Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-08 / 82. szám
Buda-Pest, 1868, 82. szám. Szerda , april 8. BUDAPESTI AKÖZLÖNT. Előfizetem árak iS a rovtai posta szétküldéssiel : Sípfi»évre............................20 írt Filévre..................................10 Negyedévre...................................5 Előfizetés • « M „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-re, a m. k. ministeriura hivatalos lapjára. 1868. april-juniusi negyedévre, Budapesten kázhozhordással 1 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak magyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, iskola tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Gítery Pál, papirkereskedésében, hatvaniutcza 1. sz. A „Bidap.Közi..“ kiadóhivat u.a. HIVATALOS RÉSZ. Gróf Péchy Manó, erdélyi királyi biztos s valóságos belső titkos tanácsosomnak, kitűnő szolgálatai elismeréséül, a vaskorona első osztályú rendjelét díjmentesen adományozom. Kelt Budán, 1868-ik évi ápril hs 1-jén. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. a cs. k. Apostoli Felsége nagy-kállói Kállay Benjámin főconsul- s diplomatiai ügynöknek Belgrádban, cs. k. kamaráéi méltóságot adományozni legkegyelmesebben méltóztatott. A magyar királyi pénzügyminister a pécskai m. kir. államjavak igazgatóságánál titkárrá a pécskai tiszttartósági ellenőrt Kovács Bélát, számtisztté a lugosi m. k. kincstári uradalmi számtartót Mánuszi Pétert és írnokká Molnár Vilmost nevezte ki. Folyó évi mart. hó 14-én 3649. sz. a. kelt itteni intézmény kapcsában értesittetik a közönség, hogy a moldvaországi folticzeni kerület Kosmeslic helységében a keleti marhavész újabban kiütvén, a tölgyesi és csikgyimesi veszteglő-intézeteknél a szarvasmarha, juhok és kecskék behajtása, valamint az azoktól származó nyers termékek behozatala egyelőre ismét megvitatott. Kelt Pesten, 1868-ik évi ápril hs 3-án. A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól Folyó évi mártius hó második felében beérkezett hivatalos jelentések szerint, a keleti marhavész fehérmegyei Moór és pestmegyei Pilis-Szántó községekben megszűnt, ugyan-e megye Sziget-Sz.-Miklós helységében azonban kiütött, de mártius hó 24-től vészbeteg marha abban sem fordulván elő, e szerint ezen helység az óvintézkedések folytonos szigorú fenntartása mellett a 21 napi figyelő idő leteltéig még zár alatt tartatik. Kelt Pesten, 1868-ik évi ápril hó 4-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. nemhivatalos rész. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI-HÁZ LXXXII. ÜLÉSE ápril 7-kén délutáni 2 órakor. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyzők: ifj. b. Majthényi László honti főispán és ifj. gr. Ráday Gedeon. Tárgy:az ő Felsége által időközben szentesített törvények kihirdetése. A miniszerek közül jelen van : b. Wenckheim Béla belügyminiszer. Rudich Ákos, a képviselőház jegyzője az időközben szentesített és a képviselőházban már kihirdetett törvényczikkeket áthozza. Elnök azok kihirdetését elrendeli. Gr. Sztáray Antal olvassa a vasutak és csatornák telekkönyvezéséről szóló szentesített törvényczikket. Ifj. b. Majthényi László honti főispán olvassa a czukor és szesz kiviteléről szóló, már szentesített törvényczikket. Elnök : Az imént felolvasott törvényczikkek illő tisztelettel ki lévén hirdetve, a törvénytárba fognak iktattatni. A legfelsőbb kézjegygyel ellátott példányok pedig gondos őrizet végett a levéltárba tétetnek. Boldog ünnepléseket kívánva, elnök az ünnepek után minél nagyobb számmal leendő megjelenésre szólítja fel a főrendeket. Ülés vége/a 3 óra. A KÉPVISELŐHÁZ GCXIII. ÜLÉS E J PRII. 7-KKAD (■ I 12 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZZAL. Elnök : Szentiványi Károly. Jegyzők : Radich Ákos, Horváth Lajos. Napirenden : a felsőház üzenetének nyilvánítása, a középponti bizottmány előadása, a pénzügyminiszter előterjesztése. A ministerek közül jelen vannak : gr. Andrássy Gyula ministerelnök, Lónyay Menyhért pénzügyminister , Horvát Boldizsár igazságügyminister, b. Wenckheim Béla belügyminister, gr. Festetics György Ő Felsége személye körüli és Gorove Ist- Iván kereskedelmi miniszer urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök : az időközben beérkezett kérvényeket bemutatja : Felső-Fehér megyében lévő belkerületi választókerület részéről képviselőnek megválasztott Domonkos László választásáról szóló jegyzőkönyv. Beregh megye a felelős parlamenti kormány és a köztörvényhatóságok közti viszonyt még ezen ülésszak alatt megoldatni kéri. Ugyanazon megye közönsége a honvédelmi kérdést Pest és Arad városok felterjesztése értelmében elintéztetni kéri. Tolna megye közönsége szintén Pest és Arad városoknak a honvédelmi kérdés elintézése iránti fel- terjesztését pártoltatni kéri. Tolna megye közönsége a nemzetiségi kérdést mielőbb törvényhozásilag elintéztetni kéri. Ugyanazon megye közönsége a budai népszínház évi 18.000 fttal segélyeztetését Buda város felterjesztése alapján kimondatni kéri. Arad szab. kir. város közönsége a kassai magyar szinház állandósítását és évi segélyben részesítését eszközöltetni kéri. Debreczen város közönsége számos képviselőnek az országos ülésekből kimaradását meggátoltatni kéri. — A házszabályok átdolgozására kiküldött bizottmánynak kiadandó. Ugyanazon város közönsége a királyi táblának kerületenkénti beosztása esetére X. Várad helyett Debreczen városát székhelyül kitüzetni kéri. Jeney István kolozsvári lakos, a magyar kormány részére 1848-ban kölcsönzött 1000 frt tőkéjét viszszatérittetni kéri. Lapu Sándor, Szente Dániel, Oláh János, Roskó Sámuel és Kácz Lajos Békésmegyebeli Öcsöd községi szücsmesterek, a tőlük 1852. évben elkobzott 487 db katona-borju-tarisznyák ára fejében 3664 ft 672 kr követelésüket kárpótoltatni kérik. Könczey Sándor alsó-torjai lakos a szász-zalatnaiak által 1848. oct. 28-án atyjától elrabolt ingóságoknak 2394 írtra becsült értékét Szász Zalatna községe lakói által megtéríttetni kéri. Megyeri Kálmán s Natália édes atyjok néhai Megyeri Károly magyar színész érdemeinél fogva évi segélyezésért elszegényedett állapotukban esedeznek. Nagy Miklós kőszeghi ügyvéd a mult 1867. évi november első napjaiban több hivatali visszaélések megsenyítését tárgyazó folyamodását elintéztetni kéri. Bors János, nagykunmadarasi lakos az 1848-ki események miatt ref. lelkészi hivatalától megúsztatott s elszegényedett állapotában a több év alatt 109 ft 67 krra felszaporodott adóhátralékának s az 1863-ik évi ínség alkalmával 465 ft 99 krt tevő kormány kölcsönbeli tartozásának elengedését és bizonyos évi segélyben leendő részesíttetését eszközöltetni kéri. Elnök : Rannicher képviselő úr kérvényeket kíván bemutatni. Rannicher Jakab maga és elvtársai nevében, a szebeni választókerület által megbízva, a szász comes elmozdíttatása ügyében nyújt be kérvényeket, kérvén, hogy azok azon választmányhoz utasittassanak, mely Erdélynek Magyarországgal való egyesülése törvényes keresztülvitele tárgyában a képviselőház részéről ki lett küldetve. Gr. Bethlen Jánosnak a kérvényhez nincs semmi szólanivalója, de igenis van ahoz, hogy hová tétessék. Úgy tetszik, Deák Ferencz interpellációjára: szándékozik-e a ministérium az unió tárgyában tvjavaslatot előterjeszteni, a ministérium azt felelte: igenis szándékozik. Hogy a kérvényeknek minél több sikere legyen, szóló úgy véli, hogy azokat a ministériumnak kell átadni. Bonis Sámuel a kérvényi bizottsághoz véli utasítandónak. Gáll képviselő úr azt mondja, hogy a kérvényi bizottságnak sem lesz több ideje azzal foglalkozni, mint az unió tárgyában kiküldött választmánynak. De a ház szabályai sem zárják ki ily kérvényeknek nem a kérvényi bizottsághoz történhető utasítását. Nem tudja, hogy az indítványozó miért akarja az unió-bizottsághoz utasítani, de lehet annak fontos oka. Ez államjogi kérdés, mely az erdélyi részek alaptörvényeiben gyökerezik. Rannicher indítványát pártolja. Szász Károly : Midőn az országgyűlés a nagy bizottságokat megválasztotta, melyek közül egyik az erdélyi kérdést volt elintézendő, akkor még nem volt felelős kormányunk, s azok a nagy bizottságok a törvényjavaslati munkálatok elkészítésével voltak megbízva. Azonban most e kérdés elintézését a ministériumtól várjuk. Azok a bizottságok tehát működésöket, a dolog természeténél fogva tényleg megszüntették. Bónis képv. ar indítványát pártolja. Papp Zsigmondi Előtte szóló kétségbe vonta, hogy az erdélyi viszonyok rendezése tárgyában ki-