. Több egyenlően közelállók közt,hacsak a rendelkezésből ellenkező nem tűnik ki, a hitbizomány élvezete felosztatik. 433. §. Ita az alapító az elsőszülötti ág számára felállított hitbizomány mellett a további ágak részére második vagy több hitbizományt is állított fel, az első hitbizomány birtokosa s ennek maradéka csak akkor jut más hitbizományi örökséghez, ha a többi ágakban hitbizományra jogosított semmi maradék sem létezik , s a hitbizományok csak addig maradnak egy személynél egyesítve, míg ismét két vagy több ágak nem erednek. 434. §. A leánymaradéknak rendszerint nincs igénye a hitbizományokra. De ha az alapító nyilván azt rendelte, hogy a fiág kihaltával a hitbizomány a leányágra szálljon át : ez a finemzedék számára határozott rend szerint történik ; mindazonáltal a hitbizományi öröklésben a fiörökösök a leányági örökösöket itt is megelőzik. Feltételek a hitbizomány felállitására. 433. §. A hitbizományok felállitására királyi jóváhagyás kívántatik. A kérvény a hitbizományi ügyekben illetékes bíróságnál nyújtandó be, mely azt, a mennyiben kellőleg felszerelve látja, indokolt véleménye kíséretében a magyar kir. igazságügyi ministeriumhoz terjesztendő A kérelem tárgyában a m. kir. igazságügyi és a belügyi ministeriumok egyetértőleg intézkednek. 436. §. A hitbizomány felállítására kért engedelem megnyerése czéljából kimutatandó: a) hogy az örökségül rendelt vagyon az alapítónak szabad rendelkezése alá eső és osztatlan tulajdonát képezi; b) hogy amennyiben törvényes örökrészre (legitima) jogosított örökösök léteznek, ezeknek e részbeni joga a hitbizomány felállítása által rövidséget nem szenved; c) hogy a birtokot semmi adósság nem terheli, vagy a létező jelzálogos hitelezők kielégíttetésük tekintetében egyedül a jövedelmekre szorítkoznak. (451. §.) 437. §. A kérvényhez egyszersmind az alapítási oklevél, valamint a hitbizományi örökségül rendelt vagyon jegyzéke,— mely utóbbinak a hitbizományi leltár készítésénél alapul kell szolgálnia, — mellékeltessék. 438. §. Mihelyt a hitbizomány felállitásával engedelem megadatott, tartozik azt a bíróság a folyamodó értesítése mellett a hivatalos lapokban közzétenni s egyszersmind az illető telekkönyvben feljegyeztetni. Hitbizományi leltár, 439. §. A hitbizományi leltár, ha a hitbizomány még az alapitó életében állittatik fel, azonnal, mihelyt a bíróság az e végres kir. jóváhagyásról értesittetett, ezenkívül pedig az alapitó halálakor biróilag felveendő. Ha az alapitó halála után a hitbizományra rendelt vagyonban valamely hiány vagy kevesbülés mutatkozik, a bíróság köteles a tiszta hitbizományi örökségről uj leltárt készíteni. Az örökség biztosítása. 440. §. A hitbizományi örökség biztosítása a hitbizományhoz tartozó ingatlan javak tekintetében, a hitbizományi rendelkezésnek nyilván könyvekbe iktatása által történik. Az ingók minden nemei, a tőkék kivételével, a hitbizományi birtokos őrizete alatt maradhatnak, ki azonban köteles ezek átvételét vagy a hitbizományi leltárban, vagy külön okiratban elismerni. Nyilvános és magán-adóslevelek és a hitbizomány követeléseiről szóló minden egyéb okiratok birói őrizet alá veendők. 441. §. A hitbizományi tőkék hasznosításánál, felmondásánál és visszafizetésénél a kiskorúak vagyonát tárgyazó szabályok tartandók meg. A bíróság köteles a hitbizományi tőke hasznosítása iránt a gondnokot mindig s fontosabb esetekben a legközelebbi öröklésre hivatottakat is meghallgatni. 442. §. A hitbizomány részére magánszemélyeknél elhelyezett pénzösszegek az adóslevélben és a nyilvánkönyvekben világosan mint hitbizományi tőkék megjelölendők ; állampapírok, ha az előmutatóra szólnak, a közpénztárak részéről lekötendők, ha pedig meghatározott nevekre vannak kiállítva, a hitbizományra átirandók. A tulajdon megosztása. 443. §. A hitbizományi vagyon tulajdona az öröklésre hivatottak és a tényleges birtokos közt meg van osztva. Azokat egyedül a főtulajdon, ezt pedig a haszonvételi tulajdon is illeti. Főtulajdon. 444. §. A főtulajdon feljogosítja az öröklésrehivatottakat a hitbizományi adósleveleknek bírói kézbe való letételét kívánhatni, a hitbizományi vagyon roszul kezelését a bíróságnak feljelenteni, a hitbizomány és az utódok védelmére közös hitbizományi gondnokot ajánlani, s általában az állag biztonságára szükséges minden intézkedést megtehetni. Hitbizományi gondnok. 445. $. Minden hitbizományra nézve gondnok rendelendő. A bíróság köteles e részben az öröklésre hivatottak javaslatára kellő tekintettel lenni, s a gondnok személyes tulajdonságai tekintetében a törvénynek a gyámok iránti rendeleteit megtartani. 446. §. A gondnoknak kötelességében áll a hitbizományi örökösödésre hivatott utódok érdekeit képviselni, s a hitbizományi vagyon megtartása és jó karban fenntartása fölött őrködni. Tartozik továbbá a bíróságnak nemcsak a hitbizományi ügyletek iránt bekövetelt javaslatokat felterjeszteni, hanem a hitbizományi birtokos minden kötelességellenes, s az utódokra nézve káros vállalatait is feljelenteni. 447. §. Fontosabb hitbizományi ügyekben, amennyiben minden hitbizományi örökösök meghallgatása előszabva nincs (450, 459. §§.), a hitbizományi gondnokon kívül a legközelebbi hitbizományi örökösök közül is mindazok meghallgattatnak , kik a bíróság székhelyétől annyira távol nincsenek, hogy meghallgatásuk nagy időveszteséget okozhatna. Különösen a gondnoknak a legközelebbi hitbizományi örökösökkel közösen a hitbizomány állagát tárgyazó minden perekben részt kell vennie. Haszonvételi tulajdon. 448. §. A hitbizományi birtokos a haszonvevő tulajdonosnak minden jogaival és kötelezettségeivel bir. Őt illetik a hitbizományi vagyon és növedékebeli minden haszonvételek, ellenben ő visel minden terheket is. 449. §. A hitbizományi birtokos a hitbizomány állagán semmi lényeges változtatást nem tehet, hanem azt azon állapotban, amint átvette, fentartani köteles. De az állagnak az ő vétke nélkül történt kisebbüléséért nem felelős. 450. §. Ha azonban előnyösebb gazdálkodás tekintetéből czélszerűnek látszik, földeket földekért elcserélhet, vagy a hitbizományi tőke egyharmadrészét ingatlanok szerzésére fordíthatja; de ehhez az öröklésre hivatottak s a hitbizományi gondnok meghallgatása mellett a rendes birói hatóság jóváhagyása kívántatik. Hitbizományi terhek. 451. §. A tényleges hitbizományi birtokos a hitbizományi jószágot adóssággal nem terhelheti. Ennélfogva a hitelezőnek csak a beszedett hasznokra lehet igénye, de nem a hitbizomány állagára, vagy a jövedelmek azon részére, mely az utódot illeti. Ha mindazáltal valamely adósság bebizonyíthatólag oly hasznos beruházásokra fordíttatott, melyek tettleg a jószágon találtatnak, vagy a hitbizományi bíróság beleegyezésével tétettek, annak megtérítését a hitelező, de csupán a hitbizományi jószág jövedelmeiből, a hitbizományi utódoktól is követelheti. Az adósságok törlesztésére úgy ezen, mint a 453. §. esetében a tiszta jövedelemnek tíz százaléka fordítandó. 452. §. A tényleges birtokosnak nem áll jogában oly intézkedéseket tenni, melyek által a közvetlen utód a birtok átvételében és teljes élvezetében akadályoztatnék. Ennélfogva minden időleges szerződések, mint a haszonbér, kölcsön, meghatalmazás stb. a birtokos halálával lejártaknak tekintendők. Birói zár. 453. §. Oly hitbizományi birtokosok ellen, kik magukat túlnyomó adósságokba bonyoliták, vagy a kik a hitbizományi birtok állagát az erdők szerfeletti használása által avagy más módon részkepelés által lényeges károknak és veszélyeknek teszik ki: ha ez a szakértők lelete, vagy a törvényben alapuló egyéb bizonyítékok által kimutattatik, a hitbizományi gondnok, vagy az öröklésre hivatottak kérelme folytán birói zár alkalmazandó , a kezelés örökre vagy kellő ideig gondnokra bízandó. Uj leltár a birtokos elhunytával. 454. §. Minden hitbizományi birtokos elhunytával uj leltár készítendő, s ebben legelőbb a hitbizományi vagyon azon állapot szerint, melyben az a birtokos által hátrahagyatott, leírandó; azután, ha a hitbizománynak a szabadon elörökölhető hagyaték számára a főleltárban előadott fővagyon szaporodása vagy kevesbülése miatt kárpótlást kell adnia vagy követelnie, ez kimutatandó, s vagy mint a hitbizomány követelése, vagy mint adóssága felhozandó. Ezen kimutatás még akkor is készítendő, ha az örökhagyó minden szabadon elörökölhető és hitbizományi vagyona ugyanazon örökösre száll. 455. §. Ha a szabadon elörökölhető vagyonban s a hitbizománybani örökösödés különböző személyeket illet, ezek között kiszámítandó, mennyit kellessék a hitbizománybani közvetlen utódnak, függő vagy beszedett termések, lejárt vagy befolyt kamatok s járadékok, hitbizományi adóssághátralékok miatt, vagy más okokból a szabadon elörökölhető vagyonbani jogutódoktól követelnie vagy ezeknek megtérítenie. 456. §. Az utolsó évi hasznok a hitbizományi birtokos elhunytával, az előd örökösei és hitbizományi utód között oly módon osztatnak fel, hogy a függő hasznok ez utóbbit illetik; tartozik azonban az azok nyerésére fordított költségeket az előd örököseinek megtéríteni. Egyéb haszonvételekre az előd örököseinek a haszonélvezés tartamához képest van igényük. A hitbizomány megszűnte. 457. §. A hitbizomány alapítójának joga van a hitbizomány felállítását visszavonni, mindaddig, míg valaki átadás vagy szerződés által jogot nem szerzett. Az akarat visszavontnak tekintetik különösen, ha az alapítónak törvényes főörököse születik, ki a hitbizományban benn nem foglaltatott. 458. §. A hitbizomány birtokosa magára nézve lemondhat ugyan jogáról, de habár még nem is létező maradékaira nézve semmikép sem. 459. §. A hitbizomány feloldható, ha a hitbizományra hivatott utódok nem vélelmezhetők. De a hitbizományi kötelék feloldásához a haszonvevő I tulajdonos, és hirdetményileg idézendő minden I netaláni utódok beleegyezésén felül ezek gondno- I kának meghallgatása és a biróság jóváhagyása is megkivántatik. 1597