Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-01 / 101. szám
behozatal is tetemes emelkedést mutat; nagy eredményt mutatnak itt különösen a magyar, s ezek közt a pesti gőzmalmok , a bécsi és egyéb gőzmalmok is említést érdemelnek. Részletekre térve a gabnaneműek közül a rozs kerestetett leginkább: Amsterdamba 17,3112 teher hozatott. Bár Amsterdamba Olaszország-, Spanyolország-, Francziaország- és Portugáliából szállíttatott, és pedig hordókban körülbelől 3,500,000 kanna, miből 100,000 a belföldi fogyasztásra maradt; palaczkokban körülbelől 185,000 kanna; a kivitel nagyobbrészt Indiába irányult. Ami már most a kereskedést illeti, Hollandia és Austria közt a statistikai adatok az austriai kereskedést nem igen tüntethette ki mert Csak az egyenesen Austriából jövő áruk foglaltatnak az austriai kereskedés alatt, holott a közbeeső helyekről szállítottak már ezen közbeeső tartományok kereskedésénél fordulnak elő, így a bor Austriából Frankfurtba vasúton szállíttatik, innen pedig a Rajnán érkezik Hollandiába, s ennélfogva mint vámegyleti áru jelenkezik a kereskedési kimutatásokban. Mindennek daczára mégis bátran állíthatni, hogy Austria exportja Hollandiába 1867-ben nagyobbodott. A gabna- és liszt-kivitel igen nagy volt, csak hogy a mennyiséget mindeddig számokban megállapítani nem igen lehet; gubacs körülbelől 30,000 ft értékben: len 100,000 ft ért.; szilva 10,000 ftért.; toll és pehely 30,000 ft ért.; gyapjú 30,000 ft ért.; épületfa, leginkább diófa és donga 20,000 ft ért. vitetett be. Az üvegáruk, nevezetesen festett üvegek, és különösen üvegvázák mindinkább nagyobb piaczot nyernek; szintén kerestetnek a hajlított fából, nádból készült bútorok, valamint a bécsi gyárakból kikerülő bőr- és rövidáruk. Az austriai, különösen a magyar borokra nézve az 1867-ik évben ugyan a bevitel kedvezőnek látszik, amennyiben körülbelől is,000 ffc áru hozatott Hollandba; azonban remélhető, hogy a következő években a bevitel mindinkább emelkedni fog, mert jelenleg 100 litres után a vám 26 holl. frt, holott 1868-ban 24, 1869-ben 20 ftra fog leszállittatni. A magyar borok annál inkább kerestetnek, minél tisztább állapotban jönnek kereskedésbe; az exporteureknek ennélfogva leginkább e tekintetben kell gondot viselniök. Még a Dreher-féle sörgyár sörkiviteléről kell megemlékezni. E gyárból 1867. october óta hetenkint egy-egy terhelt vagyon 70 akó sörrel érkezik Amsterdamba. Ami Amsterdamnak a Rajnán való forgalmát illeti, az a kivitelnél 575,053 mázsára, a bevitelnél 1,294,216 mázsára rúg. A somogymegyei Deák-párt a következő felhívást bocsátá ki: Polgárok! Midőn az események folyama nemzetünket a kényuralom ellen nyílt küzdelemre hívta fel, amíg alkotmányunk visszaszerzéséért folyt a küzdelem, akkor és addig államjogi kérdéseink megfejtése állt minden pártjaink programmjában első helyen, mert csak ezeknek kedvező megoldása által nyerhettünk megbízható alapot a további haladásra. Most azonban, amidőn már államjogi viszonyaink az 1867 iki alkotmányos törvények által megoldást nyertek, i az idő, hogy belviszonyainkra vessük figyelmünket, hogy államkötéseink fenntartása s biztosítása mellett, saját nemzeti erőnk kifejlesztésére, polgári kultúránk felvirágoztatására irányozzuk összes törekvéseinket. “ Míg tehát egyrészről azon kell lennünk, hogy a bizalom, a béke, és ezzel államszervezkedésünk a politikai ábrándok lármás agitatiói által meg ne zavartassák; másrészről szükséges, hogy ébren legyünk, hogy az önsorsunk feletti rendelkezhetés joga, melyet a kiegyezés műve ismét a nemzet kezébe juttatott, a hatalom után vágyó s versenykedő aristocratavagy demagóg törekvések önző czéljainak eszközévé ne fajuljon. Mert amazok veszélyeztetnék eddigi vívmányainkat, s lehetetlenné tennék intézményeink szabadelvű kifejlesztését; ezek pedig csak anarchiára, és — ami ennek rendesen nyomában jár — absolutismusra vezetnének. Márpedig ha vizsgálat alá veszszük alkotmányos életük mozgalmait, ha észleljük ebben azon számos kórtüneteket, melyek fejlődését gátolják, ha viszszapillantunk országszerte a követválasztások s tisztújításokra, melyeknél most is csak a magán családi érdekek és előítéletek voltak irányadók; midőn másfelől a democratia hamis cége alatt a legmegpróbáltabb államférfiaink gyanúsítását s a tájékozatlan népelem felbujtására irányzott izgatásokat szemléljük , úgy valóban alig tudjuk, hogy a szélső pártok melyikétől féltsük inkább az alig megszabadult nemzetet. Ezek ellenében kezdeményezzük megyénk közszellemének a józan democratia irányába leendő tereltetését, hogy ne vezettessék az félre mulékony pártérdekek s puszta ellenzékiesség érzelmei által, melyeknek segedelmével hamisiták meg rendszerint minden idők cselszövői, minden korszak zsarnokai a nemzeti akaratot; hogy ne játsza ki az élet a törvények elveit; hogy ne élősködjenek a modern kormányzat alakjaiban a régi állami s társadalmi viszonyokból fenmaradt intézmények és balítéletek; hogy ne senyveszszék a magyar democratia életszerveit vallási, társadalmi előítéletek, s azon visszavonás, mely történelmünkből szemrehányólag tekint reánk. Fogjunk tehát a politika és a társadalom terén a haladás munkájához, mely nem felforgatásban, hanem intézmények alapításában találja hivatását, diadalmi czélját, mely felkeltse a szabadság büszkeségét, a szellem függetlenségét, a személyes méltóság öntudatát, a közügyek iránt való érdekeltséget, s a mindezekből eredő fogékonyságot a nemzeti becsület iránt, mely magában keresi és találja védelmét a kül- és beltámadások ellen. Mely a szabad szólás és gyülekezeti jog becsületes használatával hirdesse az igaz democratia tanait, s felvilágosítsa mindinkább a nemzetet az iránt, hogy a valódi democratia főelve a polgári cultura, a mely alatt a társadalmi állapotoknak a műveit népeknél uralkodó elvek s intézmények által eszközölt javulását, az emberiség tökéletesedésének előmozdítását értjük. Mely azt akarja, hogy minden rangú és rendű polgárnak nyujtassék egyformán alkalom, tehetségét, szorgalmát, becsületességét, anyagi erejét, s erkölcsi súlyát boldogulására, s a haza javára hasznosítani, s eltávolíttassanak — necsak elvileg, de tettleg is — a vallás-, születés- s nemzetiségi különbségből vont mindazon akadályok, melyek az egyéni szabadságnak gátat vethetnek. Mindezekért, alakítsunk megyénkben egy társulatot „Szabadelvű polgári kör“ czim alatt, amelyben egyesülve a következő politikai és társadalmi tételes elvek vallása, terjesztése, megvédése legyen feladatunk : I. Őszinte bizalommal üdvözöljük a kiegyezés művében a népérdekek solidaritásának eszméjét — ezen, nemzetünk érdeke által vezérelt, a nemzetközi egyenjogúság szoros elvei szerint történt szövetség megkötését, ebben találván fel nemzeti létünk biztosítékát. Pártoljuk azt, s ellene vagyunk mindazon törekvéseknek, melyek annak egyoldalú felforgatására irányulnak, úgy lévén meggyőződve, hogy ezen alap elvetésével nem a fennálló kormány, hanem alkotmányunk válsága idéztetnék elő; kibékülve e szerint a történelem által igazolt nyugati hatással, testvéries rokonszenvvel nyújtsunk kezet a lajthántali népeknek, mert ezen szövetséggel irthatjuk csak ki végképen az alkotmányos életünket folyton fenyegető reactiót. II. Nem helyezzük a vallást azon hatalmak közé, melyeket a democratia felforgat; sőt ellenkezőleg, habár elutasítunk is minden vallásfelekezeti jogosulatlan követelményeket s türelmetlenséget, — másrészről tisztelünk minden vallást tiszteljük annak mindazon szolgáit, kik a népek szabadságának alapeszméjét, a valódi szeretet igéjét hirdetik. III. Ellentmondónk mindazon jogoknak, melyek hagyományos társadalmi előítéleteken alapulnak, s melyek a társadalmi s a közélet terén egyenesen, majd közvetve fenyegetik az újabb kor vívmányainak szabad tenyészetét. — Épen ezért politikai hitvallásunk egyik főágazatának tartjuk pártolni a parlamentáris kormányformát, mint az észszerű haladásnak, a felvilágosodásnak, az anyagi jólétnek, szóval a democratia elveinek nélkülözhetetlen feltételét; s igy támogatni a jelen kormányt is mindazon törekvéseiben, melyek a fentebbi elvek valósítására irányulnak. Elveinkérti küzdelmeinkben fegyverül a műveletlen elem felizgatását soha sem használjuk, — osztályharczot soha elő nem idézünk; sőt ellenkezőleg elveinknek diadalra-juttatásához harczosaink toborzását minden osztályra egyformán kiterjesztve — minden osztály-, vallás- és nemzetiségi különbség nélkül fogjuk a küzdelmeinkben kiemelkedő valódi érdem , tehetség és becsülettel szerzett, és a közjó előmozdítására is ható szellemi s anyagi tehetőséget becsülni, méltányolni. IV. Ami végre a belpolitikánk alaki szervezetére vonatkozó reformtörekvéseket illeti, ezekben a modern államokban uralkodó szabadelvű szellemben fogunk előre törekedni, s küzdeni fogunk a mivelt nyugati Európa mindazon intézményeinek megvalósításáért, melyek az újabb kor nagyságának tényezői. Somogy szabadelvű fiai! Egyesüljünk ezen elvek diadalára! Siessünk pedig egyesülni mielőbb, hogy ezen elveknek a társadalmi életben való terjesztése és megértetése által növeljük megyénkben minél erősebbé azon elemet, mely nem a minden áron való politikai forrongással, hanem a társadalmi kötelmek teljesítése, a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem előmozdítása — szóval a foglalkozás lelkiismeretes betöltése által kívánja szolgálni a hazát, hogy ezen elem alkotmányos jogainak becsületes használatával a bekövetkezendő országgyűlési képviselő-választás és a megyerendezés adusaiban, már mint consolidált párt léphessen a küzdelem sorompói közé. Mindezeknél fogva azon szíves felkéréssel bocsátjuk ki jelen felhívásunkat, hogy megyénkben mindazok, kik értelmiség, politikai felfogás és társadalmi érzületeiknél fogva elfogadták azon törvényes tért, amelyen összes jelenlegi államéletünk alapszik, s mely alapon korunk modern irányában előhaladva, alkotmányos életünknek a democratia fent ismertetett elvei szerint való megszilárdítására egyesülni és küzdeni készek. 1. évi május hó 4-ik napján délután 5 órakor Kaposvárott, a korona vendéglő nagy termében tartandó alakulási gyűlésre és pártunk szervezésére vonatkozó teendők iránti tanácskozásra minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A törvényes szabadság szelleme vezéreljen bennünket e találkozásra! Kelt Kaposvárott, 1868. ápril 15. Bárány Dénes, Bittó István, Fekete Lajos, Gruber Gusztáv, Kozma Sándor, Nagy Sándor, Szabó Kálmán, Vági Mór, Zichy Antal. 1252 Eger, ápril 27-én. A HEVES MEGYEI Deák-PÁRT ALAKULÓ gyűlése. A hevesmegyei Deák-párt ma tartott gyűlésében megalakult oly módon, hogy mind a tiz, e megyebeli választókerület részére külön elnököket s jegyzőket választott, kivéve a két tiszai járást, melyekhez későn érkezvén az erre vonatkozó felhívások, a gyűlésre meg nem jelenhettek, ami azonban annálfogva nem annyira életbevágó, miután ezen két kerületben amúgy is többségben van a Deák-párt. Központi elnöknek Szilay József választatott meg, alelnöknek Babics István, aki egyúttal az egri választókerület elnöke is, jegyzőnek Vavrik Béla. A gyűlés továbbá bizottmányt is választott, melynek feladatává tette a már részben megállapított programm bővebb kidolgozását. A gyűlés, daczára annak, hogy egész csendben jött össze, igen népes és látogatott volt. Kovách László országgyűlési képviselő igen szép és lelkes szavakban fejtegette a Deák-párt állását. — Talpraesett beszédét a gyűlés több helyütt élénk éljenzéssel szakitá félbe s végül Deákot és az értekezlet összehívása körül fáradozott egyéneket éltetve egész csendben eloszlott. A jövő gyűlés napja május 20- és 21-ére tűzetett ki, mikorra az általános programm is elkészül. (87.k.) — Rudolf koronaherczeg és Gizella főherczegnő jövő héten, ha az időjárás kedvezőbb lesz, Budára rándulnak. — A BUDAI I. VÉSZ EGYLET elhatározta, hogy, azon helyet, melyről „ Felsége a lövéseket tette, rb.rál/állásnak“ fogja elnevezni. — Karnovszky M. Idának „Egy munkácsi rab története“ czimű 2 kötetes regényes korrajzára Szana Tamás előfizetést hirdet: e mű junius hó végén jelen meg, előfizetési ára 2 frt o. o. Gyűjtők minden 8 előfizető után egy t. példányban részesülnek. Az előfizetési pénzek május hó végéig Pfeiffer Ferdinánd könyvkereskedésébe Pestre küldendők. A BARABÁS jelenleg Balassa tanár arczképén dolgozik, melylyel hallgatói akarják meglepni az érdemes férfiút tanársága negyedszázados évfordulati napján.