Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-14 / 112. szám
Baja-Pftst, 1868. Csütörtök , május 14. 112. szám. BUDAPESTI HIVATALOS LAP. Előeszktéai árak : napontai postai szátkerjtésből :Budapesten házhoz hordva : Zsici ívre . . . Egész krt . . . 18 írt —kr. félévre . . . . . . 10 , Félévre . . . Higyedivre . . . • • 5 „ Negyedéve«. . • *. . «t , SzerkesztAsíg : Budán, s víz, várobajra, Ilona-utcz», Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, I»kol»-tér,lft 2. sz. a. földszint. — Fiókkudóhivatal: Gyvry Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1-80 sz. a. Pesten. Két IRATOKban küldetnek Tilaxa. Rámentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. MaoInhirdetőikk: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ.* Igazságügyi magyar miniszerem előterjesztése folytán Csemeghi Károly tiszteletbeli osztálytanácsost valóságos osztálytanácsossá az említett ministeriumhoz kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1868. május 9-én. Ferencz József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előterjesztése folytán Szászy László fogalmazót ministeri titkárrá az említett ministeriumhoz kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1868. május 9-én. Ferencz József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. Kehrenbeck Sylvester ó-gyallai lakos saját, úgy Ilona, Adolf, Lajos, Gyula Árpád, Gizella és István gyermekei vezetéknevüknek „Feszti“-re kért átváltoztatása folyó évi május hó 10-én 10227. sz. a. kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. 1 ----------Rosen Ferencz budai lakos saját, úgy István, János, Teréz és Mathild gyermekei vezetéknevüknek „Rózsa“-ra kért átváltoztatása f. évi május hó 10-én 10,241. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Mindkét javaslat felolvastatván, — Elnök , azok kinyomatását és kiosztását elrendeli, s tárgyalásukra f. hó 16-ka d. e. 11 óráját kitűzi. Több tárgy nem lévén, — az ülés eloszlik 32 órakor. Dobler József pesti lakos vezetéknevének „ Dobó“ra kért átváltoztatása I. évi május hó 10-én 10131. szám alatt kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kesztner György magyar királyi számtiszt saját, úgy Zoltán és András gyermekei vezetéknevüknek „Kesztridi“-re kért átváltoztatása folyó évi május 10-én 10122. szám alatt kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A magyar királyi igazságügyminiszer Kun Sándor Veszprém megye volt első alispánját és Kiss Ágoston temesvári ügyvédet, a kir. ítélő tábla segédelőadóivá nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI HÁZ LXXXVII. ÜLÉSE . MÁJUS HÓ 13-KÁN D U. 1 ÓRAKOR. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző: Rajner Pál barsi főispán. Napirenden : A képviselőház üzenete. A ministerek közül jelen van: gróf Festetics György. Mihályi Péter a képv.ház jegyzője átnyújtja a képviselőháznak CCXXVIII. ülésében a görög-keleti vallásúak ügyében hozott törvényjavaslati határozatot, az ugyanazon ülés jegyzőkönyvével együtt, úgyszintén a képv. háznak a gyorsírók állandósítása tárgyában hozott határozatát. A KÉPVISELŐHÁZ CCXXX. ÜLÉSE MÁJUS 13 KÁN D. E. 10 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZBAN. Elnök: Gajzágó Salamon. Jegyzők: Csengery Imre,ki a mai ülés jegyzőkönyvét vezeti; Dimitrievics Milos a szólók neveit jegyzi. Napirenden: Az alföld-fiumei törvényjavaslat s mellékelt okmányainak részletes tárgyalása. A kérvényi bizottmány véleményes jelentése. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Menyhért, Gorove István és K. Wenckheim Béla minister urak; Hollán Ernő közlekedési államtitkár. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetvén. — Elnök az időközben beérkezett kérvényeket mutatja be következő sorrendben: Kassa szab. kir. város közönsége a képviselők gyakori kimaradását az országos ülésekből meggátoltatni kéri. Thuránszky Nándor, aranyos-maróthi lakos az állami jövedelmek kezeléséről beadott emlékiratát figyelembe vétetni kéri. Ér-Diószeg, mezőváros Biharmegyében, a tiszaér- körösi csatorna létrehozatalát kéri. Ugyanazt kéri Gyoma mezőváros Békésmegyében. Mike József és Mike Julianna altorjai lakosok a kincstári ügyész által ellenök indított perben a kézdiszéki egyes bíróság által hozott 688. számú ítéletet megsemmisíttetni kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz fognak áttétetni véleményes jelentés végett. Következik az engedélyokmány 10-ik szakasza 11-ik pontjának részletes tárgyalása. Rudich Ákos : Miután az államtitkár kijelente, hogy a tarifták szabályozására nézve a közlekedési ministérium törvényjavaslatot fog előterjeszteni, annálfogva annak egyes tételei ajánlásába nem bocsátkozik, annál is inkább, mert a tariffa tételeinek megváltoztatása az egész magyar vasúthálózatnál — égető szükség. Példa gyanánt hozza fel a simmeringi és buda-pragerhofi pályákat, melyeknél a különböző költség mellett a tariffa-tételek ugyanazok. Kifogása van a 10-ik czikk 8., 9. és 10-ik pontjára nézve. Ő — az általa eddig tanulmányozott engedély-okmányban — azon elvet látta kifejezve, hogy ha az állam a biztosítást magára vállalta, akkor az államkormánynak jogában áll az árszabást bármikor szabályozhatni; ennélfogva a 10-ik czikk 8., 9. és 10-ik pontjai helyett a következő módosítványt ajánlja: (Halljuk !) „Az árszabás az államkormány jóváhagyása vagy elrendelése folytán megváltoztatható.“ Elnök : Nem tudom, hogy a t. ház, miután ezen pontok a képviselőház által már elfogadtattak, jónak látja- e ismét eltérni előbbi határozatától a már elfogadott pontokra nézve. Radich Ákos kijelenti, miszerint ő már az első pont alkalmával jegyeztete föl magát, de csak most juthatott szólásra. S Hollán Ernő szintén azon nézetben van, hogy e tárgy már tegnap elintéztetett, mindamellett néhány észrevételt tesz, megnyugtatásul Radich előadására. Radich nézeteit nem osztja, minthogy azok tévedésen alapszanak. Nem ismer a continens bármely államában oly kikötést, mint amilyen ezen szerződésben a tarifták szabályozására nézve felvétetett. Ez az első és oly kedvezmény, amelyhez hasonlót egy concessió sem mutat fel. Ezen kikötést az országra nézve ez idő szerint kedvezőnek tartja, bár nem ringatja magát azon hitben, hogy a kormánynak fentartott befolyási joga valami nagy eredményeket szülne, mert nem hiszi, hogy a taristákat parlamentáris úton az országos forgalom felvirágoztatására szabályozni lehetne; csak az üdvös verseny teremtheti elő azon állapotot, amely a tarifta módosítására nézve magától fog befolyni. Közmegnyugtatásul szükségesnek tartá ennyit fölemlíteni. Nyáry Pál : A vasutaknak vannak fény-, de vannak árnyoldalai is; ez utóbbiak közé sorolja az egyedárusságot és a szabad verseny kizárását, ha annak káros hatását a törvényhozás lehetőleg nem mérsékli. A nyers és feldolgozott termények elszállítási árkülönbsége nagy fontosságú oly országban, mely csak nyers terményeket szállít ki külföldre. A kormány fenntartá magának a jogot, hogy 5 évről 5 évre rendezhesse a tariftákat, s e tekintetben egyetért a kormánynyal addig, midőn az mondatik, hogy az első öt évben az így megállapított tariffa maradjon változatlanul; de a jövőre nézve, midőn azt mondja, hogy fönntartja magának a jogot a körülményekhez képest változtatni, nem látja indokolva, hogy miért 5 évről 5 évre. Szükségesnek tartja, hogy vasúti intézményeink úgy legyenek alkotva, hogy az első cél, a gyorsaság eléressék; továbbá arra is kell figyelni, hogy mi a nagyobb könnyűségű szállítás által más, péld. éjszak-amerikai vagy oroszországi gabona által a concurrentiától el ne rekesztessünk. Ennélfogva az igazsággal megegyezőnek hiszi, ha az „őt évről 5 évre“ helyett „évről évre- létetik. Elnök : Mielőtt a következő képr. ur szónokolna, kötelességemnek tartom a t. házat megkérdeni, vájjon a házszabályokkal megegyeztethető-e az, hogy azon pontok, melyek tegnap már elfogadtattak s melyekre a jegyzőkönyv mai napon már hitelesíttetett is, újólag tanácskozás alá vétessenek ? (Felkiáltások : Nem lehet!) Ha a t. ház a tanácskozást megengedi, én részemről kötelességemnek tartom a t. szónok urat felhívni ; ha pedig nem, akkor megkérem a t. szónok urat, hogy miután már a tárgy be van végezve, ne méltóztassék hozzászólani. Kérem felolvasni tehát a 11-ik pontot. Csengery Imre olvassa a II-ik szakaszt, melyre a közp. bizottságnak nem lévén észrevétele, a Il ik szakasz elfogadtatik. Olvastatik a 12-ik szakasz. A közp. bizottság észrevétele után a szakasz e pontja elfogadtatik. Csengery Imre olvassa a II-ik §-t. A központi bizottságnak e szakaszra nincs észrevétele. Gubody Sándor a Il ik §. első pontjára nézve azon módosítványt ajánlja, hogy az engedélyesek a vitel- és fuvarbért papírpénzben is kötelesek elfogadni. Hollán Ernő : Nem képes a módosítványhoz járulni, mert bár a vállalkozók nem csupa ezüstpénzzel, hanem kelendő papírpénzzel is fizetnek, de e pénz nem az országból, hanem külföldről hozatik, s így ezüst-értékben számíttatik; természetes ennélfogva, hogy kamatait és jövedelmeit is ezen értékben kell számítani. A 11 -ik §. első és 2-ik pontja elfogadtatik. A 12-ik §-ra nézve felszólal Királyi Pál előadó. E pontra nézve a központi bizottsá két szóváltozást indítványoz, t. i. a 3-ik sor.