Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)

1867-09-01 / 142. szám

V. Fejezet. Eljárás a hitbizományi ügyekben. A hitbizomány fogalma. 429. §. A családi hitbizomány oly rendelkezés, melynélfogva valamely vagyon minden jövendő vagy legalább több nemzedékre a család elidege­­nithetlen és feloszthatlan örökségének nyilvánit­­tatik. A hitbizomány nemei. 430. §. A hitbizomány közönségesen vagy első­­szülöttségi, vagy ízörökség vagy korörökség, a szerint, a mint az alapitó az utóöröklést vagy az idősb­égbeli elsőszülöttnek, vagy a családból leg­közelebb ízen állónak, több egyenlően közel állók közt pedig az éveire nézve idősebbnek, vagy az ágra nem tekintve, a családbeli legkorosabbnak rendelte. Kétség esetében az elsőszülöttségi örökség in­kább vélelmeztetik, mint az íz- vagy korörök­ség, és az ízörökség ismét inkább, mint a kor­örökség. Örökösödés a hitbizomány nemei szerint. 431. §. Elsőszülöttségi örökségnél az ifjabb ág csak az idősb ág kihaltával jut a hitbizomány­­hoz, úgy hogy az utolsó birtokosnak fivérét an­nak egyenes ágon leszármazó törvényes ivadéka megelőzi. 432. §5. Midőn az alapitó azt rendeli, hogy a hitbizomány mindenkor a családbeli legközelebbi tagra szálljon, ez alatt az értetik, ki a közönséges törvényes öröklés szerint a férfimaradék közül a legközelebbi. Több egyenlően közelállók közt,ha­csak a rendelkezésből ellenkező nem tűnik ki, a hitbizomány élvezete felosztatik. 433. §. Ita az­ alapító az elsőszülötti ág számára felállított hitbizomány mellett a további ágak ré­szére második vagy több hitbizományt is állított fel, az első hitbizomány birtokosa s ennek mara­déka csak akkor jut más hitbizományi örökséghez, ha a többi ágakban hitbizományra jogosított semmi maradék sem létezik , s a hitbizományok csak ad­dig maradnak egy személynél egyesítve, míg ismét két vagy több ágak nem erednek. 434. §. A leánymaradéknak rendszerint nincs igénye a hitbizományokra. De ha az alapító nyil­ván azt rendelte, hogy a fiág kihaltával a hitbi­zomány a leányágra szálljon át : ez a finemzedék számára határozott rend szerint történik ; mind­azonáltal a hitbizományi öröklésben a fiörökösök a leányági örökösöket itt is megelőzik. Feltételek a hitbizomány felállitására. 433. §. A hitbizományok felállitására királyi jóváhagyás kívántatik. A kérvény a hitbizományi ügyekben illetékes bíróságnál nyújtandó be, mely azt,­­ a mennyi­ben kellőleg felszerelve látja, indokolt véleménye kíséretében a magyar kir. igazságügyi ministe­­riumhoz terjesztendő A kérelem tárgyában a m. kir. igazságügyi és a belügyi ministeriumok egyetértőleg intéz­kednek. 436. §. A hitbizomány felállítására kért enge­­delem megnyerése czéljából kimutatandó: a) hogy az örökségül rendelt vagyon az alapító­nak szabad rendelkezése alá eső és osztatlan tu­lajdonát képezi; b) hogy a­mennyiben törvényes örökrészre (le­­gitima) jogosított örökösök léteznek, ezeknek e részbeni joga a hitbizomány felállítása által rö­vidséget nem szenved; c) hogy a birtokot semmi adósság nem terheli, vagy a létező jelzálogos hitelezők kielégíttetésük tekintetében egyedül a jövedelmekre szorítkoz­nak. (451. §.) 437. §. A kérvényhez egyszersmind az alapí­tási oklevél, valamint a hitbizományi örökségül rendelt vagyon jegyzéke,— mely utóbbinak a hitbizományi leltár készítésénél alapul kell szol­gálnia, — mellékeltessék. 438. §. Mihelyt a hitbizomány felállitásával en­­gedelem megadatott, tartozik azt a bíróság a fo­lyamodó értesítése mellett a hivatalos lapokban közzétenni s egyszersmind az illető telekkönyvben feljegyeztetni. Hitbizományi leltár, 439. §. A hitbizományi leltár, ha a hitbizomány még az alapitó életében állittatik fel, azonnal, mi­helyt a bíróság az e végres kir. jóváhagyásról ér­tesittetett, ezenkívül pedig az alapitó halálakor biróilag felveendő. Ha az alapitó halála után a hitbizományra ren­delt vagyonban valamely hiány vagy kevesbülés mutatkozik, a bíróság köteles a tiszta hitbizomá­nyi örökségről uj leltárt készíteni. Az örökség biztosítása. 440. §. A hitbizományi örökség biztosítása a hitbizományhoz tartozó ingatlan javak tekinteté­ben, a hitbizományi rendelkezésnek nyilván köny­­vekbe iktatása által történik. Az ingók minden nemei, a tőkék kivételével, a hitbizományi birtokos őrizete alatt maradhatnak, ki azonban köteles ezek átvételét vagy a hitbizo­mányi leltárban, vagy külön okiratban elismerni. Nyilvános és magán-adóslevelek és a hitbizo­mány követeléseiről szóló minden egyéb okiratok birói őrizet alá veendők. 441. §. A hitbizományi tőkék hasznosításánál, felmondásánál és visszafizetésénél a kiskorúak vagyonát tárgyazó szabályok tartandók meg. A bíróság köteles a hitbizományi tőke hasznosítása iránt a gondnokot mindig s fontosabb esetekben a legközelebbi öröklésre­ hivatottakat is meghall­gatni. 442. §. A hitbizomány részére magán­szemé­lyeknél elhelyezett pénzösszegek az adóslevélben és a nyilvánkönyvekben világosan mint hitbizo­mányi tőkék megjelölendők ; állampapírok, ha az előmutatóra szólnak, a közpénztárak részéről le­­kötendők, ha pedig meghatározott nevekre vannak kiállítva, a hitbizományra átirandók. A tulajdon megosztása. 443. §. A hitbizományi vagyon tulajdona az öröklésre hivatottak és a tényleges birtokos közt meg van osztva. Azokat egyedül a főtulajdon, ezt pedig a haszonvételi tulajdon is illeti. Főtulajdon. 444. §. A főtulajdon feljogosítja az öröklésre­­hivatottakat a hitbizományi adósleveleknek bírói kézbe való letételét kívánhatni, a hitbizományi vagyon roszul kezelését a bíróságnak feljelenteni, a hitbizomány és az utódok védelmére közös hit­bizományi gondnokot ajánlani, s általában az állag biztonságára szükséges minden intézkedést meg­tehetni. Hitbizományi gondnok. 445. $. Minden hitbizományra nézve gondnok rendelendő. A bíróság köteles e részben az örök­lésre hivatottak javaslatára kellő tekintettel lenni, s a gondnok személyes tulajdonságai tekintetében a törvénynek a gyámok iránti rendeleteit meg­tartani. 446. §. A gondnoknak kötelességében áll a hit­bizományi örökösödésre hivatott utódok érdekeit képviselni, s a hitbizományi vagyon megtartása és jó karban fenntartása fölött őrködni. Tartozik továbbá a bíróságnak nemcsak a hitbizományi ügyletek iránt bekövetelt javaslatokat felterjesz­teni, hanem a hitbizományi birtokos minden köte­lességellenes, s az utódokra nézve káros vállalatait is feljelenteni. 447. §. Fontosabb hitbizományi ügyekben, a­mennyiben minden hitbizományi örökösök meg­hallgatása előszabva nincs (450, 459. §§.), a hitbi­zományi gondnokon kívül a legközelebbi hitbizo­mányi örökösök közül is mindazok meghallgat­tatnak , kik a bíróság székhelyétől annyira távol nincsenek, hogy meghallgatásuk nagy időveszte­séget okozhatna. Különösen a gondnoknak a legközelebbi hitbi­zományi örökösökkel közösen a hitbizomány álla­gát tárgyazó minden perekben részt kell vennie. Haszonvételi tulajdon. 448. §. A hitbizományi birtokos a haszonvevő tulajdonosnak minden jogaival és kötelezettségei­vel bir. Őt illetik a hitbizományi vagyon és növe­­dékebeli minden haszonvételek, ellenben ő visel minden terheket is. 449. §. A hitbizományi birtokos a hitbizomány állagán semmi lényeges változtatást nem tehet, ha­nem azt azon állapotban, a­mint átvette, fentartani köteles. De az állagnak az ő vétke nélkül történt kisebbüléséért nem felelős. 450. §. Ha azonban előnyösebb gazdálkodás te­kintetéből czélszerűnek látszik, földeket földekért elcserélhet, vagy a hitbizományi tőke egyharmad­­részét ingatlanok szerzésére fordíthatja; de ehhez az öröklésre hivatottak s a hitbizományi gondnok meghallgatása mellett a rendes birói hatóság jóvá­hagyása kívántatik. Hitbizományi terhek. 451. §. A tényleges hitbizományi birtokos a hit­bizományi jószágot adóssággal nem terhelheti. En­nélfogva a hitelezőnek csak a beszedett hasz­nokra lehet igénye, de nem a hitbizomány álla­gára, vagy a jövedelmek azon részére, mely az utódot illeti. Ha mindazáltal valamely adósság bebizonyítha­­tólag oly hasznos beruházásokra fordíttatott, me­lyek tettleg a jószágon találtatnak, vagy a hitbi­zományi bíróság beleegyezésével tétettek, annak megtérítését a hitelező, de csupán a hitbizományi jószág jövedelmeiből, a hitbizományi utódoktól is követelheti. Az adósságok törlesztésére úgy ezen, mint a 453. §. esetében a tiszta jövedelemnek tíz száza­léka fordítandó. 452. §. A tényleges birtokosnak nem áll jogá­ban oly intézkedéseket tenni, melyek által a köz­vetlen utód a birtok átvételében és teljes élveze­tében akadályoztatnék. Ennélfogva minden időle­ges szerződések, mint a haszonbér, kölcsön, meg­hatalmazás stb. a birtokos halálával lejártaknak tekintendők. Birói zár. 453. §. Oly hitbizományi birtokosok ellen, kik magukat túlnyomó adósságokba bonyoliták, vagy a kik a hitbizományi birtok állagát az erdők szer­feletti használása által avagy más módon rész­ke­pelés által lényeges károknak és veszélyeknek teszik ki: ha ez a szakértők lelete, vagy a tör­vényben alapuló egyéb bizonyítékok által kimu­­tattatik, a hitbizományi gondnok, vagy az örök­lésre hivatottak kérelme folytán birói zár alkal­mazandó , a kezelés örökre vagy kellő ideig gond­nokra bízandó. Uj leltár a birtokos elhunytával. 454. §. Minden hitbizományi birtokos elhunytá­val uj leltár készítendő, s ebben legelőbb a hitbi­zományi vagyon azon állapot szerint, melyben az a birtokos által hátrahagyatott, leírandó; azután, ha a hitbizománynak a szabadon elörökölhető ha­gyaték számára a főleltárban előadott fővagyon szaporodása vagy kevesbülése miatt kárpótlást kell adnia vagy követelnie, ez kimutatandó, s vagy mint a hitbizomány követelése, vagy mint adós­sága felhozandó. Ezen kimutatás még akkor is készítendő, ha az örökhagyó minden szabadon elörökölhető és hitbi­zományi vagyona ugyanazon örökösre száll. 455. §. Ha a szabadon elörökölhető vagyonban s a hitbizománybani örökösödés különböző szemé­lyeket illet, ezek között kiszámítandó, mennyit kellessék a hitbizománybani közvetlen utódnak, függő vagy beszedett termések, lejárt vagy befolyt kamatok s járadékok, hitbizományi adóssághátra­lékok miatt, vagy más okokból a szabadon elörö­kölhető vagyonbani jogutódoktól követelnie vagy ezeknek megtérítenie. 456. §. Az utolsó évi hasznok a hitbizományi birtokos elhunytával, az előd örökösei és hitbizo­mányi utód között oly módon osztatnak fel, hogy a függő hasznok ez utóbbit illetik; tartozik azon­ban az azok nyerésére fordított költségeket az előd örököseinek megtéríteni. Egyéb haszonvételekre az előd örököseinek a haszonélvezés tartamához képest van igényük. A hitbizomány megszűnte. 457. §. A hitbizomány alapítójának joga van a hitbizomány felállítását visszavonni, mindaddig, míg valaki átadás vagy szerződés által jogot­ nem szerzett. Az akarat visszavontnak tekintetik különösen, ha az alapítónak törvényes főörököse születik, ki a hitbizományban benn nem foglaltatott. 458. §. A hitbizomány birtokosa magára nézve lemondhat ugyan jogáról, de habár még nem is létező maradékaira nézve semmikép sem. 459. §. A hitbizomány feloldható, ha a hitbizo­mányra hivatott utódok nem vélelmezhetők. De a hitbizományi kötelék feloldásához a haszonvevő I tulajdonos, és hirdetményileg idézendő minden I netaláni utódok beleegyezésén felül ezek gondno- I kának meghallgatása és a biróság jóváhagyása is­­ megkivántatik. 1597

Next