Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)
1867-11-08 / 199. szám
Nem lévén több tárgy , a gyűlést bezáró beszéd alkalmával megköszönvén ő méltósága a nagy számmal összesereglett képviselő-bizottmányi tagok buzgó és higgadt hazafias maguktartását, jövőre is azon reményét fejezé ki, hogy a kölcsönös becsülés és méltánylat fogja e megye fiait összefűzni, mint a mely egyik legbiztosabb záloga ezen megye egyéni és közjólétének; — egyszersmind szives búcsút von az országgyűlésre leendő távozása okából, — nyilvánítván, hogy bárhol legyen is, szives törekvésének minden czélja Háromszék köz- és magánérdekeinek előmozdíthatására lesz forditva ; — s magát a képviselő bizottmány szives hajlamaiba ajánlván , — lelkes éljenzések között távozott. Ez lévén nemes Háromszék képviselő-bizottmánya tanácskozásának összevont tudósításban története, végezetre csak azon örvendetes jelenséget kivánom megemlíteni még, hogy a kétnapi tanácskozás valóban komoly higgadtsággal folyván le, azt hiszem, a kölcsönös méltányosság hiányáról nem lehet semmi panasz. Horváth László, Kolozs, oct. 30. Kis városunk e hó 25-dikén örömmel látó Pestről leküldött pénzügyiiniszeri tanácsos Virgos Rösner urat társaival együtt, kik az 1852-dik évben bezárt sóaknákat vizsgálták meg. Hinni szeretjük, hogy gyakori kéréseinknek valahára sikere leend ; alkotmányunk restitutióját sóaknánk kinyitása követhetné. A bécsi ministerium is tett egy versben vizsgálatot; hisszük, hogy a magyar ministérium törvényes közgazdászati és politikai, s más fontos okok alapján elrendeli e bánya kinyitását. October első felében folyt le silány mézszüretünk, alig 20—25 veder méz adatott el, 5—6 forinton vedve ; sem tavaly, sem az idén nem volt rajzás ; hideg és aszály pusztította a méheket. Borszüretünk sem felelt meg a várakozásnak ; 4 ezer vedernyi termett, 13—15 próbás az Ongner féle mnustmérő szerint. Vedreft 20—30 krön kelt; a tavalyi must későn kezdett forrni, s még februárban is forrt; az idei must néhány nap múlva már erősen forrt. Máté-termésünk reménységünkön felül ütött ki, el is van készülve. (K. K.) EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A „BUDAPESTI ÜGYVÉDI EGYLET“ f. hó D-ki közgyűlése. A „Budapesti ügyvédi egyletnek“ f. hó 5-én folytatólag tartott közgyűlésén a szavazatszedő bizottmánynak jelentése felolvastatván, a megválasztott tisztviselők és választmányi tagok nevei közmegelégedéssel üdvözöltettek, s az általános szótöbbséget nem nyert ügyészi és a választmányi tagságra nézve azonnal újabb választás eszközöltetvén, a választások végeredménye következőkben hirdettetett ki: Elnök : Horváth Károly; alelnök : Sárkány József; titkár: Matoldy Elek; pénztárnok: Polgár Mihály ; ellenőr : Funták Sándor ; könyv- és irattárnok : Bogdány Lajos ; ügyész : Gál Ernő. Választmányi tagok : Széher Mihály , Soltész Albert, Kléh István, Simon Flórent, Nagy Károly, Seregi Józsa, Busbach Péter, Balássy Antal, Ráth Károly, Andorffy Károly, Ghyczy Gyula, Szilágyi Dezső, Fülöp Lipót, Gelléri Szabó János, Szabó Albert, Brode Lipót, Mátyus Aristid, Pordán Imre, Pilisy Béla, Matyasovszky Gábor, Pauler Gyula, Agerasztó Miklós, Burián János, Várady Károly, Matisz Pál, Szányi János, Nyiri Józsa, Morlin Imre, Kár Mátyás, Apáthy István. Ezen eredmény kihirdetése után Horváth Károly következő beszéddel foglalá el elnöki székét: Tisztelt egyleti közgyűlés! Noha megtisztelő kitüntetésnek kell is tekintenem ezen diszes egylet elnökévé választatásomat, és noha tagtársaim bizalma előttem kiváló becsü, mégis őszintén mondom, nemcsak nem vágytam rá s még kevésbbé kerestem, hogy a választás csekély személyemre essék, hanem nyilván megvallom, óhajtottam, hogy számos jeles tagtársaink közül oly egyik vagy másik tiszteltessék azzal meg, ki egy ily testület vezérletére nálamnál több képességgel, több erővel, egyszersmind az ügyvédi elfoglaltatáson kívül másneművel igénybe véve nem lévén, több idővel rendelkezhetik. — Én pedig egyletünk köznapszámosai sorában foglalva helyet, mint ilyen keressem s találjam meg terét az egylet iránti buzgóságomnak. * Erőmnek, tehetségemnek csekélységét még súlyosabban kell éreznem, ha az előttem álló feladat minőségét részletesen s közelebbről vizsgálom. Utat, ösvényt kell törnünk járatlan vidéken. Egy eddig nem művelt parlagon kell szántanunk. Erőre, munkásságra, szilárd kitartásra lesz szükségünk; a munkásságunk sikerét, látható s élvezhető gyümölcsét csak a távolabb idő nyújtandja; és ezt csak akkor, ha a tagok részvéte, egyletünk kitűzött czéljai iránti buzgósága csökkenni nem, de gyarapodni fog. — És vájjon nem fog-e azon éltető napsugár, a termékenyítő eső megfogyatkozni ?! Valóban, tisztelt egylet, bármily nagyra becsüljem is az irányomban nyilvánult bizalmat, mely az egylet elnöki székébe helyez, — van okom, hogy gyengének ismerjem magamat, kivált most, egyletünk életének kezdetén, midőn minden oldalról azon közpéldamondás igazsága mutatkozik előttem, miszerint: „minden kezdet nehéz.“ Ellent nem állva azonban ezek, — minthogy mint egyleti tag, épen az egylet érdekében elsőrendű kötelességnek tekintem, hogy senki a tagtársak bizalma által ráruházott terheket magáról el ne utasítsa, minthogy ily kitűnő tehetségű s az egylet létrehozatalában ernyedetlen buzgóságú tag által, mint az én tisztelt barátom s választott alelnökünk, mint jeles titkárunk és mint többi derék tiszttársaink által látom magamat a hivatalos teendőkben környezve ; minthogy ily számos jeleseink és sokoldalú képességek által, mint választmányi tagjaink, látom magamat gyámolitva; és mert általában az egylet minden egyes tagjairól hiszem s reményiem, hogy azon jóindulatnak, melylyel egyletünk iránt viseltetnek, egy sugára rám s jóakaratu — bár talán nem kielégítő sikerű — törekvésemre is esni fog — ösztönözve s bátorítva érzem magamat az elnöki tiszt elvállalására, és azért csekély tehetségemet a tisztelt egyletnek készséggel felajánlom. Egyletünk első és fő feltételéül tekintem annak physicai életét; e czélból első rendben az egylet anyagi existentiája tekintetébeni helyes oeconomiára, és értékének pontos és takarékos kezelésére van szükségünk. Ezen érték egy része a segélyezés, a humanitás oltárára van téve, s minden fillére lelkiismeretes gondviselést s gyarapítást igényel. Úgy az anyagi existentia, mint a segélyezhetés tekintetéből buzgólkodnunk kell mindnyájunknak az egylet tagjai számának szaporításán, s azzal az egylet úgy anyagi, mint szellemi erejének gyarapításán. Egyletünk fő feladata a szellemi haladás lévén, az erők egy irányban tartására van szükségünk. A jobbra s helyesebbre törekvés a külön nézeteket, az eltérő véleményeket szükségli, legyünk ezek irányában türelmesek, legyünk valódi szabadelvűek , de a pártoskodás és megszakadás, az abból keletkező tusák, versengések s keserűségek a szívekre kerget, az értelem elébe fátyolt, felhőt vonnak, és azt eszközük, hogy a jobb nem győzhet, az igazság diadalra nem juthat. Azért távolítsuk egyletünktől a pártviszályt. Óhajtom és reményem, hogy az egylet körében minden tagban különbség nélkül kiki csak tagtársat ismerend ; túlsúlyra csak az ész, a megfontolás szavai, a helyes nézetek, a bölcs tanács, az igazság elvei emelkedendnek. Ne feledjük, hogy az idő előhaladt, s egyletünk későn ébredt életre, azért gyors és kettőztetett munkásságra van szükség. Én, látva a jóakaratot, látva a tehetségeket, melyek egyletünk keblében sorakoztak, azt hiszem, teljes reménynyel indíthatjuk egyletünket pályájára. Ezek azok, melyeket elvállalt tisztem első perczeiben irányom s nézeteim tekintetében röviden kifejezni kívántam: szélnek, s nem csak a kételyek vannak eloszlatva, hanem meggyökeredzett a hit az egylet jövője iránt, minek bizonyságát egyrészről az egyleti tagoknak naponkinti szaporodása, másrészről azon kedvező körülmény képezi, hogy az egyleti tagok névsorában az ügyvédi testület érdemes veteránjai mellett, a legjobb s legbuzgóbb fiatal erők nem csak egyesülten, hanem egyetértve is foglalnak helyet. Igen érdekesen fejtegette végül az alelnök az egylet jövőjének garantiáit; s ha — úgymond — az egyletnek csak azok s csak olyanok lesznek tagjai, kik az alapszabályok feltételei szerint hivatva vannak ; de ellenben minden hivatottak tagjaivá válandnak az egyletnek , úgy nem messze van az idő, melyben az egylet sociális, erkölcsi és szellemi czéljait megközelítendi, s hazai törvénykezésünk reform-kérdéseiben hasznos szolgálatokat tehet a kormánynak és a törvényhozásnak is. Az általános tetszéssel fogadott beszédek után a tanácskozási, segélyezési és házi rend iránt szerkesztett szabályok, s a szakosztályok megalakítása és ügyrendje vitattatott és állapíttatott meg. A közgyűlés folyamában az elnökség részéről előterjesztett azon bizalmas közlés, hogy az ügyvédi testület előtt köztiszteletben és szeretetben álló Horvát Boldizsár igazságügyminiszer úr ő nagyméltósága az egylet alapitó tagja óhajt lenni, mélyenekben kitörő köztetszéssel fogadtatott. Valódi hazafiui örömmel szemléljük a megválasztott tisztikar és választmányi tagokban ez egyletnek egészséges szervezetét; oly nevek azok, melyekhez a siker biztos reménye csatlakozhatik. Úgy értesülünk, hogy az igazgató választmány már a legközelebbi napokban elkezdi az alapszabályok értelmébeni igazolási eljárást, s azután a rendes havi ülések a szakosztályok megalakításával kezdik meg működésüket. Az egylet tagjai napról napra szaporodnak; eddig mintegy 40 alapító és 300 évdíjas tag van, s ezek között jelesebb jogtudósok a birói testületek köréből is. 2318 Utána az alelnök, Sárkány József tartotta rövid, velős és az ügyszeretet valódi melegétől áthatott székfoglaló beszédét. Az utóbbi igen alkalomszerűleg hangsúlyozta azon körülményt, hogy még a múlt évben itt ott kétségek merültek fel s arra nézve, váljon szükséges, hasznos és lehetsé- l ges e Buda-Pesten egy ügyvédi egyletnek alakí- tása ? S ma már — úgymond — eredmények be BÉCSI TUDÓSÍTÁS. BIRODALMI TANÁCS. Urakháza november 5-dikén. Feltűnést okozott Rauscher bibornok távolléte. A concordatum fenntartása mellett érkezett 7 kérvény, egy pedig (Leibnitz városától) ellene. Erre a ház napirendre térvén, melynek tárgya volt a házassági törvény első olvasása, elnök indítványa folytán 15 tagú bizottmány elé utasíttatik a házassági és iskolai törvény, s a bizottmányt azonnal meg is választják. (A választás eredményét táviratilag már közöltük.) A bizottság megválasztásának eszközlése után a napirend következő tárgyára, a birodalmi Ítélőszékről szóló alaptörvény vitatására tértek át. Kraus báró tesz a bizottmány nevében jelentést s ajánlja az alsóház által átküldött törvényjavaslat elfogadását, azon változtatás mellett, hogy a felsőház a birodalmi ítélőszék tagjainak ne egyharmadát, hanem felét válassza meg, póttagul pedig ne hármat, hanem négyet. Csekély vita után a ház elfogadta a bizottság javaslatát. A legközelebbi ülést másnapra határozták. Urakháza november 6 dikán. Rauscher bibornok most sem volt jelen, de annál többen megjelentek az államhivatalnokok közül. Elnök jelenti, hogy a tegnap választott bizottság a házassági s iskolai törvények feletti előtanácskozások megtételére már megalakult s elnökké Schmerling lovagot, alelnökké báró Lichtenfelst választá. Napirenden volt a büntetőtörvényi bizottság megválasztása. Elnök ajánlatára kilencz tagból álló bizottság választatik. Második tárgya volt a napirendnek a bírói hatalomról szóló államalaptörvény. Az általános vitában senki sem szólalván fel, áttérnek a részletes vitára. A harmadik fejezetet a bizottság ekkér módosító : „a katonai törvényszékek hatáskörét külön törvények fogják szabályozni.“ Schmerling lovag felolvassa azon motívumokat, melyek a bizottságot ezen változtatásra bírták. John hadügyminiszer