Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1868-05-14 / 112. szám

Baja-Pftst, 1868. Csütörtök , május 14. 112. szám. BUDAPESTI H­IVATALOS LAP. Előeszktéai árak : napontai postai szátkerjtésből :Budapesten házhoz hordva : Zsici ívre . . . Egész k­rt . . . 18 írt —­kr. félévre . . . . . . 10 , Félévre . . . Higyedivre . . . • • 5 „ Negyedé­ve«. . • *. . «t , Szerkes­ztAsíg : Budán, s víz, várobajra, Ilona-utcz», Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, I»kol»-t­ér,lft 2. sz. a. földszint. — Fiókkudóhivatal: Gyvry Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1-80 sz. a. Pesten. K­ét IRATOK­ban küldetnek Tilaxa. Rám­en­­tetlen levelek csak rendes leve­­lezőinktől fogadtatnak el. MaoInhirdetőikk: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ.* Igazságügyi magyar miniszerem előterjesz­tése folytán Csemeghi Károly tiszteletbeli osz­tálytanácsost valóságos osztálytanácsossá az em­lített ministeriumhoz kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1868. május 9-én. Ferencz József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előterjesz­tése folytán Szászy László fogalmazót minis­­teri titkárrá az említett ministeriumhoz kine­vezem. Kelt Schönbrunnban, 1868. május 9-én. Ferencz József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. Kehrenbeck Sylvester ó-gyallai lakos saját, úgy Ilona, Adolf, Lajos, Gyula Árpád, Gizella és Ist­ván gyermekei vezetéknevüknek „Feszti“-re kért át­változtatása folyó évi május hó 10-én 10227. sz. a. kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. 1 ----------­Rosen Ferencz budai lakos saját, úgy István, János, Teréz és Mathild gyermekei vezetéknevük­nek „Rózsa“-ra kért átváltoztatása f. évi május hó 10-én 10,241. szám alatt kelt belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Mindkét javaslat felolvastatván, — Elnök , azok kinyomatását és kiosztását elren­deli, s tárgyalásukra f. hó 16-ka d. e. 11 óráját ki­tűzi. Több tárgy nem lévén, — az ülés eloszlik 3­2 órakor. Dobler József pesti lakos vezetéknevének „ Dobó“­­ra kért átváltoztatása I. évi május hó 10-én 10131. szám alatt kelt belügyminiszeri rendelettel megen­gedtetett. Kesztner György magyar királyi számtiszt saját, úgy Zoltán és András gyermekei vezetéknevüknek „Kesztridi“-re kért átváltoztatása folyó évi május 10-én 10122. szám alatt kelt belügyminiszeri ren­delettel megengedtetett. A magyar királyi igazságügyminiszer Kun Sán­dor Veszprém megye volt első alispánját és Kiss Ágoston temesvári ügy­védet, a kir. ítélő tábla segéd­­előadóivá nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI­ HÁZ LXXXVII. ÜLÉSE . MÁJUS HÓ 13-KÁN D U. 1 ÓRAKOR. Elnök: Majl­áth György országbíró. Jegyző: Rajner Pál barsi főispán. Napirenden : A képviselőház üzenete. A ministerek közül jelen van: gróf Festetics György. Mihályi Péter a képv.­ház jegyzője átnyújtja a képviselőháznak CCXXVIII. ülésében a görög-keleti vallásúak ügyében hozott törvényjavaslati határo­zatot, az ugyanazon ülés jegyzőkönyvével együtt, úgyszintén a képv. háznak a gyorsírók állandósí­tása tárgyában hozott határozatát. A KÉPVISELŐHÁZ CCXXX. ÜLÉSE MÁJUS 13 KÁN­ D. E. 10 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZBAN. Elnök: Gajzágó Salamon. Jegyzők: Csengery Imre,ki a mai ülés jegyző­könyvét vezeti; Dimitrievics Milos a szólók neveit jegyzi. Napirenden: Az alföld-fiumei törvényjavaslat s mellékelt okmányainak részletes tárgyalása. A kér­­vényi bizottmány véleményes jelentése. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Meny­hért, Gorove István és K. Wenckheim Béla minister urak; Hollán Ernő közlekedési államtitkár. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hite­lesíttetvén. — Elnök az időközben beérkezett kérvényeket mu­tatja be következő sorrendben: Kassa szab. kir. város közönsége a képviselők gyakori kimaradását az országos ülésekből meggá­toltatni kéri. Thuránszky Nándor, aranyos-maróthi lakos az állami jövedelmek kezeléséről beadott emlékiratát figyelembe vétetni kéri. Ér-Diószeg, mezőváros Biharmegyében, a tisza­­ér- körösi csatorna létrehozatalát kéri. Ugyanazt kéri Gyoma mezőváros Békésmegyében. Mike József és Mike Julianna al­torjai lakosok a kincstári ügyész által ellenök indított perben a kéz­­di­széki egyes­ bíróság által hozott 688. számú íté­letet megsemmisíttetni kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz fog­nak áttétetni véleményes jelentés végett. Következik az engedélyokmány 1­0-ik szakasza 11-ik pontjának részletes tárgyalása. Rudich Ákos : Miután az államtitkár kijelente, hogy a tarifták szabályozására nézve a közlekedési ministérium törvényjavaslatot fog előterjeszteni, annálfogva annak egyes tételei ajánlásába nem bo­csátkozik, annál is inkább, mert a tariffa tételeinek megváltoztatása az egész magyar vasúthálózatnál — égető szükség. Példa gyanánt hozza fel a sim­­meringi és buda-pragerhofi pályákat, melyeknél a különböző költség mellett a tariffa-tételek ugyan­azok. Kifogása van a 10-ik czikk 8., 9. és 1­0-ik pontjára nézve. Ő — az általa eddig tanulmányozott engedély-okmányban — azon elvet látta kifejezve, hogy ha az állam a biztosítást magára vállalta, ak­kor az államkormánynak jogában áll az árszabást bármikor szabályozhatni; ennélfogva a 10-ik czikk 8., 9. és 10-ik pontjai helyett a következő módosít­­ványt ajánlja: (Halljuk !) „Az árszabás az állam­kormány jóváhagyása vagy elrendelése folytán meg­változtatható.“ Elnök : Nem tudom, hogy a t. ház, miután ezen pontok a képviselőház által már elfogadtattak, jó­nak látja- e ismét eltérni előbbi határozatától a már elfogadott pontokra nézve. Radich Ákos kijelenti, miszerint ő már az első pont alkalmával jegyeztete föl magát, de csak most juthatott szólásra. S Hollán Ernő szintén azon nézetben van, hogy e­­ tárgy már tegnap elintéztetett, mindamellett né­hány észrevételt tesz, megnyugtatásul Radich elő­adására. Radich nézeteit nem osztja, minthogy azok tévedésen alapszanak. Nem ismer a continens bár­mely államában oly kikötést, mint a­milyen ezen szerződésben a tarifták szabályozására nézve felvé­tetett. Ez az első és oly kedvezmény, a­melyhez hason­lót egy concessió sem mutat fel. Ezen kikötést az országra nézve ez idő szerint kedvezőnek tartja, bár nem ringatja magát azon hitben, hogy a kormány­nak fen­tartott befolyási joga valami nagy eredmé­nyeket szülne, mert nem hiszi, hogy a taristákat par­lamentáris úton az országos forgalom felvirágozta­tására szabályozni lehetne; csak az üdvös ver­seny teremtheti elő azon állapotot, a­mely a tarifta módosítására nézve magától fog befolyni. Közmeg­nyugtatásul szükségesnek tartá ennyit fölemlíteni. N­yáry Pál : A vasutaknak vannak fény-, de van­nak árnyoldalai is; ez utóbbiak közé sorolja az egyedárusságot és a szabad verseny kizárását, ha annak káros hatását a törvényhozás lehetőleg nem mérsékli. A nyers és feldolgozott termények elszál­lítási árkülönbsége nagy fontosságú oly országban, mely csak nyers terményeket szállít ki külföldre. A kormány fenntartá magának a jogot, hogy 5 évről 5 évre rendezhesse a tariftákat, s e tekintetben egyet­ért a kormánynyal addig, midőn az mondatik, hogy az első öt évben az így megállapított tariffa marad­jon változatlanul; de a jövőre nézve, midőn azt mondja, hogy fönntartja magának a jogot a körül­ményekhez képest változtatni, nem látja indokolva, hogy miért 5 évről 5 évre. Szükségesnek tartja, hogy vasúti intézményeink úgy legyenek alkotva, hogy az első c­él, a gyorsa­ság eléressék; továbbá arra is kell figyelni, hogy mi a nagyobb könnyűségű szállítás által más, péld. éjszak-amerikai vagy oroszországi gabona által a concurrentiától el ne rekesztessünk. Ennélfogva az igazsággal megegyezőnek hiszi, ha az „őt évről 5 évre“ helyett „évről évre- létetik. Elnök : Mielőtt a következő képr. ur szónokolna, kötelességemnek tartom a t. házat megkérdeni, váj­jon a házszabályokkal megegyeztethető-e az, hogy azon pontok, melyek tegnap már elfogadtattak s melyekre a jegyzőkönyv mai napon már hitelesítte­tett is, újólag tanácskozás alá vétessenek ? (Felkiáltá­sok : Nem lehet!) Ha a t. ház a tanácskozást megengedi, én részem­ről kötelességemnek tartom a t. szónok urat felhív­ni ; ha pedig nem, akkor megkérem a t. szónok urat, hogy miután már a tárgy be van végezve, ne mél­­tóztassék hozzá­szólani. Kérem felolvasni tehát a 11-ik pontot. Csengery Imre olvassa a II-ik szakaszt, melyre a közp. bizottságnak nem lévén észrevétele, a Il ik szakasz elfogadtatik. Olvastatik a 12-ik szakasz. A közp. bizottság észrevétele után a szakasz e pontja elfogadtatik. Csengery Imre olvassa a II-ik §-t. A központi bizottságnak e szakaszra nincs észre­vétele. Gubody Sándor a Il ik §. első pontjára nézve azon módosítványt ajánlja, hogy az engedélyesek a vitel- és fuvarbért papírpénzben is kötelesek elfo­gadni. Hollán Ernő : Nem képes a módosítványhoz já­rulni, mert bár a vállalkozók nem csupa ezüstpénz­zel, hanem kelendő papírpénzzel is fizetnek, de e pénz nem az országból, hanem külföldről hozatik, s így ezüst-értékben számíttatik; természetes ennél­fogva, hogy kamatait és jövedelmeit is ezen érték­ben kell számítani. A 11 -ik §. első és 2-ik pontja elfogadtatik. A 12-ik §-ra nézve felszólal Királyi Pál előadó. E pontra nézve a központi bizottsá két szóváltozást indítványoz, t. i. a 3-ik sor.

Next