Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)
1867-11-26 / 214. szám
Buda-Pest, 1867. 214. szám Kedd, november 26. SALINTAI POSTAI Elmész évre . . ■Félévre .... Negyedévre . . Előfizetési árak SZÉTKÜLDÉSSEL : 11 BUDAPESTEN HÁZHOZ HORDVA: 20 frt. . 10 „ . 5“ Egész évre . . . . 18 frt — lsz. Félévre...................9 „ — Negyedévre .... 4 „ 50 Szerkesztőség:Budán, a vízi-városban, Ilona utcza, Beitter Béla ház. Kiadóhivatal : Budavár, Iskola-tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Magyar ministerelnököm előterjesztése folytán, a ministerelnökségnél ujonan szervezett osztálytanácsosi állomásra ludasi Gans Mór, a bécsi „Debatte“ czimü lap kiadó-tulajdonosát,— a titkári állomásra pedig Ferencz József, a pesti egyetemnél szláv nyelvek tanárát kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867. nov. 18. Ferencz József, s. k. Gróf Andrássy Gyula, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Farkas Antal nyugalmazott alesperes- s volt spáczai plébánosnak, ötven évet meghaladó dicséretes lelkészi működése elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozom, s e részben Ferencz József-rendem cancellárját kellőleg utasitom. Kelt Schönbrunnban, 1867. évi november 21-én. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. A magyar királyi ministerelnökséghez kineveztettek , fogalmazókká Okolicsányi Sándor, Berczik Árpád, Dux Lajos és Göcze István; fogalmazósegéddé Márkus István, és irodatisztté Schiffer Ferencz. NEMHIVATALOS RÉSZ. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE NOVEMBER 25-KÉN DÉLELŐTTI 10 ÓRAKOR AZ AKADÉMIA NAGYTERMÉBEN. Elnök: Szentiványi Károly, jegyző : Gajzágó Salamon; a szólni kívánókat jegyzi: Dimitrievich Milos. A ministerek közül jelen vannak : gr. Andrássy Gyula ministerelnök ur, báró Eötvös József, Gorove István , gróf Mikó Imre és Horvát Boldizsár ministerek. A nov. 21-én tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetett. Ezután elnök úr az időközben beérkezett irományokat jelenti be. Ezek után Somssich Pál képviselő a szőlőtermelők által benyújtott kérvényt adja át, melyben hazai nyerstermelésünk ezen nevezetes ágát kérvényezők ama terhek súlya alól kérik felszabadítani, melyek azt dézsma s egyéb czimek alatt nyomják, s ezen gazdászati ág felvirágzását eddig akadályozzák; szóló kéri ezen beadványt véleményadás végett a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : Egy kérésem van, t. ház, e tárgyra vonatkozólag. Mivel a hűbéri maradványok megváltására vonatkozó törvényjavaslat épen most van nálam munkában, és néhány nap múlva be lesz fejezve, kérem a t. házat, hogy ezen beadványt ne a kérvényi bizottsághoz, hanem közvetlenül hozzám méltóztassék áttenni, hogy ezen beadványra a törvényjavaslat készítésénél a ministérium figyelemmel lehessen. (Helyeslés: A ház határozata az igazságügyi minister óhajtásának megfelelőleg mondatott ki. Gajzágó Salamon szamosújvári képviselő következő interpellációt intézi az igazságügyi ministerhez : 1. Szándékozik-e a kormány intézkedéseket tenni, hogy a magyar öröködési törvény, legalább szellemében,Erdélyre is kiterjesztessék? 2. Szándékozik e a kormány Erdélyre kiterjeszteni, illetőleg amennyiben azoknak nyomai Erdélyben is föltalálhatók lennének, czélszerűbben átalakítani azon törvényeket, melyek a közgazdászat alapjául szolgálnak, s a birtokviszonyok rendezését lehetővé teszik, úgymint: a tagosítás, legelő-elkülönzés, a közhelyek arányosítása iránti, valamint a mezei rendőrségi törvényt. 3. Szándékozik-e a kormány az 1848. kolozsvári IV. t. sz. szerinti elkülönzött úrbéri törvényszékeket mielőbb felállítani ? s különösen a székelyföldi úrbéri viszonyok eldöntésére nézve az 1854. junius 21-ről kelt nyilt parancs határozatlanságát egy az 1848. törvényhozás irányának megfelelő tiszta értelmezéssel helyrehozni s lehetővé tenni? Horvát Boldizsár: Azokra nézve, melyeket a kormány a törvénykezés terén Erdélyre nézve részint már tett, részint pedig amelyek e tekintetben folyamatban vannak, röviden a következő felvilágosítást van szerencsém adni. (Halljuk! Halljuk!) Legelső teendőjének tartotta a kormány, hogy a szebeni tartománygyűlés határozmányain alapuló kolozsvári legfőbb törvényszéket megszüntetvén, az a magyar kir. curiába felolvasztassék. Az erre vonatkozó rendelet, mint a t. ház előtt tudva lesz, már megjelent october elején s ennek értelmében a kolozsvári legfőbb törvényszék mint ilyen ez év végén feloszlattatván , a jövő 1868. év január elejétől kezdve a magyar kir. curia keblében egy erdélyi osztály mint a magyar curiának kiegészítő része, fog felállittatni. Mi a mezei rendőrséget illeti, a polgári perrendtartást úgy iparkodott a kormány összeállítani, hogy ez törvény erejére emelkedvén, egyúttal Erdélyre is kiterjesztessék. E polgári perrendtartásban hivatkozás van egyúttal a mezei rendőrségre is, és a mezei rendőri törvények azon átalakítással, melyet az erdélyi speciális viszonyok követelnek, ugyanakkor fognak életbe léptetni, midőn a polgári perrendtartás törvény erejére emelkedik. Gondja volt továbbá a kormánynak arra is, hogy a hitel forrásait Erdélyre nézve megnyithassa. Mivel ennek egyik főpostulátuma a telekkönyvi intézmény, intézkedett a kormány, hogy a telekkönyvi intézmény mielőbb Erdélybe is behozassék. E czélból a helyszínelési munkálatok még ez év folyamában meg fognak kezdetni s a telekkönyvi igazgatóság már a jövő héten székhelyét el fogja foglalni Kolozsvárott. Gajzágó J. képviselő úr az úrbéri törvényekre nézve is kíván felvilágosítást. Ezeket két részre osztom : anyagi és alaki részre. Mi az anyagi részt illeti, a t. képv. úr, úgy hiszem, nem kívánja, hogy e részben lényeges módosítások történjenek. Ezt magasabb politikai okok tiltanák. Az eddigieknél kedvezőtlenebb elveket a t. képv. ur bizonyosan nem fog felállítani akarni; kedvezőbb elvek fölállítása pedig káros visszahatást, nyugtalanságot és izgatottságot idézne elő azoknál, kiknek határaiban az úrbéri rendezés az eddigi elvek alapján megtörtént. Azonban, mi az úrbéri maradványokat és átalában a hűbéri szolgálmány megváltását illeti, amelyekről ezen szabályrendeletek nem intézkedtek, erre nézve, mint már előbb is említettem, külön törvényjavaslat van az igazságügyi ministérium kebelében készülőben, mely, ha törvény erejére emelkedik, Erdélyre is ki fog terjedni. Az úrbéri törvények anyagi részében csak egyetlen egy pont van, mely bővebb megoldásra vár, és ez a siculea haereditas kérdése. Ezen kérdés épen most van az igazságügyi ministériumban tárgyalás alatt, és talán még ezen év folyamában fog végmegoldást nyerni. (Tetszés.) Ami azonban az úrbéri törvények alaki részét illeti, erre nézve kijelenthetek annyit, hogy a ministérium, az ottani viszonyok tekintetéből czélszerűnek véli külön úrbéri bíróságok fölállítását, amelyek talán már néhány hét múlva alakítva és életbeléptetve lesznek. (Helyeslés.) Ki lesz egyúttal mondva, hogy az úrbéri rendezéssel összefüggő aránynyitási és tagosítási tárgyak ezen külön úrbéri törvényszékek által legyenek megoldhatók , miáltal az erdélyi úrbéri szabályok rendeletének egyik legnagyobb hiánya pótolva lesz. Gondoskodni fog a kormány arról is, hogy ezen úrbéri törvényszékek előtt az eljárás mindenesetre gyorsabb és könnyebb legyen, mint az eddigi rendeletek szerint volt. (Tetszés.) A városokat illetőleg a ministérium nem találja indokolhatónak, hogy azok czélszerűbb gazdászati rendszer áldásaiból kirekesztve maradjanak; és miután e téren a törvényhozásnak kellő intézkedései mind Magyarországra, mind Erdélyre nézve eddig hiányoznak, a ministérium külön törvényt akar javaslatba hozni arra nézve, hogy a tagosítás és arányosítás a városokban is a községi vagyonnak megtámadása nélkül eszközölhető legyen. De mielőtt a ministérium a munkába bocsátkoznék , szükségesnek tartotta a magyar és erdélyi városokat a tárgyra vonatkozó nézeteik és kívánalmaik közlésére felszólítani. Mihely a felszólításra a városok válaszolni fognak, a kormány nem fog késni, azon nyilatkozatok méltányos tekintetbevétele mellett, az érintett törvényjavaslatot egybeállítani, és a ház tanácskozása alá bocsátani. Ami végre az örökösödési rendszert illeti, igen óhajtanám, ha a Magyarországban fönnálló örökösödési rendszert ki lehetne terjeszteni Erdélyre nézve is. Azonban az örökösödési rendszer Magyarországban, úgy amint van, fönn nem tartható, és én, mint igazságügy-miniszer, semmi esetre sem vehetem magamra azon felelősséget — és ez iránt teljes nyíltsággal és őszinteséggel szólok, hogy addig, míg külön örökösödési rendszer mind Magyaországra, mind Erdélyre nézve megállapítva nem lesz, az ottani örökösödési rendszer felbontassék, és egy provisorium állíttassák talán egy vagy másfél évre, ami a magánjogi viszonyokban tömérdek zavart fogna előidézni. (Helyeslés.) Egyébiránt, mivel az örökösödési törvény a polgári törvénykönyv keretébe tartozik, a polgári törvénykönyv egybeállítása pedig hosszabb időt KIVONAT A „WIENER ZEITUNG“ HIVATALOS RÉSZÉBŐL. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. évi nov. 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy a horvát slavon országgyűlésnek f. évi dec. hó 12-ére kitűzött egybeülése 1868. január 8-ra napoltassék el.