Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1868-01-01 / 1. szám
Még egy nagyfontosságú tárgy terjesztetett a szat. szakosztály által a tanács elé, t. i. az egyleti kataszter, s az összes egyleti és társulati élet és működés statistikai kimutatására célzó javaslat. Az előterjesztés mellett bemutatott számos, a különféle létező egyletek külön viszonyaihoz alkalmazott minták tüzetes megvizsgálására külön bizottságot választott a tanács; tagjai: Ribáry József belügyminiszeri osztálytanácsos, Frank Antal hitelintézeti igazgató , Horváth Zsigmond tanár , Szénássy Károly kereskedelmi kamrai titkár és Hajduska József biztosítási intézeti hivatalnok. A tanács megvitatása alá bocsátott azon kérdés: mikép volna Magyarországon a statistikai adatok gyűjtése és beszolgáltatása a czélnak leginkább megfelelőleg szervezendő, rövid, de beható vitát idézett elő, melyből kitűnt, hogy egyes adatokat szolgáltathatnak ugyan magánosok és testületek vagy társulatok, de hivatalos adatok gyűjtésére csakis a hatóságok alkalmasak és kötelezhetők. Ennélfogva a helyhatóságok végleges szervezéséig nagyobb hivatalos gyűjtések nem is volnának elrendelendők, mert az eredmény bizonytalan; a jövő biztosítása végett azonban felkérendő a m. kir. belügyministérium, hogy a megyék rendezésére vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásánál legyen tekintettel a helyhatóságok statistikai munkálkodására s azt törvényes kötelességekké tegye. Dr. Konek Sándor a jelenleg is begyűlhető anyag feldolgozását mindamellett szükségesnek tartván, nevezetesen a népesedési mozgalom adatait szeretné az illető lelkészektől 1866-ra és 1867-re is bekivántatni, mi általában elfogadtatván, erre nézve a ministerium a tanács által sürgősen felkéretni határoztatott. Dr. Kautz Gyula felvilágosítást kér a stat. szakosztály vezetőjétől, várjon létezik-e már valami megállapodás arra nézve, hogy a stat. szakosztály közleményekkel lépjen és minő alakban a világ elé ? mire a szakosztály vezetője azon felvilágosítással szolgál, hogy rendszeres statistikai évkönyv megindítása eddig még lehetetlen ugyan, mindamellett már sajtó alá készül egy része oly munkálatoknak, melyek talán „Hivatalos statistikai közlemények“ czim alatt, időhöz nem kötött, de 1868. folyamában több ízben megjelenendő füzetekben lesznek közrebocsáthatók. Ez alkalommal kérdi előadó, miután a stat. tanács fenn kívánja magának tartani, hogy ami a statistikai hivatal által közrebocsáttatik, arról előbb a tanács mint némileg erkölcsi felelősséget vállalt testület szerezzen tudomást: miként kívánja ezen jogot gyakorolni ? mire határozattá lett, hogy a sajtó alá készített munkálatok áttekintés végett adassanak ki egy háromtagú bizottságnak, melynek tagjaiul dr. Kautz Gyula, dr. Konek Sándor és Korizmics László urak választattak meg.ros hatóságától függ, javaslatba hozza, hogy ez utóbbi a kormányhoz intézendő fölterjesztés által azt az iparbanknak kieszközölje. A gazdasági bizottmány elfogadván az albizottmány javaslatait, ez értelemben fog a tanácsnak jelentést tenni. A részvényekre alapítandó szálloda állítására gr. Széchenyi Ödön, Fischl Gusztáv, Malvieux és Perlmutter urakból alakult társulatnak kérvényére nézve, melyben az e czélja a felső-dunaparti 4. és 5. sz. (redout melletti) házhelyeknek, vagy esetleg a leégett német színháznak megvétele iránt tett ajánlatot, az annak idején kiküldött albizottmány beadó jelentését, melyben azon nézetét fejezi ki, hogy miután az elől említett két házhely egy törvényczikk értelmében a nemzeti színház számára van fentartva, s erre nézve annak folytán csak a törvényhozó testület intézkedhetik, miután továbbá a leégett városi színházra nézve a városi közgyűlés már korábban egy ajánlatot visszautasított, s ezen háztelket elidegeníthetlen birtoknak jelölé, ennélfogva a most jelentkezett társulatnak kérvénye sem az egyik, sem a másik házhelyre nézve tekintetbe nem vétethetik. A gazdasági bizottmány magáévá tevén ezen nézetet, ezen értelemben fog a tanácsnak jelentést tenni. Végre tárgyaltatott a belügyminiszernek egy rendelete a fapiaczok iránt. A volt helytartótanács egy kibocsátványánál fogva t. i. meg van a városon belül a faeladóhelyeknek létezése tiltva, s azok a városon kívül vannak utasítva. A ministérium immár kérdést tesz, vájjon nem állna-e a közönség érdekében, kivételesen a városon belül is néhány tüzifaeladóhelyet megengedni. A gazdasági bizottmány ez ügyet egyelőre egy albizottmányhoz utasította. HELYHATÓSÁGOK: Pest városa gazdasági bizottmányának dec. hó 30-án tartott gyűlésében mindenekelőtt az első magyar szeszfinomító társulatnak egy az újpesti út melletti, 1434 négyszögölnyi teleknek átengedése iránti kérvénye tárgyaltatván, annak élenként 3 ftnyi ár melletti átengedése javaslatba hozatai határoztatott. A pesti iparbanknak az alsó-dunaparti i. sz. 462 szölnyi házhelynek megvétele iránti ajánlatára vonatkozólag elhatározó a bizottmány, ezen házhelynek, melynek négyszögöle 240 ftra becsültetett, 220 ftnyi áron leendő átengedését javasolni. Az e házhelyen építendő házba az alsó rakpartról vezetni szándékolt alagúttól a városnak fizetni köteles bérösszegre nézve javasolja egy albizottmány, hogy az iparbank az első 20 év alatt a városnak évenként csak egy aranyat, de ezen határidő lejárta után évenként 300 ftot tartozzék fizetni. Az iparbank végre még azt is kéri, hogy az általa építendő ház után járó húszévi adómentesség ne 1869. végétől, hanem 1871. végétől számíttassák; erre nézve az albizottmány, minthogy ezen kívánat teljesítése nem a vá d A ZÁGRÁBI MEGYEI VÁLASZTÁSOKKAL a horvát- és tótországi követválasztások bevégződtek. A választások eredménye az unió részére ütött ki, 66 képviselő közül 48 a Magyarországgali unió mellett van, míg az úgynevezett ,nemzeti szabadelvű“ pártból csupán 18 jutott képviselői állásra. Zágráb megyében, hol 12 követ választatott, daczára a nemzeti szabadelvű párt tevékenységének, nem birt többet egy jelöltjénél megválasztatni. Varasd (főispáni helytartó Bedekovics) és Pozsega megye (főispán Kraljevics) valamennyi választókerületében unionisták választottak; Verőcze megyében (főispán gr.Pejacsevich) hét képviselő közül 5 unio-párti; Kőrösmegyében (főispán Kukuljevics) és Szerém megyében (főispán Kussevics) a megválasztott képviselők fele unio-párti, fele nemzeti szabadelvű. Továbbá a szabad királyi városokban: Zágráb, Fiume, Eszék, Pozsega és Buccariban mindenütt unionisták választottak. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Az ALSÓ-SZABOLCSI TISZASZABALYOZÓ-TÁRSULAT-nak Lévay Sándor püspök úr elnöklete alatt nov. 21- és 22-kén Debreczenben tartott közgyűlésén előfordult érdekes tárgyak. Elnök úr üdvözlé a tekintélyes számmal egybegyűlt birtokosokat és községi képviselőket, s figyelmüket a szőnyegen forgó nagyérdekű tárgyra irányozván, mindenekelőtt olvastatók a társulati igazgató választmány nov. 21-én tartott ülése jegyzőkönyvének következő i-ső szakasza: Tárgyalás alá vétetvén az utóbbi közgyűlés által az igazgató választmányhoz utasított ügyek, — jelesül ezek egyik legfontosabbika, az 1868-dik évre szerkesztett költségvetés megállapítása, — az rovatonkint felolvasva s megbírálva, következő egyes tételekben állapittaték meg: — ugyanis: 1 igazgató fizetése . . . . 1050 ft — kr. 1 pénztárnok fizetése .... 800 „ — „ 1 segédmérnök fizetése . . . 720 „ — „ 4 gázfelügyelő fizetése 500 ttjával 2000 „ — „ 33 gátőr fizetése 126 forintjával 4158 „ — „ összesen a személyzetre . 8728 ft — kr. 33 őrház biztosítása és fenntartása ............................................... 297 ft — kr. Földmunkálatra kiszámítás szerint 2261 „ 43 „ Fűz-ültetésre . . . .. . 809 „ 94 „ A Takta-zsilipre az utóbbi közgyűlés engedélye folytán, javításra . ... . 291 ft — kr és intartásra . . 3 ft 21 kr 294 „ 21 „ Védnnkálatokra........................... 1690 „ 22 kr, Bég — az elrendelt gátjavitási föld munkálatnál, szerszámjavítás és szállításra..................... 323 . 87 _ Vegyes kiadásokra, irodai szerekre, nyomtatványokra stb. . . 457 r 35 Útiköltségekre és napdijakra . 2000 * _ * teszen tehát az összes költség 16,852 ft 32 krt. Ehhez járulna még az 1867-dik évi oct. 5-ki közgyűlés által a műszaki osztály részére az idei árvíz okozta gátsérülések kijavítására, a padkák építésére és korona-emelésre kívánt s engedélyezett 19,289 frt 82 kr, melyből azonban gazdaságos munkáltatás reményében jelentékeny megtakarítás lévén várható, az igazgató választmány e czélra 15,000 frtot elegendőnek vél, s mivel az egész tervezett munkálat végrehajtása a már beállott zord idő miatt ez évben nem remélhető, a jövő 1868-ra csak ezen összeg felét , 7500 frtot kívánván a választni, tehát összesen 24,352 ft 32 krt érdekeltjeinkre kivetni; és pedig akként, hogy a rendes évi fentartási költség 16,852 frt 32 krral az eddigi szokás szerint holdankint 6 krral s a gátjavítási munkálatokra megállapított 7500 főt pedig az 1854-dik évi osztályozási kulcs alapján vettetvén ki, — ezek járulékai a közelebbi év márt. és sept. hónapjaiban, félévi egyenlő részletekben fizettessenek be a társulat pénztárába. Ez alkalommal az igazgató választmány megtekintvén a társulati különféle kivetések és régibb tartozások kimutatását, sajnálattal tapasztalá, hogy mind az 1867-dik évi költségvetés járulékaiból, mind a tartaléktőkéhez a folyó évben befizetendő harmad részletekből rendkívül nagy összegek vannak hátralékban, s hogy a társulatnak egyéb választása alig marad, mint hogy ezen tetemes tartozások beszedése per utján haladéktalanul eszközöltessék. Az igazgató választmány nézete e végett az volna, miszerint a különböző vidékeken ismert, erélyes és ügyes ügyvédek bízassanak meg az egyes kivetések hátralékainak behajtásával; az 1867-dik évi költségvetés tartozásai, valamint a tartaléktőkéhez csatolt pénzek hátralékainakegész összege, oly érdekelteknél már a jövő év elején mélhatlanul beperelhetendők volnának, kik a folyó évre esendő harmadrészt ez év végéig a társulathoz be nem fizetik. Az igazgató választmány által megállapított költségvetést egyes tételeiben, 16,853 frt 32 kr, illetőleg a javítási munkálatokra szükséges 7500 írttal összesen 24,352 frt 32 krral, 1868-dik évre a közgyűlés midőn érvényesíti, s annak kivetését elrendeli, egyszersmind helyeslőleg veszi tudomásul a már nagy összegre emelkedett régibb és újabb tartozások per útján leendő behajtása végett tett intézkedéseket. Olvastatott az igaz. választm. jegyzőkönyvének 2-dik szakasza, mely szerint 6 kérelmező közül Szabó K.,mint aki legtöbb szavazatot nyert, a társulat pénztárnokává megválasztatott, s 800 írttal rendszeresített évi fizetése, a pénztári teendők átvételével részére folyóvá tétetni rendeltetvén, az igazgató gondoskodand, hogy a pénztárnok előírt 4000 frt biztosítékáról a szabályszerű betáblázott kötvény beszereztessék. Az ekkér eszközlött pénztárnok-választás által az eddigi segéd Pechán József hivatala megszűnvén, az igazgató válaszmány tekintetbe véve, hogy ő a múlt év September hónapja óta viszi a pénztári teendőket, némi jutalmul és hivatalának megszűnése által szenvedett vesztesége enyhítéséül, az egész korábbi 1240 frtnyi pénztárnoki évi fizetés utalványozását akként ajánlja, hogy az általa eddig már fizetéskép felvett 500 frt is beszámíttatván, részére még 740 frt volna utalványozandó. — A közgyűlés a megtörtént pénztárnoki választás eredményét tudomásul vévén, készséggel hozzájárul a választmány azon javaslatához, hogy a jelzett tekinteteknél fogva Pechán Józsefnek a folyó évre eső 501 frt fizetése 1240 frtra emeltetvén, — részére még 740 frt dijpótlék fizettessék ki. Az igazgató választmány jegyzőkönyvének 5-ik pontja következő: A 15 évi adómentesség — illetőleg a fentartási költségek utólagos beszámítása — alapján mutatkozó adóbeengedésre nézve jelenti az igazgató, miszerint az adóhivatalokhoz utasítás avégett még nem érkezett,mikép történjék ezen, az inségi kölcsönbe betudatni rendelt adóleszállítás