Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1868-04-08 / 82. szám

Buda-Pest, 1868, 82. szám. Szerda , april 8. BUDAPESTI AKÖZLÖNT. Előfizetem árak iS a rovtai posta szétküldéssiel : Sípfi»­évre............................20 írt Filévre..................................10 Negyedévre...................................5 Előfizetés • « M „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-re, a m. k. ministeriura hivatalos lapjára. 1868. april-juniusi negyedévre, Budapesten kázhozhordással 1 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak ma­gyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, iskola­ tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Gítery Pá­l, papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1. sz. A „Bidap.Közi..“ kiadóhivat u.a. HIVATALOS RÉSZ. Gróf Péchy Manó, erdélyi királyi biztos s va­lóságos belső titkos tanácsosomnak, kitűnő szol­gálatai elismeréséül, a vaskorona első osztályú rendjelét díjmentesen adományozom. Kelt Budán, 1868-ik évi ápril hs 1-jén. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. a cs. k. Apostoli Felsége nagy-kállói Kállay Benjámin főconsul- s diplomatiai ügynöknek Bel­­grádban, cs. k. kamaráéi méltóságot adományozni legkegyelmesebben méltóztatott. A magyar királyi pénzügyminister a pécskai m. kir. államjavak igazgatóságánál titkárrá a pécskai tiszttartósági ellenőrt Kovács Bélát, számtisztté a lugosi m. k. kincstári uradalmi számtartót Mánuszi Pétert és írnokká Molnár Vilmost nevezte ki. Folyó évi mart. hó 14-én 3649. sz. a. kelt itteni intézmény kapcsában értesittetik a közönség, hogy a moldvaországi folticzeni kerület Kosmeslic helysé­gében a keleti marhavész újabban kiütvén, a töl­gyesi és csik­gyimesi veszteglő-intézeteknél a szar­vasmarha, juhok és kecskék behajtása, valamint az azoktól származó nyers termékek behozatala egy­előre ismét megvitatott. Kelt Pesten, 1868-ik évi ápril hs 3-án. A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól Folyó évi mártius hó második felében beérkezett hivatalos jelentések szerint, a keleti m­arhavész fe­hérmegyei Moór és pestmegyei Pilis-Szántó közsé­gekben megszűnt, ugyan-e megye Sziget-Sz.-Miklós helységében azonban kiütött, de mártius hó 24-től vészbeteg marha abban sem fordulván elő, e sze­rint ezen helység az óvintézkedések folytonos szigorú fenntartása mellett a 21 napi figyelő idő leteltéig még zár alatt tartatik. Kelt Pesten, 1868-ik évi ápril hó 4-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. mi­nisteriumtól. nemhivatalos rész. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI-HÁZ LXXXII. ÜLÉSE ápril 7-kén délutáni 2 órakor. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyzők: ifj. b. Majthényi László honti főispán és ifj. gr. Ráday Gedeon. Tárgy:­az ő Felsége által időközben szentesített törvények kihirdetése. A miniszerek közül jelen van : b. Wenckheim Béla belügyminiszer. Rudich Ákos, a képviselőház jegyzője az időköz­ben szentesített és a képviselőházban már kihirde­tett törvényczikkeket áthozza. Elnök azok kihirdetését elrendeli. Gr. Sztáray Antal­ olvassa a vasutak és csator­nák telekkönyvezéséről szóló szentesített törvény­­czikket. Ifj. b. Majthényi László honti főispán olvassa a czukor és szesz kiviteléről szóló, már szentesített törvényczikket. Elnök : Az imént felolvasott törvényczikkek illő tisztelettel ki lévén hirdetve, a törvénytárba fognak iktattatni. A legfelsőbb kézjegygyel ellátott példá­nyok pedig gondos őrizet végett a levéltárba té­tetnek. Boldog ünnepléseket kívánva, elnök az ünnepek után minél nagyobb számmal leendő megjelenésre szólítja fel a főrendeket. Ülés vége­­/a 3 óra. A KÉPVISEL­ŐHÁZ GCXIII. Ü­L­É­S E J­ ­PRII. 7-KKA­D (■ I­ 12 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZZAL. Elnök : Szenti­vány­i Károly. Jegyzők : Radich Ákos, Horváth Lajos. Napirenden : a felsőház üzenetének nyilvánítása, a középponti bizottmány előadása, a pénzügyminisz­­­ter előterjesztése. A ministerek közül jelen vannak : gr. Andrássy­­ Gyula ministerelnök, Lónyay Menyhért pénzügy­minister , Horvát Boldizsár igazságügyminister, b. Wenckheim Béla belügyminister, gr. Festetics­­ György Ő Felsége személye körüli és Gorove Ist- I­ván kereskedelmi miniszer urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök : az időközben beérkezett kérvényeket be­mutatja : Felső-Fehér megyében lévő belkerületi választó­­kerület részéről képviselőnek megválasztott Domon­kos László választásáról szóló jegyzőkönyv. Beregh megye a felelős parl­amenti kormány és a köztörvényhatóságok közti viszonyt még ezen ülés­szak alatt megoldatni kéri. Ugyanazon megye közönsége a honvédelmi kér­dést Pest és Arad városok felterjesztése értelmében elintéztetni kéri. Tolna megye közönsége szintén Pest és Arad vá­rosoknak a honvédelmi kérdés elintézése iránti fel-­­ terjesztését pártoltatni kéri. Tolna megye közönsége a nemzetiségi kérdést mi­előbb törvényhozásilag elintéztetni kéri. Ugyanazon megye közönsége a budai népszínház évi 18.000 fttal segélyeztetését Buda város felterjesz­tése alapján kimondatni kéri. Arad szab. kir. város közönsége a kassai magyar szinház állandósítását és évi segélyben részesítését eszközöltetni kéri. Debreczen város közönsége számos képviselőnek az országos ülésekből kimaradását meggátoltatni kéri. — A házszabályok átdolgozására kiküldött bizottmánynak kiadandó. Ugyanazon város közönsége a királyi táblának kerületenkénti beosztása esetére X. Várad helyett Debreczen városát székhelyül kitüzetni kéri. Jeney István kolozsvári lakos, a magyar kormány részére 1848-ban kölcsönzött 1000 frt tőkéjét visz­­szatérittetni kéri. Lapu Sándor, Szente Dániel, Oláh János, Roskó Sámuel és K­ácz Lajos Békésmegyebeli Öcsöd köz­ségi szücsmesterek, a tőlük 1­852. évben elkobzott 487 db katona-borju-tarisznyák ára fejében 3664 ft 67­2 kr követelésüket kárpótoltatni kérik. Könczey Sándor alsó-torjai lakos a szász-zalat­naiak által 1848. oct. 2­8-án atyjától elrabolt in­góságoknak 2394 írtra becsült értékét Szász Zalat­­na községe lakói által megtéríttetni kéri. Megyeri Kálmán s Natália édes atyjok néhai Me­gyeri Károly magyar színész érdemeinél fogva évi segélyezésért elszegényedett állapotukban esedeznek. Nagy Miklós kőszeghi ügyvéd a mult 1867. évi november első napjaiban több hivatali visszaélések megsenyítését tárgyazó folyamodását elintéztetni kéri. Bors János, nagykun­madarasi lakos az 1848-ki események miatt ref. lelkészi hivatalától megúszta­tott s elszegényedett állapotában a több év alatt 109 ft 67 krra felszaporodott adóhátralékának s az 1863-ik évi ínség alkalmával 465 ft 99 krt tevő kormány­ kölcsönbeli tartozásának elengedését és bi­zonyos évi segélyben leendő részesíttetését eszközöl­tetni kéri. Elnök : Rannicher képviselő úr kérvényeket kíván bemutatni. Rannicher Jakab maga és elvtársai nevében, a szebeni választókerület által megbízva, a szász co­mes elmozdíttatása ügyében nyújt be kérvényeket, kérvén, hogy azok azon választmányhoz utasittas­­sanak, mely Erdélynek Magyarországgal való egye­sülése törvényes keresztülvitele tárgyában a képvi­selőház részéről ki lett küldetve. Gr. Bethlen Jánosnak a kérvényhez nincs semmi szólanivalója, de igenis van ahoz, hogy hová tétessék. Úgy tetszik, Deák Ferencz interpel­­lációjára: szándékozik-e a ministérium az unió tár­gyában tvjavaslatot előterjeszteni, a ministérium azt felelte: igenis szándékozik. Hogy a kérvények­nek minél több sikere legyen, szóló úgy véli, hogy azokat a ministériumnak kell átadni. Bonis Sámuel a kérvényi bizottsághoz véli uta­­sítandónak. Gáll képviselő úr azt mondja, hogy a kérvényi bizottságnak sem lesz több ideje azzal foglalkozni, mint az unió tárgyában kiküldött választmánynak. De a ház szabályai sem zárják ki ily kérvényeknek nem a kérvényi bizottsághoz történhető utasítását. Nem tudja, hogy az indítványozó miért akarja az unió-bizottsághoz utasítani, de lehet annak fontos oka. Ez államjogi kérdés, mely az erdélyi részek alaptörvényeiben gyökerezik. Rannicher indítványát pártolja. Szász Károly : Midőn az országgyűlés a nagy bizottságokat megválasztotta, melyek közül egyik az erdélyi kérdést volt elintézendő, akkor még nem volt felelős kormányunk, s azok a nagy bizottságok a törvényjavaslati munkálatok elkészítésével voltak megbízva. Azonban most e kérdés elintézését a mi­­nistériumtól várjuk. Azok a bizottságok tehát mű­­­ködésöket, a dolog természeténél fogva tényleg meg­szüntették. Bónis képv. ar indítványát pártolja. Papp Zsigmondi Előtte szóló kétségbe vonta, hogy az erdélyi viszonyok rendezése tárgyában ki-

Next