Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)
1868-06-05 / 129. szám
államkincstár ma nem nélkülözheti. És azért nagy jelentőségű minden törekvés, mi e jövedéknek a természettől hozzákapcsolt hátrányoktól a lehetőségig megszabadítását veszi czélba. E hátrányok egyike a termelés és kereskedés szabadságának korlátozása, másika meg a kereskedésnek költséges volta, s ennek folytán a nyers és tiszta jövedelem közötti nem csekély különbség. Amazon segítnek a saját használatra termelőknek a kormány által rendeletileg is nyújtott, a törvényjavaslatba is fölvett, a pénzügyi bizottság által pedig még inkább kiterjesztetni kívánt engedmények, és azon könnyítések, melyek a kivitelre termesztőknek vannak részben már az eredeti, részben pedig a bizottsági tárgyalások alatt módosult törvényjavaslat által kilátásba téve. De szabad legyen még azon javításokra is fölhívni a 1. képviselőház figyelmét, melyeket a pénzügyi bizottság azon czélból hozott javaslatba, hogy megkönnyítse a termelés tökéletesítésére teendő kísérleteket, ezáltal is orvosolni kívánván némileg egy, a monopóliumhoz természettől hozzátapadt hibát. A pénzügyi bizottság által ezúttal visszaterjesztett törvényjavaslatokkal szabályozott jövedékek utolsója a lottó. Igaz, hogy erre vonatkozólag nincs kezdeményezve semmiféle reform, csak a kétfelé vált pénzügyi kezelés igényletének lévén elég téve a bemutatott törvényjavaslattal, de hiszen a pénzügyminister úr mondá, s a pénzügyi bizottság csak ismételheti, hogy ezen jövedék megszüntetendő lesz, amint erőink gyarapodása nélkülözhetővé teszi a belőle folyó jövedelmet. Nem csak a jövedékeknél, hanem a termeléssel összefüggő fogyasztási adóknál is létesíttetnek a rájuk vonatkozó törvényjavaslatok elfogadásával olyan javítások, amelyek még egyfelől a pillanat szükségletét biztosítják, másfelől a közgazdászai érdekeket is megóvják, előkészítvén ilyként a szerencsés jövendőt. A söradónak javaslatba hozott némi emelése nem csupán emelés. Azáltal ugyanis, hogy az adót a sör czukortartalmához méri, a könnyebb sernek némi kedvezményt ad. Csupán az erősbekre szorítván az adóemelést, mi hazánknak, mint bortermelő államnak érdekeire a jövedelem szaporodásától eltekintve is csak jótékonyan hathat. A szesz megadóztatására vonatkozó törvényjavaslat is azt czélozza, hogy visszavigye ez iparág adóját s vele az államnak belőle vett jövedelmét oda, ahol volt a jelenleg érvényben lévő adótételek megszabatásakor, pótolva így azon hiányt, mi ez adónemnél közelebb beállott. Egyébiránt szemben a sorr tartam leszállításával s az adó alá vonandó fokok emelésével, nemcsak az adótételt alábbszállítani, de a kivitelnél való adóvisszatérítést is újra egész sorban megadatni czélozza a pénzügyminiszer úr hozzájárulásából módosítva visszaterjesztett javaslat. A rávitelnek adandó e kedvezmény a mint egyfelől minden szeszfőzdének, tehát a belfogyasztásra termelőknek is fokozott adóztatása által lesz lehetségessé, úgy másfelől azok mindnyájának válik előnyére, annál jutalmazóbb lévén a belpiaci, minél kedvezőbb arányba hozatik rajta a kivitel által a kereslet s kínálat. Ez oka az adó ilyként szabályozásának. A tudomány és tőke által nyújtott előnyöket egész mértékben kihasználni nem bíró kisebb szeszfőzdékről megfelelően gondoskodik a törvényjavaslat, lehetővé tévén így ezek fennállását. A bor- és húsfogyasztásra vonatkozó törvényjavaslatba oly módosításokat kívánt volna felvetetni a pénzügyi bizottság, amelyek által a dohánytermelőknek engedettekkel hasonlatos kedvezményben részesíttetett volna, saját fogyasztását tekintve, az illető bortermelő osztály. Azonban a borfogyasztásra vonatkozó szerződések ez évre a mostani alapon már megkötve lévén, kivonatát ezúttal nem valósítható. Nem maradt hát fenn más, mint a törvény hatályát csupán ezen évre szorítani, s a legközelebbi jövőtől várat azon, a pénzügyminister úr által is méltányosnak talált könnyítéseknek megadatását, s az ezen adóra vonatkozó, nem egy részben nyomasztó rendszabályoknak másokkal való felcseréltetését. A czukorra vetett fogyasztási adó a törvényjavaslat s a bizottság megállapodása szerint is az eddigi marad, s így ez iparág positiv kedvezményben nem részesittetik. De ez iparágnál, a melynek adója példátlan gyorsasággal folyvást emeltetett, s mely fejlődésében ennek daczára is meg nem akasztatott, már az is némi előny, ha fentartatik az eddigi állapot A közelebbi jövőnek lészen föladata, e téren is létesíteni a gyökeres reformot, s esetleg a kész terméket vevén adó alá, lehetőleg biztosítani ezen visszahatásában rendkívül fontos iparág minél inkább felvirágozását. A fémjelzésre vonatkozó törvényjavaslatnak financziális súlya sokkal kisebb, semmint 0 helyen említni lehetne. De meglesz az illető törvénynek erkölcsi értéke s absolut szüksége, ha akarjuk, hogy minmagunk által legyen kielégíthető a biztosságot keresők s nyújtani akarók szüksége Nagy elismerésre számíthat a bélyeg és illetékek, továbbá a díjak tárgyában bemutatott törvényjavaslat, mely nem egy részben fogja könnyíteni a jelen állapotot. A törvényjavaslat elfogadásával beállandó könnyebbítéseket annak behozatalakor szabatosan kiemelvén már a pénzügyminiszer úr, az általa mondottakhoz e helyen csupán az adható, hogy a törvényjavaslat a kincstár érdekeit sem téveszti szem elől, hogy a 18. és 24-ik §§-aiban szerencsével s az osztó igazsághoz híven óvja meg azokat. A pénzügyi bizottság óhajtotta volna együtt terjeszteni vissza a hozzá utasított adótörvényeket a 1. képviselőházhoz. Ha mégis a közadók behajtásáról szólók- s az egyenes adókra vonatkozókra nem várva, a többieket előzetesen külön terjeszté be, ezt részint azért téve, mivel azok nagyobb részükben Ő Felsége többi országainak kormányaival a törvény értelmében kötött egyezségen nyugodván, életbelépésük határideje egyezmény alapján jön javaslatba hozva; részint pedig azért, mert kívánatosnak találta oda hatni, hogy minél előbb életbe léphessenek a czélzott könnyítések. Ez okok alapján tisztelettel kéri a bizottság, méltóztassék azokat a t.ház tárgyalás alá venni addig is, míg a még hátralévő adótörvények is visszaterjeszthetők lesznek , mivel részéről késlekedni nem fog. Fenhagyván egyelőre a tisztelettel visszaterjesztett törvényjavaslatok a bennek foglalt módosításokkal az eddig gyakorlatban volt szabályokat, ezeknek bemutatását kérte a pénzügyi bizottság, mit a pénzügyminiszer úr teljesítvén a dohányról, a fémjelzésről és serről szóló törvényjavaslatokra nézve, azokra vonatkozólag az illető szabályokat, valamint a sóra vonatkozólag Ő Felsége többi országaival kötött egyezményt is tisztelettel ide mellékeljük, a többiek rövid időn következni fogván. A törvényjavaslatoknak pénzügyminiszer úr hozzájárulásával is módosított szövege a következő: (Felkiáltások: ki kell nyomatni!) Ei,nők . Ennélfogva a jelentés a törvényekre tett észrevételekkel együtt ki fog nyomatni. A jelentés és a mellékletek terjedelmesebbek lévén, mintsem hogy tökéletesen meg lehetne állapítani, mikor lesznek kinyomatva, a határidőt nem határozhatom meg. Én mindent el fogok követni, hogy a kinyomatás minél hamarább megtörténjék. Mihelyt megtörtént, azonnal tárgyalás alá vehetik az osztályok. Somssich Pál megjegyzi, hogy a mellékletek kétfélék, egyik: a módosított törvényjavaslatok, melyeket szükségkép ki kell nyomatni, másik: a dohányjövedékre, sóra, sörre stb. vonatkozó, sok ívet tevő szabályok. Ezeket a pénzügyminiszer már kinyomatta több példányban, úgy hogy minden osztály számára lesz egy példány. Ezeket annyi példányban kinyomatni szükségtelen lenne senki sem fogja tanulmányozni (!!!) Mi a törvényjavaslatok kinyomatását illeti, ez nem kíván sok időt és szóló véleménye szerint három nap alatt elkészülhet. Elnök : Ennélfogva a jelentés és a tvjavaslatokra tett módosítványok fognak kinyomtatni, remélvén, hogy szombaton reggelre készen is lesznek. Somssich Pál : Nézete szerint nem a tvjavaslatokra tett módosításokat, hanem a tvjavaslatokat, úgy, amint a bizottság által módosíttattak, kellene kinyomatni. (Helyeslés.) Elnök : A kinyomatás tehát ilyképen fog eszközöltetni és az osztályok összejövetelének határnapja szokott módon ki fog hirdettetni. Madarász József képv. kérvényeket kíván benyújtani. (Mozgás.) Madarász Józsif (a szószékről) (halljuk): 121 külön kérvényben 131 községben lakó választók és lakosok szólóhoz küldöttek az előtte fekvő halmaz kérvényt, a végett, hogy a t. háznak átadja. Főtárgya e kérvényeknek az 1867-es állapot megváltoztatása (Felkiáltások: Törvény!) és az 1848-, 1827- és 1790-ki törvényekkel biztosított független, önálló állami élet teljes visszaállítása. (Mozgás.) Én nem mondhatok mást, tiszt, képviselőház— mond a szóló — mint a mi a kérvények tárgya. A ház szabályaihoz tartja magát, a tárgy lényegét röviden érinti , elszámlálja azon községek neveit, melyek választói és lakosai által az átadás kötelességével megbizatott: Szalk-Szt-Márton, Békés, Orosháza, Majsa, Magyar-Bánhegyes , Nagy-Vázsony, Gyopár-Halom, Gyoma, Tisza-Kürt, Kádárka, Nagy-Dém, Lovász- Patona, Bana, Kun-Szabadszállás, Kis-Kun-Fülöpszállás, Márkád, Békés, Szent András, Rácz-Almás, Csákvár, Bodmér, Csabai, Felcsuth és Ó-Bank, Mány, Csősz, Czene, Sz.-Egres, Igar, Rétszéles, Sár-Sz.-Miklós, Kala, Sár-Bogárd és Tinód, Sár- Keresztur,Hajdu-Szoboszló, Gárdony, Mező-Berény, Duna-Pataj , Szabad Sz.-Tornya , Aba, Soprony, Pácz, Bicske, Kis-Harsány, Pálteleki puszta birtokosai, Zalkod, Érkeserü, Tokaj és környéke, Bakony-Tamási, Szil, Tisza-Földvár, Szárszó, Csécs, Alap, Al-Csúth, Majdrány, Bölcske, Rákos-Palota , Tisza-Sas, Hatvan (Somogy), Viszló és Csertő, Gölle, Kisújszállás város, Karczag, Szent- Keő, Baranya, Torda, Kolta, Milota , Szubafő, Magyar-Ittebe, Csanád, Szilas-Bolhás, Erdőhegy, Ó-Kécske, Szigetvár, Büsü, Leányfalu, Nádudvar, Derecske, Furta, Mohács, Kölked, Babarcz, Balmazújváros, Nagy-Szalonta, Abony, Csajágh, Csicsó, Sarkad, Asztély, Zámoly, Bőny, Sz.-Lőrincz, Gánd, Fokszabadi, Solt, Báránd, Madarász, Bűd, Sz.-Mihály, Kapolcs, Felső , Alsó-Szegh és Szemcse Csehi, Nagy-Szokoly, Tamási, Karád, Szabadka, Buraháza, Gergelyi, Jász-Alsó-Sz.-György, Török-Sz.-Miklós, Nagy-Kún-Madaras, Rima-Szombat, Bodola,Algyő, Perkáta, H.-Nánás, H.-Vámos-Pércs, H.-Hadház, Hajdú-Böszörmény, Alsó- és Felső-Szécsenke, Paks, Nagy-Dobra, Tisza-Becs, Menyhel, Rápolt, Szeged, Csongrád. Madarász József: Végül kéri a t. házat, méltóztassék e kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani, fenntartván véleménye nyilvánítását akkorra, mikor a kérvényi bizottság jelentését be fogja adni. Elnök : Ezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Stoll Károly : Egy kérvényt vagyok kénytelen benyújtani, melynek tárgya azon kérdés körül forog: az államhivatalnoknak, az állam fizetett szolgájának, vannak-e az állam polgárai iránt is kötelességei ? Én határozott T igen“-nel felelek, és így cselekedtem 32 éves hivataloskodásom alatt Mennyi zaklatásra adott ezen Meggyőződés alkalmat, annak elősorolásával nem untatom a t. házat, hanem egyszerűen felolvasom a kérvény kivonatát: Klíboknt, melylyel Széll Károly országgyűlési képviselő tudomásra hozza, hogy a t. pénzügyminiszer úr nevében, hozzá az országgyűlési képviselőhöz és nem az állami hivatalnokhoz érkezett felhívásra a felső-bányai sérelmes ügyben meggyőződés szerint mondott vélemény a minister jogosztály rosszalására találván Gombossy János titkár (azelőtt pénzügyi ügyészi, segéd, ma diósgyőri praefectus) m. év 7249—199. sz. a. egy titkos jegyzékben adott kifejezést, és mert ez hivatalos viszásságokra vonatkozó más ügyekben is hivatalos becsületbe vágót tartalmaz, miről az ez ügyekben kiadott 38.704./1867. számú miniszeri intézvény mellékelt másolata említést nem tesz, alkalmat kér a t. háztól, szigorú ellenőrködés mellett ugyanazon ügyiratokból, melyekből Gombossy merítette kimutatni azt hogy a titkos jegyzék irde vonatkozó tartalma az állami kezelésre felette ártalmas koholmány.“ E kérvényt nem a t. pénzügyminister úr iránti bizalmatlanságból irányzom én a t. házhoz, nem; erre a t. miniszer úr nem, sőt arra adott alkalmat, hogy a képviselem-bányászok ezereinek hálás köszönetét nyilvánosan kifejezzem azért, hogy az éretbeváltási kérdést, mely egy évig feküdt elintézetlenül az osztályban, néhány napiatt oly fényesen megoldotta akkor, midőn személyéhez fordulni kényteleníttettünk. A kérvényt azért adom be ez után, mert itt főleg a képviselő körül forog a kérdés. Elnök: A kérvényt bizottságnak adatik ki. Halmossy Endre : Sopron megye felvidékének több községe részéről egy kérvényt nyújt be, melyben folyamodó községek az iránt panaszkodnak, hogy a katonaszállásolás közterhe e megyében igen aránytalanul van felosztva. Bértje annálfogva, hogy a katonaszállásolás közterhe az 1848-iki 8*ik t. ez.-ben kimondott elvek szerint mielőbb törvényesen rendez. 1620