Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-20 / 117. szám
CONSULATUSI JELENTÉS. A LEERI CONSUL JELENTÉSE. Keleti Frieslandban, valamint a szomszéd Pagenburgban a hajóépítés igen nagy hátrányt szenved a gőzhajózás elterjedése folytán. Évenként körülbelül 60 hajó készül, melyeknek legnagyobb része 100—120 angol tonna nagyságú és csak is az éjszaki, meg a keleti tengerre való hajókázásra van szánva. A hajó-építés az ország némely vidékeire nézve igen sajátságos, amennyiben gyakran az ország belsejében is vannak hajó-építő műhelyek, mivel a csatornák igen mélyen behalnak a tartományban ; azon esetre, ha netán ily hajóépítők a hajóépítésnél nem találnak elegendő foglalkozást, a földmivelésnél dolgoznak. Nagyobbszerű ipartelepek két, szintén nem jelentékeny öntödén, s a némely városokon lévő szeszégetők, serfőződék, dohánygyárak, fűrész- és műmalmokon kívül a tartományban nincsenek. Említésre méltók azonban az újabb időben részint már berendezett, részint épülőfélben levő szalmapapír-gyárak. Leer városában már két ily gyár létezik, melyek naponkint 18—20,000 font papírt állítanak elő. A papír nagyobbrészt Angolországba szállíttatik. Miután pedig daczára a tartomány földmivelési jellegének, elegendő mennyiségű szalma nincsen, ennélfogva a szomszéd Holland nyújtja a szükségelt szalmát, úgy hogy 1000 font szalma 5 tallérba, és 1000 font szalmapapír 30 tallérba kerül. A legnevezetesebb Import-czikkek: a gabna, miután a tartomány majdnem kizárólag zabot termeszt, mely többnyire Angolországba szállíttatik. Azonkívül Norvég- és Svédországból nagy mennyiségű fa szállittatik ide, mert a tartomány nagy fahiányban szenved. Az austriai ipar terményei majdnem kizárólag a lipcsei vásárokon vásároltatnak. Keleti Friesland jólétének fő forrása a földmivelés és az állattenyésztés. A zabon kívül a tengerparton olajmag, a tartomány többi részeiben pedig rozs és pohánka termeltetik. Ez utóbbi növény a mocsáros földeken is tenyésztetik, jó terméshez mindazonáltal sok feltétel kívántatik, úgy hogy 6—7 aratás közt csak egy mondható jónak. A pohánka miveltetése egyébiránt itt igen sajátos. Keleti Friesland közepe ingovány (Moorland), úgy hogy sok helyütt még nyár közepén sem haladhat át a szekér. Május közepén ezen ingoványföld felülete az itt letelepültek által tömbökbe daraboltatik, s miután e tömbök a levegő behatása folytán kissé megszáradtak, felgyújtatnak. — Iszonyú füst terjeszkedik már most, mivel a felgyújtott térség gyakran néhány mértföld terjedelemmel bír, és mivel a szomszéd Holland- és Oldenburgban hasonló eljárás divatozik , úgy hogy gyakran a napot sem lehet látni. Ha ilyenkor, mint gyakran történni szokott, északi szél fút, úgy az egész füst a continens felé hajtozik. Midőn a tűz a földben több anyagot nem talál, sokszor még a meleg hamuban vetik el a pohánkát, s ha a növényt fagy nem éri, a termés igen dús szokott lenni. Szintén nagyjelentőségű kiviteli czikk a tehén, mely különösen keleti Poroszországba, Siléziába és Csehországba szállíttatik, továbbá a vaj, melyből évenként 1 millió tallér áru vitetik ki. Ára vámfontonként körülbelől 8 ezüst garas. — Ő FENSÉGE ALBRECHT főherczeg katonai szemléletjából május 17-én Bécsbe visszaérkezett. — GRAMMONT herczeg franczia követ, attacheja és Castellane consul kíséretében 16-án fővárosunkba érkezett s másnap az újon kinevezett consult bemutatta ministerelnök őnmagánál. — A NÁPOLYI KIRÁLYNÉ ő felségét a szombati zápor a városerdőben érte, melynek lefolyását ő felsége a Tőkei-villában várta be. — EGY CSALÓ járja be a testvérfővárosokat, a ki mint a népbank állítólagos megbízottja már többeket megkárosított. Óvjuk a kereskedelmi világot ezen ámitétől. — A NÉPKERT ültetéséhez a kőbányai és soroksári utak között már hozzáfogtak. A soroksári utón túl pedig a város ez idén száz holdat ültettetett be fákkal. 1466 I S K O L A-Ü a Y. Felhívás EGY NY.-SzEREDÁN ALAPÍTANDÓ ISKOLA ÜGYÉBEN. A ny.-szeredai birtokosság a Szereda-vidéki olvasóegyletet még csirájában 1865-dik évlső napján, egy hazafias felszólítással lepte meg: egy Ny.Szeredában létetitendő népiskolának létrehozásában segédkezni — egyszersmind e czélra felajánld a birtokosság csaknem uj épületét oly formán, hogy ha idő múltával a kijelölt épület nem felelhet meg a kívánt czélnak, a felajánlott épületet egy más alkalmas helyiség megszerzése végett 500 o. é. írttal visszaváltandja. Felajánld ezeken kívül 930, azaz kilenczszázharmincz austr. ért. forintokról szóló államkölcsön-kötelezvényét is. A vidéki olvasóegylet nem késett ezen hazafias ajánlatot felkarolni, mert a honszerető birtokosság áldozatkészségében e nagyon népes székely vidék rég fájó sebének, a népnevelés hiányának orvoslására egy balzsamcseppet láta, s azonnal egy tizenkét tagú iskolaügyi bizottmányt nevezett ki, kötelességévé tévén mindazon lépések megtételét, melyek a tervbe vett népiskola létrehozatalára s annak alapja beszerzésére szükségesek. A kinevezett bizottmány a felajánlott javakat rendelkezése alá vette s egyszersmind állása elismerése végett, az illető hatóságoknál a kezdeményező szeredai birtokosság által a szükséges lépéseket megtétette. Mely eljárás következtében, bár nem az óhajtott gyorsasággal, végre mégis a bizottmány elismertetett, munkaköre megnyittatott, egy oly tőke beszerzésére, melynek kamatjából fizetendő tanítóktól e vidék fiai, vallás- és nemzetiségkülönbség nélkül, ingyen oktatást nyervén, az innen nyerendő bizonyítványnyal bármelyik nagyobb tanodában folytatandó tanulásra felvétessenek, minden ellenmondás nélkül. A kis madár természettől nyert ösztönét követve, szálanként keresi s hordja össze azon anyagokat, melyekből családja számára fészket rak, hol az ifjú család szárnyai kifejlődvén, magasba emelkedjék, s önmagát fentarthassa; e működésében egyaránt felkeresi a gazdagok kastélyát s a szántóvető szerény hajlékát; s nem hagy el csak egy parányi sem azon anyagból, melynek összesítésétől függ a fészek létrejövetele. Bizottmányunk is hazafi kötelességét követve, midőn a jövő nemzedék értelmi fészkét megrakni kiindul, egyforma bizalommal szól a tehetős házához, s a szántóvető szerény hajlékához, s nem mulasztja egy fillér után is lehajolni, mert tudja, hogy a kitűzött czél csak a számosok összesített adománya által lesz elérhető. E működésben bizton lépünk ki, mert érezzük, hogy minden hazafias kebelnek forró óhajtása : az értelem-fészket mentül számosabb vidéken felépíteni, melyekből a hazának fiai az itt növésnek indult szellemszárnyakon a miveletlenség posványán felülemelkedve, Európa haladó népeivel versenyt tarthassanak. Bizton s teljes reménynyel lép ki e bizottmány csak azért is, mert az értelemnek felépítendő fészke nem külön osztálynak, nem külön nemzetiségnek, nem külön vallásfelekezetnek, hanem a vidék összes népességének zárja ki éltető kebelét. Bizton s a siker reményével lépünk ki, mert hiszszük, hogy a ny.-szeredai birtokosságnak a mostoha idők barázdáiba letett nevelésügyi magva, a kedvezőbbé vált viszonyok között felül-és alulról a részvét harmatával csíráztatva, a kellő kifejlésre tápanyagot nyerene. Nem hihetjük, hogy az alig 50 családból álló kezdeményező birtokosság hazafi melege a kedvezőleg érdekelt ezrek hideg részvétlensége miatt elhalni kényszeríttessék. Bizalommal nyitjuk meg a tért a hon iránti kötelesség teljesítésére, mindazok előtt, kiknek a népnevelés, a haza jólétének főkelléke szívükön fekszik. Tisztelettel kérjük fel e hazának minden testületét, minden egyes polgárát, a szent ügy körül bizottmányunkat nemcsak szellemi, de anyagi erejükkel szíveskedjenek támogatni, hogy így a leteendő tőke a nép jövő nemzedékének műveltsége által gazdag kamatot hozzon imádott hazánkra. Bizottmányunk ernyedetlen buzgósággal fog működni mindaddig, mig a részvét fövényszemeiből felépülend a hajlék, melyből a vidék népére s ezáltal a hazára fény, azokra, kik a szent czélra áldoznak, a nép hálája terjed el, s nem kíván a bizottmány semmi más jutalmat fáradozásáért, mint óhajtott sikert. A bizottmány hazafi kötelességének ismert, a kebeléből kiküldendő tagok által vagy más után is begyülendő összegekről számadásával s az ügy állása felőli értesítésével a nyilvánosság előtt gyakorta megjelenni. Ny.-Szereda, 1868. ápr. 10-én tartott iskolaügyi bizottmány határozatából. Bereczky Sándor, elnök. György Lajos, tollvivő, EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A BIHAR MEGYEI KERESKEDELMI, TERMÉNY- ÉS IPARHITEL- bank igazgatósága és ideiglenes választmánya, Kubinszky Lajos másod-alelnök elnöklete mellett, f. hó 15-én délelőtt 11 órakor a kaszinó társalgási teremében ülést tartott, amelyen alelnök úr előadó, hogy az utolsó választmányi ülésből nyert megbízatása folytán az alapszabályokban elfogadott módosításokkal Pesten megjelent és úgy az angolmagyar bank elnökségével, mint az illető ministeri előadóval érintkezett, és hogy az angol-magyar bank által kinevezett két igazgató, Komlóssy Antal és Reismann Mór urak neveit az alapszabályokba beiktatván, s az ekként kiegészített alapszabályokat jóváhagyás végett a ministériumhoz benyújtván, ott azon reménynyel lett biztatva, hogy a megerősítésnek mi sem állván útjában, az rövid idő alatt teljesülni fog. Alelnök úrnak szíves fáradozásaiért köszönet szavaztatván, jelentése kedves tudomásul vétetett. Ugyanezen ülésben felmerült még a szállás és a hivatalnoki állomásokra kiírandó pályázat kérdése. Élénkebb eszmecsere után kimondatott, hogy e kérdések az ideiglenes választmány hatásköréhez nem, hanem az igazgatóságéhoz tartozván, ezek igazgatósági ülésben intézendők el. A BUDAPESTi ügyvédegylet f. é. május 16-kán tartó Sárkány József alelnök vezetése alatt rendes ülését, melyen három indítvány létetett az országgyűlés elé terjesztett bélyeg- és illetéktörvény, úgyszintén az ugyanott tárgyalás alá kerülendő adótörvény egyes szakaszai ellen; nevezetesen dr. Bróde Lipót indítványozó, hogy mondja ki a rendes ülés saját meggyőződésének, miszerint vegy okmány bizonyító ereje nem tehető függővé a bélyeg ráillesztése vagy utána járó illeték lefizetésétől, s hogy a bizony erő megbírálására egyáltalán nem a pénzügyi , hanem kizárólag az igazságügyi ministérium illetékese; indítványozó továbbá, hogy mondja ki a rendes ülés saját meggyőződésének, miszerint „a lakbérösszeg egyáltalán nem fogadható el igazságos jövedelmiadó-kivetési alapul“. Füzesséry Géza pedig indítványozó, hogy mondja ki a rendes ülés meggyőződésének, miszerint „a házbérkövetelések bírói megítélését a hátbér bejelentéséről feltételezni nem egyezik meg a positív törvény szabványaival.“ E három indítvány tárgyalási módozata iránt hoszszasabb vita támadván, végül határoztatott, hogy a rendes ülés mindhárom indítványt és indokait elvileg elfogadja, azonban tüzetes azonnali tárgyalás végett a negyedik szakosztályhoz átteszi, ennek — azután a rendkívüli közgyűlés elé terjesztendő — jelentését pedig mielőbb bevárja. Ezután elnökileg jelentetett, hogy Hinka József tagtárs az egyleti könyvtár részére értékes könyvadományt tett, és hogy a debreczeni ügyvéd-egylet, alapszabályait is megküldvén, az egyletet kölcsönös collegiális érintkezésre kérte fel; mindkét jelentés örvendetes tudomásul vétetvén, utasíttatott a választmány a megfelelő lépések megtételére. Dr. Mátyus Arisztid, mint a bűnügyi szakosztály jegyzője , előterjesztő osztálya költségelőirányzatát és könyvszükségletének kimutatását, minek folytán határoztatott, hogy az összes szakosztályok egymássali érintkezés útján állapítsák meg költség-előirányzatukat és a szükségelt könyvek jegyzékét, tekintettel a rendelkezésre álló 300 ftnyi összegre, s az egyleti költségvetés oly tételeire, melyek eddig még ki nem meríttettek, s melyekből e szükségletek fedezhetők volnának, ebbeli közös megállapodásukat azután mutassák be a rendes ülésnek. Befejezésül elnöki indítvány folytán dr. Apáthy István, dr. Schnierer Gyula, dr. Mátyus Arisztid és dr. Siegmund Vilmos a lakfelszerelési bizottmány működésében leendő tettleges részvétel végett kiküldettek.