Budapesti Közlöny, 1868. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1868-03-01 / 51. szám

fekteti, miszerint a vámjövedéknek feleslegei­ből — az említett kárpótlások levonása után — a közös kincstár javára 6.482.129 frtnyi összegnek beszolgáltatására lehetne számítani, nem bocsátkozik; c) hogy a közös pénzügyi ministérium figyelmez­tetendő, miután a bevételeknek, úgy a kiadások­nak egyik része ezüstben, a másik része pedig papír­pénzben foly be , hogy szükséges, misze­rint ezen körülmény a közös pénztári kezelés­ és számvitelnél tekintetbe vétessék. 4. Fejezet. Közös pénzügyi ministerium. 1. czím. Központi vezetés. Hogy mindazon körülmények megfontolásával, melyek a személyzeti létszám megállapításánál te­kintetbe veendők, a személyzeti járandóságok (fize­tések, lakbérek, és a miniszer működési pótléka fe­jében) következő módon állapítandók meg: 1 minister....................... . . 16,800írttal (természetbeni lakással) 2 osztályfőnök.................. . . 14,700 rb 2 ministeri tanácsos . . 10,700 rr 5 ministeri titkár . . . . . 11,650 r. 5 ministeri fogalmazó . . . . 7,450 rb 2 igazgató....................... . . 4,430 2 segédhivatali segéd . . . . 2,700 V) 10 irodatiszt....................... . . 10,600 r. 12 szolga........................... . . 6,000 2 ajtónálló....................... . . 1,300 T) (természetbeni lakással) 1 kapus ........................... . . 370 r. összesen . 86,700 írttal. A 6. mellékletben 13—28 sz. a. fölsorolt többi állomásokra nézve, és pedig: a 13—18. tétel­ sz. a.......................... • 3400 frt a 19—25. „ „ „............................ 9000 „ a 26. „ „ „............................ 5000 „ a 27—28. „ „ „........................... 4200 „ engedélyezendő, mihez képest az 1. czimnek ösz­­szes szükséglete 108,300 frtra rúg, és a közös pénz­ügyi minister által kért 129,516 frtnyi összeg elle­nében 21,216 frtnyi levonás mutatkozik. 2. és 3. czim: A monarchia központi pénztára és ennek számosztálya. Hogy, miután ezen közegek hivatalos teendőinek kevesbítésével a személyzeti és fizetési létszám is kisebbedni fog, az illető kiadásoknál 5%-os levonás eszközlendő, mihez képest a 2. czim, központi pénztár . . . 16,720 frtot a 3. czim, annak számosztálya . . 15,580 ‰ tesz, és 1695 frtnyi levonás mutatkozik. 4—8. czim. Költségek a lebegő adósságra. Hogy, miután nyert értesítések szerint, már több mint 118 millió forint állampénzjegyek, melyek 63 millión felül egy- és ötforintos pénzjegyekből álla­nak, tartalékképen nyomattak s igy az e részbeni költségek túlságos mérvben irányoztattak elő: a kö­vetelt 1,103,000 frt helyett, csak 700,000 frtnyi összeg kerek számban engedélyezendő, mihez képest 403,000 frtnyi levonás mutatkozik. 9. czim. Államadóssági pénztár. Hogy 2% közbeeső megtakarítás levonása után 164,670 frtnyi összeg engedélyezendő. 10. czim. Számosztály a hitelügy és államadóssági pénztár számára. Hogy a 2. és 3. czim alatt előrebocsátott okoknál fogva, a követelt 22,886 frtnyi összegből 5%-os le­vonás 1146 frtban eszközlendő s csak 21,740 frt engedélyezendő. 11. czim. Szakszámosztály az államadósság számára. Hogy a 2%-os közbeeső rendes megtakarítás le­vonása után, 127,920 frtnyi összeg engedélyezendő. 12. czim. Államadóssági igazgatóság. Hogy a közös pénzügyi ministerium felszólítandó, „ miszerint az államadósság igazgatóságának felosz­latását feladatául tűzze ki.“ Jelenleg pedig a közös pénzügyi miniszer által követelt 24,332 frtnyi hitelnél 2%-os közbeeső meg­takarítási összeg fejében 482 frtnyi levonás eszköz­­lendő s ennélfogva 23,850 frtnyi összeg engedé­lyezendő. 13—16. czim. Az állósitott adósságbeli értékpapí­rok készítési, — a váltóházak járulékai és bizomá­nyi dijai,­­ iroda, járulékai, sorshúzási hirdetmé­nyi és utazási költségek. Hogy a követelt 557,200 frtnyi összeg engedé­lyezendő. 17. czim. Közös nyugdijak. Hogy a közös pénzügyi ministérium által e rész­ben kért 1,800,000 frtnyi összeg engedélyezendő, és 1. kimondandó, hogy ezen összegnek a közös költ­ségvetésbe történt beállítása által, az eddigelé nyu­galmazott államhivatalnokok nyugdíjköltségeinek viselése iránti kötelezettség törvényszerű szabályo­zása tárgyában a birodalmi tanács és a magyar országgyűlés részéről jövendőre hozandó határoza­tok semmi módon meg ne előztessenek; 2. hogy a közös pénzügyi ministérium felszólí­tandó, miszerint: az ezentúl közösen fizetendő nyug­díjak tárgyában egy pontos felszámítást­­Liquida­tion készíttessen el. 5. Fejezet, 1 -fő czím. Szám-ellenőr­ség. Hogy, a­midőn a bizottság a szám-ellenőrség megvizsgálásába bocsátkozik, a­nélkül, hogy az 1866-ik évi november 21-én kelt császári rendelet által életbe léptetett számrendszer és ennek a közös pénzügyre lehető alkalmazhatósága iránt nyilatkoz­nék, a közös ministérium felszólítandó, miszerint ez­­ irányban, különösen pedig a közös legfőbb számszék alkotmányos állása iránt, és az államadóssági közös járulékok kezelése és hovafordításának ellenőrzése tárgyában, annak útján kellő javaslatokat tegyen. Időközben pedig az 1868-ik évre a legfelsőbb számszék költség-előirányzata következendő össze­gekben állapítandó meg: szetmélyi járandóságok 1 igazgató ........................ 3 udvari tanácsos............... 3 udvari titkár .................. . . 7,040 „ 12 számtanácsos.................. . . . 21,000 „ 24 számító­hivatalnok . . . . . . 15,370 „ 1 segédhivatali segéd . . . . . . 1,550 „ 3 irodatiszt............................ . . . 2,850 „ 1 ajtónálló........................... 6 szolga................................ . . . 2,520 „ összesen . 74,900 írttal. Hivatali és irodai átalány fejében . . 12,000 írttal, Jutalmazások és segélyzések fejében . 2,400 „ Különféle kiadások...................... . 1,400 _ összesen . 90,700 írttal, s igy a közös pénzügyi minister részéről kért 128,798 frtnyi összeg helyett csak 90,700 frtnyi összeg engedélyezendő, mihez képest 38,098 frtnyi levonás mutatkozik. 2-ik czim: Katonai központi számvevőség. Hogy ezen hatóságnál, melynek feloszlatása elha­tároztatott, az 1868-ik évre követelt 895,680 ftnyi összegből 26,870 frtnyi 3%-os levonás eszközlendő és 868,810 frtnyi összeg engedélyezendő. 2-ik czim. Tengerészeti osztály. Hogy, miután a költség-előirányzatban még elő­forduló tengerészeti udvari számvevőség helyébe a tengerészeti hatóságokhoz osztott két számosztály lépett, a számellenőrség előirányzatából az e rész­beni költségek kitörölendők és a közös hadügyi mi­niszer előirányzatába teendők át. 6. Fejezet. Tartalék - hitel esetleges előre nem látható költ­ségekre (külön számadástétel mellett). Hogy az erre igénybe vett összeg kitörlendő. Hogy az átruházási jog (Virement) a közös pénz­ügyi ministériumnak az ugyanazon czim alatti téte­lek iránt, valamint saját költségvetésének 4—8-ik és 13—16-ik czimeire nézve is engedélyezendő. Hogy: a közös pénzügyi ministérium felszólítandó, „ miszerint oda hatni igyekezzék, hogy vonatkozással „az eddigi államadóssághoz járulás iránti kötelezett­­­ségről szóló törvény 8. §-ára, azon összegek fölszá­­­mittassanak, melyek a pénzügyminister által köz­­­lött 1867-ik évi december 31-ei fölszámitási irat „szerint az ugyanazon napon a közös pénzügyi mi­niszer kezelése alá bocsátott állami központi pénz­tárban valának.“ Az elősorolt határozatok szerint a következendő szám­eredmény mutatkozik: 4. Fejezet. Közös pénzügyi ministerium. 1—3. czim. Központi vezetés, központi pénztár és ennek számosztályai . 140,600 ft 4—8. czim. Költségek a lebegő adós­ságra .................................................... 700,000 „. 9—16. czim. Költségek az állósitott adósságra........................................ 894,380 „ 17. czim. Közös nyugdijak .... ?.800,000 „ összesen . 3.535,980 ft.. 5. Fejezet. Szám-ellenőrség. 1. czim. Legfőbb számszék..................... 90,700 ft., 2. czim. Katonai központi számvevőség 868,810 , 3. czim. Tengerészeti számosztályok . — összesen ., 959,510 ft., 6. Fejezet. Tartalék elesik. Kelt Bécsben, 1868. február 22. Gr. Auersperg Antal s. k., elnök. Dr. Tomnán Lovro s. k., tollvivő. Jelen fordítás hiteléül Proszke Frigyes S. k., a közös külügyi ministerium irodatisztje mint fordító. PÓT JELENTÉSE A KÜLÜGYI ALVÁLASZTMÁNYNAK. A külügyi alválasztmány meg lévén bízatva azon különbségek megállapításával, melyek a jelentésé­ben foglalt véleménye­k a birodalmi tanácsban kép­viselt országok bizottságának a magyar bizottság­hoz átküldött határozatai közt, a közös külügyi elő­irányzatra nézve léteznek, összehasonlítván a két okmányt, azt találta, hogy a kétrendbeli határoza­tok a következőkben különböznek. Az I-fő czímre nézve az alválasztmány megje­gyezte ugyan jelentésében, hogy az elnöki osztály­ban jelenleg több hivatal nincs betöltve, s hogy a 4.557 forintban megszavaztatni ajánlott rendkívüli költségnek egy része megtakarítható; továbbá, hogy az egész összegből bizonyos százalék, mint közbeeső megtakarítás levonatható; de a­nélkül, hogy ezen összes megtakarítást számokban fejezte volna ki, azt azon kinevezendő új hivatalnokok fizetésének fede­zéséül jelölte ki, kik a közös ministerium s delegate közt a szóbeli s írásbeli érintkezést eszközlendik. Ellenben a tulnani bizottság a rendkívüli költsé­get 4,557 fttal meg nem szavazta s a megtakarítást számokban fejezte ki, jelesen az elnöki osztályban a fizetések­­s lakbérekből 2% közbeeső megtakarítást töröl le a főösszegből....................... 1,352 fttal, a központi vezetésnél szintén 2%-ot 5,100 a betöltetlen állomások czime alatt , 8,400 ftot, összesen­­ 14,852 ftot. Az épületek fenntartására előirányzott 5,980 fo­rintból, melyet az alválasztmány megszavazandó­­nak vélt, a tulnani bizottság 3000 ftot, az irodai költségekből pedig 870 ftot töröl le. A Il­ik czímre nézve az alválasztmány megsza­­vazandóknak vélte a rendes kiadásokat, 3% inter­calate levonása mellett; a turiani bizottság pedig kitörli az Anhalt-, Schwarzburg- és Reuss-házaknál való képviseletre szánt 1470 ftot, továbbá a római nagykövet képviseleti pótlékának egy részét 17.000 ft erejéig. A rendkívüli kiadásoknál az alválasztmány nem tartotta méltányosnak a nem­ alkalmazottak fizeté­seinél a 10%-os közbeeső megtakarítást, mely a tar­iani bizottság által elhatároztatott, ellenben kitör­lendőnek vélte a 20—23. tételt összesen 10,025 forinttal. A III-dik czímre nézve az alválasztmány s tul­noni bizottság közt nem létez semmi vélemény­kü­lönbség a rendes kiadásokra nézve, a rendkívüliek közt azonban a bizottság a drágasági pótlékot Alexandriában 2000 fttal állapítja meg, azon 2850 helyett, melyet a közös ministerium előirányzott s az alválasztmány megszavaztatni ajánlott. A IV-ik czimre nézve nincs semmi vélemény-kü­lönbség az alválasztmány s tulnoni bizottság közt. 600

Next