Budapesti Közlöny, 1867. december (1. évfolyam, 219-242. szám)
1867-12-01 / 219. szám
1869-re lefizették Káli Nagy Elek (Kolozsvár), Kohárics Ferencz (Szigetvár), a pozsonyi kasinó, az eperjesi társadalmi egylet, Blaskovich Gyula (Félegyháza), Degenfeld Lajos gr. (Szirák), Hoffman Ágost (T. Sz.György), Sziklay Ede (Rozsnyó), a rozsnyói társalgási egylet, Kmety Pál (Debreczen), Wagner Frigyes (Kolozsvár), Stein János (Kolozsvár), Darvas Lajos (Gyöngyös), a sárospataki akad. ifjúság könyvtára, Sulyok Mór (Temesvár), a pesti h. h. főgymnasiumi önképzőegylet.Figyelmeztetés. A mely tisztelt pártolók m. é. nov. 14-dike óta egy vagy több évre szóló évdíjukat beküldötték, s a fentebbi jegyzékben mégsem volnának megnevezve, szíveskedjenek alulírottat az iránt felvilágosítani. Akik netán lakhelyöket változtatták, vagy akiknek lakhelye a jegyzékben hibásan volna kitéve, azokat szintén kérem, tudósítsanak, hogy a nekik járó könyvküldeményeket pontosan lehessen czimezni. Tudósítást kérek azoktól is, kik az eddig megjelent pártolói könyvilletményeket meg nem kapták, vagy a még megjelenendőket meg nem kapnák. Megjelentek pedig az 1864- 66 ik évi folyamban : 1. A mi nótáink. Regény. Irta Abonyi Lajos. Négy kötet. (Pártolói könyvilletmény 1864. évre.) 2. A Luziába, Camoenstől. Fordította Greguss Gyula. Egy nagy kötet két füzetben. (Az első füzet még 1864-re, a második már 1865-re járó pártolói könyvilletmény.) 3. Bethlen Gábor ifjúsága. Tört. regény. Irta P. Szathmáry Károly. Két kötet. (Pártolói könyvilletmény 1865 re.) 4. Anyegin. Verses regény Puskintól. Forditotta Bérczy Károly. Egy jókora kötet. (Pártolói könyvilletmény 1865 dik évre, részben már 1866 ra.) 5. Losárdi Zsuzsánna. Költői elbeszélés hat énekben, a Rákóczi-korból. Egy kötet. 6. Két szinmil (Heródes és a Belencz), Szász Károlytól. Egy kötet. 7. A nyomorék. Rajzok a falusi életből, Tolnay Lajostól. Egy kötet. 8. Phülis unokahugom. Angol beszély. Irta Gaskellné. Forditotta Huszár Imre. Egy kötet. Sajtó alatt vannak, mint 1867-ik évi könyvilletmények, és jövő évi február havában szét fognak küldetni: 1. Pákh Albert szépirodalmi munkái. 2. Szilas története. Regény, Feuillet Oktávtól, fordította Concha Győző. Minthogy a pártolói könyvilletményekben az alapítók is részesülnek, őket is felkérem, hogy amennyiben az illető példányokat meg nem kapták, vagy meg nem kapnák, szíveskedjenek értesíteni, hogy a netáni hiányok fedezéséről gondoskodhassam.*) Ezen reclamaciókat a tisztelt alapítók és pártolók Emich Gusztáv könyvkiadó - hivatalához is intézhetik, mint amely a könyvek szétküldését teljesíti. A reclamatiókat, ha be nem pecsételve adatnak postára, nem kell bérmentesíteni. A levél hátán pedig ki kell írni: reclamatió. *) Megesvén, hogy alapítók és pártolók olyan könyveket is reclamáltak, melyek nem tartoznak a pártolói illetmények közé, szolgáljon felvilágosításul, hogy a Kisfaludy-Társaság azon újabb kiadványai, melyek az alapítóknak és pártolóknak nem járnak, s csupán külön megrendelés útján szerezhetők meg, a következők : 1. Shakespeare minden munkái. Ára kötetenkint tut, s minden kötet külön is kapható. (Eddig összesen kilencz kötet jelent meg, melyben a következő 18 színmű foglaltatik : Othello, Szentivánéji álom, Julius Caesar, Téli rege, Macbeth, Velenczei kalmár, Coriolanus, Titus Andronicus, Lear király, Két veronai ifjú, Antonius és Cleopatra, Szeget szeggel, Makranczos hölgy, Tévedések játéka, Hamlet, Felsült szerelmesek, János király, II. Rikhárd király. Sajtó alatt van két kötet, következő négy művel : Athéni Timon, Windsori vig nők, IV. Henrik király két része.) 2. A balladáról. Irta Greguss Ágost. A Kisfaludy-Társaság által koszoruzott pályamű. (Ára 1 forint.) 3. Tót népdalok. Fordították Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar, Törs Kálmán. A „Hazai népköltészet tárá“-nak első kötete. (Ára 1 ft 20 kr.) BÉCSI TUDÓSÍTÁS. BIRODALMI TANÁCS. Felsőházi ülés november 29-én. Hallgatóság és a ház tagjai szokatlan nagy számmal vannak jelen. A jegyzőkönyv hitelesítése után Schwarzenberg, Rauscher, Wasilko, Jablonowszki, Auersperg, stb. adresseket s petitiókat nyújtanak át, melyek egy része az alsó papságtól jön, kik tiltakoznak az ellen, mintha ők a concordatum eltörlését kívánnák, mások a concordatum fenntartását, mások eltörlését kívánják, mások az iskolai s házassági törvény ellen nyilatkoznak, mások tiltakoznak, hogy az iskola elválasztassék az egyháztól. Napirenden volt azon törvényjavaslat, melylyel a februári alkotmány megváltoztattatik. Gróf Auersperg olvassa a kiküldött bizottság jelentését, melynek végeztével, miután az átalános vitára senki sem íratta fel magát, áttérnek a részletes vitára, melynek megkezdése előtt a jelentéstevő megjegyzi, hogy az 1., 9., 17. és 21. §§. a régi alkotmányból vétetvén, azok felett nem fognak vitázni. A viták folyama alatt Schmerling is a sorompóba lép, hogy a kisebbségi javaslatot (a 11. §-i és k.) védelmezze. E napon a bizottsági javaslat szerint fogadtatott el a törvény eleje. Az e tárgyban folytatott vita élénk volt, s maga az államkorlátnok K. Beust is felszólalt kétszer, első ízben különösen Schmerling érveit cáfolva a tartományi autonómia kérdésében. „Mennyivel inkább kell — mondá beszéde végén — a birodalmi tanácsnak a maga tevékenységét egy határozottan körvonalazott competentiára szorulni —, s én azt hiszem, hogy e határok épen nincsenek szűkre szabva, — annyival jobban fogja feladatát megoldani, annyival tiszteletreméltóbbnak fog feltűnni benn és künn, s hogy ez a legkiterjedettebb értelemben megtörténjék, ez a kormány óhajtása.“ Schmerling ajánlata csakugyan elvettetett. Második beszédében K. Beust Rauscher szavait cáfolta, kinek megnyugtatására kiemelte, hogy az államgépezet álló kisértete (ezélt at a bibornok szavaira) enyhítő árny, mely az adómegtagadás élénk fényképén nyugszik. (Helyeslés.) E pontnál is a bizottsági ajánlat fogadtatott el. Alsóházi ülés nov. 29-én. A jegyzőkönyv hitelesítése után gr. Falkenhayn jelenti, hogy pairré lett kineveztetése következtében leteszi mandátumát. Becke pénzügyminiszer úr egy törvényjavaslatot terjesztett elő, átirat kíséretében, melyben a nyilvános lelenct-intézetek költségeit mint kormány-előterjesztést alkotmányos tárgyalás alá kéri vétetni. Skene indítványozza, hogy e törvényjavaslat egy 9 tagból álló külön bizottmánynak adassék ki tárgyalás végett, mi elfogadtatik. A pénzügyminiszernek egy másik előterjesztése így hangzik: „Mivel lehetetlen az előterjesztendő pénzügyi törvényjavaslatot egész terjedelmében befejezni, mielőtt a Magyarországgal való kiegyezés létre nem jött, azért sürgető szükség, az állam-költségvetésnek egyelőre legalább azon részét, mely a függőben lévő kiegyezési tárgyalások által érintetlen marad, — előleges tanulmányozás végett a ház bizottmányainak rendelkezése alá bocsátani. A pénzügyminiszer ennélfogva az állam költségvetésnek ama részét, mely a fedezetet illeti, ezennel előterjeszti, hogy a bizottmányok ama helyzetbe jussanak, hogy annak vizsgálatába s kijavításába bocsátkozhassanak; s hogy még a teljes pénzügyi törvény előterjesztése előtt, annak javaslata lehetőleg siettessék, s az előtanácskozási KÜLFÖLD. Olasz ügyek. A porosz félhivatalos sajtó magatartása a conferentia kérdésében az első naptól fogva ellenzéki volt. A félhivatalos franczia sajtó közleményei s leleplezései mutatják, hogy a kormány távolról sem foglalt el oly merev álláspontot e kérdésben mint a sajtó. S a „France“ ezt megsokalva, nov. 28-iki számában egy hivatalos forrásból merített közlést hoz : „Nem tudjuk, minő forrásból meríti a „Nordd. A. Ztg." azon értesítéseit, melyekkel a conferentiát illető közléseinket kétségbe vonja. A porosz lapok indicatióit összefoglalja, melyek szerint Olaszország a conferentia elfogadásához számos feltételt kötött volna, s hogy csak Hessen és Spanyolország fogadták volna el fentartás nélkül.“ „Okunk van állítni, hogy a „Nordd. A. Ztg.“ minden pontban csalatkozik. Valamint elő informatióinkat egymásután megerősítették azon lapok, melyek azokat kezdetben tagadták, épen úgy mindaz, mit a különböző hatalmak beleegyezéséről mondottunk, biztos értesítésen alapul s nem fog demontíroztatni. “ Azonban a „Nordd. A. Ztg“ még a következő napon is, nov. 29-én, lényegében megmarad állításai mellett. Jelzi a franczia hadak visszavonulását, s valószínűnek tartja, hogy amint a nyugalom az egyházi államokban helyreáll, elég fog létetni a trónbeszéd azon passusának, mely a franczia hadak kivonulását helyezi kilátásba. Ő megengedi, hogy ez a conferentia összejövetelére kedvezően hat, mindamellett elsietettnek tartja azt hinni,hogy az biztosítva volna azzal. Határozottan állítja, hogy a conferentia helyéről, idejéről, alapjairól mindez ideig nem történtek tanácskozások. Anglia, Orosz- és Poroszország megtartják előbbi álláspontjukat. Azt hiszik ezek, hogy programm nélkül a conferentia nem fog eredményre vezetni, s a porosz lap hajlandó azt hinni, hogy ellenkező hírek csak azért arattak, hogy a kisebb kormányok kedvező elhatározására benyomást gyakoroljanak. Olaszország még nem tette közzé megegyezését; Hollandia nem felelt; Svédország megjelenik, ha a nagyhatalmak is elmennek, s Bajorország, ha a szentszék s Olaszország is beleegyeztek. Sőt úgy látszik, hogy az olasz nemzeti pártnak nincs kedve keresni Rómával a kiegyezést; a conferentiát illetőleg az ellenkezőleg ennek meghiúsításán munkál. Épen ezért tolják előtérbe a római államadósság nem fizetésének kérdését mindaz ideig, míg a francziák Rómában lesznek , sőt eziránt az ellenzéki képviselők a kormányhoz javaslatot is készülnek benyújtani. Czélja ennek kimondatni a kormánynyal, hogy a septemberi conventiót többé nem tartja kötelezőnek. Sőt még a „Patrie“ sem nézi a dolgokat a „France“ rózsaszínes szemüvegén át : „Három feleletet kell még — írja — bevárni. Az átküldésben ezek lesznek az utolsók, de elsők a fontossági rangfokozatot illetőleg.“ „Egy conferentia Porosz, Oroszország és Anglia nélkül nem fogna európai conferentia lenni. Olyan megoldás, mely e három nagy udvar szentesítését nem nyerné meg, csak provisorius jellemmel bírna, mely nehezítne inkább, hogysem javítna a helyzeten.“ „A római kérdés csak incidens a tekintély és forradalom elvei közt folyó viszályban. Francziaország megragadja az alkalmat megerősitni az elsőt, kimutatván az utóbbi gyengeségét.“ * 2577 Felkérem továbbá azon tiszt, pártolókat, kik 1866. évi dijukat, vagy még az 1865-ik évit sem küldötték be, szíveskedjenek e hazafias áldozatkészséggel megajánlott járandóságukat lehető rövid idő alatt akár közvetlenül, akár közvetve (a gyűjtők által) hozzám indítani. Még sürgetőbben kérem erre azokat, kik még első (1863-dik év) folyambeli tartozásukat sem rótták le. Kelt Pesten, 1867. nov. 29. Greguss Ágost, a Kisfaludy-Társaság titkára. (Pest, Al-Dunasor, 22. sz.) munkálatok eme része akkorára teljesen befejeztethessék. Ezzel egyszersmind oly praecedens nyujtatnék a birodalmi képviseletre nézve , mely megállapítaná, hogy az előleges adómegszavazás a pénzügyi törvény megszavazása előtt történjék.“ Breszl azon indítványt teszi, hogy e tárgy oly meghagyással utasíttassék a pénzügyi bizottmányhoz, hogy az a tárgyalási módozatra nézve már a legközelebbi ülésben jelentést tegyen. (Elfogadtatik.) Ezután különböző interpellációk kerültek szőnyegre. Napirenden voltak a petitionális bizottságnak különböző jelentései, különösen az Adam Mártoné, falusi orvosok képzése s a bécsi sebészeké, helyzetük szabályozása végett.