Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)

1867-11-26 / 214. szám

Buda-Pest, 1867. 214. szám Kedd, november 26. SALINTAI POSTAI Elmész évre . . ■Félévre .... Negyedévre . . Előfizetési­ árak SZÉTKÜLDÉSSEL : 1­1 BUDAPESTEN HÁZHOZ HORDVA: 20 frt. . 10 „ . 5“ Egész évre . . . . 18 frt — lsz. Félévre...................9 „ — Negyedévre .... 4 „ 50 Szerkesztőség:Budán, a vízi-városban, Ilona utcza, Beitter Béla ház. Kiadóhivatal : Budavár, Iskola-tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Magyar ministerelnököm előterjesztése folytán, a minister­elnökségnél ujonan szer­vezett osztálytan­ácsosi állomásra ludasi Gans Mór, a bécsi „Debatte“ czimü lap ki­adó-tulajdonosát,— a titkári állomásra pedig Ferencz József, a pesti egyetemnél szláv nyelvek tanárát kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867. nov. 18. Ferencz József, s. k. Gróf Andrássy Gyula, s. k. Személyem körüli magyar ministerem elő­terjesztése folytán Farkas Antal nyugalma­zott alesperes- s volt spáczai plébánosnak, ötven évet meghaladó dicséretes lelkészi működése elismeréséül a koronás arany ér­demkeresztet adományozom, s e részben Ferencz József-rendem cancellárját kellő­leg utasitom. Kelt Schönbrunnban, 1867. évi novem­ber 21-én. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. A magyar királyi ministerelnökséghez kinevez­tettek , fogalmazókká Okolicsányi Sándor, Berczik Árpád, Dux Lajos és Göcze István; fogalmazó­segéddé Márkus István, és irodatisztté Schiffer Ferencz. NEMHIVATALOS RÉSZ. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE NOVEMBER 25-KÉN DÉLELŐTTI 10 ÓRAKOR AZ AKADÉMIA NAGY­TERMÉBEN. Elnök: Szentiványi Károly, jegyző : Gajzágó Salamon; a szólni kívánókat jegyzi: Dimitrievich Milos. A ministerek közül jelen vannak : gr. An­drássy Gyula ministerelnök ur, báró Eötvös Jó­zsef, Gorove István , gróf Mikó Imre és Hor­­vát Boldizsár ministerek. A nov. 21-én tartott ülés jegyzőkönyve felol­vastatván, hitelesíttetett. Ezután elnök úr az időközben beérkezett iro­mányokat jelenti be. Ezek után Somssich Pál képviselő a szőlőtermelők által benyújtott kérvényt adja át, melyben hazai nyers­termelésünk ezen nevezetes ágát kérvényezők ama terhek súlya alól kérik felszabadítani, melyek azt dézsma s egyéb czimek alatt nyomják, s ezen gazdászati ág felvirágzását eddig akadályozzák; szóló kéri ezen beadványt véleményadás végett a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : Egy kérésem van, t. ház, e tárgyra vonatkozólag. Mivel a hűbéri maradványok megváltására vonatkozó törvényjavaslat épen most van nálam munkában, és néhány nap múlva be lesz fejezve, kérem a t. házat, hogy ezen beadványt ne a kérvényi bizott­sághoz, hanem közvetlenül hozzám méltóztassék áttenni, hogy ezen beadványra a törvényjavaslat készítésénél a ministérium figyelemmel lehessen. (Helyeslés: A ház határozata az igazságügyi minister óhajtásának megfelelőleg mondatott ki. Gajzágó Salamon szamosújvári képviselő kö­vetkező interpellációt intézi az igazságügyi minis­­terh­ez : 1. Szándékozik-e a kormány intézkedéseket ten­ni, hogy a magyar öröködési törvény, legalább szellemében,Erdélyre is kiterjesztessék? 2. Szándékozik e a kormány Erdélyre kiterjesz­teni, illetőleg a­mennyiben azoknak nyomai Er­délyben is föltalálhatók lennének, czélszerűbben átalakítani azon törvényeket, melyek a közgazdá­szat alapjául szolgálnak, s a birtok­viszonyok ren­dezését lehetővé teszik, úgymint: a tagosítás, lege­lő-elkülönzés, a közhelyek arányosítása iránti, valamint a mezei rendőrségi törvényt. 3. Szándékozik-e a kormány az 1848. kolozs­vári IV. t. sz. szerinti elkülönzött úrbéri törvény­székeket mielőbb felállítani ? s különösen a szé­kelyföldi úrbéri viszonyok eldöntésére nézve az 1854. junius 21-ről kelt nyilt­ parancs határozat­lanságát egy az 1848. törvényhozás irányának megfelelő tiszta értelmezéssel helyrehozni s lehe­tővé tenni? Horvát Boldizsár: Azokra nézve, melyeket a kormány a törvénykezés terén Erdélyre nézve részint már tett, részint pedig a­melyek e tekin­tetben folyamatban vannak, röviden a következő felvilágosítást van szerencsém adni. (Halljuk! Halljuk!) Legelső teendőjének tartotta a kor­mány, hogy a szebeni tartománygyűlés határoz­m­­ányain alapuló kolozsvári legfőbb törvényszé­ket megszüntetvén, az a magyar kir. curiába felolvasztassék. Az erre vonatkozó rendelet, mint a t. ház előtt tudva lesz, már megjelent october elején s ennek értelmében a kolozsvári legfőbb törvényszék mint ilyen ez év végén feloszlattat­­ván , a jövő 1868. év január elejétől kezdve a magyar kir. curia keblében egy erdélyi osztály mint a magyar curiának kiegészítő része, fog fel­­állittatni. Mi a mezei rendőrséget illeti, a polgári perrend­tartást úgy iparkodott a kormány összeállítani, hogy ez törvény erejére emelkedvén, egyúttal Erdélyre is kiterjesztessék. E polgári perrendtar­tásban hivatkozás van egyúttal a mezei rendőr­ségre is, és a mezei rendőri törvények azon átala­kítással, melyet az erdélyi speciális viszonyok kö­vetelnek, ugyanakkor fognak életbe léptetni, mi­dőn a polgári perrendtartás törvény erejére emel­kedik. Gondja volt továbbá a kormánynak arra is, hogy a hitel forrásait Erdélyre nézve megnyit­hassa. Mivel ennek egyik főpostulátuma a telek­könyvi intézmény, intézkedett a kormány, hogy a telekkönyvi intézmény mielőbb Erdélybe is be­hozas­sék. E czélból a helyszínelési munkálatok még ez év folyamában meg fognak kezdetni s a telek­könyvi igazgatóság már a jövő héten székhelyét el fogja foglalni Kolozsvárott. Gajzágó J. képviselő úr az úrbéri törvényekre nézve is kíván felvilágosítást. Ezeket két részre osztom : anyagi és alaki részre. Mi az anyagi részt illeti, a t. képv. úr, úgy hiszem, nem kívánj­a, hogy e részben lényeges módosítások történjenek. Ezt magasabb politikai okok tiltanák. Az eddigieknél kedvezőtlenebb elveket a t. képv. ur bizonyosan nem fog felállítani akarni; kedvezőbb elvek fölállítása pedig káros visszaha­tást, nyugtalanságot és izgatottságot idézne elő azoknál, kiknek határaiban az úrbéri rendezés az eddigi elvek alapján megtörtént. Azonban, mi az úrbéri maradványokat és áta­­lában a hűbéri szolgálmány megváltását illeti, a­melyekről ezen szabály­rendeletek nem intézked­tek, erre nézve, mint már előbb is említettem, külön törvényjavaslat van az igazságügyi minis­térium kebelében készülőben, mely, ha törvény erejére emelkedik, Erdélyre is ki fog terjedni. Az úrbéri törvények anyagi részében csak egyetlen egy pont van, mely bővebb megoldásra vár, és ez a siculea haereditas kérdése. Ezen kérdés épen most van az igazságügyi ministériumban tárgyalás alatt, és talán még ezen év folyamában fog végmegoldást nyerni. (Tet­szés.) A­mi azonban az úrbéri törvények alaki részét illeti, erre nézve kijelenthetek annyit, hogy a mi­nistérium, az ottani viszonyok tekintetéből czél­­szerűnek véli külön úrbéri bíróságok fölállítását, a­melyek talán már néhány hét múlva alakítva és életbeléptetve lesznek. (Helyeslés.) Ki lesz egy­úttal mondva, hogy az úrbéri rendezéssel össze­függő aránynyitási és tagosítási tárgyak ezen kü­lön úrbéri törvényszékek által legyenek megold­hatók , mi­által az erdélyi úrbéri szabályok ren­deletének egyik legnagyobb hiánya pótolva lesz. Gondoskodni fog a kormány arról is, hogy ezen úrbéri törvényszékek előtt az eljárás mindenesetre gyorsabb és könnyebb legyen, mint az eddigi ren­deletek szerint volt. (Tetszés.) A városokat illetőleg a ministérium nem találja indokolhatónak, hogy azok czélszerű­bb gazdászati rendszer áldásaiból kirekesztve maradjanak; és miután e téren a törvényhozásnak kellő intézke­dései mind Magyarországra, mind Erdélyre nézve eddig hiányoznak, a ministérium külön törvényt akar javaslatba hozni arra nézve, hogy a tagosí­tás és arányosítás a városokban is a községi va­gyonnak megtámadása nélkül eszközölhető legyen. De mielőtt a ministérium a munkába bocsátkoz­nék , szükségesnek tartotta a magyar és erdélyi városokat a tárgyra vonatkozó nézeteik és kívá­nalmaik közlésére felszólítani. Mihely a felszólításra a városok válaszolni fog­nak, a kormány nem fog késni, azon nyilatkoza­tok méltányos tekintetbevétele mellett, az érintett törvényjavaslatot egybeállítani, és a ház tanács­kozása alá bocsátani. A­mi végre az örökösödési rendszert illeti, igen óhajtanám, ha a Magyarországban fönnálló örö­kösödési rendszert ki lehetne terjeszteni Erdélyre nézve is. Azonban az örökösödési rendszer Ma­gyarországban, úgy a­mint van, fönn nem tartható, és én, mint igazságügy-miniszer, semmi esetre sem vehetem magamra azon felelősséget — és ez iránt teljes nyíltsággal és őszinteséggel szólok,­­ hogy addig, míg külön örökösödési rendszer mind Ma­­gyaországra, mind Erdélyre nézve megállapítva nem lesz, az ottani örökösödési rendszer felbon­­tassék, és egy provisorium állíttassák talán egy vagy másfél évre, a­mi a magánjogi viszonyokban tömérdek zavart fogna előidézni. (Helyeslés.) Egyébiránt, mivel az örökösödési törvény a polgári törvénykönyv keretébe tartozik, a polgári törvénykönyv egybeállítása pedig hosszabb időt KIVONAT A „WIENER ZEITUNG“ HIVATALOS RÉSZÉBŐL. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. évi nov. 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni mél­­tóztatott, hogy a horvát slavon országgyűlésnek f. évi dec. hó 12-ére kitűzött egybeülése 1868. ja­nuár 8-ra napoltassék el.

Next