Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)
1867-11-08 / 199. szám
HELYHATÓSÁGOK. Pest városa tegnapelőtt (f. hó 6-án) tartott közgyűlésében Szentkirályi főpolgármester jelenti, hogy a napirendre kitűzött tárgyak előtt szükség néhány más sürgős tárgyat elintézni, ami végre mindenekelőtt említi, hogy a honvéd alap javára gyűjtendő adakozások végett kiosztott 300 aláírási iv közül m. é. oct. 30-ig az illető bizottmány pénztárnokához csak 64 iv küldetett be a gyűjtött összegekkel ; szükségesnek találja ennélfogva az illető ivtartó urakat sürgetőleg felszólitni, hogy az iveket mielőbb beküldeni sziveskedjenek, s erre nézve f. hó 13-át tűzi ki határnapul. Továbbá jelenti, hogy a szervező bizottmány a törvényszéki hivatalnokok szaporítása ügyében beadta jelentését s egyszersmind az azon hivatalok betöltése végett történendő választáshoz jelölt jegyzéket állított föl, mely a következő : fenyitő törvényszéki főügyészül ajánltatik : Sztrokay Boldizsár, Tutsner Ágoston, Rumbach József; tárgyaló s békebiróul : Reményi Antal, Papp Lajos, Graczer Antal; két fenyitő törv. alányészül: dr. Szarvasi József, Csukászi Károly, Matlekovits Ignácz, Ludvig János, Arady Antal, Breuer György; három törv. aljegyzőül : dr. Szeghy Miklós, dr. Horvát István, Stoff Iván, Kossutányi Géza, dr. Csery Gábor, Balássovits Mór, Ferenczy Ferencz, Suda János, Jókuty Albert. A választás a szombaton d. u. 3 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésben fog végbemenni, mire nézve a jelöltek jegyzéke a gyűlés kezdete előtt az összes képviselők közt ki fog osztatni, megjegyeztetvén, hogy a jegyzékben elsősorban említettek a bizottmány által különösen ajánlottakul tekintendők. Ezután elismertetvén egy állandó fiók kórház szüksége, elhatároztatott, hogy e czélra a kerepes utón lévő Heinrich-féle ház két évre ismét bérbe vétessék. Továbbá elhatároztatott, hogy a kőbányai ut mellett 13 holdnyi térség egy vagyon-gyár-társ illatnak holdanként 800 frtnyi árért átengedtessék , azonban e tér ne az út hosszában, hanem rendes négyszög alakban adassék ki; kiköttetett egyszersmind, hogy az átengedett telkeken semmi más, csak vagyongyár épittessék. Lányi Jakab s társának a soroksári úton kívül egy karton-fonoda állítására kért telek élenkint 8 frtnyi árért átengedtetett. Ezután Haris képviselő interpellálja a városi főügyészt, várjon Thaisz Elek főkapitány ellen megindította e már az elrendelt tiszti keresetet. A főügyész válaszul adja, hogy rajta nem múlt, hogy az még beadva nincs, ámde a tiszti kereset az oct. 7ki közgyűlésben határoztatván el, e határozat fogalmazására is szükséges volt néhány nap; a kereset föltevéséhez kellő csatolványok pedig csak az oct. 15-ei tanácsülésből adathattak ki , és később is, oct. 24-én, de sőt még nov. 3-án is utasíttattak hozzá némely arra vonatkozó tárgyak. Azóta a tiszti kereset fogalmazva van ugyan, de a csatolványok majdnem 50 ívre terjednek , s minthogy a szükséges erő hiányzik, nem hiszi, hogy a kétszeres másolással egyhamar el lehessen készülni; mindenesetre kénytelen néhány napi türelmet kérni. Haris meg van nyugtatva e válasz által, de ismétli azon általánosan pártolt óhajtást, hogy ez ügy mielőbb rendes folyamatba jöjjön. Polgár helyettes főkapitány jelentést tesz a főváros közbiztonsági állapotáról, mely a tél közeledtével, de különösen a drágaság emelkedése folytán kettőztetett vigyázatot tesz szükségessé, azért figyelmeztetvén a közgyűlést a 33 biztos s 276 poroszlóból álló városi közbiztonsági őrszemélyzet csekély voltára, — indítványt tesz, kerestessék meg a honvédelmi ministérium, hogy a városi őrszemélyzet mellett az itteni helyőrségből rendes őrjáratok kirendelését kieszközölni méltóztassék. Ezen indítvány elfogadtatott, azon kijelentéssel, hogy a feliratban világosan kitétessék, hogy e katonai őrjáratok a városi őrjáratok szabályai szerint, egy városi biztos vezetése alatt s utasítása szerint tartozzanak eljárni. Azon szerződésnek felmondása, mely a provisorium alatt Pest városa s a pénzügyi hatóságok közt a városi vámjövedékekre nézve fenállt, okot adván a pénzügyministernek átiratára a belügyministerhez,— ez egy rendeletben felhivá a várost, adja elő, hogy miben állnak azon megrövidítések, melyeket Pest városa a fent érintett szerződés folyttán Pest-Buda és Ó-Buda közt fenállt jövedékközösség folytán szenved, s egyszersmind figyelmezteti Pest városát, hogy ama szerződés felbomlásánál mindenesetre tekintettel kell lenni Buda város körülményeire, mely annálfogva könnyen igen érzékenyen jujtathatnék. Ezen rendelet folytán Cserhalmiig főszámvevő előadá egy jelentésben a városnak ama szerződésből háramló kárait, s elhatároztatott, hogy ama jelentés értelmében a belügyminiszer úrhoz felirat intéztessék. Tavaszi képviselő ezzel kapcsolatban indítványozza: utasíttassék a javadalmi bizottmány, hogy az 1848. óta a várostól elvont összes regáléknak kimutatását dolgozza ki, s azt a közgyűlés elé terjeszsze, hogy ez annak alapján az elvont jövedelmek viszszaszolgáltatását sürgethesse. Továbbá elhatároztatott, hogy miután a főreáltanodában eddig tartott tornaiskola a czélnak nem felelt meg, a tornaegylet azon ajánlata, melynélfogva ez évi 300 ftnyi fizetés, s mindenik tanoncz által fizetendő 3 ftnyi díj mellett kész a reáliskola növendékeit saját iskolájába befogadni, elfogadtatott. Végül napirenden állt a gazdasági bizottmány által előterjesztett házbérleti szabályok tervezete , mielőtt azonban ez tüzetes tárgyalás alá vétetett, Sárkány képviselő úr azon tekintetből, minthogy ama tervezetben sokat talál, ami a fennálló törvényekbe ütközik, indítványozza, hogy az előbb a jogügyi bizottmányhoz utasíttassék. Ez indítvány azon hozzáadással fogadtatott el, hogy a jogügyi bizottmány üléseiben a gazdasági bizottmány tagjai is jelen lehessenek s a tanácskozásokba befolyhassanak. S. Sz.-György, oct. 31. A folyó hó 29 re összehívott háromszéki képviselő-bizottmány ülésén a nagy számmal összesereglett képviselők közt megjelenvén gróf-főkirálybiró ő méltósága s a székfoglalás kitörő öröm lelkesültségével üdvözöltetvén, ő méltósága megnyitó beszédében szeretett hazánk s nemzetünk politikailag kedvezőbb helyzetét és a magas felelős ministeriumnak az alkotmányosság megszilárdítására, a közjóllét és boldogság eszközlésére irányzott buzgó törekvését kiemelte, s egyszersmind előterjesztést tett a megyei közigazgatás szempontjából a megye állapotáról, melynek kedvező állása kitűnik abból is, hogy míg a szomszédos Barczaságon és Csikszékben is a keleti marhavész nagy mértékben dühöng, az erélyes gondoskodás folytán székünkben — egy községet kivéve — már megszűnt, s a vész folytán megbetegedett 457 darab marha közül el-s hullott 79. Jelenti továbbá, hogy az eddig elhanyagolt tűzoltási rendszerre nézve a községek tizedekre osztatván, az oltóeszközök oly kárba helyeztettek, hogy máris több heyeken jótékony eredményeket mutattak. A szék szellemi állapotáról, fájdalom, nem nyilatkozhatott ily kedvezően ő méltósága, miután a lábrakapott pártoskodási szenvedély nem egyedül a megye körében, hanem hírlapok útján a közös haza előtt is nyilvánult, és melyet az értekezleteken békítő nyilatko- zataival mindannyiszor csillapítani törekedett, s mely nem egyedül a kedélyekre hat izgatólag — hanem e megye jó hírnevének és a gyűlés tekintélyének egyformán árt; ennek következtében felhívja a gyűlést hazafias higgadt tanácskozásra, hogy még ürügy se szolgáltassék kisebbítő hangon szólhatni a tanácskozásról. Megkezdődvén a tanácskozás, először is olvastatott kir. biztos ő nagyméltóságának leirata, mely szerint tudatja a magas kormány rendeletéből, hogy a múlt bizottmányi gyűlésről vezetett jegyzőkönyvből megelégedéssel szerzett magának tudomást a képviselő bizottmány hazafias, higgadt irányzatáról. Továbbá egy kebli pénztárnok és segédjének megválasztását felsőbb rendelet következtében elrendelvén, erre nézve alkirálybiró és országgyűlési képviselő Thury Gergely igen szépen okadatolt és előadott beszédben indítványozza, hogy, miután a pénztárnok megválasztása a még fenálló adóhivatalokkal szemben szükségfeletti, s e hivatalok nélkül való költséget igénylő, azért egy feliratban keressék meg a főméltóságú királyi ministérium, a már ősi törvényeink és szokásaink értelmében megválasztott két pénztárnoknak törvényszerű hivatalukban való beállításukra, és a szükségfeletti adóhivatalok megszüntetésére. A kész felirat felolvastatván, csekély irálybeli vál toztatásokkal egyhangúlag elfogadtatott, és így a pénztárnoki választás elhalasztatott. Baróth mezővárosnak azon kérelme, mely szerint számára külön vámtarifta készíttessék, alkalmul szolgált a képviselő-bizottmány azon határozatára , hogy a szabad kereskedelem elfogadott elvénél fogva keressék meg a magas kormány nem csak Baróth, de más, e szék területén lévő városoknak is szabadalmaik megvizsgálására, s a visszaéléseknek korlátozására, addig is, míg a törvényhozás intézkednék minden még fennálló ilyszerű előjogoknak eltörlése iránt. Ezután bizottságok neveztettek ki a jövő évre szóló költségvetés megvizsgálására, a cultusminister úrnak a nevelés ügyében tett kibocsátványa felőli véleményadásra, a beérkezett iratok és kérvények átnézésére, úgyszintén a vasúti hálózat tervezetére vonatkozó emlékirat, s más, e tárgyban beadott ügyiratok felől teendő véleményezésre. A sepsi-székben — Székely Gergely ur lemondása következtében üresedésbe jött királybírói hivatalnak választás utjáni betöltésére szintén bizottság neveztetvén ki, s a választás még azon nap délutánján végrehajtatván , Székely Gergely ur újból megválasztatott, — mely választást a másnapi gyűlésen el is fogadott. Ezután a 29-iki gyűlés befejeztetvén, a gróf főkirálybiró ur által adott népes diszebéden a lelkes pohárköszöntések kerültek sorra. Ezeket e méltósága nyitá meg, felköszöntvén a Felséges királyi párt, — mely is lelkesültséggel fogadtatván, sorban következtek a magas ministerium, a királyi biztos ő nagyméltósága, a gróf főkirálybiró úrra és a képviselőkre mondott jókivánatok. October hó 30- án folytattatván a gyűlés, először is a vasúti tervezet felőli vélemények adtak kis vitára okot. Ugyanis a brassói iparkamara által az országgyűléshez készített, s több megyék és székek küldöttjeitől is aláírt feliratnak a képviselő bizottmány részéről is pártolólag leendő ajánlása elfogadtatván, — több tag által is pártolt azon véleménye K.Vásárhely nemes városának , hogy a Brassóból Olábhonba menő pálya, vezettessék az ojtozi szoroson be — s ez iránt kérelmezzen is a képviselő-bizottmány, — nem azon értelemben fogadtatott el, azon okból, mert nem tudhatni még azt, hogy hol akarná a szomszéd fejedelemség kormánya az összeköttetést eszközölni ; — ennélfogva határoztatott, hogy a feliratban kifejeztetvén azon óhajtásunk, mely szerint az építendő vaspályánál székünk érdekeit figyelemre méltatva, — keressék fel a magas kormány, a kolozsvár brassói vonalnak a nagyvárad-kolozsvárival egyszerre leendő építését foganatosítani , mely felirat még a gyűlés folytán elkészíttetvén, el is fogadtatott. A cultusminister úrnak a nevelés ügyében tett kibocsátványára vonatkozólag határoztatott, hogy a képviselő-bizottmány örömmel üdvözli ugyan azon üdvös intézkedést, és azonban a gyakorlati kivihetőségre való tekintettel ezen ügyet még egyelőre nyílt kérdésül óhajtja hagyni, mig az illető vallásfelekezetek elöljáróitól erre nézve teendő vélemények tudomásra jövendnek ; — addig is azonban a tisztség felhivatik a tanköteles gyermekeknek iskolába jártatását szorgalmazni. A költségvetés megvizsgálására kiküldött bizottság véleményezése alkalmával, Vajna Tamás törvényszéki elnök úr indítványa következtében elhatároztatott, hogy, tekintve a keleli törvényszéknek valóban székhelyűleg való összeszorítását, midőn a volt székely huszárezred törzskarának kényelmes épületeibe az itt állomásozó méntelep alig egy pár tisztje és katonája van elhelyezkedve — keressék meg a magas kormány ezen épületek közül még valamelyiknek átengedésére , valamint a börtönökre nézve czélszerűbb intézkedés megtételére, úgyszintén a k.vásárhelyi volt katonai intézet épületének (mi egészben is a székelységé volna) legalább pár szobáját az ottani járásbírói hivatal számára átengedni. Továbbá ugyanez alkalommal még a múlt bizottmányi gyűlés által kért egy ülnök, hullói segédek és orvosok állomásának megadását sürgetni határoztatott. Élénk helyesléssel fogadtatott továbbá a királyi biztos gróf Péchy Manó ő nagyméltóságához küldendő bizalmi fölirat indítványa, a melynek a bizottmány nevébeni eszközlése gróf főkirálybirói méltóságára bízatott.# 2317