Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)

1867-11-01 / 194. szám

szerzik be, hol legolcsóbbak. Legalább egy ne­gyedrésze az Austriából került áruknak bukások alkalmával vásároltatik meg, midőn a készletek nyilvános árverésen adatnak el. Az itteni kereskedők leginkább őszszel és ta­­vaszszal mennek személyesen Magyarországba és Austriába, hogy ott vásárlásaikat megtegyék. A kész ruhákat Pesten és Bécsben, a kelméket, posz­tókat, stb. Bécsben és Brünnben veszik. A tarto­mány belsejében lévő városok kereskedői azután a medzsidiei vásáron látják el magukat a szüksé­gesekkel, mely vásár minden évben július és no­vember havában tartatik. (Medzsidie egy tatár város, mely a csernavoda küsztendsei vasút fele táján fekszik). A Tulcsába 1866-ban bevitt áruk pénzértéke a következő: Említtetett, hogy Tulcsa forgalma korántsem tünteti fel az egész Dobrucsa forgalmát. A bevi­tel, mely az 1.100.000 ftot meghaladja, csak a Tulcsa és környékének fogyasztását mutatja; an­nak népessége mintegy 50,000 lélekre rúg, egész Dobrucsa népessége pedig legalább 180,000 lélek­re tehető. Ezekből látni, hogy a magyarországbeli ■és austriai iparosok előtt Dobrucsában nem meg­vetendő piac­ nyílik. A tulcsai consul megjegy­zi, hogy újabb időben az austriai kereskedés az ottani tartományban inkább csökkent, mintsem­­emelkedett. Annak különböző okai vannak, ezek közül legfőbbek , hogy az austriai iparosok nem ismerik eléggé az ottani fogyasztóknak szükség­leteit, s hogy a belföldi kereskedők kevés bizal­mat bírnak és érdemelnek. A franczia termelők már több ízben utaztatták be Dobrucsát; megbizott utasaik mindenkép igye­keztek a nép szokásaival és szükségleteivel meg­ismerkedni s megbízóik kereskedési összekötteté­seit kiterjeszteni, de austriai utas e czélból még sohasem látogatta meg e tartományt. Onnan van, hogy mind több franczia termény és gyártmány vitetik be, s az austriai készítmények lassan kint kiszoríttatnak, így van az a fényűzési és divat­­czikkekkel, a posztóval, vászonnal stb. A consul tehát javalja, hogy az austriai iparosok, ha már nem akarnak saját raktárakat és bizományokat Tulcsában felállítani, legalább értelmes utasokat küldjenek oda, kik a tartomány viszonyait és szükségleteit s a lakosok ízlését tanulmányozzák. Az odavaló kereskedőkre ne bízzák el magukat, kik csak saját hasznukat keresik. Egyik jelentésében a tulcsai consul különösen arra figyelmezteti az illetőket, hogy a szeszes ita­lokra nézve találhatnának piaczot, ha az alkalmat felhasználni akarnák. Tudniillik két év óta Mold­vában és Oláhországban megtiltatott az alkohol és szeszes italok bevitele Bulgáriába és Dobrucsába, s minthogy e tartományok tetemes mennyiséget fogyasztanak, a tulcsai kereskedők más országok­ból kényszerültek az alkoholt bevinni. Különböző okoknál fogva nem a szomszéd Magyarországban, hanem Oroszországban, Odessában keresték azt. A consul pedig meg van győződve arról, hogy a m­agyar­országi szeszgyártók az oroszokkal igenis versenyezhetnének. HELYHATÓSÁGOK. Pest, oct. 31. Pest városa közönségének f. hó 30-án tartott közgyűlésében, a napirendre kitűzött tárgyak felvétele előtt Tavaszi Endre képviselő három tárgy iránt kívánt felvilágosítást a főpol­gármestertől. Először, hogy mi történt a közgyű­lés által a m. ministériumhoz intézett abbeli fel­irattal, mely szerint a Pesten létező idegen c­égek és társulatok itteni üzleti forgalmaik után városi adópótlékkal megrovathatni kérettek ? Másodszor, miután a f. é. aug. 28-ai közgyűlésben egy városi építési alapnak felállítása, s ebből iskolai helyi­ségeknek felépítése elrendeltetett, mennyire ha­ladt ez ügyben az e czélra kiküldött bizottmány ? és várjon a mérnöki hivatal elkészítette e már az előre megrendelt terveket ? Harmadszor, miután a közgyűlés a f. é. September 4-diki ülésben az 1849 — 50. évi katonai szolgálmányok és törvény­kezési költségek iránti követelésének visszatérí­tése iránt a m. ministeriumot sürgetőleg felkérni elhatározta, mi eredménye lett ezen feliratnak ? Az első pontra a főpolgármester azon felvilágo­sítást adta, hogy az idegen helyen székelő, de fiók­üzleteiket Pesten tartó társulatoknak itteni jövedel­meik után községi adóval leendő megadóztatása tárgyában a m. ministeriumhoz annak idején fel­­terjesztés létetett, melyre azonban mostanig vá­lasz nem érkezett. Ezen felvilágosításra a közgyű­lés — az ország politikai és független helyzetét te­kintve,­­ tudva azt, hogy adózás tekintetében is hazánk az austriai örökös tartományoktól függet­lenül a dualizmus terén áll; tudva másrészről azt is, hogy ott, hol vagyon és jövedelem létezik, a tu­lajdonos ugyanazon község számára adót fizetni is tartozik; tudva végre legsajnos abban azt, hogy ezen világra kiható társulatok Pesten létező leg­nagyobb jövedelmeik utáni adózás alól menekül­ve, a házi pénztárt évenként több százezer fára menő összeggel károsítják, elhatározó , hogy jövő jan.­­ től kezdve minden Pesten létező idegen­szégetés társulatot itteni üzlete forgalmának jöve­delme bevallására felhívja ugyan, de vonakodásuk esetében a községi adót rájuk kirója, s behajtja, sőt engedetlenség esetében irányukban karhata­lommal fog eljárni; nem lévén kifogása az ellen, hogy állami adójukat az üzlet főszékhelyén fizes­sék, mert ez a magas kormány dolga, s mindezek­ről a m. k. ministériumot értesíteni rendeli. A második pontra nézve a főpolgármester kije­lenti, hogy a teréz- és józsefvárosi iskoláknak az építési alapból leendő felépítése tárgyában kikül­dött bizottmány az állandó tanodai bizottmány­nyal egyetemben több tanácskozást tartott, mely szem előtt tartva azt, hogy a tetemes költséggel lét­rehozandó ezen épületek úgy a jelen, mint jövő kor igényeinek megfelelők legyenek, tanácskozá­sának eredményét elő is terjeszti. Felolvastatván ezen jelentés, 28 elvi kérdést kell a szerint nagy részben a tervet készítő mérnöki hivatalnak ter­vezetében megoldani, milyenek egy iskolai épü­letnél a kül-, belcsín, magasság, világosság, beosz­tás, fiú- és leány­gyermekek elkülönítése, s több mások, melyeknek tisztába hozatalára hosszasabb idő igényeltetik. A bizottmány eddigi eljárását a közgyűlés kielégítőnek találja, s reményét fejezi ki az iránt, hogy a tervek mielőbb elkészülnek, s az építés jövő tavaszszal megkezdhető lesz. A harmadik pontra nézve kijelenti a főpolgár­mester , hogy a felterjesztés folytán a belügymi­­niszérium részéről Havas Sándor ministeri taná­csos úr küldetett ki, kitől elnöki úton tett felszó­lítására érkezett levelét felmutatá, melyben az fog­laltatik, hogy az ügyre vonatkozó felette nagy­számú irományok össze nem gyüjthetése okozá az állam ebbeli adósságának tisztába hozatala iránti tárgyalások eddigi haladékát.­­ Ezen felvilágo­sításokban a közgyűlés megnyugvását találta, s áttért a napirendre A kitűzött tárgyak közt felette sok volt olyan, melyeknek elintézése a házi pénztárnak igénybe­vételével jár. — Nagy gonddal ment végig a köz­gyűlés minden egyes tételnél, és bármikép akará is a pénztárt a mutatkozó kiadásoktól megóvni, nem teheti azt a nélkül, hogy a naponkint na­gyobbra terjedő administrate kerekeire akasztó­­lag ne hasson, vagy a jobban megszolgált mun­kásnak munkája bérét el ne vonja. Így történt, hogy az adóbehajtási hivatalhoz 6 intő és 6 kise­gítő biztos 25 frt havi fizetéssel és egyenruházattal rendszeresittetett. A városi szolgáknak 240 frt évi fizetésük 300 frtra emeltetett. A protestáns árva-egyletnek 100 frt évi segély adatott. A házi pénztárhoz egy intő-biztosi állomás szerveztetett. A volt városi toronyőr özvegyének holtáig 21 kv napi segély adatott. A pénztári segédek évi fizetése 607 és 800 írtra felemeltetett. A dologházi gondnok fizetése 800-ról 1000 írtra, az ellenőré pedig 700-ról 800-ra emeltetett. Ezek után szőnyegre jött a pesti lovar-egyletnek a pesti lóversenytár iránt fennálló szerződés meg­hosszabbítása iránti kérvénye. Ezen versenytér, mely a lófuttatásnak halhatatlan emlékű gr. Szé­chenyi által lett meghonosításakor, ezelőtt 40 évvel adatott a társulatnak, 230 holdból áll, s évi bére mostanig 200 ft volt. Többen szóltak a mellett, hogy a bérösszeg magasabbra emeltessék, mert tagadhatlan, hogy azon összeget a főváros hatá­rában bérnek nevezni is alig lehet; a nagy több­ség azonban azt tarta szem előtt, hogy a város nemcsak akkor jut jövedelemhez, ha az a közpénz­tárba folyik, hanem ha olyan forgalmakat, min­t a lóversenyek is előidéznek, a fővárostól el nem idegenít, s azért az évi bérnél többet jelenleg sem követel; de 15 évet sokallván, 10 évre adja ki a versenytért oly feltétel alatt, hogy a­mennyiben verseny alkalmával az útnak fellocsoltatása szük­séges lenne, ennek költségét a városnak esetről esetre megtéríteni, valamint a térnek adóját éven­­kint fizetni köteles. Hogy a gőzhajókon behozott tüzi­fa és tégla utáni kövezetvám évenkint két krral alábbazál­­littassék, — el nem fogadtatott. Sárosmegyének átirata, mely szerint 1861-iki al­kotna, közgyűlési jegyzőkönyveinek megcsonkí­tásáért s bemocskolásáért Hlavács János volt me­gyei provisorius főnököt bűnvádi kereset alá vo­natni rendelte, s annak most az államtól húzott 4200 frtnyi nyugdiját a kir. kormánynál megszün­tetni kérte, s élénk pártolásra talált, s ezen párto­lásnak a közgyűlés azzal ad kifejezést, hogy ha­sonló irányban, a m. ministériumot felkérni elha­tározza. Sáros megyének azon átirata, hogy a megyék­ben létező országutak a kormány által ne mint ál­lami utak kezeltetnének, hanem régi törvényes szokás szerint a megyéknek adassanak át, meg­fontoló tárgyalás és véleményes jelentés végett Zsigmondy Vilmos, Sárkány Ferencz, Simon Fló­­rent, Weisz Bernát, Harkányi Frigyes képviselők, Szumrák Pál főmérnök és Andreanszky Zsigmond jegyzőből álló bizottmányhoz utasíttatott. Buda városának az egészségügyi rendszabá­lyoknak a testvérfővárosokban egyöntetű meg­állapítása tárgyában érkezett meg keresvénye — tekintettel arra, hogy ezen munkálat Pesten csak­nem teljesen elkészült, — véleményezésül az egészségügyi bizottmánynak adatott ki. Békésmegye átirata, azon feliratának pártolása végett, melyet a honvédelmi ministériumhoz a ka­tonai hatóságoknál törvényellenesen lábra kapott kizárólag német levelezések megszüntetése végett intézett, élénk pártolásra talált. Steiger Gyula képviselő kiemeli, hogy a ministeriumhoz inté­zendő e tárgybeli felterjesztés ne pusztán úgy le­gyen tartva, hogy Békésmegye feliratát a közgyű­lés pártolja, hanem erélyesen követeltessék a m. kormánytól oly intézkedés, hogy az 1840. évi VI. t. sz. értelmében a magyar ezredek parancs- Az ÁRUK NEMEI:az áruk összes pénzértéke különösen az Austriá­ból való áruk pénzért. kész ruhák . . . bor, rhum, alko-120,000 ft 120,000 ft hol, szeszes italok vászon, pamut s egyéb szövetek . •quincalleria, üveg 142,000 „ 3,450 „ 212,600 „ 150,000 „ es cserépáruk , czukor , kávé , gyarmatáruk,dro-41,800 „ 25,000 „ guemták stb. . . . hal, besózott hús, állati termények, gyertya, zsiradék, 26,860 „ 9,000 „ olaj, szappan stb. bútor, papír, fém­ 73,840 „ 8,000 „ áruk.................. liszt, tésztafélék, 81,830 „ 65,000 „ rizs................... 35,280 „ 2,500 „ 30...................... 190,000 „— dohány, mezei termények . . . 143,500 „— különbfélék . . . 35,000 „ oo Összesen 1.103,510 „ 400,450 „ 2245 Végül még a tulcsai kikötő hajó­forgalmának kimutatását közöljük. A Tulcsában megrakodott vitorlás hajók száma 1866 ban ez volt: Görögországi hajó 38 ossz. 4100 tonnafogatu Olaszországi „ 1 „ 89 „ Németországi „ 3 „ 310 „ Olaszországi „ 1 „ 78 „ Angolországi „ 2 „ 1552 „ Összesen 45 hajó 6129 tonnafogattal. Az austriai Lloyd társaság gőzösei 43-szor for­dultak meg a tulcsai kikötőben ; a dunagőzhajó­­zási társaság gőzösei Odessa felől 52-szer fordul­tak meg a tulcsai kikötőben. Ugyanazon társaság gőzösei Rustsuk, Ibraila, Galacz, Izmail felől 239 szer, s végre a „Messageries Imperiales“ 36- szor­­ látogatták meg a tulcsai kikötőt.

Next