Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-09 / 83. szám
A debreczeni TAKARÉKPÉNZTÁR legközelebbi közgyűlésében 30 fontot határozott jótékony czélokra kioszlatni; névszerint a Csokonai-szoborra 300, a debreczeni színház színpadi szükségleteire 200, ingyen iskolák alaptőkéjéhez 250, a dologház alaptőkéjéhez 100, a tornaegyletnek 50, rokkant honvédeknek 45, a ref. szegény-ápoldának 20, az izraeliták iskolájára 20, a nyárád-szerdai népiskolára 10, a főiskolai szolgák segélyezésére 80. — ÚJVIDÉKEN egy nőegylet alakult „hazafias szerb hölgyekből.“ Ez egylet a következő czélokat tűzte maga elé : pénzt és pártolókat szerezni a szerb nemzet művelődése és haladása eszközlésére; — ápolni és gyámolni a betegeket és árvákat ; támogatni a nőneveldéket, s tisztességes állást szerezni a szegényebb sorsú nőknek ; terjeszteni s meghonositani a nőnemnél a takarékosságot. — Biztos FORRÁSBÓL ÉRTESÜLÜNK, hogy az első magyar hitelbank és az anglo hungarian bank, a helybeli kereskedői testület több előkelő tagjából alakult consortiumraal szövetkezve — „Unió“ cz ég alatt Pesten alapítandó átalános viszont-biztosító-társaság engedélyeztetéséért a kormányhoz folyamodott, s hogy az illető részvénytőke aláírása már meg is történt. — Tompa Mihály tisztelői előtt kedves kötelességet vélünk teljesíteni, midőn a legközelebb felmerült aggodalmas hírek után megírjuk azt, hogy a költő jobban s minden veszélyen túl van. — Megjelent a „Magyarország képekben“ II. folyamának 9 tk füzete, ép oly változatos és gazdag tartalommal, mint az eddigiek. A jelen füzet nagyrészt erdélyi tárgyakkal foglalkozik. Közli a sz.imrei tért, hol Hunyadiért Kemény Simon hősi halált halt, azon templomok képeivel együtt, melyeket ez alkalommal Hunyadi építtetett ; Kenyérmezőt, Báthori István és Kinizsi hősi harczainak színhelyeit, a Segesvárt, a segesvári térrel, hol utólszor látták a forradalom lánglelkü dalnokát, Petőfit stb. Igen szép rajzok s leirások vannak benne még hazánk más részeiből is, s a változatosságot még jelöltjeink — Batthyányi Kázmér, Pázmándy Dénes stb. arczképei s életrajzai is emelik. Óhajtjuk, hogy ez igazán sok élvet nyújtó életrevaló folyóirat mentől nagyobb elterjedést nyerjen. ---- Az ORSZ. KÖZÉPTANODAI TANÁREGYLET TAGJAINAK. A f. évi mart. 10 -i választmányi ülésben az egylet közlönyének szerkesztésével megbizatván, sikerült végre az eddigi nehézségeket és akadályokat leküzdenem s nem csak a budapesti tanáregylettől örökölt kötelezettségnek az 1867. VI. füzet kiadása által eleget tenni, hanem az 1868. országos tanáregyleti közlönynek is januári füzetét, már tökéletesen elkészíteni, úgy hogy mind a kettő még az ünnepek alatt a t. ez. tagok és előfizetők kezeiben lesz. A február - martiusi kettős füzet 56 ívnyi tartalommal még e hó folytán megjelenik s ezáltal a közlöny ügye rég óhajtott rendes kerékvágásába fog jutni. A budapesti tanáregylet tavasi közlönyéből még van mintegy 50 teljes példány, melyeket az egylet újonnan belépett. tagjainak figyelmébe ajánlani bátorkodunk. A 20 évnyi hat füzet ára két forint, melyért bérmentesen fogjuk kézhez szolgáltatni, Budán, 1868. ápr. 6. Szamosi János, fel. szerkesztő, Budavár 49. sz. a. — BeRNÁTH ALBERT külmagyar utczai kertjében Kolozsvárit pokróczgyárt szándékozik állítani; az ott levő virágházat szintén gyárhelyiséggé alakitandják át, mely végből a benne levő virágok eladása már megkezdődött. — HIBAIGAZÍTÁS. Tegnapi számunkban nyomdahibából Szentkirályi Zsigmond polgármester helyett Szentkirályi Mór polgármestert szedtek. Mint tudva van, az első kolozsvári polgármester, s ez az, ki hivataláról lemondott. — Évnegyedek kimutatás a szegény gyermekkórházi egylet bevételeiről és kiadásairól az 1868-i január 1-jétől márt. 31-éig. Bevétel: Pénztármaradvány az 1867-ik évről 772 frt 98% kr. Muzslay Mária és a pesti kereskedelmi testület alapítványi kamataik 91 frt 49 kr. Házbérek 485 ft 25 kr. Hagyományok 963 frt 52 kr. A budai takarékpénztár adakozása 100 frt. Évi járulékok 562 frt. Összesen 2975 frt 242 kr. Kiadás: Adó 161 frt 33 kr. Rendes fizetések 636 frt 25 kr. Konyhakiadások 673 frt 8 kr. Kórházi kiadások: 107 frt 9 kr. Tűzifa és kőszén 270 frt. Különfélék 913 frt 4 kr. és 117 frt 38 kr. Összes kiadás 2878 frt 17 kr. Készpénz 97 frt 7% kr. Összesen mint fönnebb 2975 frt 24% kr. —Pesten, 1868. april 6. — Czanyuga József, pénztárnok. G A Z D A S Á G. A PESTI KÖZÚTI VASPÁLYA-TÁRSASÁG ÜZLETJELENTÉSE. Miután az 1867-ik év szorosan véve, első teljes üzleti évünket képezi, összehasonlításokat nem tehetünk, melyek a forgalom emelkedését kitüntethetnék. Azért forgalmunknak csak főmozzanatai elősorolására szorítkozunk. Az 1867. évi január 1-től december 31-ig Pest és Uj-Pest között 26257 menetben 2862032 mértföldet, helyi közlekedésben 179730 menetben 768471 mértföldet tettünk. E menetek közben: Pest és Új-Pest között 68810 személy szállítása az I-ső osztályban 13,762 ftot, 208867-é a II. oszt. 31,363 ft 62 krt, 427,062-é a III. oszt. 42,706 ft 15 krt, helyi közlekedésben 201,218-é 20,121 ft 80 krt, összesen 905,957-é 107,953 ft 57 krt jövedelmezett. Számítsunk még ide 782 ft 27 kr másnemű bevételt, az összes bevétel tesz 115,805 ft 84 krt. Pályánk forgalmának emeléséhez az új kitérések nem csekély mértékben járultak, melyek lehetővé tették, hogy a menetek rövid, rendes időközökben történhessenek, és így a forgalom követelményeinek inkább megfelelhessünk, mely a kedvező politikai viszonyok lendülete következtében a politikai élet központjává vált fővárosunkban napról-napra emelkedik. Egyszersmind a kereskedelmi történelmünk évkönyveiben páratlan gabnakivitel helyi forgalmunk emeléséhez lényegesen járult, miután annak volt következése, hogy a személyforgalom az államvaspályához rendkívül élénkké vált. Mindezen tényezők összeműködésének, és a meglévő erők czélszerű felhasználásának tulajdonítandók leginkább a kivívott kedvező eredmények. Az üzlet költségei, mint azt az előttünk fekvő üzleti számlából látni méltóztatnak, a múlt évi öszszes bevétel 5P70 százalékát teszik. Ez 5P70 százalékból 6801 ft 48 kr az igazgatóság és irodai hivatalnokokra, azaz 5 88%, 4840 ft 57 kr az üzleti személyzetre, azaz 4-17%, 4024 ft 15 kr a pályafelügyeletre, azaz 3,47%, 30587 ft 60 kr a fogatokra, azaz 26-42%, 1470 ft 41 kr a pálya fenntartására, azaz 1-27%, 1273 ft 85 kr az üzleti eszközökre, azaz 1-9%, 6362 ft 23 kr az adóra, azaz 5-49%, 4525 ft 56 kr az általános költ ,ségre, azaz 3-91%, összesen 59885 ft 85 kr, azaz 51,70 százalék esik. Ide számítandók még a leírásokra, elhasznált pályatárgyakra, üzleti eszközökre és felszerelési tárgyakra 5151 ft 94 kr, valamint a részvénytőke törlesztésére 1000 ft s a rendkívüli tartalékra 1600 ft, összesen 805 ft 94 kr, marad tehát a kezelési s törlesztési költségek leszámítása után tiszta nyereség 47868 ft 5 kr. Ezen összegből levonandó még az igazgatóság és hivatalnokok jutaléka 2106 ft 4 kr, és az alapszabályok szerinti tartalékra 1762 ft 1 kr, összesen 3868 ft 5 kr, e szerint tehát azon helyzetben vagyunk, hogy 11000 ft 5% kamatoláson kívül 33000 ft fennmarad, s így részvényenként 40 ft osztalékot fizethetünk. Míg ezek szerint az elmúlt év forgalmi viszonyaira vonatkozólag, mint az eddigiekből láthatni, csak kedvezőt jelenthetünk, addig fájdalom, az új vonalak kiépítését illetőleg, melyeket 1867-re terveztünk, nem mondhatunk annyira kielégítőt. Mert midőn önök jóváhagyása következtében az előmunkálatokat és a városi hatósággal történt egyezkedésünk után a kedvező évnek bekövetkeztével az építést tényleg megkezdtük, egészen váratlanul az építés folytatását a városi hatóság betiltotta. Hosszadalmas tárgyalások kezdődtek új vonalaink építése fölött, mely tárgyalások csak oktoberben értek véget. A sok hátrány között, melyek a halogatásból származtak, legfőbb az volt, hogy a legkedvezőbb építési időt, tudniillik a nyarat használatlanul kényszerültünk elmúlni engedni. Ide járul, hogy a sok s nagy építkezések következtében az anyagok s munka ára jelentékenyen emelkedett, és ha az innét eredő hátrányos következményeket mi talán kevesebbé éreztük, ezt csak azon körülménynek köszönhetjük, hogy még az elmúlt évben a fas vasanyagok nagyobb részére a jelenlegi áraknál lényegesen jutányosabban szerződtünk. Azon hitben vagyunk, hogy daczára a magasb áraknak, melyek most az építkezésekből származnak, az 1867-ki márt. 26-án tartott közgyűlés alkalmával önök elé terjesztett költségvetés, mennyiben az a vasútépítésre vonatkozik, nem fogna magasabbra rúgni. Azonban az épületekre, istállókra s kocsiszínekre vonatkozó előleges költségvetés, említett okoknál fogva, és azáltal, hogy azokat nagyobb terjedelemben építeni czélszerűnek tartottuk, — daczára azon kedvező körülménynek, hogy egy 4800 leles telket vettünk ölenkint 3 frt 50 krjával, — mégis némi jelentékeny százalékhányaddal magasabbra fog kiütni. Ezenkívül előre nem látott nagy kiadást okoz azon körülmény is, hogy a városi hatósággal kötött egyezményünknél fogva azon kötelességet kellett magunkra vállalni, miszerint a városerdőben 500 szegélyre való csarnokot építünk, melyet mindamellett, hogy minden építkezésünknél a lehető egyszerűséget és takarékosságot követjük, olyképen szándékozunk a közönség számára elkészíttetni, hogy az ne csak díszes legyen , hanem egyszersmind az ország fővárosa főmulató helyének ékéül is szolgáljon. Mielőtt az ide vonatkozó költségtöbblet fedezésére áttérnénk, szükségesnek tartjuk előbb, a f január 4-ki közgyűlés által elvileg helybenhagyott új tervezető vonalokról jelentést tenni. A szénatérről az üllői útón át a vámig, és innét észak-keleti elágazással az északi vaspálya-udvarig terjedő vonalokhoz szükséges előmunkálatokat elvégeztük, s építési engedélyért a városi hatósághoz folyamodtunk, mely az illető városrészekben az engedélyt azon könnyítések kedvezményével adta meg, melyek hasonló vonal építésénél, melynek forgalmi viszonyait úgyszólván még teremteni kell, mellőzhetlenek. Mivel egyezményünkben azon feltétel is foglaltatik, hogy e vonal még ez évfolyamában a közforgalomnak átadassák, a szükséges fa- és vasanyagokra, illetőleg a szállításra nézve már szerződtünk, és egy 5067 □ öles alkalmas telket is szereztünk épületek emelésére, melyek ezen, leginkább áruk szállítására tervezett vonalon szükségesek lesznek, 6 ölét 3 ft 40 krjával számítva. A mondottak után az 1888-ki költségvetés tehát ekképen alakul: a) az 1867.márt. 26-ki rendes közgyűlés által a kerepesi, városerdei és északi vaspályavonalra csatlakozásra az államvaspálya indóházához és a malmok hosszában a Dunához vezetendő siint meghosszabbítására már jóváhagyott 247,967 ft; b) a kőbányai vonalra önök által a f. évi január 4-ki rendkívüli közgyűlésen jóváhagyott 401,000 ft; c) az újpesti vonal meghosszabbítására a szénatértől a mészáros-utcán át a Dunáig 21,000 ft; d) a szénatérről az üllői utón át az északi vaspálya indóházáig terjedő vonalra 171,016 ft; e) az üzleti eszközök szaporítására valamennyi vonalon 54,017 ft; f) a városerdőben építendő csarnokra és más épületekre az uj vonalokon 85,000 ft; g) lovak , lószerszámok s egyéb szerelvények szerzésére 85,000 ft. Összesen: 865,000 ft. Miután az uj vonatok által elkerülhetlen lesz a pályát némely pontokon meghosszabbítani s általában azon intézkedéseket tenni, melyek nagy személyi teherforgalomra kívántainak, szükséges, ha ezen eshetőségeket csak némileg számításba akarjuk venni, hogy a költségvetést még 115,000 írttal megtoldjuk, és e szerint a szükséges összeg volna összesen 980,000 frt. A második részvénykibocsátás által, melyből hétrészlet már le van fizetve, a szükséges mennyiség csak 330,000 frtig van fedezve, megszerzendő marad még tehát 650,000 frt. Innét következik, hogy szükséges a részvénytőkét szaporítani, és legczélszeűbbnek látszik a tőke e szaporítását III. részvény- kibocsátás által eszközölni. E szerint indítványba hozzuk 3250 db 200 ftos részvény II. kibocsátását. E részvények közel 2750 db a részvényesek tetszésére adatnék, a maradék 500 darab pedig a választmány szabad rendelkezése alá bocsáttatnék. Most még röviden az új vonalainkon tett munká-latokról akarunk jelentést tenni. Mi a kerepesi északi pályavonalt és a városerdei vonalt illeti, azt, mihelyt a kedvezőbb évszakmart, első napjaiban engedte, munkálatba vettük, és a munkaerő hiánya daczára reméljük, miszerint e vonalat még a legközelebbi hó folyamában bevégezhetjük. Mi az északi pályavonal továbbvezetését a Kőbányáig illeti, a szükséges intézkedéseket ahol megtettük, és remélhető, hogy e vonalat is még a nyár folytán a közforgalomnak átadhatjuk. Az üllői úton át vezetendő vonalat s annak elágazását az északi vaspályához szintén munkálatba vesszük s mindent elkövetünk, hogy e vonalat is még a nyár folytán bevégezhessük. 1031