Budapesti Közlöny, 1867. december (1. évfolyam, 219-242. szám)

1867-12-08 / 225. szám

Buda-Pest, 1867. 225. szám. Vasárnap, deczember 8. HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Napontai postai Egész évre . . Félévre .... Negyedévre . . SZÉTKILDÉSSEL : ...............20 frt. ...............10 „ . . . • 5 „ Előfizetési árak Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . . 18 frt — dr. Félévre...................9 „ — Negyedévre .... 4­­­50 Szerkesztőség:Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal : Budavár , Iskola-tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal : Győry Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A sajtótermékek egy-egy példánya az illető kia­dók által az 1848. XVIII. t. sz. alapján felállított esküdtszékek kerületi közvádlóinak is beküldendő lévén , és az ily küldemények hivatalos, vagyis köteles példányokat tekintetvén, a postán díjmen­tesen fognak elszállittatni, úgy azonban, hogy az illető feladó az ily küldemény czimszalagját „kö­teles példány“ megjelöléssel ellátni tartozzék. Pesten, 1867. évi december hó 4 én. A földmiv­és-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. A cs. kir. belügyi ministerium értesítése szerint, a keleti marhavész alsó-austriai stockeraui, ober­­hollabrunni, rötzi és laai járásokban uralt. A vész terjedésének meggátlására és elfojtására a legkiterjedtebb intézkedések létettek. Pesten, 1867. december 4-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Palánka és vidéke honvédei által 90 ft 70 kr, és Darvas Albert által 5 ft, a honvédsegélyző-alap gyarapítására adományozott összegek a „Honvéd“ czimü katonai lap kiadóhivatala utján felterjesz­tetvén, rendeltetésük czéljára való fordíttatásuk eszközöltetik. Kovácsy József által 10 ft, Izsák város által 33 ft 10 kr, és Markgraf Lengyel Vilma által 5 ft, a honvédsegélyző-alap gyarapítására adományozott s a „Magyar Újság“ szerkesztősége által felterjesz­tett összegeknek rendeltetésük czéljára való fordí­tása végett az intézkedés megtétetik. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE DECEMBER 7-DIKKL DÉLELŐTTI 10 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZBAN. Elnök : Szentiványi Károly ; jegyzők : Hor­váth Lajos ; a szólani kívánókat jegyzik: Ra­­dich Ákos és Csengery Imre. A ministerek közül jelen vannak : gr. Andrássy Gyula ministerelnök, Gorove István , Lónyay Menyhért, Horvát Boldizsár, báró Eötvös Jó­zsef és báró Wenkheim Béla miniszerek. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, elnök az irományokat mutatja be ; ezek közt Mol­nár Endre nádudvari képviselő megbízó levelét, mely az állandó igazolási bizottmányhoz utasít­­tatik. Felvétetvén a napirend, felolvastatott a közös­ügyi hányad megállapításáról szóló, általában és részleteiben megvitatott és elfogadott törvényja­vaslat, mely teljes szövegében szavazatra bocsát­tatván, a ház nagy többsége azt végleg is elfo­gadta. Olvastatott a pénzügyminiszernek a pénzügyi tizenötös bizottság megalakításáról szóló indít­ványa. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer úr: T. ház ! Úgy hiszem, ezen általam benyújtott és jelenleg tárgyalás alatt levő indítványnak bővebb indoko­lása fölösleges. Azon meggyőződésben vagyok, hogy minden alkotmányos törvényhozásnak feladata, minden új választás után, midőn megalakul, állandó pénz­ügyi bizottságot választani; annyival inkább, mi­vel igen fontosak azon feladatok, melyeket min­den törvényhozás a pénzügyeket illetőleg gyako­rol, és a nemzet összes kifejlődésére fontosak azon törvények, melyeket az adókra nézve hoz , nem kevésbbé fontos az évi költségvetés megálla­pítása és a bezárt számadások megvizsgálása. Miután az egész adórendszer egymással szoros összefüggésben van, miután az elmúlt év zárszám­adásainak megvizsgálásában rendszeres eljárás csak azáltal eszközölhető czélszerűen, ha azok, kik az államköltségvetés megvizsgálásában részt vet­tek, annak minden tételeit ismerik, mindezeket pe­dig más alkotmányos országok példája és tapaszta­lása szerint sokkal czélszerűbben, következeteseb­ben és lelkiismeretesebben lehet végrehajtani, ha a képviselő-testület által kiküldött állandó pénz­ügyi bizottság létezik, mely mind a két ügygyel foglalkozik és ez tesz aztán mind a budget, mind a számadások iránt jelentést az országgyűlésnek, de a pénzügyek iránt hozandó törvények is szük­ségkép összefüggenek az egész pénzügyi rend­szerrel,­­ tehát e tekintetben is óhajtandó, hogy legyen a háznak egy állandó pénzügyi bizottsága, mely véleményes jelenntést adhasson. Ha szükséges az ily állandó pénzügyi bizottság kiküldése a jövőben, mennyivel inkább szükséges a jelen körülmények közt, midőn feladatunk ha­zánkban az összes adórendszert megállapítani, s eziránt törvényeket hozni; de bekövetkezendik nemsokára azon idő, midőn az első államköltség­vetést a magyar törvényhozás megszavazni fogja, tehát annak részletes elővizsgálatának elrendelése elkerülhetlen. A ministériumnak — ámbár nehéz feladatának teljesítésében a legjobb szándékkal és a legnagyobb buzgalommal kíván eljárni, — a megoldandó nehéz feladatokkal szemben minde­nek felett szüksége van a törvényhozás támogatá­sára, mi azáltal történendik, ha ezen állandó bi­zottmányt kiküldvén, a ministérium azzal közöl­heti az előszámításokat, és minden, a pénzügyi rendszerre vonatkozó előmunkálatokat. Ezen okok­ból bátor vagyok kérni indítványom elfogadását. (Elfogadjuk!) Ezen bizottmány megalakításának czélszerűsé­­ge és szüksége általában elismerve lévén, azt a ház elfogadja, de tagjainak számára nézve eltérők voltak a nézetek. Deák Ferencz a kisebb számot czélravezetőbbnek tartá, azonban pénzügymi­niszter úr megjegyzésére, hogy a tizenötös szám a bizottmányoknál eddig is eredménynyel hasz­náltatott , a ház elfogadta az indítványozott tag­számot is. Kuba János Szakolcza városnak egy kérvényét nyújtja be, mely is a kérvényt bizottmányhoz uta­sítatott. A napirend harmadik pontját az államadóssá­gok egy részének elvállalásáról szóló törvényja­vaslat téve. Először is a törvényjavaslat olvasta­tott fel egész szövegében; ezután Madarász Jó­zsef felszólalására felolvastatott az ő indítványa, mely ezen törvényjavaslatnak ellensúlyát képezi. (Annak idejében közölve volt.) Végül felolvasta­tott a közp. bizottmánynak e törvényjavaslatra vonatkozó jelentése, melyet lapunk múlt heti fo­lyama szintén közölt már. Deák Ferencz felszólalására úgy a törvényja­vaslat, mint a Madarász-féle indítvány, mint alap­tárgyakra nézve azonosak, egyszerre vétetnek tárgyalás alá; s így a másrészről nyilvánult azon vélemény, hogy Madarász indítványának tárgya­lására külön napirend lenne kitűzendő, mellőz­­tetett­ Lónyay Menyhért pénzügyminiszer úr. Méltóz­­tassék a t. ház megengedni, hogy mielőtt az álta­lános tárgyalás megkezdetnék, némelyeket e tör­vényjavaslatra nézve röviden elmondhassak. (Halljuk !) Azon feladatok közül, melyek megol­dását a törvény a ministeriumra bízta, egyik legnehezebb az, mi az 1867. XII. t. sz. 55. és 61-ik §§-aiban van kifejezve. A 61. §. szerint a Magyarország által az államadósságok után elvál­lalandó évi járulék iránt „a két felelős ministérium feladata közös egyetértéssel javaslatot készíteni.“ — Ezen javaslat készítésénél az 55. §§. szerint minő előleges értekezések folytak, méltóztattak az országos küldöttség jelentéséből megérteni, de volt szerencsém az eziránt folytatott osztálytanács­­kozmányok alkalmával részletesen is előadni. Azon törvényjavaslat, melyet e tárgyban a mi­nistérium a ház elé terjesztett, tartalmazza azon második egyezményt, melyet a két ministérium készített, miután tudva voltak előtte azon néze­tek, melyek a két országos küldöttség kebelében és különösen az országos küldöttségek kisebb körű értekezleteiben felmerültek, — az első egyezményt e szerint módosítani czélszerű volt, miután a vég­ezet az, hogy a két országgyűlés egyenlő megál­lapodása eszközöltessék,— az 55. §. elrendeli úgy is, a módozat bővebb megállapítása nélkül, az elő­­leges értekezést, miután a két ministérium ezen második egyezmény alapján egyenlő értelmű tör­vényjavaslatot terjesztett, mindenik a maga tör­vényhozása elé, megkezdő mindenik törvényhozás az előleges tanácskozást a maga módja szerint; az előterjesztett törvényjavaslat nálunk az osztá­lyokban, a másik törvényhozásnál a pénzügyi bi­zottságban tárgyaltatott. A ministériumnak feladata volt az ott felmerült kívonatoknak és nézeteknek eleget tenni; ennek folytán és alapján keletkezett a harmadik egyez­mény , mely megegyezik azon módosításokkal, melyek a központi bizottmány által a t. háznál behozattak; ennélfogva a ministérium mind for­májára mind lényegére nézve egyetért a központi bizottmány javaslati módosításával ; egyedüli lé­nyeges eltérés, mely a 2 ministerium által elfo­gadtatott, a sommában van, mely módosítás a m. ministerium által méltányolt okokból a másik tör­vényhozás bizottmánya által követeltetett, misze­rint az állandó és változás alá nem eső évi járadék 29,105,000 helyett 29,188,000 forintban állapít­­tassék meg. A részletes tárgyalás alkalmával lesz szeren­csém az egyes módosításokat a maga helyén indo­kolni, s a központi előadó úr előterj­eszt­vényében megemlített néhány megjegyzésre nézve a minis­térium nézetét bejelenteni, sőt a végén említett tárgy végett egy előterjesztést tenni. Ezen átalános megjegyzések után szükséges­nek tartom kijelenteni, hogy a ministérium óhajtja ezen a két ministérium közt közös egyetértéssel keletkezett egyezménynek változatlan elfogadá­sát, mert azt mind formájára, mind lényegére néz­ve megegyezőnek tartja azon elvekkel, melyek az országgyűlés ismételt felirataiban és magában a törvényben foglaltatnak ; továbbá mert ezen egyezményt méltányosnak és az ország által elvi­­selhetőnek tartja; mert ezáltal, úgy hiszi a minis­térium, el lesz érve azon c­él, hogy egyértelmű megállapodások fognak mielőbb­i Felsége szen­tesítése alá terjesztetni, mert ezáltal fog hazánk pénzügyi rendszere önállóan kifejlődhetni, és az anyagi kérdések ezen legnehezebbjének végleges kiegyenlítése folytán a birodalom két fele közt minden létező viszály elbáríttatni.

Next