Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1868-05-01 / 101. szám

behozatal is tetemes emelkedést mutat; nagy ered­ményt mutatnak itt különösen a magyar, s ezek közt a pesti gőzmalmok , a bécsi és egyéb gőzmal­mok is említést érdemelnek. Részletekre térve a gabnaneműek közül a rozs ke­restetett leginkább: Amsterdamba 17,3112 teher ho­zatott. Bár Amsterdamba Olaszország-, Spanyolország-, Francziaország- és Portugáliából szállíttatott, és pe­dig hordókban körülbelől 3,500,000 kanna, miből 100,000 a belföldi fogyasztásra maradt; palaczkok­­ban körülbelől 185,000 kanna; a kivitel nagyobb­részt Indiába irányult. A­mi már most a kereskedést illeti, Hollandia és Austria közt a statistikai adatok az austriai ke­reskedést nem igen tüntethette ki mert Csak az egyenesen Austriából jövő áruk foglaltatnak az aus­triai kereskedés alatt, holott a közbeeső helyekről szállítottak már ezen közbeeső tartományok keres­kedésénél fordulnak elő, így a bor Austriából Frank­furtba vasúton szállíttatik, innen pedig a Rajnán érkezik Hollandiába, s ennélfogva mint vámegyleti áru jelenkezik a kereskedési kimutatásokban. Mindennek daczára mégis bátran állíthatni, hogy Austria exportja Hollandiába 1867-ben nagyobbo­dott. A gabna- és liszt-kivitel igen nagy volt, csak hogy a mennyiséget mindeddig számokban megálla­pítani nem igen lehet; gubacs körülbelől 30,000 ft értékben: len 100,000 ft ért.; szilva 10,000 ftért.; toll és pehely 30,000 ft ért.; gyapjú 30,000 ft ért.; épületfa, leginkább diófa és donga 20,000 ft ért. vite­tett be. Az üveg­áruk, nevezetesen festett üvegek, és különösen üveg­vázák mindinkább nagyobb pia­­czot nyernek; szintén kerestetnek a hajlított fából, nádból készült bútorok, valamint a bécsi gyárakból kikerülő bőr- és rövid­áruk. Az austriai, különösen a magyar borokra nézve az 1867-ik évben ugyan a bevitel kedvezőnek lát­szik, a­mennyiben körülbelől is,000 ffc áru hoza­tott Hollandba; azonban remélhető, hogy a követ­kező években a bevitel mindinkább emelkedni fog, mert jelenleg 100 litres után a vám 26 holl. frt, holott 1868-ban 24, 1869-ben 20 ftra fog leszál­­littatni. A magyar borok annál inkább kerestetnek, minél tisztább állapotban jönnek kereskedésbe; az expor­­teureknek ennélfogva leginkább e tekintetben kell gondot viselniök. Még a Dreher-féle sörgyár sörkiviteléről kell megemlékezni. E gyárból 1867. october óta heten­­­kint egy-egy terhelt vagyon 70 akó sörrel érkezik Amsterdamba. A­mi Amsterdamnak a Rajnán való forgalmát illeti, az a kivitelnél 575,053 mázsára, a bevitelnél 1,294,216 mázsára rúg. A somogymegyei Deák-párt a következő fel­hívást bocsátá ki: Polgárok! Midőn az események folyama nemzetünket a kényuralom ellen nyílt küzdelemre hívta fel, a­míg alkotmányunk visszaszerzéséért folyt a küzdelem, akkor és addig államjogi kérdéseink megfejtése állt minden pártjaink programmjában első helyen, mert csak ezeknek kedvező megoldása által nyerhettünk megbízható alapot a további haladásra. Most azonban, a­midőn már államjogi viszo­nyaink az 1867 iki alkotmányos törvények által megoldást nyertek, i­­ az idő, hogy belviszonyainkra vessük figyelmünket, hogy államkötéseink fenntar­tása s biztosítása mellett, saját nemzeti erőnk kifej­lesztésére, polgári kultúránk felvirágoztatására irá­nyozzuk összes törekvéseinket. “ Míg tehát egyrészről azon kell lennünk, hogy a bizalom, a béke, é­s ezzel állam­szervezkedésünk a politikai ábrándok lármás agitatiói által meg ne zavartassák; másrészről szükséges, hogy ébren legyünk, hogy az önsorsunk feletti rendelkezhetés joga, melyet a kiegyezés műve ismét a nemzet kezébe juttatott, a hatalom után vágyó s versenykedő aristocrata­­vagy demagóg­ törekvések önző czéljainak eszközévé ne fajuljon. Mert amazok veszélyeztetnék eddigi vív­mányainkat, s lehetetlenné tennék intézményeink sza­badelvű kifejlesztését; ezek pedig csak anarchiára, és — a­mi ennek rendesen nyomában jár — absolu­­tismusra vezetnének. Már­pedig ha vizsgálat alá veszszük alkotmányos életü­k mozgalmait, ha észleljük ebben azon számos kórtüneteket, melyek fejlődését gátolják,­­ ha visz­­szapillantunk országszerte a követválasztások s tiszt­­újításokra, melyeknél most is csak a magán családi érdekek és előítéletek voltak irányadók; midőn más­felől a democratia hamis c­ége alatt a legmegpró­­báltabb államférfiaink gyanúsítását s a tájékozatlan népelem felbujtására irányzott izgatásokat szemlél­jük , úgy valóban alig tudjuk, hogy a szélső pártok melyikétől féltsük inkább az alig megszabadult nemzetet. Ezek ellenében­ kezdeményezzük megyénk közszellemének a jó­zan democratia irányába leendő tereltetését, hogy ne vezettessék az félre mulékony pártérdekek s puszta ellenzékiesség érzelmei által, melyeknek se­gedelmével hamisiták meg rendszerint minden idők cselszövői, minden korszak zsarnokai a nemzeti akaratot; hogy ne játsza ki az élet a törvények elveit; hogy ne élősködjenek a modern kormányzat alak­jaiban a régi állami s társadalmi viszonyokból fen­­maradt intézmények és balítéletek; hogy ne senyveszszék a magyar democratia élet­szerveit vallási, társadalmi előítéletek, s azon vissza­vonás, mely történelmünkből szemrehányólag tekint reánk. Fogjunk tehát a politika és a társadalom terén a haladás munkájához, mely nem felforgatásban, hanem intézmények alapításában találja hivatását, diadalmi czélját, mely felkeltse a szabadság büsz­keségét, a szellem függetlenségét, a személyes mél­tóság öntudatát, a közügyek iránt való érdekeltsé­get, s a mindezekből eredő fogékonyságot a nemzeti becsület iránt, mely magában keresi és találja vé­delmét a kü­l- és beltámadások ellen. Mely a szabad szólás és gyülekezeti jog becsületes használatával hirdesse az igaz democratia tanait, s felvilágosítsa mindinkább a nemzetet az iránt, hogy a valódi democratia főelve a polgári cultura, a mely alatt a társadalmi állapotoknak a műveit né­peknél uralkodó elvek s intézmények által eszközölt javulását, az emberiség tökéletesedésének előmoz­dítását értjük. Mely azt akarja, hogy minden rangú és rendű polgárnak nyujtassék egyformán alkalom, tehetségét, szorgalmát, becsületességét, anyagi ere­jét, s erkölcsi súlyát boldogulására, s a haza ja­vára hasznosítani, s eltávolíttassanak — necsak elvileg, de tettleg is — a vallás-, születés- s nem­zetiségi különbségből vont mindazon akadályok, melyek az egyéni szabadságnak gátat vethetnek. Mindezekért, alakítsunk megyénkben egy társulatot „Szabad­elvű polgári kör“ czim alatt, a­melyben egyesülve a következő politikai és társadalmi tételes elvek val­lása, terjesztése, megvédése legyen feladatunk : I. Őszinte bizalommal üdvözöljük a kiegyezés művében a népérdekek solidaritásának eszméjét — ezen, nemzetünk érdeke által vezérelt, a nemzetközi egyenjogúság szoros elvei szerint történt szövetség megkötését, ebben találván fel nemzeti létünk biz­tosítékát. Pártoljuk azt, s ellene vagyunk mindazon törekvéseknek, melyek annak egyoldalú felforgatá­sára irányulnak, úgy lévén meggyőződve, hogy ezen alap elvetésével nem a fennálló kormány, hanem alkotmányunk válsága idéztetnék elő; kibékülve e szerint a történelem által igazolt nyugati hatással, testvéries rokonszenvvel nyújtsunk kezet a lajthán­­tali népeknek, mert ezen szövetséggel irthatjuk csak ki végképen az alkotmányos életünket folyton fenye­­­gető reactiót. II. Nem helyezzük a vallást azon hatalmak közé, melyeket a democratia felforgat; sőt ellenkezőleg, habár elutasítunk is minden vallásfelekezeti jogosu­latlan követelményeket s türelmetlenséget, — más­részről tisztelünk minden vallást tiszteljük annak mindazon szolgáit, kik a népek szabadságának alap­eszméjét, a valódi szeretet igéjét hirdetik. III. Ellentmondónk mindazon jogoknak, melyek hagyományos társadalmi előítéleteken alapulnak, s melyek a társadalmi s a közélet terén egyenesen, majd közvetve fenyegetik az újabb kor vívmányai­nak szabad tenyészetét. — Épen ezért politikai hitvallásunk egyik főágazatának tartjuk­ pártolni a parlamentáris kormányformát, mint az észszerű haladásnak, a felvilágosodásnak, az anyagi jólét­nek, szóval a democratia elveinek nélkülözhetetlen feltételét; s igy támogatni a jelen kormányt is mindazon törekvéseiben, melyek a fentebbi elvek valósítására irányulnak. Elveinkérti küzdelmeinkben fegyverül a műveletlen elem felizgatását soha sem használjuk, — osztályharczot soha elő nem idézünk; sőt ellenkezőleg elveinknek diadalra-juttatásához harczosaink toborzását minden osztályra egyformán kiterjesztve — minden osztály-, vallás- és nemzeti­ségi különbség nélkül fogjuk a küzdelmeinkben kiemelkedő valódi érdem , tehetség és becsülettel szerzett, és a közjó előmozdítás­ára is ható szellemi s anyagi tehetőséget becsülni, méltányolni. IV. A­mi végre a belpolitikánk alaki szervezetére vonatkozó reform­törekvéseket illeti, ezekben a mo­dern államokban uralkodó szabadelvű szellemben fogunk előre törekedni, s küzdeni fogunk a mivelt nyugati Európa mindazon intézményeinek megvaló­sításáért, melyek az újabb kor nagyságának tényezői. Somogy szabadelvű fiai! Egyesüljünk ezen elvek diadalára! Siessünk pe­dig egyesülni mielőbb, hogy ezen elveknek a társa­dalmi életben való terjesztése és megértetése által növeljük megyénkben minél erősebbé azon elemet, mely nem a minden áron való politikai forrongással, hanem a társadalmi kötelmek teljesítése, a tudo­mány, művészet, ipar és kereskedelem előmozdítása — szóval a foglalkozás lelkiismeretes betöltése ál­tal kívánja szolgálni a hazát,­­ hogy ezen elem alkotmányos jogainak becsületes használatával a be­következendő országgyűlési képviselő-választás és a megyerendezés ad­usaiban, már mint consolidált párt léphessen a küzdelem sorompói közé. Mindezeknél fogva azon szíves felkéréssel bocsát­juk ki jelen felhívásunkat, hogy megyénkben mind­azok, kik értelmiség, politikai felfogás és társadalmi érzületeiknél fogva elfogadták azon törvényes tért, a­melyen összes jelenlegi államéletünk alapszik, s mely alapon korunk modern irányában előhaladva, alkotmányos életünknek a democratia fent ismerte­­tett elvei szerint való megszilárdítására egyesülni és küzdeni készek. 1. évi május hó 4-ik napján dél­után 5 órakor Kaposvárott, a korona vendéglő nagy termében tartandó alakulási gyűlésre és pártunk szervezésére vonatkozó teendők iránti tanácskozásra minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A törvényes szabadság szelleme vezéreljen ben­nünket e találkozásra! Kelt Kaposvárott, 1868. ápril 15. Bárány Dénes, Bittó István, Fekete Lajos, Gruber Gusztáv, Kozma Sándor, Nagy Sándor, Szabó Kál­mán, Vági Mór, Zichy Antal. 1252 Eger, ápril 27-én. A HEVES MEGYEI Deák-PÁRT ALAKULÓ gyűlése. A hevesmegyei Deák-párt ma tartott gyűlésében meg­alakult oly módon, hogy mind a tiz, e megyebeli vá­lasztókerület részére külön­ elnököket s jegyzőket választott, kivéve a két tiszai járást, melyekhez ké­sőn érkezvén az erre vonatkozó felhívások, a gyű­­­lésre meg nem jelenhettek, a­mi azonban annálfogva nem annyira életbevágó, miután ezen két kerület­ben amúgy is többségben van a Deák-párt. Központi elnöknek Szil­ay József választatott meg, alelnök­­nek Babics István, a­ki egyúttal az egri választó­­kerület elnöke is, jegyzőnek Vavrik Béla. A gyűlés továbbá bizottmányt is választott, melynek felada­tává tette a már részben megállapított programm bővebb kidolgozását. A gyűlés, daczára annak, hogy egész csendben jött össze, igen népes és látogatott volt. Kovách László országgyűlési képviselő igen szép és lelkes szavakban fejtegette a Deák-párt állá­sát. — Talpraesett beszédét a gyűlés több helyütt élénk éljenzéssel szakitá félbe s végül Deákot és az értekezlet összehívása körül fáradozott egyéneket éltetve egész csendben eloszlott. A jövő gyűlés napja május 20- és 21-ére tűzetett ki, mikorra az általá­nos programm is elkészül. (87.k.) — Rudolf koronaherczeg és Gizella főher­­czegnő jövő héten, ha az időjárás kedvezőbb lesz, Bu­dára rándulnak. — A BUDAI I.­ VÉSZ EGYLET elhatározta, hogy, azon helyet, melyről „ Felsége a lövéseket tette, rb.rál/ál­­lásnak“ fogja elnevezni. — Karn­ovszky M. Idának „Egy munkácsi rab tör­ténete“ czimű 2 kötetes regényes korrajzára Szana Ta­más előfizetést hirdet: e mű junius hó végén jelen meg, előfizetési ára 2 frt o. o. Gyűjtők minden 8 előfizető után egy t. példányban részesülnek. Az előfizetési pén­zek május hó végéig Pfeiffer Ferdinánd könyvkeres­kedésébe Pestre küldendők. A BARABÁS jelenleg Balassa tanár arczképén dol­gozik, melylyel hallgatói akarják meglepni az érdemes férfiút tanársága negyedszázados évfordulati napján.

Next