Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1868-05-13 / 111. szám

rólag reánk nézve pénzügyi kérdés is, mert azt merem állítani, hogy ha egyoldalúlag járunk el és nem tervez­zük a vonalt akkor, hogy a kőszénszállításon kívül, az alföldet az állandó kiviteli piaczc­al kössük össze, ak­kor bizonyára sok évek során kell majd az államga­­ranciát igénybe venni s annak terhét elviselni. Ezért voltam bátor felszólalni és figyelmeztetni a t. házat arra, hogy pénzügyi szempontból is okvetlen szüksé­gesnek tartom ezen szárnyvonalnak elfogadását s a tett indítvány elvetését. (Helyeslés !) Ivánka Imre : T. ház! Azt hiszem jól fogom föl a dolgok állását, hogy ha Horvát-Slavonorszá­­gokkal ügyünk már rendezve volna, most nem be­szélnénk alföld-eszéki, hanem beszélnénk alföld­fiumei vasútról. Teljes meggyőződésem, remény­em és elvárom, hogy a napokban a kérdés politikai részén túl leszünk. Csakis közös óhajtásunknak adok kifejezést, midőn remé­lem, hogy a nehézség meg fog szűnni rövid időn, és ki fogja mondhatni az országgyűlés, hogy az „alföld-fiumei“ vasutat, és nem az „alföld-eszéki vasutat építi. Azt vélem, hogy legfőbb súlyt érdemlő kikötés az, miként mondassák ki az engedélyben, mely az Eszékről Fiuméban vezető vasútról fog szólni, hogy az Eszékről Sziszekre és Sziszekről Károlyvá­­rosra directe vezettessék, nem pedig, hogy meg­maradjon egy szeglet a meglevő zágrábi irányban. Ezt én a kereskedés jövő fejlődésére nézve igen fontosnak tartom. Államtitkár úr előbb említette azt, hogy a kér­désben levő szárnyvonal kiépítése, mint utolsó épít­ményi szakasz van a szerződésben kitéve, tehát ak­kor fog az kiépíttetni, midőn már a többi része a fővonalnak ki lesz építve. A vasút, hogyha Eszéken keresztül nem oly formán vizetik mint tervezve van, nem eltérésekkel Diakovár felé, és nem tudom még hová, hanem ha a legrövi­debb vonalon Sziszek felé vezettetik, még többel lesz rövidebb, mint 17 mértfölddel a trieszti vonal­nál. Én tehát nem látom azon aggodalmakat, me­lyeket éppen néhány barátim felhoztak annyira indo­kolva és így nem e tekintetben, hanem igenis azon tekintetből pártolom Ghiczy Ignácz indítványát, hogy ha ez majd alkalmaztatni fog a vasútnak azon részére rendeltetni nem kívánnám, hogy a fővo­nal iránya mindenféle helyi érdekek tekintetéből mellék­szárny vonalak vezetessenek a fővonalakhoz. A­mi már a pénz beszerzését magát illeti, ezen vasútnak építésére szükséges tőkék beszerzésénél egy körülményre vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat. Nem ismerek egy hamar nagyobb bajt, mint hogyha egy országban, egy túlhatalmas vasúttársa­ság kezébe veszi az összes vasutakat; erre nézve vannak példák Francziaországban, Olaszországban és még nagyobb mértékben Észak-Amerikában és némi tekintetben mi nálunk is, mert a délt vaspálya-tár­saságnak itt túlsúlya van. Én abban látom tehát az előnyt, hogy itt most egy társaság alakuljon, mely fő részében nem a déli vasút­társaság részvényesei­ből, hanem más tőkepénzesekből áll, és éppen­­azt kívánnám, hogy ezen társaság vesse meg alapját, és építsen más vonalakat is. Nem kétlem, hogyha Horvát- és Tótországokkal a kiegyezkedés megtörténnék ma, és ugyanazon tár­saság felszólíttatnék, hogy építse tovább a Fiuméig vezető vonalat, ugyanazon feltételek alatt, bizonyo­san igen szívesen kiépítené azt Károlyvárosig. Más a Károlyvárostól Fiuméig vezető vonal, itt az aka­dályok igen nagyok, és az építkezés igen költséges, azonban, a­mennyire értesülve vagyok, aránylag csekély árkülönbséggel azt is átvenné ugyan­ e tár­sulat, és ez bír annyi erővel, hogy tovább fogná építhetni az egészet, kedvező feltételek mellett. Kacskovics Ignácz­: Az elmondottak után meg­nyugtatva érzi magát, az iránt, hogy a szárnyvonal kiépítése nem fogja akadályozni az eszék-sziszeki vonal kiépítését,­­ tehát a szárnyvonal kiépítését akadályozni nem óhajtja. Ki a francziaországi vas­­úttársulatok ügyeivel foglalkozott, tudni fogja, hogy ott kezdetben igen sok társulat keletkezett, melyek nem kedvező üzletet vittek és az állam segélyezé­sére szorultak, miért is az állam inkább fusiót lé­tesített az egyes társulatok közt. Így alakult az a nagy központi társulat, mely nagyrészt kezeli a francziaországi összes vasutakat. Minek következése az lett, hogy az állam nemcsak nem ad subventiót, hanem ellenkezőleg tetemes jövedelmet húz, s ha hitelt lehet adni azon jelentésnek, mely az 1864-ik eredményről 1867-ben kiadatott, s melyben ha­zánkfia Horn is közreműködött, ki van mutatva, hogy 27 millió jövedelmet adtak az államvasutak Francziaországban, holott a fusio előtt kárt szenve­dett, mert subventiót kellett adnia. Szóló kívánja, hogy a határozati javaslat toldas­­sék meg azzal az eszmével vagy megjegyzéssel, hogy az illető ministérium azon legyen, hogy az egész alföld-fiumei vonal minél kevesebb társulat által építtessék, és minél kevesebb legyen az üzlet, így lehetne eszközölni, hogy a két vonal az alföldi és sziszeki egy társulat által építtessék. Szóló tehát a határozati javaslatot egészen megtartatni kívánja azon hozzátétellel, hogy „az egész alföldi vonal minél kevesebb, ha lehet egy társulat által építtessék ki.“ Ezzel szabad kéz volna engedve a ministériumnak is. (Fölkiáltások: Maradjon.) Hollán Ernő ez utóbbi indítványra azon meg­jegyzést teszi, hogy a minisztériumnak nem lehet szándékában Eszéktől Fiuméig az összes vonal­komplexumra több vállalkozó társaságokat felszó­lítani, mert épen az a körülmény, hogy a Károly­­város-fiumei vasútvonal kiépítése rendkívüli költ­ségekkel jár, teszi szükségessé, hogy e vonal össze­­foglaltassék, oly hosszabb kiterjedésű vonallal, melynek költségei csekélyebbek, hogy így az egészre nézve kedvezőbb quotiens essék mértföldenkint. Eddig és továbbra is mindazon tárgyalások, melyek a minisztériumban folytak és folytattatni fognak, egyenesen arra c­éloznak, hogy az Eszéktől Szisze­ken át Fiuméig építendő vasútvonal egy vállal­kozó társaságban központosuljon. (Szavazzunk.) Kurcz György : A fiumei vonalat mindenekelőtt szeretné mint a nemzet legforróbb óhaját kiépítve látni, a tett módosítványt pedig oly legyőzhetlen akadálynak látja, mely meggátolná a vonal kiépíté­sét. A módosítványt nem pártolja. Szólásra többen nem lévén feljegyezve, követke­zik a szavazás Ennek. Miután a határozat szerkezetét, maga a módosítványt indítványozó képviselő úr és a többiek is, kik módosítványát pártolják, szintén elfogadják, a kérdés csak az lehet, kívánja-e a t. ház, hogy a szerkezet e szava után „építtessék“ e póttétel még hozzá jöjjön „a szárnyvonalak csak a fővonal kiépí­tése után építtethetnek ki.“ Azt hiszem, hogy ez a szavazati kérdés. A szerkezet nem jöhet kérdés alá, miután az elfo­gadtatott; a kérdés csak az lehet: elfogadja-e a t. ház Ghiczy Ignácz képv. indítványát. Miután 28 képv. névszerinti szavazást kér a jegyző fel fogja a neveket olvasni. Az igennel szavazókat t. i. azokat kik elfogadják az indítványt Csengery Antal fogja jegyezni; a nem­mel szavazók neveit Horváth Lajos, a távollevők neveit pedig Dimitrievics Milos, Elnök: A kérdés igen fontos lévén megérdemli a t. ház egész figyelmét. Ennélfogva bátor leszek még a jegyző urat felkérni legyen szíves a szavazás előtt magát az idítványt felolvasni, s kérem a t. házat, hogy egész csendességben szíveskedjenek szavazni, mert különben lehetetlen azokat kellően jegyezni. A szavazás megtörvén. Elnök : az eredményt kihirdetteti: Csengery Imre jegyző: Távol volt 122 képviselő, szavazni nem akart egy, az elnök nem szavazott. „Igen“-nel szavazott 91, „nem“-mel 189. Elnök: Az összeszámított szavazatok szerint a képviselőház többsége a Ghiczy Ignácz képv. ur ál­tal beadott indítványt nem fogadja el. E szerint ma­rad a központi bizottság által beadott szerkezet, ha a ház kívánni fogja felolvastatik. (Nem szükséges). Miután a határozati javaslatot a ház határozattá emelte, következik a határozati javaslat, mely a ülésben átalánosságban elfogadtatott. Csengery Imre olvassa a vasútépítési engedélyre vonatkozó határozati javaslat első pontját. Elfogad­­tatik. Olvassa a második pontot. Szintén elfogad­­tatik. Hasonlóképen a harmadik pont. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk). En­nélfogva azt gondolom, hogy a ház osztályaiból ala­kult központi bizottság határozati javaslatának be­vezető sorai kihagyatnak és csak az elfogadott pon­tok vezetnek be a t. ház határozatába. Következik az alföldi vasút engedély-okmányának tervezete. A miniszeri javaslat fog mindenek előtt felolvastatni. Csengery Imre : olvassa a czimet. Elnök : a központi bizottságnak a czimre nincs észrevétele. Bónis Sámuel : A 145 és 150. ülésben hozott határozat, mely ezen vaspályának kiépítését elren­delte, ezen vaspályáról úgy szól, mint alföld­fiumei vaspályáról. Igaz, hogy ezen pályának csak egy része szándékoltatik kiépítetni, azaz csak egy ré­szére vannak vállalkozók. Azonban, miután a tör­vényhozás nem ok nélkül nevezte e pályát alföld­­fiumei vaspályának, azaz nem ok nélkül nevezte meg az első pontot és a végsőt, mert a czél az volt hogy a tengerrel köttessék össze az Alföld; óhajta­ná, hogy e fejezetben tétessék oda „alföld-fiumei.1,4 (Helyeslés.) Hollán Ernő : a felhozott indítványra lényeges észrevétele nincs, szükségesnek találja azonban iga­zolni azt, hogy a kormány miért hozta ez elnevezést javaslatba. Igaz, hogy a ház múlt év júl. 1-én kelt határozata az „alföld-fiumei“ vasútról szól. Föl volt említve egyszersmind annak oka is, miért választot­ta ezen két nagy vonalat két külön vállalatra, a­mennyiben most az alföld-eszéki vonal van tárgya­lás alatt és utóbb egy eszék-fiumei vonalról lesz szó. Azt az egyet még­is kénytelen a ház figyelmé­be ajánlani, hogy a­mennyiben itt elnevezésről van szó, szükséges, hogy az a tárgynak megfeleljen. Ma egy II.-Várad-eszéki vonalról van szó, holnap vagy közelebb a ház el fogja határozni, hogy egy eszék­­fiumei vasút építessék. Nem hiszi, hogy az ajánlatba hozott elnevezés e két külön tárgyat valósággal meg­határozza, úgy mint az engedélyezés útján fog meg­­állapítatni és elhatároztatni. Ajánlja ezt a ház meg­fontolásába, bár az indítványba hozott elnevezés ellen elvileg semmi kifogás. (Maradjon a szerkezet.) Nyáry Pál: Azt hiszi, a ministériumnak a ház meghatalmazásán túl nem szabad mennie. (ügy van a bal oldalon.) Arra nem volt felhatalmazva, hogy megváltoztatván a nevet, még csak gyanúra is adjon alkalmat, hogy nem csak a czím, hanem maga a lényeg szándékoltatik megváltoztatni. Hollán Ernő : Megjegyzi, hogy a ministérium semmikép sem tért el a ház határozatától. Méltóz­­tassék a törvényjavaslat első szakát elolvasni, ott világosan az mondatik, hogy a m. kir. közmunka- és közlekedési ministerium által az alföld-fiumei vasútnak a N.-Váradtól Eszékig terjedő s a n.-vá­­rad kolozsvári vaspályával összekötendő vonala.“ Tiltakoznom kell az ellen, hogy a ministerium a ház határozatát figyelmen kívül hagyta. (Élénk he­lyeslés a középen.) Csengery Imre olvassa az engedélyezési okmány első szakaszának első kikezdését. K­irályi Fái­­ a közp. bízott, itt módosítást hoz javaslatba. E szerint a szerkezet így lenne: jogot nyernek egy Nagyváradtól Eszékig vezető stb. A központi bizottság szerkezete elfogadtatik. Az első szakasz második kikezdésében, az 5-dik sorban a közp. bizottság „Bezdán“ szót „Erdőd “-del, a hatodik sor utolsó szavát „Baranyavárról“ „Eszék“ szóval kívánja fölcserélni. Szakáll Lajos : Miután a közp. bizottság Bez­dán helyett Erdődöt vette be a szövegbe, de ez va­lóságnak nem felel meg a kitételnek, kéri ezt kiha­gyatni. H­ollán Ernő : A kormány részéről is hozzájárul. Elfogadtatik az első szakasz a közp.­bizottság szövegezése szerint Szakáll Lajos változtatásával. A 6-ik pontnál Somossy Ignácz azt az észrevételt teszi, hogy e pont nem fejezi ki tisztán, várjon egy vagy két évre szól-e a bruttó jövedelem, e szót ajánlja utána té­tetni „évenkint.“ Hollán Ernő : Helyes. R­adich Ákos megjegyzi, hogy a 2-ik sinutnál a föld kisajátítás a földmunkálatok és felépítmények sokkal olcsóbbak, mint az első sinutnál. Ha az első sinutnál 36,500 frtot veszünk fel, mint tiszta jöve­delmet — szóló azt véli, hogy a 2-ik sinutnál csak 45%-ot tehát 16,452 frtot lehet felvenni. Ha már most az üzleti kiadást legrosszabb esetben 50%-re számítják, akkor — nézete szerint a 2-ik sinutra megkivántató bruttó jövedelemnek nem 120 hanem 106 ezer fog megfelelni. Ajánlja a háznak a 120 ezer frt helyett a 106 ezernek elfogadását. Hollán Ernő : Részéről nagyon óhajtja, hogy az alföldi vasút forgalmánál fogva minél előbb jusson azon állapotba, hogy a szerződésben kikötött feltétel szerint is a 2-ik sin vonalat lerakni kénytelen legyen, azonban közel­jövőben nem találja ezt be­­következhetőnek, s valamint ő részéről nem volna képes ma már biztos alapokra fektetni azon számí­tást, hogy mibe fog kerülni, akkor ezen 2-ik sinvo­­nal, úgy nagyon kételkedik benne, hogy számító vállalkozó találkozzék, ki ma már elfogadjon egy calculust, mely talán 10—15 vagy talán húsz évvel későbben fog beállani, de nem is tartja gyakorlati- 1382

Next