Budapesti Közlöny, 1868. február (2. évfolyam, 26-50. szám)
1868-02-09 / 33. szám
még egy színház építtetnék, s a dráma és opera két külön házban működnék, s ha azt akarjuk elérni, hogy egyik a másikat fejlődésében ne akadályozza, és saját körében mind a kettő külön művészi czéljának jobban megfeleljen, s mindkettő azon magas színvonalra emelkedjék, melyet egy födél alatt el nem érhet. Nem azért kívánják ezt a drámai tagok, mintha az opera és dráma jelenleg is, mint hajdan, montecchi- és capuletti-párt volna, mert most már ennek nagyon régen semmi nyoma sincs; nem is a nagyobb kényelem és jobblét reményében, mert a külön drámai színházban csak teendőik szaporodnának, miután hetenként négy nap helyett hetet kellene betölteniük , hanem kívánják a különválást művészetük érdekében, igen fontos okoknál fogva. Nem ismételjük ez okokat, többször elmondattuk már. A közvélemény e részben tisztában van; egy új színház építése most már csupán idő- és pénzkérdés. Azonban míg ez megtörténhetnék, mind a három javaslat azt kívánja, hogy addig is, egy közös igazgató alatt, a dráma és opera művészi és anyagi kezelése, bizonyos föltételek mellett, választassák külön, hogy egyik a másiknak ne legyen terhére, és saját művészi czéljait mindenik saját rovására érje el. Ha pedig ez sem lehetne, s az ügykezelésben a dualizmus be nem hozható, a dráma érdekében mind a három javaslat bizonyos reformokat ajánl, természetesen a különböző viszonyokhoz mérve, többet vagy kevesebbet. Midőn Ő Felsége a nemzeti színház részére a 40,000 ft évi subventiót még nem rendelte meg, Szigligeti nem kívánhatta mindazt, mi most már részint teljesült, részint teljesíthető. 1861-ben, mikor még Nyéky volt az intendáns, kívánta, hogy 1. az opera és ballet ne szerveztessék a dráma rovására és hátrányára; 2. határoztassék meg, hány nap opera; 3. hogy az ének- és balletkarszemélyzet kivétel nélkül vegyen részt a drámában is, részint apróbb szerepekben, részint mint statisták; 4. a dráma épen oly kiállítást nyerjen, mint az opera; 5. a jutalomjátékok és bizonytalan időkben kiadatni szokott szabadságok végkép töröltessenek el; az utóbbiak, a színház évenkint bizonyos időre bezáratván, egyszerre adassanak ki; 6 a dráma és opera jövedelmei és kiadásai folytonosan külön evidentiában tartassanak; 7. mind a dráma, mind az opera személyzete, a fizetések egyharmadának erejéig, játékdíjak mellett szerződtessék; 8. a drámához szereztessenek meg a külföldi szinműtárak, ss egy jó fordítmányokról lehessen gondoskodni; 9. végre a ballettek és operetták ne a dráma napjain adassanak, s ne szorítsák a drámát még szűkebb körre. E pontokból láthatók az akkori hiányok és viszszaélések Azóta a nemzeti színháznál több változás történt. Radnótfáy Sámuel intendánssá neveztetvén ki, miután Ő Felsége a színháznak nagyobb subventiót rendelt adatni, az előbbi kilencz pontból többet már ezelőtt életbe léptetett, vagy lehetőleg megorvosolt, így a jutalom-játékok végkép eltöröltettek ; a szabadság-idők egyszerre adatnak ki; a játékdíjak behozattak; operettek nem is adatnak, sem önálló ballettek; a dráma is jobb kiállításban részesül; a dráma és opera napjai meghatározvák; a drámai személyzet pótoltatott, s külön ruhapénzt kap; a dráma budgetje nincs ugyan elválasztva az operáétól; de művészi ügyvezetése ugyanazon intendáns alatt, egészen el van különítve. Ebből látható, hogy a mostaniak előtt némi reformok már régebben is valósultak. Egy új színház építése, s a dráma és opera anyagi ügykezelésének szétválasztása az intendáns hatalmán és hatáskörén kívül esik; e szerint ő csak a javasolt harmadik alapot foglalhatja el, s csak oly reformokat hozhat be, melyek hatáskörével megegyeznek, s a színház pénzerejét meg nem haladják. Ezen utóbbi reformokat czikkünk elején megemlítettük; jövő czikkünkben bővebben meg fogjuk ismertetni, s horderejüket körvonalazni. Legközelebbi újdonság: Laure Henrik „A bengáli helytartó“ drámája lesz. Ezt követi: „Hamlet“ Arany János fordítása szerint, újonnan betanulva. Potemkin Ödön: _ Turzó János eredeti drámája ki van osztva, s Északi Károly _A cydoni almaeredeti vígjátéka a közelebbi ülésben fog kiosztatni , természetesen a szerző közbejöttével. Ezeket még az előbbi drámabiráló bizottmány fogadta el; az utóbbi a népszínházban is kitűnő sikert aratott. Ezeken kívül el van fogadva: „A társaságból“, Benedixtől, és „Howard Katalin“ Gottschall tragoediája, versekben. „ Az opera „Don Carlos“-hoz készül, hozzá hét új díszítményt festett Lehmann, ki ápril 1-től rendes festőül van szerződve, Horn, a mostani festő is megmaradván ; e szerint a kiállítások a jövő színházi évben még nagyobb mérvben fognak eszközöltetni. A Szerdahelyi Aradon vendégszerepeit, de már megérkezett, és .A bengáli helytartókból a színpadi emlék- és főpróbák az ő rendezése szerint szombaton kezdetnek meg — ERDÉLYI JÁNOS temetése, mint a „M. U.“ utólag értesül — múlt hó 2- án délután volt. A háznál elmondott rövid ima után 100 fáklya lobogása mellett nagyszámú gyászkiséret követte a koporsót, melyet az elhunyt tanártársai és tanítványai vittek ki az örök nyugalom helyére. A jogászok diszöltözetben , kardoson voltak.— A FŐHERCZEG Albrecht-HildegaRDE féle alapítványt kezelő pestvárosi bizottmány tegnapelőtt 2 100 frtot utalványozott kis részletekben kamat nélküli kölcsönül szegényebb iparosoknak. — Egy Algírból Bécsbe érkezett távirat szerint, gr. Hunyady Lajos, gr. Hunyady József fia, agyonlőtte magát. — A nemzeti színház SZEMÉLYZETE febr. hó 25 én a nyugdíjalap javára a polgári lövöldében zártkörű táncrestélyt rendez. --- A PÉCSI PÜSPÖKI NYILVÁNOS JOG-LYCEUMNÁL a magán tanulókra nézve a félévi írásbeli vizsgálatok i. é. február hó 27 én, a szóbeliek pedig február hó 28-án és következő napjain tartatnak meg. --- A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSOROZATA : 10. „Reggeli előtt“, 2-szer, vele: „Az égben.“ 11. „Alvajáró “ 12. „Essex gróf.“ 13. „Afrikai nő.“ 14. „Rang és szerelem.“ 15. „Észak csillaga.“ 16. „Bengáli helytartó“, 1 szer. 17. „Bengáli helytartó“, 2-szor. — Jövő heti előkészületre kijelöltetnek: 18. „Dózsa György“, Saxlehner Emma k. a. föllépteül. 19. „Sheridan.“ 20. „Troubadour.“ 21. „Bengáli helytartó“, 3-szor. 22. „Fekete dominó “ 23. „Farsangi iskola.“ — ÖSSZEKÖTÉSI RAKPARTOT szándékozik a lánczhídtársulat a pesti lánczhíd alatt építeni, miáltal nem csak azon előny lenne, hogy a felső rakpart az alsóval össze lenne kötve, hanem ezáltal a pesti lánczkamara, mely a budainál előbb s igy gyengébben épült, megerősittetnék. A lánczhidtársulat ennélfogva ezen terv létesítése végett magát Pest város hatóságával és a dunagőzhajózási társasággal érintkezésbe fogja tenni. — A LÁNCZHIDTÁRSULAT közelebbi ülésében benyújtott jelentésből kiviláglik, hogy a múlt nyáron a villám a lánczhid budai oldalának oszlopzatába ütött, és a lánczon át a lánczkamrába húzódván, az itt lévő vízben erejét veszté. Ily elemi csapások meggátlására a lánczhid oszlopzatait villámhárítókkal látják el. A Gabelsbergeri magyar gyorsíró társulat ma, febr. 9-én (vasárnap 123 órakor) havi gyűlést tart Gabelsberger születésnapja és gyorsírási rendszerének félszázados emlékére, a pesti nyomdászok önképző egyletének helyiségén (országút, 38. sz.) . A pozsonyi magyar királyi jogakadémián a félévi tantárgyakbeli vizsgák, u. m. : a) a pénzügyi tételes törvényekből, b) a magyar közigazgatási jogból, c) a magyar váltó- és kereskedelmi jogból f. hó Ilkétől 29-kéig, d) az alkotmányi és beligazgatási politikából, e) a magyar állam- és jogtörténelemből folyó hó 19 től 29-éig fognak tartatni. Pozsony, febr. 6. 1868. A m. kir. jogakadémiai igazgatóság. 387 — SÜNNYÖGROL (Beregmegye) Gyalog Péter jegyzőtől a „M. U.“ a következő nagyérdekü sorokat vette: „Múlt hó 30-án egy különös égi tüneménynek voltunk tanúi 7 és 8 óra között estve; délnyugot táján a láthatár felett csekély távolságban két, 6 fontos ágyúgolyó nagysága, roppant fényű égitest tűnt fel , azonban egy pár percz alatt a felső eltűnt, s akkor az alsó még fényesebben tündöklött, amaz ismét előtűnt egynéhány percz múlva ; ekkor az első kezdett homályosodni, s ez így ment felváltva 25 perczig Ezután mind a kettő roppant sebességgel északnak elindult, s oly fényt árasztott, hogy az egész vidéket valóságos napfénynyel árasztotta el, míg végre 1000 fontos ágyú durranásával szétrobbant. Ugyanazon éjjel 5 ujjnyi hó esett. Reggel, midőn a marhát és juhot a falubeliek itatásra hajtották, az egész falu népe bámulatára a marha a falu alatt lévő urasági legelőre rohant szörnyű bőgés között és a havat nagy mohón nyalta. Minden embernek szeme-szája elállott belé, míg végtére valakinek eszébe jutott, hogy meg kellene kóstolni a havat, s ime kitűnt, hogy a hónak igen erős sós ize volt. Ekkor látni kellett a történteket : boldog boldogtalan igyekezett annyi havat összekaparni, amennyit csak bírt, sőt midőn a hir elterjedt, a szomszéd faluk lakosai is összecsődültek, hordókkal, kupákkal és tehenőkkel szedték az áldásteli csodás havat, mely ha lefőzetvén felpárologtatott, minden szere viz után fontnyi tiszta sót adott. Az uraság azonban csakhamar véget vetett az ingyenvásárnak, és betiltotta a hószedést, az egész tért 10 négyszögöles koczkákra osztván fel, és ezt mérsékelt áron a vevőknek elárulta, az egész tehetett 1600 holdat. Most az egész vidék roppant boldog, mert van ember, akinek évekig nem lesz sóra szüksége. Érdekes látni, hogy miként barangolják be a vidéket a sókutatók, de amint látszik, hiába.“ — Boda Imre úr Fehér megyéből 100 forinttal a Kisfaludy társaság alapítói sorába lépett. — A CSÁSZÁRFÜRDŐBEN nagy előkészületek történnek a jövő tavaszi idényre, s a bérlőknek sikerült Fuchs urat, az István fhy szállodának egykori kávéját vendéglősnek megnyerni. — Dushegyi Márton (Reichenberg) hazánkfia, ki több éven át Észak-Amerikában és Angolországban a természettudományok tanulásival foglalkozott, egy igen jeles készítményt talált fel, mely borús időben vagy oly helyeken, hová a napsugár csak gyéren, vagy épen nem hat be, a nappalhoz hasonló világítást képes előidézni. E találmány alkalmaint nagy elterjedésnek fog örvendeni, mert az egészségre nézve nem hátrányos, mint más ilyszerű világító eszközök , mert sokkal olcsóbb, mi kitetszik e rövid számítási viszonyból: egy évi légsz°szláng, mely naponkint hat órán át világít, ezen találmány által tizenöt évre szolgál. A találmány neve „Napfényderitő“, melyre Dushegyi Márton hazátafiának és társának a m. k. földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministeriuma szabadalmat adott. GAZDASÁG, Pest, febr. 8. Buza-üzlet, mint rendesen a hét végével, ma is nevezetes volt. Kukoricza ára eleinte szilárd volt, végül engedett. Uj-Kigyós dohányom községet e század elején boldogult gróf Wenckheim József kamarás, ki Békésmegyében az ékszerübb gazdálkodás első úttörője és előmozdítója volt, alapította. Most gr. Wenckheim Krisztina bírja. Lelkésze Göndöcs Benedek , kinek nevével gyakran találkozunk a jótékonyság oltára körül. Uj-Kigyós községnek majdnem egyedüli jövedelme a dohány, minek okszerű és hasznos termesztése által a község jövedelme igen szaporodhat. E czél elérése buzdította Göndöcs Benedek lelkipásztort, midőn a község kebelében dohánykiállítást rendezett , melyre a dijakat ő áldozá. Ez első kiállítás főczélja volt: oly dohányfajt jutalmazni, mely a legtöbb szivarleveleket adja. Bírálókul fel voltak kérve Mandis János pénzügyi tanácsos és Fennes szakértő, csabai tiszttartó. A kiállításon vagy 89 termesztő igen szép dohánynyal volt képviselve. A kedvezés elkerülése végett lepecsételt levelek takarták a dohánytermesztők neveit. A bírálat d. e. 9-től délután 2 óráig tartott, amidőn barátságos lakoma volt a vendégszerető lelkésznél. A kiállítás megtekintésére igen szép vendégkoszorú gyűlt egybe, köztük: Wenckheim Krisztina