Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-03 / 127. szám

tiger, haltenyésztőről tartott előadást. Volt oly idő, pedig nem is igen régen — alig 20 éve. — hogy midőn halgazdagságról volt szó, csak Magyaror­szágra utalhattak; földrajzi tankönyvekben még mai nap is olvashatni a halakkal bővelkedő Tiszáról: „A hal. V3 víz.“ Hogy mennyire igaz ez már ma, fájdalomból tudjuk. Hazánk halproductiója nemzet­gazdasági szempontból már számításba sem vehető ; a hal mai nap fányűzési czikk, holott a legelterjed­­­tebb és a legolcsóbb táplálékok egyikének kellene lennie. Az egykori halgazdagságáról oly híres Ma­gyarország, melynek dunai pontyait annyit emleget­ték: jelenleg a csehországi pontyot veszi meg drága pénzen. Ezen pedig csekély fáradsággal, kevés költ­séggel s aránylag rövid idő alatt lehetne segí­teni.­­ A tudomány elleste ugyanis a termé­szettől a halpeték termékenyülési folyamatát s megtanított bennünket arra, miként lehet azok kifejlődését s a halacskák fölnevelkedését mestersé­gesen előmozdítani. A mesterséges haltenyésztés Európa majd minden országában létesítve van már, s nekünk is van, nem ugyan haltenyészdénk — de legalább reményünk, hogy a minta-haltenyészde, melyre az országos budgetben 20.000 forint praeli­­mináltatott, a közel jövőben fel fog állíttatni. 2) Wartha Vincze másodtitkár bemutatta s röviden megismertette Rizs Károly értekezését a nymphaea tharmalisról, mely Európában egyedül a nagyvá­radi hévvizekben tenyész; továbbá Molnár János kimerítő monographiáját a budapesti kévizekről s végre Pilz Ottó közleményét Versecz vidéke vízraj­záról. III. A május 30-iki rendkívüli gyűlésen Bartha Károly Faber beszélő­gépét mutatta be. — A szép számmal egybegyült tagok élénk figyelemmel te­­kinték meg az ügyes mechanismust, mely a fajta­téból a kaucsukgégén át hajtott levegőt a gége s a kaucsuk-száj mozgatása által beszédszerű rezgésekbe hozza. Hogy mulatságos intermezzo se hiányozzék, egy jelenvett tag, a többiek nagy derültségére foly­vást azt vitatta, hogy a gép nem is ad hangot, ha­nem a tulajdonosok nagy mesterei — a hasbeszé­lésnek Mire aztán a tulajdonosok félrevonultak , alkalmat adtak neki arról, mit hinni nem akart, személyesen meggyőződni. Szily Károly, titkár. Felhivás A HÁG­­­AH BIRODALOM TISZTELT KÖZÖNSÉGÉHEZ a pesti vakok­ intézetének segélyezése iránt. Boldog emlékű József főherczeg, hazánk szeretett nádorának meleg pártfogása mellett 1827-ik évben országszerte gyűjtött könyöradományokból létre­jött, és azóta szintén ily módon fentartott, tettes Pestmegye felügyelete alatt álló pesti vakok­ inté­­zete, hogy jótékony hivatásának eleget tehessen, különösen, hogy a jelenleg létező 70 növendék­he­lyeket a statistikai adatok szerint hazánkban élő szerencsétlen világtalanoknak a 10.000-et megha­ladó számához képest időnként szaporíthassa, és az intézetben nevelt rokon- és vagyonnélküli vakok ellátására ápoldát hozhasson létre, más fentartási alap hiányában kegyes adományokra van utalva. Ugyanazért az említett vakintézetet kormányzó bizottmány nemes hivatása érzetében és teljesítésé­ben tisztelettel felhívja a t. ez. hazai közönséget, különösen pedig a takarékpénztári, és egyéb hitel­­intézeteket, miszerint a pesti vakok­ intézetét, mint a szenvedő emberiség legszerencsétlenebbjeinek hazánkban egyetlen menhelyét kegyes adományok­kal és esetleg növendék­helyek alapításával, mihez 3150 ft tőke kívántatik — segedelmezni méltóz­­tassanak. Kelt Pesten, 1868. évi febr. 25. A pesti vakok­ intézetét kormányzó bizottmány. Kimutatás a pesti jótékony vakok­ intézetében idővel életbe léptetendő alapítványi helyekre adományozott ki­sebb tőkék és azok 5% kamatok kamatainak 1867. dec. végéig lett öregbítése felett. Befiz­etett törzs­tőke5°/$ kamat~ sxapwtdá* öasifcésen, írt ki írt ki írt ki Baranyamegye gyüj­teménye .... 598 92 812 42 1411 34 Báró Prónay Albert alapítványa . . 630 —1722 7 2352 7 Kimutatás a pesti jótékony vakintézettel egyesítendő vakápolda alapja javára adományozott tőkéknek, azok 5% ka­matok kamataival 1867. december végéig számított szaporodása felett. A budapesti ügyvédi egylet magánjogi szak­osztálya május hó 30-án tartott ülésében a választ­mány megkeresése folytán, és a rendes ülés határo­zatához képest a szakosztályok együttes költségve­tési bizottmányába tagokat dr. Schwerer Gyula és Szabó Atal választattak meg. Tárgy­altattak és lényegtelen módosítványokkal el is fogadtattak a többi szakosztályokra is már kötelező „tanácskozási szabályok “ Végül előterjesztetett a dr. Siigmun­d Vilmos, Seregi Jóma, dr. Matya­sovszky Gábor és Arady Antal által Kováts Zsgmond urnak „az árvagyám“ czímű munkája felett helyeslőleg nyi­latkozó jelentése, mely is azzal határoztatott a ren­des ülés, illetve közgyűlés elé terjesztetni, miszerint az egylet felkeressék, nyilvánítaná szerzőnek a mű átengedéséért levélileg köszönetét. Értesítés: A „budapesti ügyvédi egylet“ negye­dik (perrendtartási) szakosztálya f. hó 3-án d. u. 6 órakor a kegyesrendiek épületében lévő tárgya­lási teremben dr. Bróde és Frízesséry urak indítvá­nyai tárgyában ülést tart. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos, szakosztályi jegyző. A Zala megyei gazdasági egyesület három rend­beli évi ösztöndíjt alapít azon néptanítók részére, kik a községi faiskolák kezelésében, s ezzel össze­kapcsolva a tanuló ifjúságnak e téren­ czélszerű ok­tatásában magukat kitüntetik. Az elsőrendű ösztön­díj 6 db arany; a másodrendű 3 db arany; a har­madrendű : egy a gyümölcsfa nemesítési készület, mely áll egy fűrészből, egy nagy, egy szemzőkés­ből és egy nyeső ollóból. Számosabb versenyző közt, ha az ösztöndíjjal ju­­talmazottakon kívül még többen is elismerésre méltó buzgalm­at tanúsítanak, első- és másodrendű dicsérő okle­velet nyernek. Az ösztöndíjra pályázhat zalamegrebeli néptanító, ki a tanítással so­m­ellett a községi faiakola keze­ Magyarország rendes Hány Bilint em­lé­kére­................. 824 252252 38 3076 63 Arad megye gyűjteni. Sebastiani Józs­­ala­ 137 8 304 84 441 92 pitványa .... 1050 — 501 30 1551 30 Borsodm. alapitv. . Marczibányi * Lajos 63 87 39 76 103 63 alapítványa . . Szitányi Ullmann 286 98 116 68 403 66 Mór Ján. alapitv. 1376 25 219 80 1596 5 Almay József „ 2318 40 499 62 2818 2 Marczibányi Ant.„ Pargfrieder József 346 92 141 21 488 13 alapítványa . . B. Wesselényi Mik-800 — 62 — 882 — Jós alapítványa . Glosius Artner Ka-2625 — 523 45 3148 45 Jolina alapítvá­nya, melynek ka­matai a helybeli ág. hitv. község ál­tal szedetnek és gy­ümölcsöztetnek, itt tehát fel nem számíttathatnak . 552 24 552 24 összesen .11609 917215 5318825 44 Befixetett tors­öcs­­esen. lök e. szaporodás. ft kr. ft kr ft kr. Wodiáner Mór . . .1050 —1028 90 2078 90 Kappel Frigyes . . 210 — 205 77 415 77 Kapiván­ Kapy Ede . 787 50 692 72 1480 22 Péchy Ferencz . . . 105 — 61 95 166 95 Schordán Zsigmond . A pesti hazai első ta­ 1245 77 223 86 1469 63 karékpénztár . .14­0 — 174 77 1574 77 Liszt Ferencz . . . 300 — 30 75 330 75 A budai takarék­pénztár .... 2500 — 335 37 2835 37 Báró Rudnyánszky Józsefné .... 500 —------- 500 — Popol Ágoston nagy váradi kanonok . 1850 —-----— 1850 — összesen . 9948 27 2754 9 12,702 36 1591 lésével foglalkozik; valamint azon tanító is, ki köz­­ségi faiskola hiányában, vagy ideiglenesen tanítói alkalmazáson kivül, saját birtokán, vagy a tanítói állomással élvezésébe jutott területen gyümölcsfa­iskolát állít, és kezel. A versenyzés ideje évenkint September hó, mely­nek 20-ik napjáig a versenyezni óhajtó ebbeli szán­­dékát a gazdasági egyesület elnökének írásban be­jelenteni tartozik. Ezen írásbeli jelentkezéshez csatolandó: 1. A versenyző kezelése alatti kert egész terüle­tének pontos kimutatása, határozottan leírva egy­szersmind a talaj minőségét három láb mélységig, úgy a fekvést s azt is, mióta van kezelése alatt s mikép kezeltetik ? 2. Megkivántatik az iskolában lévő csemetéknek számszerinti bemutatása, a gyümölcsnemeknek kü­lön rovatokban s válfajonkinti elősorolásival. Pon­tosan kiteendő a csemetéknek kora, a nemesítés ideje és módja. A versenyző előnyére szolgál, ha a kertet alap­­rajzban bemutatja: a gyümölcsfatenyésztésre szol­gáló területnek beosztását, az egyes táblákat ezek­ben a csemeték ültetési sorát szabatosan kijelölve. 3. Mindezen összeírások és kimutatások a hely­beli lelkész, és a gazdasági egyesületnek legköze­lebb lakó két tagja által igazolandók, hitelesitendők. A nemesítéshez megkivántató oltó­ ágak —­s a mennyire kerül — anyafák is minden egyes községi faiskola számára az egyesület kertjéből ingyen fog­nak kiszolgáltatni; de megkivántatik, hogy ezeknek kinyerése végett az illető néptanító évenkint dec. hó végéig az egyesület kertészeti szakosztályának elnökénél kérését bejelentse és határozottan kijelölje, hány s minő alany jön nemesítés alá. A zala­egerszegi központi kertben a nemesítési és egyéb munkálatokat bármikor mindenki megte­kintheti , kívánatára az egyesület kertésze gyakor­lati oktatást nyújtani köteleztetik. Az egyesület elnökéhez September hó 20-ig beér­kezett versenyzési jelentkezések, a melléjők csatolt kimutatásokkal együtt, azon hó végével a kerté­szeti szakosztályhoz áttétetnek s a szakosztály, ha szük­ségesnek, vagy czélszerűnek látja, saját kebeléből kiküldendő tag által is az iskolát s annak kezelési módját megtekintetvén, az ösztöndíjakat és dicsérő okleveleket kiosztja; eljárásáról jelentését a neki kiadott pályázati irományokkal egyetemben táblás jegyzék mellett az egyesület elnökéhez bemutatja, mely jelentés a legközelebbi egyesületi közgyűlés­ben felolvasandó s a levéltárban mellékleteivel együtt fentartandó; — a pályázott és jutalmazott néptanítók névsora pedig a megyére bemutatandó, hogy akkér a szorgalmas, úgy a hanyag néptanítók is a felügyelő hatóság tudomására jussanak. Hasonlóul ösztöndíjak alapíttatnak a gyümölcsfa­tenyésztési tanulmányokban kitűnt tanuló ifjúság részére is, és pedig az egész megyére tizenkét rend­beli : a három legelső: egy-egy darab ezüst két forin­tos; az ezek után következő három: egy-egy darab ezüst egy forintos; a többi hat: egy-egy ezüst huszas. Az e részbeni vizsga évenkint július közepétől augustus végéig terjedő időszakban, a községi fais­kolában s mindenkor az illető lelkész és a gazdasá­gi egyesületnek legközelebb lakó két tagja jelenlé­tében és hozzájárulásával tartandó, kik is a magu­kat kitüntetett tanulókat a kertészeti szakosztályhoz intézendő jelentésükben megnevezni, s általában a vizsgának egész folyamát, eredményét leírni fogják. A vizsgának napja előre meghatározandó, az illető lelkésznek, az egyesület legközelebb lakó két tagjának, de a kertészeti szakosztály elnökének is jókor bejelentendő, hogy szükség és lehetőség ese­­tében a szakosztály is küldötte által a vizsgában részt vehessen. A tanulók és a néptanítók díjazása egyszerre tör­ténik. A díjak mindenkor az egyesület egyik elnöke, — vagy ha a távolság miatt ez nehézséggel járna, — az egyesületnek a jutalmazottakhoz legközelebb lakó két tagja és az illető lelkész által, — a községi elöl­járóság­a a tanuló ifjúság jelenlétében — kézbesí­tendők. Ezen szabályok nyomtatásban a megyebeli min­den egyes községnek közhírré tétel, a néptanítóknak pedig tudomás és a tanodában nyilvánosan kifüg­gesztve leendő fenntartás végett a megye útján megküldenek, egyszersmind a szaklapok útján is terjesztetnek. (Z. S. K.)

Next