Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)
1867-11-01 / 194. szám
szerzik be, hol legolcsóbbak. Legalább egy negyedrésze az Austriából került áruknak bukások alkalmával vásároltatik meg, midőn a készletek nyilvános árverésen adatnak el. Az itteni kereskedők leginkább őszszel és tavaszszal mennek személyesen Magyarországba és Austriába, hogy ott vásárlásaikat megtegyék. A kész ruhákat Pesten és Bécsben, a kelméket, posztókat, stb. Bécsben és Brünnben veszik. A tartomány belsejében lévő városok kereskedői azután a medzsidiei vásáron látják el magukat a szükségesekkel, mely vásár minden évben július és november havában tartatik. (Medzsidie egy tatár város, mely a csernavoda küsztendsei vasút fele táján fekszik). A Tulcsába 1866-ban bevitt áruk pénzértéke a következő: Említtetett, hogy Tulcsa forgalma korántsem tünteti fel az egész Dobrucsa forgalmát. A bevitel, mely az 1.100.000 ftot meghaladja, csak a Tulcsa és környékének fogyasztását mutatja; annak népessége mintegy 50,000 lélekre rúg, egész Dobrucsa népessége pedig legalább 180,000 lélekre tehető. Ezekből látni, hogy a magyarországbeli ■és austriai iparosok előtt Dobrucsában nem megvetendő piac nyílik. A tulcsai consul megjegyzi, hogy újabb időben az austriai kereskedés az ottani tartományban inkább csökkent, mintsememelkedett. Annak különböző okai vannak, ezek közül legfőbbek , hogy az austriai iparosok nem ismerik eléggé az ottani fogyasztóknak szükségleteit, s hogy a belföldi kereskedők kevés bizalmat bírnak és érdemelnek. A franczia termelők már több ízben utaztatták be Dobrucsát; megbizott utasaik mindenkép igyekeztek a nép szokásaival és szükségleteivel megismerkedni s megbízóik kereskedési összeköttetéseit kiterjeszteni, de austriai utas e czélból még sohasem látogatta meg e tartományt. Onnan van, hogy mind több franczia termény és gyártmány vitetik be, s az austriai készítmények lassan kint kiszoríttatnak, így van az a fényűzési és divatczikkekkel, a posztóval, vászonnal stb. A consul tehát javalja, hogy az austriai iparosok, ha már nem akarnak saját raktárakat és bizományokat Tulcsában felállítani, legalább értelmes utasokat küldjenek oda, kik a tartomány viszonyait és szükségleteit s a lakosok ízlését tanulmányozzák. Az odavaló kereskedőkre ne bízzák el magukat, kik csak saját hasznukat keresik. Egyik jelentésében a tulcsai consul különösen arra figyelmezteti az illetőket, hogy a szeszes italokra nézve találhatnának piaczot, ha az alkalmat felhasználni akarnák. Tudniillik két év óta Moldvában és Oláhországban megtiltatott az alkohol és szeszes italok bevitele Bulgáriába és Dobrucsába, s minthogy e tartományok tetemes mennyiséget fogyasztanak, a tulcsai kereskedők más országokból kényszerültek az alkoholt bevinni. Különböző okoknál fogva nem a szomszéd Magyarországban, hanem Oroszországban, Odessában keresték azt. A consul pedig meg van győződve arról, hogy a magyarországi szeszgyártók az oroszokkal igenis versenyezhetnének. HELYHATÓSÁGOK. Pest, oct. 31. Pest városa közönségének f. hó 30-án tartott közgyűlésében, a napirendre kitűzött tárgyak felvétele előtt Tavaszi Endre képviselő három tárgy iránt kívánt felvilágosítást a főpolgármestertől. Először, hogy mi történt a közgyűlés által a m. ministériumhoz intézett abbeli felirattal, mely szerint a Pesten létező idegen cégek és társulatok itteni üzleti forgalmaik után városi adópótlékkal megrovathatni kérettek ? Másodszor, miután a f. é. aug. 28-ai közgyűlésben egy városi építési alapnak felállítása, s ebből iskolai helyiségeknek felépítése elrendeltetett, mennyire haladt ez ügyben az e czélra kiküldött bizottmány ? és várjon a mérnöki hivatal elkészítette e már az előre megrendelt terveket ? Harmadszor, miután a közgyűlés a f. é. September 4-diki ülésben az 1849 — 50. évi katonai szolgálmányok és törvénykezési költségek iránti követelésének visszatérítése iránt a m. ministeriumot sürgetőleg felkérni elhatározta, mi eredménye lett ezen feliratnak ? Az első pontra a főpolgármester azon felvilágosítást adta, hogy az idegen helyen székelő, de fióküzleteiket Pesten tartó társulatoknak itteni jövedelmeik után községi adóval leendő megadóztatása tárgyában a m. ministeriumhoz annak idején felterjesztés létetett, melyre azonban mostanig válasz nem érkezett. Ezen felvilágosításra a közgyűlés — az ország politikai és független helyzetét tekintve, tudva azt, hogy adózás tekintetében is hazánk az austriai örökös tartományoktól függetlenül a dualizmus terén áll; tudva másrészről azt is, hogy ott, hol vagyon és jövedelem létezik, a tulajdonos ugyanazon község számára adót fizetni is tartozik; tudva végre legsajnos abban azt, hogy ezen világra kiható társulatok Pesten létező legnagyobb jövedelmeik utáni adózás alól menekülve, a házi pénztárt évenként több százezer fára menő összeggel károsítják, elhatározó , hogy jövő jan. től kezdve minden Pesten létező idegenszégetés társulatot itteni üzlete forgalmának jövedelme bevallására felhívja ugyan, de vonakodásuk esetében a községi adót rájuk kirója, s behajtja, sőt engedetlenség esetében irányukban karhatalommal fog eljárni; nem lévén kifogása az ellen, hogy állami adójukat az üzlet főszékhelyén fizessék, mert ez a magas kormány dolga, s mindezekről a m. k. ministériumot értesíteni rendeli. A második pontra nézve a főpolgármester kijelenti, hogy a teréz- és józsefvárosi iskoláknak az építési alapból leendő felépítése tárgyában kiküldött bizottmány az állandó tanodai bizottmánynyal egyetemben több tanácskozást tartott, mely szem előtt tartva azt, hogy a tetemes költséggel létrehozandó ezen épületek úgy a jelen, mint jövő kor igényeinek megfelelők legyenek, tanácskozásának eredményét elő is terjeszti. Felolvastatván ezen jelentés, 28 elvi kérdést kell a szerint nagy részben a tervet készítő mérnöki hivatalnak tervezetében megoldani, milyenek egy iskolai épületnél a kül-, belcsín, magasság, világosság, beosztás, fiú- és leánygyermekek elkülönítése, s több mások, melyeknek tisztába hozatalára hosszasabb idő igényeltetik. A bizottmány eddigi eljárását a közgyűlés kielégítőnek találja, s reményét fejezi ki az iránt, hogy a tervek mielőbb elkészülnek, s az építés jövő tavaszszal megkezdhető lesz. A harmadik pontra nézve kijelenti a főpolgármester , hogy a felterjesztés folytán a belügyminiszérium részéről Havas Sándor ministeri tanácsos úr küldetett ki, kitől elnöki úton tett felszólítására érkezett levelét felmutatá, melyben az foglaltatik, hogy az ügyre vonatkozó felette nagyszámú irományok össze nem gyüjthetése okozá az állam ebbeli adósságának tisztába hozatala iránti tárgyalások eddigi haladékát. Ezen felvilágosításokban a közgyűlés megnyugvását találta, s áttért a napirendre A kitűzött tárgyak közt felette sok volt olyan, melyeknek elintézése a házi pénztárnak igénybevételével jár. — Nagy gonddal ment végig a közgyűlés minden egyes tételnél, és bármikép akará is a pénztárt a mutatkozó kiadásoktól megóvni, nem teheti azt a nélkül, hogy a naponkint nagyobbra terjedő administrate kerekeire akasztólag ne hasson, vagy a jobban megszolgált munkásnak munkája bérét el ne vonja. Így történt, hogy az adóbehajtási hivatalhoz 6 intő és 6 kisegítő biztos 25 frt havi fizetéssel és egyenruházattal rendszeresittetett. A városi szolgáknak 240 frt évi fizetésük 300 frtra emeltetett. A protestáns árva-egyletnek 100 frt évi segély adatott. A házi pénztárhoz egy intő-biztosi állomás szerveztetett. A volt városi toronyőr özvegyének holtáig 21 kv napi segély adatott. A pénztári segédek évi fizetése 607 és 800 írtra felemeltetett. A dologházi gondnok fizetése 800-ról 1000 írtra, az ellenőré pedig 700-ról 800-ra emeltetett. Ezek után szőnyegre jött a pesti lovar-egyletnek a pesti lóversenytár iránt fennálló szerződés meghosszabbítása iránti kérvénye. Ezen versenytér, mely a lófuttatásnak halhatatlan emlékű gr. Széchenyi által lett meghonosításakor, ezelőtt 40 évvel adatott a társulatnak, 230 holdból áll, s évi bére mostanig 200 ft volt. Többen szóltak a mellett, hogy a bérösszeg magasabbra emeltessék, mert tagadhatlan, hogy azon összeget a főváros határában bérnek nevezni is alig lehet; a nagy többség azonban azt tarta szem előtt, hogy a város nemcsak akkor jut jövedelemhez, ha az a közpénztárba folyik, hanem ha olyan forgalmakat, mint a lóversenyek is előidéznek, a fővárostól el nem idegenít, s azért az évi bérnél többet jelenleg sem követel; de 15 évet sokallván, 10 évre adja ki a versenytért oly feltétel alatt, hogy amennyiben verseny alkalmával az útnak fellocsoltatása szükséges lenne, ennek költségét a városnak esetről esetre megtéríteni, valamint a térnek adóját évenkint fizetni köteles. Hogy a gőzhajókon behozott tüzifa és tégla utáni kövezetvám évenkint két krral alábbazállittassék, — el nem fogadtatott. Sárosmegyének átirata, mely szerint 1861-iki alkotna, közgyűlési jegyzőkönyveinek megcsonkításáért s bemocskolásáért Hlavács János volt megyei provisorius főnököt bűnvádi kereset alá vonatni rendelte, s annak most az államtól húzott 4200 frtnyi nyugdiját a kir. kormánynál megszüntetni kérte, s élénk pártolásra talált, s ezen pártolásnak a közgyűlés azzal ad kifejezést, hogy hasonló irányban, a m. ministériumot felkérni elhatározza. Sáros megyének azon átirata, hogy a megyékben létező országutak a kormány által ne mint állami utak kezeltetnének, hanem régi törvényes szokás szerint a megyéknek adassanak át, megfontoló tárgyalás és véleményes jelentés végett Zsigmondy Vilmos, Sárkány Ferencz, Simon Flórent, Weisz Bernát, Harkányi Frigyes képviselők, Szumrák Pál főmérnök és Andreanszky Zsigmond jegyzőből álló bizottmányhoz utasíttatott. Buda városának az egészségügyi rendszabályoknak a testvérfővárosokban egyöntetű megállapítása tárgyában érkezett meg keresvénye — tekintettel arra, hogy ezen munkálat Pesten csaknem teljesen elkészült, — véleményezésül az egészségügyi bizottmánynak adatott ki. Békésmegye átirata, azon feliratának pártolása végett, melyet a honvédelmi ministériumhoz a katonai hatóságoknál törvényellenesen lábra kapott kizárólag német levelezések megszüntetése végett intézett, élénk pártolásra talált. Steiger Gyula képviselő kiemeli, hogy a ministeriumhoz intézendő e tárgybeli felterjesztés ne pusztán úgy legyen tartva, hogy Békésmegye feliratát a közgyűlés pártolja, hanem erélyesen követeltessék a m. kormánytól oly intézkedés, hogy az 1840. évi VI. t. sz. értelmében a magyar ezredek parancs- Az ÁRUK NEMEI:az áruk összes pénzértéke különösen az Austriából való áruk pénzért. kész ruhák . . . bor, rhum, alko-120,000 ft 120,000 ft hol, szeszes italok vászon, pamut s egyéb szövetek . •quincalleria, üveg 142,000 „ 3,450 „ 212,600 „ 150,000 „ es cserépáruk , czukor , kávé , gyarmatáruk,dro-41,800 „ 25,000 „ guemták stb. . . . hal, besózott hús, állati termények, gyertya, zsiradék, 26,860 „ 9,000 „ olaj, szappan stb. bútor, papír, fém 73,840 „ 8,000 „ áruk.................. liszt, tésztafélék, 81,830 „ 65,000 „ rizs................... 35,280 „ 2,500 „ 30...................... 190,000 „— dohány, mezei termények . . . 143,500 „— különbfélék . . . 35,000 „ oo Összesen 1.103,510 „ 400,450 „ 2245 Végül még a tulcsai kikötő hajóforgalmának kimutatását közöljük. A Tulcsában megrakodott vitorlás hajók száma 1866 ban ez volt: Görögországi hajó 38 ossz. 4100 tonnafogatu Olaszországi „ 1 „ 89 „ Németországi „ 3 „ 310 „ Olaszországi „ 1 „ 78 „ Angolországi „ 2 „ 1552 „ Összesen 45 hajó 6129 tonnafogattal. Az austriai Lloyd társaság gőzösei 43-szor fordultak meg a tulcsai kikötőben ; a dunagőzhajózási társaság gőzösei Odessa felől 52-szer fordultak meg a tulcsai kikötőben. Ugyanazon társaság gőzösei Rustsuk, Ibraila, Galacz, Izmail felől 239 szer, s végre a „Messageries Imperiales“ 36- szor látogatták meg a tulcsai kikötőt.