Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1868-01-15 / 11. szám
Buda-Pest, 1868. 11. szám Szerda, január 15. BUDAPESTI KÖZLÖNY, HIVATALOS LAP. BBM—PBPBH—BCTWiUTTMTf'tlllHf* —— Előfizetési árak : Naponta postai szétküldéssel : Egész évre............................20 frt. Félévre.........................10 , Negyedévre..............................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . 18 írt — kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ Szerkesztések : Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Beitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiók kiadóhivatal : Gyory Páll papirkereskedésében, hatvani, utcza 1-ső sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. MAGÁNHIRDETÉSEK : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. Előfizetés a a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1868. január-martiusi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — ,, Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak magyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Győry Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1. sz. A „Budap. Közl.” kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Az erdélyi királyi pénzügyigazgatóság Barth Gottfried I-s. osztályú adósegédet II-ik osztályú adótisztté ideiglenesen kinevezte, Nagy-Szeben, 1867-ik évi december hó 30-án. Az erdélyi kir. pénzügyigazgatóságtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az 1867-ik évi XII-ik törvényczikk alapján megválasztott delegatiók e folyó év január 19-dik napjára Bécs városába lévén összehíva, a delegatió tagjai hivatalos levelek, a távolabb lakók pedig távírda utján is a megjelenésre fel lettek híva. A képviselőház elnöke: Szentiványi Károly. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT. (Választmányi ülés jan. 9-én). A történelmi társulat ez évi első ülése igen élénken folyt le, örvendetes képet tüntetvén föl az e téren fejlődő, mindig elevenebb mozgékonyságnak, tevékenységnek. A választmányi tagok közül Horváth Mihály elnöklete alatt részt vettek az ülésben: Doboczky Ignácz, Horváth Árpád, ifj. Kubinyi Ferencz, Nagy Iván, K. Nyáry Albert, Pauler Gyula, Pesty Frigyes, Pulszky Ferencz, Rómer Flóris, Szalay Ágoston, Szilágyi Sándor, Thaly Kálmán, Toldy Ferencz ; az alapító és évdíjas tagok közül többek közt ott láttuk Ráth György, dr. Fischer Kálmán, Réső Ensel Sándor, sőt. Piry Czirjék stb. urakat, s azonkívül is szép számú szakkedvelő közönséget, akik mindvégig a legnagyobb érdekeltséggel folytak be, illetőleg élénk figyelemmel kísérték a fennforgó ügyeket és előadásokat. Az ülés főbb tárgyai ezek valának: 1. Horváth Mihály másodelnök üdvözli a választmányt az újév első összejövetelén; visszapillantást vet a társulat múlt évi alakulására és működésére; örömmel constatálja azon meleg és folyvást gyarapodó részvétet, melylyel a hazája történelme iránt érdeklődő közönség társulatunkat felkarolta. A társulat szellemi működésének eredményét legkivált havi közlönyünk, a „Századok“ képezi; ennek egy évi folyama immár a közönség és bírálat előtt áll. Hogy azonban az egyre növekvő részvétet megérdemeljük, hogy aSzázadok tartalmi becsét fokozatosan emelhessük, buzgó közreműködésre, folyóiratunknak a jelen évben is, sőt most még inkább, támogatására , érdekesítésére hívja fel elnök úr a választmány tagjait, kiknek ama részvét egyszersmind munkálkodási kötelességet is róv terhekül. Vázolja továbbá a társulat másnemű működéseit is, melyek hogy mind nagyobb-nagyobb térre terjeszkedhessenek, — az eddig nyilvánult érdekeltséget nemcsak ébren tartani, hanem még emelni, szélesbitni szükség. Ezt tegyük, erre törekedjünk. Ezek voltak főbb vonásai ő maga megnyitó beszédének, melyet a jelenvoltak zajos éljenzése közt rekesztett be. 2. Titkár felolvassa a decemberi ülés jegyzőkönyvét. Hitelesíttetik. 3. Pénztárnok Pesty Frigyes jelenti, hogy a társulat a dec. 5-iki ülés óta ismét nagyszámú uj taggal szaporodott, nevezetesen 3 alapitó és 74 évdijas taggal. Az alapitók: Szaniszló Ferencz nagyváradi, és Fogarassy Mihály erdélyi lat. szerz. püspökök, továbbá Györffy László n.váradi nagy-prépost és czim. püspök, 100—10 írttal. Az évdijasok neveit itt nagy számuk miatt nem közölhetjük, a „Századok” januári füzete közölni fogja. Mindazáltal megemlítjük közülök mint ismert nevüeket: Horváth Boldizsár igazságügyminister, Papp-Szilágyi József nagyváradi gör. szerz, püspök, Lőw Lipót szegedi főrabbi, b. Bánffy Dániel, b. Perényi Zsigmond orsz. képviselő, id. gr. Teleki Sámuel, Ormós Zsigmond temesi alispán, Szilágyi Ferencz m. akad. tag, Rannicher Jakab és Kosztolányi Károly cultusministeri osztálytanácsos, b. Geringer Károly, Nogáll József n.váradi és Ferenczy Imre egri kanonokok, Bartakovics Flóris cs. k. kamarás, Perczel Béla és Várady Gábor orsz. képviselő, Malatinszky Ferencz kir. táblai biró, Piry Czirjék sz. ferencz-rendü áldozár, Hofer Károly budai tanár stb. urakat, különösen pedig dr. Kürthy Jánost, a nagyváradi jogakadémia tanárát, kinek lelkes felszólítására Váradon egyszerre 34 tag írt alá, köztük a két megyés püspök, nagyprépost, mind a két káptalan kanonokjai, a jogakadémia tanárai stb. Eperjesről Szieber Ede igazgató-tanár úr szintén szép számú tagokat gyűjtött, valamint Dunántúl és Pozsonyban Nagy Imre ur, a kőszegi kerületi tábla birája, ki a társulatot eleitől fogva lelkesen támogatja. A választmány örvendve vette tudomásul a jelen szép gyarapodást s az uj tagokat mind megerősité. Ezután előterjesztette Pesty Frigyes ur az 1867- ik évről szóló kimerítő pénztári kimutatását a társulatnak, s kérte, hogy az ezen évi számadások felülvizsgálatára bizottság neveztessék ki. Elnöke czélra Horváth Árpád és Fischer Kálmán urakat szólítja fel. A felülvizsgálat megtörténte után a számadás közzé fog tétetni a „Századokéban. 4. Horváth Mihály és Rómer Flóris urak jelenték, hogy a múlt ülés felhívása folytán való megbízatásaikban eljártak, és pedig az előre remélt fényes eredménynyel. Ugyanis mind herczeg-primás ő főmagassága, mind egri érsek ő excra hazafiui készségggel oda nyilatkozni méltóztattak, hogy a Modenában lévő XII esztergomi és egri codex lemásoltatási költségeihez szívesen hozzájárulandnak; sőt hyprimás ő eminentiája az esztergomiakat, ha történelmi tekintetben különös érdeküeknek ítélendi, saját költségén kiadni is ígérkezett. Az ülés lelkes éljenei hangoztak a hazafias és tudományos áldozatokra mindig kész két egyháznagyra; valamint a másodelnök úr abbeli tudósítását is hálás örömmel vette tudomásul a választmány, hogy báró Eötvös József cultusminister úr ő amaga a legszívesebb készséggel megigérő hivatalos közbenjárását az olasz kormánynál a feniit kodexek másoltatás végett Pestre küldésének kieszközlése tárgyában, — sőt erre nézve ő excja már meg is tette a kellő intézkedéseket. 5. A „Századok” ügye kerülvén tárgyalás alá, a választmány elhatározta, hogy e közlöny évi terjedelmét a társulat növekedő pártoltatása folytán 30 nyomott ívről 40-re emeli, úgy hogy a „Századok” ezentúl is hónaponként — minden füzet különös borítékkal — jelenjék meg, kivévén a két havi nyári szünidőt; Így összesen 10 füzet fog az 1868-ik évre kiadatni, 3, 4, 5 év között váltakozva, a mint a szerkesztési beosztás igényli. Az egész évi folyam ehhez képest 10— 12 ívvel több leend a múlt évinél. S igy a társulat tagjai mennél inkább szaporodnak: e füzetek terjedelme annál inkább bővül. A „Századok” anyagi és szellemi ügyeire nézve Horváth Mihály elnöklete alatt a múlt évben alakított bizottság — Nagy Iván, Pesty Frigyes, Thaly Kálmán és Toldy Ferencz v. tagokból álló— az 1868-ik évre újra meghagyatott, tagjai közé még dr. Rómer Flóris, mint archaeolog kéretvén föl. 6. Titkár jelenti, hogy Milkovich Zsigmond orsz. képviselő, mint alapító tag, a maga alapítványát fiára Milkovich Imrére óhajtja átíratni. A választmány beleegyezik. 7. Dr. Fischer Kálmán társulati ügyész felolvassa ■a még be nem fizetett alapítványi összegekről készített kötelezvény-mintát. Kiadatik Szalay Ágoston és Ráth György urakból álló szakbizottságnak, melynek jelentése alapján a jövő ülés véglegesen intézkedni fog e tárgyban. 8. Titkár bemutatja Véghelyi Dezső váltag küldeményét , egy Árpád- és egy Anjou-kori művészi rajzolatú okmányfej, vagyis a kezdőbetű photographiai másolatát, melyet a szakértő okmánybúvárok, mint ritka szép példányokat érdekkel szemléltek. A társulat ajánlatával támogatja Véghelyinek a pénzügyminiszerhez intézett abbeli kérvényét, hogy a Veszprém vármegye történetét érdeklő okmányok tanulmányozása czéljából nevezett ernyedetlen szorgalmú búvárunk a volt kamarai levéltárba bebocsáttatást nyerhessen. 9. Pulszky Ferencz váltag meghívja a választmány tagjait saját, általános műtörténeti tekintetben — mint tudjuk — igen becses, azonban néhány magyar műtárgygyal is biró régiség-gyűjteménye megtekintésére. Az ülés a szives meghívást köszönettel fogadja; bizonyára több szakkedvelő tag fog élni a t. tulajdonos szives engedélyével. 10. Erre következett Ráth György alapító tag műtörténeti előadása, melylyel a saját gazdag rézmetszettárából kiválogatott, s a hazai történelemre nézve érdekesebb régi műdarabok bemutatását kiséré. Bemutatta pedig, s művészeti, valamint históriai adatokkal világosstá a következő, nagyobbrészben igen ritka, és művészi értékkel is biró rézmetszvényeket, rézkarczolatokat: 1. Buda 1541-iki ostroma. Vico Aeneas ferrarai művésztől 1642-ből. Eddigelé nem ismert becses helyrajz. Budának főként erődítései, a Gellért-hegy előtti, most már eltűnt sziget, s a Margit-sziget akkor még ép góth stylü templomának, zárdájának s más épületeinek rajzai érdemelnek figyelmet. Pest hatvani kapuja e képen is egri kapunak ,porta di Agria* neveztetik, mint átalában a XYII-ik század végéig. 2. Buda kettős látképe, a hegyek és a Duna felől, a XYI-ik század végéről, Ortelius illustratorától, Liebmacher Jánostól. Érdekesek rajta a budavári egyházak és épületek. 3. Győr 1594-iki és 4. Pápa 1697-iki ostroma, szintén Siebmachertől, az