Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-03 / 127. szám

számig budaiak.) 99. 1887 867. Barcs János,­ tizedes, 1. Ó Buda (Pestmegye). 100. 2777/­ 868. Répás Zsigmond, százados, 1. Pécs sz. k. város­i()­. 604/868. Szenta Pál, százados, 1. Kisharsány (Baranyamegye). 102. 3091/868. Fries Lajos száza­dos özvegye, 1. Beér (Biharmegye). 103. 1848/ 8­67. Kálmán Lajos, őrnagy,1. Káposztás-Nyék (Fe­hérmegye). 104. 1686/868. Mohányi Rom. Fran­­cziska, százados özv., 1. Szolnok (Heves megye). 105. 3629/868. Mittlener Frigyes, tizedes, 1. Ocsova (Zó­­lyommegye). 106. 762/868. Sziklai Seyfried Ká­­rolyné, őrnagy özvegye. 1. Raggolcz (Nógrád megye). 107. 836/867. Sturm Tiron, százados, 1. Kolozsvár (Erdélyország). 108. 3193/868. Bulharyn György, ezredes. 1. Jersey (Angolhon). 109. 200/867. Grimni János, főhadnagy, 1. Neu-Sandecz (Galiczia), érintetlenül hagyta, s igy nem is volt azon hely­zetben, hogy a felmerült kérdés érdemében határoz­hasson. A „Századunk“ czímű napilap máj. 27-én kiadott számában s utána több helybeli lapokban azon köz­lés létetett, mintha a ro. kir. hétszemélyes tábla­­ a legközelebbi időben olynemű határozatot hozott­ volna, hogy az izraelita vallásbeliek az esküt csak fedett fővel és jobb kezükkel az ó­szövetség könyvét (thora) érintve tehessék le. Eltekintve attól, hogy fennálló törvényeink értel­mében , melyeken módosítani vagy változtatni a törvényszékek mint a fennálló törvények végrehaj­tói legkevésbé lehetnek hivatva, mindenkitől, legyen az akár fél, akár tanú, az eskünek vallása szertar­tása szerint leendő letétele követeltetik, s eltekintve , attól, hogy egyrészről az izraelitáknak, kik imahá­­­­zaikban is feltett kalappal szoktak megjelenni, a­­ fentebbi mód szerinti megesketése a törvényen alap­­­­szik, az ebből kifejlett s törvénynyé vált szokás pe­­­­dig mindeddig hatályon kívül nem létetett, mert­­ másrészről maga az igazságügyminiszer úrnak f. évi­­ február hó 8-án 263. sz. alatt az esküdtszéki sajtó-­­ bíróságok elnökeihez kibocsátott rendelete is csak az­­ esküdteknek választott izraelitákra nézve tesz kü­­l­­önbséget, megengedvén, hogy egyenlő alakiság te­­kintetében ezek a többi más hitfelekezeti esküdtek­kel egyenlően eskettessenek fel; de a tanúkép ki­hallgatandó izraelitákra kivételt nem képez, a mint­ a hasonló gyakorlatban levő eljárást a pesti esküdt- ■ széki biróság több esetben már követé is, igy p. o. Morländer A.-nak Kor E. elleni panaszában is a megesketés igy eszközöltetett; eltekintve végre attól, hogy a m. Mr. igazságügyminister urnak 1868. mart 18-án sz. kir. Pest városához intézett rendelvénye szerint az izraelita hitfelekezetbeliek nem kénysze­ríthetők ugyan arra, hogy az ó­kor hagyományos szertartásai (mint a halotti ing felvétele, mezítláb sat.) ál­tl lealázóvá vált úgynevezett ünnepélyes eskü letételére az imaszban jelenjenek meg, ha­nem ellenkezőleg ezen formaságok mellőzésével a vallásuk szertartása szerint letett eskü teljes érvé­nyűnek elismerendő­­, eltekintve mindezektől csak az elferdítve közzé­tett tényálladék kiigazítása czéloztatik; az pedig következő: L. Jakabnak A. Károly elleni igény-pe­rében az egyik fél által felhívott és kihallgatott M. Pál tanú, kihallgatása alkalmával a vallása (izraelita) szertartása szerinti eskületételt megtagadta­­, minek folytán a pesti kir. e. b. váltótörvényszék 1868. február 17-én 7865. sz. alatt hozott végzésében ki­mondotta, miszerint az eskü letétele körüli külsőség­nek megtartásával nemcsak az izraeliták, de min­den más felekezetbeliek is kötelesek, és miután a magas m. k. igazságügyministérium által az esküdt­széki eljárás iránt kiadott rendeletben is határozot­tan körülirvák a külsőségek, melyek mellett az esküdt tenni kötelesek. M. Pál tanú a kihallgatása alkalmával megtagadott eskünek feltett kalappal és jobb kezének a b­ora illető lapjára helyez­ése mel­lett leendő letétele végett újólag megidéztetett. Ezen határozat ellen M. Pál ur felfolyamodással és semmiségi panaszszal élt, minek folytán a kir. váltófeltörvényszék az ügyet felülvizsgálat alá vevén, 1868. mártius 17-én 986 sz. alatt az első birósági végzést jóváhagyta. Ezen másodbirósági helybenhagyó végzés ellen M. Pál ur újból semmiségi panaszszal kapcsolatos felfolyamodást adott be, minek következtében az ügyiratok a m. kir. hétszemélyes táblához felterjesz­tettek. A m. kir. hétszemélyes tábla azonban a semmi­ségi panasznak formahiány nemlétében alapját nem látván, a megtámadott eg­y­behangzó alsó birósági végzéseket a Btk. II. r 142. §-i rendeletéhez képest 1590 HELYHATÓSÁGOK. Pest , Pilis és Solt t. e. megyék részéről f. évi június 9-én Pesten, a megye székháza nagy termében d. e. 10 órakor megnyitni de rendes évnegyedes bizott­­mányi közgyűlés fogván tartatni, erről az illető bizott­­mányi tagok tisztelettel értesittetnek. — Pest, 1868. május hó 3- án. Gr. Ráday László, főjegyző. Hontmegye folyó hó 11-én és következő napjain folytatólag tartott bizottmányi gyűlésében a tekint. királyi itélő-táblához számfeletti titkárnak kine­vezett Rosenbergzky Antal tvszéki ülnök ur he­lyett — főispán ur­a­­ltságához a bizottmány által ajánlva felterjesztett Gyürky Antal — a volt „Borá­szati lapok“ szerkesztője, Sántha Ignácz tvszéki jegyző és Okolicsányi Gyula t. alügyész urak közül — Gyürky Antal urat tvszéki ülnöknek, Sántha Ig­­náczot helyettes tvszéki ülnöknek, meghalt Mányik János volt főorvos helyett kandidált Bakó János, Jelsik Lajos és Varga József urak közül Bakó Já­nost, prencsfalusi kerületi szolgabirósághoz esküdt­nek volt tibeli jegyző, Haan Kálmán urat és tisz­teletbeli jegyzőnek Winter János urakat nevezte ki főispán az ő méltósága. I S K 0 L A-Ü G Y. A kaposvári r. kath. és csurgói prot. gymnasiu­­mok javára általunk f. évi május 3-án Kaposvárott rendezett vigalomra részint az eladott jegyek a je­gyek utáni felülfizetések, részint egyenes adományo­zásokból következő összegek folytak be: Gaál Gusz­táv 50 ft, herczeg Batthyányi Fülöp 1­10 ft, kapos­vári segély­eg­ylet 10 ft, gróf Somssich József idősb 40 ft, özv Huszár Julianna 10 ft, gróf Festetics Dénes 60 ft, Lengyel Károly 20 ft, Stein Jakab 10 ft, özv. Spiczer Mórné 20 ft, Kitzberger József 10 ft, Höltscher tiszttartó 3 ft, Hobor N. számtartó 6 ft, Mocsy János 5 ft, dr. Németh Károly 5 ft, Komáromy Kristóf 3 ft, Csorba Ede idősb 10 ft, Ranolder János püspök 50 ft, Máriovszky István 10 ft, b. Sina Simon 200 ft, gr. Festetics Tasziló 50 ft, özv. Gerhárd Istvánné 40 ft, Lajpczig Jónás 10 ft, gróf Somssich Imre 50 ft Szobovics Nándor 6 ft, Jeszenszky Ferenc?, ifjabb 3 ft, Mayer Béla 2 ft, Gogolák István ,5 ft, gróf Somssich Adolf idősb 50 ft, Vigyázó Sándor 25 ft, Borsy László 40 ft, Sza­­lay József 5 ft, Cseke József 5 ft, Mitler Ignácz 3 ft, Hochreiter Ambrusáé 15 ft, Bosnyák Gusztáv 2 db cs. arany, dr. Hoffer József 5 ft, Lőrinczy Fe­­rencz 5 ft, Ladányi György 10 ft, gróf Széchenyi Ferencz 20 ft, Halmy Nándor 5 ft, Jagosics N. 5 ft gróf Széchenyi Dénes 60 ft Tallián Gábor 10 ft Tallián Sándor 4 ft, Kemény Pál 5 ft, gróf Somssich Iván 1 db cs. arany, gróf Somssich Ödön 5 ft, Csen­dőr Károly 4 ft, Sárközy Titusz 5 ft, gróf Zichy Já­nos 50 ft b. Wenckheim-Czindery Béla 10 ft gróf Andrássy Aladár 10 ft Basch Fülöp 10 ft gr. Szé­chenyi Pál 10 ft, Jankovich József 50 ft Jankovich László 100 ft, Somssich Lőrincz 50 ft, Folly József 1 darab cs. arany, kaposvári casinó 16 ft, Mérey Gyula 10 f­t Tallián Pál 20 ft gr. Festetics György 40 ft Lőwy Albert 1 db 20 frankos arany, segesdi zárdafőnök 2 ft, Perger Károly 1 db magyar arany, Menczer Lipót 2 ft 50 kr, Csépán Antal 27 ft 5 0 kr, Maár László 2 ft herczeg Eszterházy Miklós 200 ft, ájtatosrend főnöke 10 ft, Simon Zsigmond apát 5 ft, gróf Hunyady József 20 ft, gr. Zichy Do­monkos 50 ft, Tarrody Mihály 3 ft, Inkey József 2 ft, Botka Mihály 2 ft Paiss Andor 2 ft, S­vas­tics Gábor 2 ft, Zichy Antal 2 ft Kacskovics Ignácz 2 ft, Somssich Pál 2 ft, Bittó István 2 ft, Vojnics Barnabás 1 ft, Jankovich Antal 1 ft, Tury József 1 ft Székács József 1 ft, gr. Sigray 1 ft, báró Ke­mény Zsigmond 1 ft. adakozásból begyült . . 1757 ft 80 kr és 6 db arany, vigalmi jegyek után . . 1652 ft az összes bevétel tesz 3409 ft 80 krtés 6 db aranyat Kiadás.......................... . 309 ft 80 kr o. ért | Maradt tehát a két gymnasiumra felosztandó­­ tiszta jövedelem 3100 ft o. ért, 4 db cs., 1 db ma­­­­gyar és 1 db 26 frankos arany. Íme számot adtunk eljárásunkról; az eredmény­­ oly kitűnő, hogy hatalmi önmegnyugvással terjeszt­jük azt a nagyérdemű tiszt olvasó közönség elé, • Örömteljes szívvel nyilvánítjuk, mikép Somogy me­­gye birtokos osztálya, értelmisége, a palotáktól le a szegény viskóig, nem fényes szavakban, hanem az eredményt és kezezést mindig biztosító tettekben nyilvánítja hazaszeretetét, áldozatkészségét akkor, midőn a társadalmi jólét, törvények, és a rend, a­­gy a haza nagyságának alapját képező nevelés ol­tárára kell hozni áldozatát. Nagy volt ebben mindig­­ Somogymegye közönsége, s mi hála teljes köszöne­­­­tünk mellett borulunk le e nagyság előtt. Miénk­­ csak a hazafias öröm; legyen szóké a dicsőség és­­ áldás, valamint forró köszönetünk, kik bennünket a czélt s ily eredményt elérni segítettek. Kelt Kaposvárott, 1868. május 27-én. Csépán Antal, I- ső ali­pan. Somssich Lőrin­cz, I­-­od alispán. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Havi jelentás a m. k. természettudományi társulat gyűléseiről (1868. május.) A társulat e hónapban két rendes és egy rendkív­i­vülli szakgyűlést tartott. ]­I. A május 6-iki gyűlésen Greguss Gyul érte­kezett a meteorologia Izgujabb haladásairól. Az­­ időjárási viszonyok, úgymond, nagy hatalmat gya­korolnak úgy az egyes ember, mint a népek életbe; befolynak egészségünkre, hangulatunkra, cseleke­deteinkre ; a gazdaságban, kereskedésben, hajózás­ban mint a közjólét vagy közromlás elsőrendű té­nyezői szerepelnek. Azért e viszonyok kiismerése­­ nemcsak elméleti érdekű, hanem jelentékeny gyakor­­­­lati fontossággal is bír Ennek köszönheti a meteo­rológia, hogy újabb időben nemcsak egyesek és tár­sulatok, hanem maguk a kormányok is nagy buz­­gósággal karolták fel ápolását, s világrészünket napról napra sűrűbben lepik el meteorológiai észlel­­dékkel. Sőt külön czélokra is szerveznek már ilynemű állomásokat, így Francziaországban a mezőgazda­ság érdekében, Bajorországban erdészeti czélokra, hajót államokban a hajózás érdekében gyűjtenek­­ meteorológiai adatokat. Igen fontos lépés az, hogy­­ a központi észleldék a köréjük csoportosait észlel­­t dékkel s egymás között folytonos távirati közleke­­­­dést léptettek életbe; igy megtudni, mily időjárás uralkodik ugyanazon órában világrészünk különböző tájain. Ez adatok egybevetése aztán megengedi, hogy az idő legközelebb várható változásait kisebb­­nagyobb biztonsággal jelezhessük. Ily módon a tu­domány megragadta, s már­is kielégítő sikerrel gya­korolja az időjóslás mesterségét Ez általános moz­galomban hazánk meglehetős csendesen viseli ma­gát , hogy szégyenünkre, el ne maradjunk, a mi kor­mányunknak is mielőbb erélyesen fel kell karolnia a meteorológia ügyét, de azonkívül a közönségnek is hozzá kell fognia ápolásához,­­ név szerint a me­gyéknek segédkezet kellene nyújtaniok, hogy terüle­­t­­ükön ily állomások létesüljenek; gazdasági egyle­teinknek pedig arra kellene törekedniök, hogy a megfigyelések olyféle szervezetét foganatosítsák, mint Francziaországban. Egy másik lényeges hala­dása a meteorológiának azon készülékek tökélyesí­­tése, melyek az időjárás egyes jelenségeinek lefo­lyását folyton-folyvást jelzik, a­mire az emberi meg­figyelés nem képes. E készülékek között egyik leg­kitűnőbb, s a részletesebb ismertetésre nagyon érde­mes a Secchié, melynek párja a párisi világtárlaton nagy figyelmet keltött s elismerést aratott. E készü­lék jegyzi a lég hőmérsékét, nyomását, nyirkosságát, a szél irányát s erejét, az eső­tartamát s mennyisé­gét. A meteorológiának első főteendője az, hogy nemcsak sok, de hasznavehető, alapos feldolgo­zásra alkalmas anyagszert gyűjtsön, s ez irány­ban az újabb időkben csakugyan tetemesen is ha­ladott, úgy hogy biztos reményünk lehet, hogy az időjárásra vonatkozó szövevényes kérdések megol­dásában, felderítésében napról-napra gazdagabb si­kerrel fog fáradozni. H. A május 20-ai gyűlésen: 1) Kriesch János a nemzetgazdasági szempontból is oly fontos mester-

Next