Budapesti Közlöny, 1868. február (2. évfolyam, 26-50. szám)
1868-02-01 / 26. szám
b) Betegápoló-pénztár kötelezvényekben 2235 ft, készpénzben 171 frt 71 kr. c) Dolgoztató-pénztár kötleveleken 2029 forint, készpénzben 162 frt 160 kr. d) Gyógyszerészek alapítványa 74 frt 20 kr. e) Kelemen-alapítvány 300 frt kötlevelen, készpénz 48 frt 12 kr. f) Kisdedóvó-pénztár kötleveleken 5338 frt 60 kr, készpénz 285 frt 59 % kr. g) Kóroda-pénztár kötleveleken 26,070 frt 50 kr, készpénz 1152 frt 80% kr. k) Meszena-alapítvány-tőke 6495 frt, készpénz 252 frt 21 kr. i) Keviczki-alapítvány-tőke 42,130 frt 32 kr, készpénz 2091 frt 82 kr. k) Szegények-pénztára töke 7826 frt, készpénz 135 frt 91 kr. l) Színészi nyugdíj-tőke 510 frt 50 kr, készpénz 26 frt 201/2 kr. m) Színházi pénztár-tőke 13,686 frt 50 kr, készpénz 303 frt 512 kr. n) Tüzi-pénztár-tőke 45,591 frt 10 kr, készpénz 1067 frt 72 kr. Ezen pénztárból az előforduló tüzesetek alkalmával magukat az oltásban kitüntetőknek jutalmul fizettetett 325 frt. o) Világítási pénztár-tőke 11,456 frt 34 kr, készpénz 529 frt 31 kr. Ezen alapítványok összesen tesznek tőkében 297,022 frt 66’, krt, készpénzben 7425 frt 70 krajczárt. p) Az 1861., 62., 63., 64., 65., 66. és 67-diki legelőbér-tartozások tesznek összesen 115,337 frt 88 krt, miből befizettetett 11,300 frt 97% kr, hátrány 104,036 frt 90% kr. 6) A földi pénztárnál, a tanya és kaszálók örökítési árából ügyvédi szorgalmazás után 103, megidézés folytán 10 birtokos összesen fizetett 35,697 frt 96 krt. — per alatt van 22. Hátrány 180,000 frt. A 300,678 frt 44% szinségi állam-kölcsön-tartozásból 1867. júniustól december utolsó napjáig befizettetett és a kir. pénztárnak átadatott 28,570 frt 29 kr. hátrány 235,533 frt 37 kr. 7) Az adópénztárnál, az 1850—1851-dik évtől kezdve az 1866-dik évig fennmaradt adóhátrányokból és az 1867-dik évi adóból a lakosság múlt évi júniustól dec. utolsó napjáig fizetett összesen 86,591 frt 19 krt. 8) Ami a városnak, mint erkölcsi testületnek adója mennyiségét illeti: az e tárgyban foganatba vett computus a város és a kincstári igazgatóság között még befejezve nincsen. 9) A közegészségi állapot kielégítő volt, járvány vagy ragályos betegség csak az év utolsó negyedében látogatta meg városunk lakosait, névszerint a hökhurut és vörheny, de ezek sem voltak nagy veszélylyel egybekötve, minek következése, hogy az ez évi halálozás kevesebb, mint a múlt évi; születtek száma összesen 1536; meghaltaké 1493. A hasznos háziállatok a múlt évben minden járványos betegségtől mentek maradtak. 10) A város közönségének házi kezelés alatt álló majorsági és kaszálóföldjein a múlt évben termett anya- és sarjuszéna tesz összesen 6285 mázsát, értékben becsű szerint 10,316 frt és 50 kft. hatással a helybeli rabbi is, ki eleintén nem szándékozott fellépni, de most a közlelkesültségnek nem firt ellentállani, s ő is megfogadó, hogy mint hazafidván élni és működni. Eszmékben s érzelmekben legdúsabb volt Rosenberg Mór magyar szónoklata, és egy tanuló ifjú magyar költeménye; a közönség mind a kettőt megtapsold. A karének Kölcsey hymnusát mondá el. Az ünnepély adta szellemi élvezetre következett a korona vendéglőben anyagi élvezetet is nyújtó, s toasztokban gazdag estély. 1. 1. LEVELEZÉS. Eperjes, jan. 27. A helybeli izraelita gyülekezet miveltebb s fiatalabb tagjai ,magyar egyletet" alakítva magok közt, czélul tűzték ki, hogy mint magyarhoni egyenjogú polgárok, a magyar hazafiak nevére méltóknak, és sociális téren is a józan reform barátjainak találtassanak. E dicséretes érzületüket fényesen tanulsták már tegnap is, a midőn a magyarországi izraeliták polgári egyenjogúságának emlékére ünnepélyt rendeztek Holländer Hour házánál, mire számos keresztyén polgártársat is meghívtak. Ő Felségeik arczképével, s az 1848-ki és a jelen ministerek képeivel, az ország koronás czimerével, zászlókkal stb. díszített, s fényesen kivilágított teremben legelébb is az egylet elnöke dr. Mank magyar nyelven üdvözlő a gyülekezetét, s előadá az ünnepély czélját, az izraelita honpolgárok hajdani és mostani állapotát, s éltető a „királyt és hazát.“ Utána dr. Holländer, volt honvéd-orvos szólt, noha német nyelven, de magyar ember szivével. Szólt meghatottan és jó Az „Egyenlőség! KÖRT-ben a kereskedelmi- és iparosztály jan. 27-én d. u. 6 órakor Schweiger Márton úr elnöklete alatt folytatta jan. hó 16-n megkezdett ülését. Elnök úr szívélyes szavakkal üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, közli többeknek azon nyilvánított óhaját, miszerint ezen főosztály három osztályra osztaná fel magát, és miután a kereskedelmi- és iparosztály már megalakult, czélszerű volna a harmadikat is „Nemzetgazdászati osztály“ czíme alatt alakítani. Schweiger úrnak ezen indítványa annál is inkább közhelyesléssel fogadtatott, mivel már több tárgy merült fel a kör kebelében, mely természeténél fogva a nemzetgazdászati osztályba tartozott volna; mivel azonban ez még nem volt megalakítva, más osztályban kellett róla tanácskozni. Kozmovszky úr indítványára azonnal az alakításhoz fogott az ülés, s elnöknek Térey Pál, alelnöknek Oppodi Alajos urakat választa meg egyhangúlag. Oppodi felolvasta az általa ezen osztály számára szerkesztett programmot, amely tetszéssel fogadtatván, Térey urnak adatott át beható megvizsgálás és véleményezés végett. A nemzetgazdászati osztályban résztvenni kívánókat Térey úr fel fogja hívni, hogy a kör helyiségeiben e czélra kitett ívre magukat bejegyezni szíveskedjenek. Nasztel M. gyárigazgató és városi képviselő úr felolvassa az életből merített érvekkel támogatott indítványát, miként lehetne a munkásoknak fővárosunkban érezhető hiányán a munkák beálltával segíteni. Helyesléssel fogadott indítványa Térey, Oppodi és Nasztel urakból álló bizottmánynak adatott ki véleményzés végett . Indítványa így hangzik: „T. osztály! A kereskedelmi üzlet, építkezés és iparvállalatok oly nagy kiterjedést vettek városunkban, hogy azok kivitelére — mint a múlt évben is tapasztaltatott — a jelenlegi munkaerő fölötte csekély. E körülmény folytán bátorkodom a tisztelt bizottmány figyelmét oda irányozni, miszerint ezen aránytalanság elhárítására a lehető legczélszerűbb lépéseket méltóztassék tenni, annál is inkább, minthogy köztudomású dolog az, hogy a múlt évben, daczára annak, hogy anyaghiányban szenvedtünk, a munkaerő elégtelenségénél fogva mégsem voltunk képesek a megkezdett munkálatoknak felét is bevégezni. Ebből önként következik, hogy a folyó évben, melyben közel 16 millió forintra rugó vállalatok valósítása van kitűzve, az a munkaerő hiánya miatt ismét hátráltatva lesz. S ha még tekintetbe veszszük azt, hogy Pesten s környékén több mint 50 millió darab tégla fog készíttetni és a kőbányákban háromszor annyi építőanyag állítandó ki, mint a múlt évben, ezeknek feldolgozása és czélszerű értékesítése a munkaerő dolgában annál több aggodalmat kelthet fel. Általános a tapasztalás, hogy ahol nincs elegendő munkaerő, a napi bér túlságosan nagy, mi nemcsak hogy a munkaadóknak méltatlan kárára szolgál, de gyakran rendetlenséget is idéz elő, annál is inkább, minthogy az e téren újabb időben nagyobb lendületet nyert viszonyokhoz alkalmazott munkaszolgálati rendszabályok nem léteznek és e hiány gyakran az önkény fellépésére nyújt alkalmat. Ezeknél fogva alulírt a következőket indítványozom : 1- szer. Hogy a városi hatósághoz kérvényt intézzünk az iránt, miszerint azon vármegyéket, amelyekben tetemes munkaerő áll rendelkezésre, körlevél által keresse meg, hogy a kebelükbeli lakosságot figyelmeztessék, hogy Pesten nagy a munkakeresés. 2- szer. Hogy a tiszt, bizottmány magának feladatul tűzze ki, a munkásokra nézve a mai viszonyokhoz alkalmazott rendszabályokat ajánlani, s illetőleg Pest városa hatóságát ilyenek kidolgozására felkérni. Nasztel Mór: “ Schweiger Márton úr a gabnakereskedésre nyomasztólag ható városi vásári díj czíme alatt néhány év óta beszedetni szokott eladási provisio ellen adott be indítványt, mely így hangzik:Magyarország összes üzleti forgalmának életereje a gabnakereskedés, mely a viszonyok természetes találkozásánál fogva a fővárosban központosul. Fölösleges volna itt elősorolni azon előnyöket, melyek ebből a fővárosra háramlanak. Oly nagy javára válnak ezek Buda-Pestnek, hogy általánosan szembe tűnnek. De ha egyrészről az előnyöket figyelembe veszszük, másrészről pedig azt, hogy mi Pestnek kötelessége a hazai s különösen a gabnakereskedéssel szemközt, bizonyára nem lesz senki, aki tagadhatná, hogy a város a közérdeknek tesz szolgálatot, midőn a gabnakereskedés útjából elmozdít oly akadályokat, melyek arra súlyosodnak, a nélkül, hogy azokat bármily szempontból elfogadhatólag indokolni lehetne. Ily akadályra akarom felkérni önök figyelmét. Köztudomású, hogy a gabonakereskedő örül, ha a rendes időkben mérőn kint néhány krajczárnyi tiszta haszna van, s az üzleti kötéseknél sokszor 1 —2 krajczárnyi különbözés dönt. Vasutaink aránytalan szállítási díjszabályzata valóságos csapásként nehezedik kereskedelmünkre; a város minden ideérkezett szállítmánytól vámot szed s mindehhez még egy újabb teher járul. Körülbelül 8 év előtt az akkori helypénzbérlő kieszközölte a város hatóságánál, hogy minden mázsa termény után, mely a vasútnál vagy hajóknál adatik el, körülbelül 1 kvnyi illetéket, eladási provisio név alatt szedhessen, s ez intézkedés, mely egyaránt jogosulatlan és helytelen, még ma is érvényben van. Mily viszásság az, hogy ha valaki a terményt a raktárba szállítja s ott adja el, akkor nincs kötelezve az illetékre, de ha a vasútnál vagy hajónál, igen. S e viszásságot még érezhetőbbé teszi a beszedési mód. A kereskedőt folytonosan körülállják a bérlő ügynökei, s világos, hogy míg a solid kereskedő, bár kelletlenül, aláveti magát a hatóság intézkedéseinek: a nem-soldnak ilynemű illetéknél nagyon is sok mellékút áll nyitva, s így a terhet egyes-egyedül csakis az előbbi érzi meg. Ezek előrebocsátása után indítványozom, hogy miután e városnak kétségkívül kötelessége az országra és városra nézve oly felette fontos gabnakereskedést lehetőleg előmozdítani, miután az eladási provisio nevű illeték oly teher, mely egyrészről a városnak kevés hasznot hajt, másrészről a gabonakereskedésnek sok alkalmatlanságot okoz s csakis a solid kereskedőre sulyosodhatik, érvényesítené az „Egyenlőségi kör“ befolyását, hogy ez olyannyira viszás, jogtalan és helytelen illeték megszüntettetnék. E befolyás érvényesítésére azt találnám a legczélszerűbbnek, hogy ha a városi közgyűléshez az előadottak értelmében folyamodás terjesztetnék fel. Schmiger Márton Schweiger urnak indítványa nagy sensatiót okozott a tagok közt s mindnyájan osztották véleményét, hogy azon dit, mit a város e réven bevesz, nem éri fel azon kárt, mit ezen nyomasztó s a fogyasztással járó illeték beszedése a városnak okoz. Már is sok kereskedő inkább Kőbányára vagy Váczra viteti áruczikkeit, mintsem ezen városi adónemnek magát kitegye, s ezen filléres gazdálkodás által a város kereskedése csökken. Az indítvány véleményezés végett Tavaszy, Nasztel, Mayer, Bölcskei, Pollák és az indítványozóból álló bizottmánynak adatott ki. Az ülés 8 órakor az elnök úr azon óhajával oszlott szét, vajha a közéletből merített tárgyak körüli eszmecserére minél többen s minél gyakrabban találkoznának. --- A PESTI ORVOSTAN-HALLGATÓK is meg fogják küldöttségileg hívni ő Felségét a vigadó termeiben febr. 6-kán tartandó tánczvigalmukra. A küldöttség Horváth József bálelnök vezetése alatt Székely Lajos, Antal Géza, Verzár Gyula és Reitler Ödön bizottmányi tagokból álland, s vasárnap fog fogadtatni Ő Felsége által. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. 298