Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1868-01-01 / 1. szám

Buda-Pest, 1808. Szerda, január 1. i szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. hivatalos lap. Hapontai postai szétküldéssel : Égész évre..........................20­ért. félévre....................................10 „ neg­yedévre................................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre . .­­ 18 frt — kr. Félévre ... 9 » — » N.gyadévre ... 4. „ 50 „ Szerkesztőség: Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Győri­ Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza l-ső sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési árak : Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI KÖSZLÖNY“-re, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1868. január-már­usi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak ma­gyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Győry Pán papirkereskedésében, hatvanh­­utcza 1. sz. A „Budap. Köze.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A szegedi m­. kir. pénzügyi felügyelőséghez Ka­­luzsay Károly pénzügyi biztossá neveztetett ki. Az egri m.kir. pénzügyi felügyelőséghez márkus- és batizfalvi Máriássy György és Varga János pénzügyi fogalmazókká neveztettek ki. Hibaigazítás. A „Budapesti Közlöny 240-ik szá­mában, a hivatalos részben, Harkai nemes Schiller Lajos, cs. k. kamarás s nyugalmazott tábornok fo­gadott fiának, Aranyos Lajosnak neve tévedésből Aranyossynak íratott, mi is ezennel kiigazittatik. NEMHIVATALOS RÉSZ. TÖRVÉNYCZI­K az 1868. év első évharmada folytán viselendő közterhekről. 1. §. Addig is, mig az 1867. 12. t. sz. 40. sza­kasza értelmében a közös költségek fedezésére szük­­­séges összegek meghatározása után az államköltség­vetés a jövő évre előterjesztetik, s törvényhozási tár­gyalás folytán megállapíttatik: a magyar korona or­szágaiban jelenleg fennálló összes egyenes és közve­tett adók, úgyszintén az államegyedáruságok a jövő 1868. évi január 1-től kezdve, ugyanazon évi ápril 30-ig, a folyó 1867. évre országos határozat által ideiglenesen elfogadott rendszer szerint érvényben maradnak. 2. §. Ha ez időközben is bármely adónemre nézve törvényhozási intézkedés jö létre, az a törvénynek a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny) történt köz­­­zététele után, a törvényben magában kijelölt napo­n és mód szerint életbe lép. 3. §. Az 1-ső szakaszban megállapított 4 havi időszak alatt a pénzü­gyminiszer a­ beligazgatási költ­ségek fedezésére a jelen év folytán gyakorlatban volt eljárás szerint fogja a szükséges összegeket folyókká tenni. 4. §. Addig is, míg az 1868. évre a közös költsé­gek összege megállapíttatik, és az államadósságok után elvállalandó évi járulék törvényhozási után meghatároztatok: az állam bevételeiből a beligaz­­gatási költségek fedezése után fennmaradó összeg, az utólagos leszámolás fenntartása mellett, a közös pénzügyminiszernek átszolgáltatandó. 6. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminis­­ter bizatik meg. A NÉVSZERINTI SZAVAZÁS TÁRGYÁBAN gr. Apponyi György által és az ahlírtak nevében a főrendiházban benyújtott javaslat. Nagymagű elnök, magos főrendek! Tekintve nagy mennyiségét azon tárgyaknak, melyek alkotmányos életünk új korszakában a magas főrendek tanácsko­zása alá kerülnek, tagadhatlan, hogy a név szerinti szavazás, midőn az rendesen minden egész törvény­­javaslat elfogadására alkalmaztatik, szerfelett sok időt vesz igénybe. Minélfogva az alulírtak indít­ványba hozzák, hogy a fennálló szabályok ilyen sza­vazást rendelő 4-ik szakaszának 37-ik §-a akként változtassák meg, miszerint a névszerinti szavazás­nak csak akkor legyen helye, a­mikor a t. ház elnök­ségének a felállás által történt szavazás után a több­ség iránt kétsége leend; ezenkívül pedig a névsze­rinti szavazás minden előforduló kérdésben csak az esetben alkalmaztassák, ha azt a magas főrendek 10 tagja írásban foglalt indítvány által fogja szorgal­mazni. Kelt Pesten, 1867. évi karácsony hó 28-án. — Sennyey Pál báró, Cziráky János gr., Károlyi György gróf, Pálffy József gróf, Szögyényi László fe­hérmegyei főispán, Bolza István gr., Tomcsányi József békési főispán, Szapáry Géza gróf, Teleki Sándor gróf, Prónay Gábor báró, id. Vay Miklós b., Majthényi László b., Rajner Pál, barsi főispán. AZ ORSZÁGOS MAGYAR STATISTIKAI TANÁCS hosszabb szünetelés után múlt december hó 28-kán tartott ismét rendes ülést az akadémia egyik tere­mében. A hosszabb szünetet a stat. szakosztály, mint az ülés folyamából kitűnt, számos és részben terjedelmes előmunkálatok készítésére használta föl, melyek a tanács elé terjesztetvén, részint végleg tárgyaltattak, részint albizottságoknak adattak ki behatóbb tárgyalás végett. Az ezen ülés folyamára közakarattal elnökké vá­­­lasztott gr. Bethlen Farkas, országos képviselő úr, az ülést megnyitván, legelőbb is Keleti Károly, a statistikai szakosztály vezetője, mint a tanács elő­adója, tesz jelentést a népszámlálás ügyének jelen állapotáról, s az e végre kiküldve volt bizottság mikénti működéséről. E szerint a bizottsági munká­lat a minister úr ő excra helyeslését megnyerte, csu­­­pán foganatosítására nézve tétettek alapos, de az ügy tudományos oldalát nem érintő változtatások. Miután pedig a népszámlálás eszközlése a szükséges költségek megszavazásától függ, mig az országgyű­­­lés az 1868-ai budgetet nem tárgyalja s meg nem szavazza, a népszámlálás ügye is függőben marad ; s ha ez idő alatt oly törvények találnának hozatni, melyek, mint például a honosítási törvény a lakos­ság illetékességére nézve,­­az ügyre befolyással me­­hetnek, az egész munkálat végleges megállapodás végett újra a stat. tanács elé lesz terjesztve. Magyarország külforgalmának a nagyobb közle­kedési vállalatok szállítási kimutatásaiból való ösz­­szeállítására nézve szintén külön albizottság mon­dott véleményt, illetőleg tárgyalta és helyeselte a stat. szakosztály ebbeli javaslatát. A munkálat a miniszer úr helybenhagyását is kinyervén, és ezen értelemben foly jelenleg egy kísérlet, melynek ered­ménye mintegy útmutatásul fog szolgálni későbbi hasonló lépéseknek, a­mennyiben ki fogja deríteni, miben és mennyiben felelhetnek meg a nagyobb közlekedési vállalatok a forgalmunk tekintetében hozzájuk kötött igényeknek. Előadó bemutatja továbbá a statistikai szakosz­tály által készített indokolt javaslatot hazánk ipar­­statistikájának elkészítésére. Bemutatja az előmun­kálatokat, melyek e czélra fölhasználtattak: az elve­ket, melyekből alosztály kiindult, és a mintákat, me­lyek betöltése által a különféle iparágak csoportoza­­tok és osztályok szerint lesznek számba veendők és ki fogják tüntetni az ország teljes ipar­statistikai képét. A tanács örömmel fogadja e munkálatot és fontosságát teljesen méltányolván, egyúttal terjedel­mesebbnek találja , semhogy iránta a teljes tanács­ülésben rögtön határozni lehessen,­­ minélfogva az ügyet külön bizottsághoz utasítja, melynek tagjaiul dr. Konek Sándor egyetemi tanár, Hunfalvy János osztály­tag, valamint dr. Krenner Sándor, mint technológiai tanár választottak, szabadságára ha­gyatván a bizottságnak, hogy tanácskozásaihoz a mi­­nistérium ipar­szakosztályának vezetőjét, továbbá az országos magyar iparegyesület és az ipar- és keres­kedelmi kamra néhány tagját is fölkérje. A statistikai szakosztály másik előmunkálatául bemutat előadó Magyarország bűnügyi, fegyintézeti és börtönügyi statiszikájára vonatkozó egy előter­jesztést, melyben az ügy fontossága kiemeltetvén, szükségessége is kimutattatik annak, hogy a most már saját törvényei szerint kormányzott Magyaror­szágnak önálló, mindamellett más országokéval is összehasonlítható bűnügyi statistikája legyen. A ta­nácsban fölmerült azon vélemény, hogy a jelen át­meneti korszakban, midőn a codificatio küszöbén ál­lunk, talán el kellene ez ügyet ejteni addig is, míg megállapított törvények állandó minták használatát lehetségessé teszik,­­ nem talált pártolásra. Sőt ha­tározottan kiemeltetett más oldalról, hogy az átme­neti korszakra is, habár tekintettel a codificationális munkálatokra, kell a bűnügyi adatok pontos gyűj­téséről és helyes feldolgozásáról gondoskodni, mi­után épen fontos statistikai adatok képezik a codi­­ficatiónak és új törvények hozásának megbecsülhe­tetlen, mellőzhetetlen alapját. E szempontból indul­va ki, utasította a tanács ezen tárgyat is külön bizott­sághoz, melynek tagjai lesznek : Ocsvay Ferencz igazságügyminiszeri osztálytanácsos és dr. Konek Sándor; a szintén megválasztott dr. Kautz Gyula pedig maga helyett az ország e tekintetben egyik legelső tekintélyét dr. Fauler Tivadart véli fölké­­rendőnek; mi el is fogadtatván, még a királyi tábla és az ügyvédi kar is fel fog kéretni, hogy e tanács­­kozmányokba néhány tagot küldjön ki.

Next