Budapesti Közlöny, 1867. december (1. évfolyam, 219-242. szám)
1867-12-08 / 225. szám
Buda-Pest, 1867. 225. szám. Vasárnap, deczember 8. HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Napontai postai Egész évre . . Félévre .... Negyedévre . . SZÉTKILDÉSSEL : ...............20 frt. ...............10 „ . . . • 5 „ Előfizetési árak Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . . 18 frt — dr. Félévre...................9 „ — Negyedévre .... 450 Szerkesztőség:Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal : Budavár , Iskola-tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal : Győry Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A sajtótermékek egy-egy példánya az illető kiadók által az 1848. XVIII. t. sz. alapján felállított esküdtszékek kerületi közvádlóinak is beküldendő lévén , és az ily küldemények hivatalos, vagyis köteles példányokat tekintetvén, a postán díjmentesen fognak elszállittatni, úgy azonban, hogy az illető feladó az ily küldemény czimszalagját „köteles példány“ megjelöléssel ellátni tartozzék. Pesten, 1867. évi december hó 4 én. A földmivés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. A cs. kir. belügyi ministerium értesítése szerint, a keleti marhavész alsó-austriai stockeraui, oberhollabrunni, rötzi és laai járásokban uralt. A vész terjedésének meggátlására és elfojtására a legkiterjedtebb intézkedések létettek. Pesten, 1867. december 4-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Palánka és vidéke honvédei által 90 ft 70 kr, és Darvas Albert által 5 ft, a honvédsegélyző-alap gyarapítására adományozott összegek a „Honvéd“ czimü katonai lap kiadóhivatala utján felterjesztetvén, rendeltetésük czéljára való fordíttatásuk eszközöltetik. Kovácsy József által 10 ft, Izsák város által 33 ft 10 kr, és Markgraf Lengyel Vilma által 5 ft, a honvédsegélyző-alap gyarapítására adományozott s a „Magyar Újság“ szerkesztősége által felterjesztett összegeknek rendeltetésük czéljára való fordítása végett az intézkedés megtétetik. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE DECEMBER 7-DIKKL DÉLELŐTTI 10 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZBAN. Elnök : Szentiványi Károly ; jegyzők : Horváth Lajos ; a szólani kívánókat jegyzik: Radich Ákos és Csengery Imre. A ministerek közül jelen vannak : gr. Andrássy Gyula ministerelnök, Gorove István , Lónyay Menyhért, Horvát Boldizsár, báró Eötvös József és báró Wenkheim Béla miniszerek. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, elnök az irományokat mutatja be ; ezek közt Molnár Endre nádudvari képviselő megbízó levelét, mely az állandó igazolási bizottmányhoz utasíttatik. Felvétetvén a napirend, felolvastatott a közösügyi hányad megállapításáról szóló, általában és részleteiben megvitatott és elfogadott törvényjavaslat, mely teljes szövegében szavazatra bocsáttatván, a ház nagy többsége azt végleg is elfogadta. Olvastatott a pénzügyminiszernek a pénzügyi tizenötös bizottság megalakításáról szóló indítványa. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer úr: T. ház ! Úgy hiszem, ezen általam benyújtott és jelenleg tárgyalás alatt levő indítványnak bővebb indokolása fölösleges. Azon meggyőződésben vagyok, hogy minden alkotmányos törvényhozásnak feladata, minden új választás után, midőn megalakul, állandó pénzügyi bizottságot választani; annyival inkább, mivel igen fontosak azon feladatok, melyeket minden törvényhozás a pénzügyeket illetőleg gyakorol, és a nemzet összes kifejlődésére fontosak azon törvények, melyeket az adókra nézve hoz , nem kevésbbé fontos az évi költségvetés megállapítása és a bezárt számadások megvizsgálása. Miután az egész adórendszer egymással szoros összefüggésben van, miután az elmúlt év zárszámadásainak megvizsgálásában rendszeres eljárás csak azáltal eszközölhető czélszerűen, ha azok, kik az államköltségvetés megvizsgálásában részt vettek, annak minden tételeit ismerik, mindezeket pedig más alkotmányos országok példája és tapasztalása szerint sokkal czélszerűbben, következetesebben és lelkiismeretesebben lehet végrehajtani, ha a képviselő-testület által kiküldött állandó pénzügyi bizottság létezik, mely mind a két ügygyel foglalkozik és ez tesz aztán mind a budget, mind a számadások iránt jelentést az országgyűlésnek, de a pénzügyek iránt hozandó törvények is szükségkép összefüggenek az egész pénzügyi rendszerrel, tehát e tekintetben is óhajtandó, hogy legyen a háznak egy állandó pénzügyi bizottsága, mely véleményes jelenntést adhasson. Ha szükséges az ily állandó pénzügyi bizottság kiküldése a jövőben, mennyivel inkább szükséges a jelen körülmények közt, midőn feladatunk hazánkban az összes adórendszert megállapítani, s eziránt törvényeket hozni; de bekövetkezendik nemsokára azon idő, midőn az első államköltségvetést a magyar törvényhozás megszavazni fogja, tehát annak részletes elővizsgálatának elrendelése elkerülhetlen. A ministériumnak — ámbár nehéz feladatának teljesítésében a legjobb szándékkal és a legnagyobb buzgalommal kíván eljárni, — a megoldandó nehéz feladatokkal szemben mindenek felett szüksége van a törvényhozás támogatására, mi azáltal történendik, ha ezen állandó bizottmányt kiküldvén, a ministérium azzal közölheti az előszámításokat, és minden, a pénzügyi rendszerre vonatkozó előmunkálatokat. Ezen okokból bátor vagyok kérni indítványom elfogadását. (Elfogadjuk!) Ezen bizottmány megalakításának czélszerűsége és szüksége általában elismerve lévén, azt a ház elfogadja, de tagjainak számára nézve eltérők voltak a nézetek. Deák Ferencz a kisebb számot czélravezetőbbnek tartá, azonban pénzügyminiszter úr megjegyzésére, hogy a tizenötös szám a bizottmányoknál eddig is eredménynyel használtatott , a ház elfogadta az indítványozott tagszámot is. Kuba János Szakolcza városnak egy kérvényét nyújtja be, mely is a kérvényt bizottmányhoz utasítatott. A napirend harmadik pontját az államadósságok egy részének elvállalásáról szóló törvényjavaslat téve. Először is a törvényjavaslat olvastatott fel egész szövegében; ezután Madarász József felszólalására felolvastatott az ő indítványa, mely ezen törvényjavaslatnak ellensúlyát képezi. (Annak idejében közölve volt.) Végül felolvastatott a közp. bizottmánynak e törvényjavaslatra vonatkozó jelentése, melyet lapunk múlt heti folyama szintén közölt már. Deák Ferencz felszólalására úgy a törvényjavaslat, mint a Madarász-féle indítvány, mint alaptárgyakra nézve azonosak, egyszerre vétetnek tárgyalás alá; s így a másrészről nyilvánult azon vélemény, hogy Madarász indítványának tárgyalására külön napirend lenne kitűzendő, mellőztetett Lónyay Menyhért pénzügyminiszer úr. Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy mielőtt az általános tárgyalás megkezdetnék, némelyeket e törvényjavaslatra nézve röviden elmondhassak. (Halljuk !) Azon feladatok közül, melyek megoldását a törvény a ministeriumra bízta, egyik legnehezebb az, mi az 1867. XII. t. sz. 55. és 61-ik §§-aiban van kifejezve. A 61. §. szerint a Magyarország által az államadósságok után elvállalandó évi járulék iránt „a két felelős ministérium feladata közös egyetértéssel javaslatot készíteni.“ — Ezen javaslat készítésénél az 55. §§. szerint minő előleges értekezések folytak, méltóztattak az országos küldöttség jelentéséből megérteni, de volt szerencsém az eziránt folytatott osztálytanácskozmányok alkalmával részletesen is előadni. Azon törvényjavaslat, melyet e tárgyban a ministérium a ház elé terjesztett, tartalmazza azon második egyezményt, melyet a két ministérium készített, miután tudva voltak előtte azon nézetek, melyek a két országos küldöttség kebelében és különösen az országos küldöttségek kisebb körű értekezleteiben felmerültek, — az első egyezményt e szerint módosítani czélszerű volt, miután a végezet az, hogy a két országgyűlés egyenlő megállapodása eszközöltessék,— az 55. §. elrendeli úgy is, a módozat bővebb megállapítása nélkül, az előleges értekezést, miután a két ministérium ezen második egyezmény alapján egyenlő értelmű törvényjavaslatot terjesztett, mindenik a maga törvényhozása elé, megkezdő mindenik törvényhozás az előleges tanácskozást a maga módja szerint; az előterjesztett törvényjavaslat nálunk az osztályokban, a másik törvényhozásnál a pénzügyi bizottságban tárgyaltatott. A ministériumnak feladata volt az ott felmerült kívonatoknak és nézeteknek eleget tenni; ennek folytán és alapján keletkezett a harmadik egyezmény , mely megegyezik azon módosításokkal, melyek a központi bizottmány által a t. háznál behozattak; ennélfogva a ministérium mind formájára mind lényegére nézve egyetért a központi bizottmány javaslati módosításával ; egyedüli lényeges eltérés, mely a 2 ministerium által elfogadtatott, a sommában van, mely módosítás a m. ministerium által méltányolt okokból a másik törvényhozás bizottmánya által követeltetett, miszerint az állandó és változás alá nem eső évi járadék 29,105,000 helyett 29,188,000 forintban állapíttassék meg. A részletes tárgyalás alkalmával lesz szerencsém az egyes módosításokat a maga helyén indokolni, s a központi előadó úr előterjesztvényében megemlített néhány megjegyzésre nézve a ministérium nézetét bejelenteni, sőt a végén említett tárgy végett egy előterjesztést tenni. Ezen átalános megjegyzések után szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a ministérium óhajtja ezen a két ministérium közt közös egyetértéssel keletkezett egyezménynek változatlan elfogadását, mert azt mind formájára, mind lényegére nézve megegyezőnek tartja azon elvekkel, melyek az országgyűlés ismételt felirataiban és magában a törvényben foglaltatnak ; továbbá mert ezen egyezményt méltányosnak és az ország által elviselhetőnek tartja; mert ezáltal, úgy hiszi a ministérium, el lesz érve azon cél, hogy egyértelmű megállapodások fognak mielőbbi Felsége szentesítése alá terjesztetni, mert ezáltal fog hazánk pénzügyi rendszere önállóan kifejlődhetni, és az anyagi kérdések ezen legnehezebbjének végleges kiegyenlítése folytán a birodalom két fele közt minden létező viszály elbáríttatni.