Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-05 / 129. szám

államkincstár ma nem nélkülözheti. És azért nagy jelentőségű minden törekvés, mi e jövedéknek a természettől hozzákapcsolt hátrányoktól a lehető­ségig megszabadítását veszi czélba. E hátrányok egyike a termelés és kereskedés szabadságának korlátozása, másika meg a kereske­désnek költséges volta, s ennek folytán a nyers és tiszta jövedelem közötti nem csekély különbség. Amazon segítnek a saját használatra termelőknek a kormány által rendeletileg is nyújtott, a törvényja­vaslatba is fölvett, a pénzügyi bizottság által pedig még inkább kiterjesztetni kívánt engedmények, és azon könnyítések, melyek a kivitelre termesztőknek vannak részben már az eredeti, részben pedig a bi­zottsági tárgyalások alatt módosult törvényjavaslat által kilátásba téve. De szabad legyen még azon javításokra is fölhívni a 1. képviselőház figyelmét, melyeket a pénzügyi bizottság azon czélból hozott javaslatba, hogy megkönnyítse a termelés tökéle­tesítésére teendő kísérleteket, ezáltal is orvosolni kívánván némileg egy, a monopóliumhoz természet­től hozzátapadt hibát. A pénzügyi bizottság által ezúttal visszaterjesz­­tett törvényjavaslatokkal szabályozott jövedékek utolsója a lottó. Igaz, hogy erre vonatkozólag nincs kezdeményezve semmiféle reform, csak a kétfelé vált pénzügyi kezelés igényletének lévén elég téve a bemutatott törvényjavaslattal, de hiszen a pénzügy­min­ister úr mondá, s a pénzügyi bizottság csak is­mételheti, hogy ezen jövedék megszüntetendő lesz, a­mint erőink gyarapodása nélkülözhetővé teszi a belőle folyó jövedelmet. Nem csak a jövedékeknél, hanem a termeléssel összefüggő fogyasztási adóknál is létesíttetnek a rá­juk vonatkozó törvényjavaslatok elfogadásával olyan javítások, a­melyek még egyfelől a pillanat szük­ségletét biztosítják, másfelől a közgazdászai érde­keket is megóvják, előkészítvén ilyként a szeren­csés­ jövendőt. A sör­adónak javaslatba hozott némi emelése nem csupán emelés. Azáltal ugyanis, hogy az adót a sör czukor­tartalmához méri, a könnyebb sernek némi kedvezményt ad. Csupán az erősbekre szorít­ván az adóemelést, mi hazánknak, mint bortermelő államnak érdekeire a jövedelem szaporodásától elte­kintve is csak jótékonyan hathat. A szesz megadóztatására vonatkozó törvényjavas­lat is azt czélozza, hogy visszavigye ez iparág adó­ját s vele az államnak belőle vett jövedelmét oda, a­hol volt a jelenleg érvényben lévő adótételek meg­­szabatásakor, pótolva így azon hiányt, mi ez adónem­nél közelebb beállott. Egyébiránt szemben a sorr tartam leszállításával s az adó alá vonandó fokok emelésével, nemcsak az adótételt alábbszállítani, de a kivitelnél való adóvisszatérítést is újra egész s­orban megadatni czélozza a pénzügyminiszer úr hozzájárulásából módosítva visszaterjesztett javaslat. A rávitelnek adandó e kedvezmény a mint egy­felől minden szeszfőzdének, tehát a bel­fogyasztásra termelőknek is fokozott adóztatása által lesz lehet­ségessé, úgy másfelől azok mindnyájának válik elő­nyére, annál jutalmazóbb lévén a belpiaci, minél kedvezőbb arányba hozatik rajta a kivitel által a kereslet s kínálat. Ez oka az adó ilyként szabályo­zásának. A tudomány és tőke által nyújtott előnyöket egész mértékben kihasználni nem bíró kisebb szeszfőzdék­ről megfelelően gondoskodik a törvényjavaslat, lehe­tővé tévén így ezek fennállását. A bor- és húsfogyasztásra vonatkozó törvényja­vaslatba oly módosításokat kívánt volna felvetetni a pénzügyi bizottság, a­melyek által a dohány­ter­melőknek engedettekkel hasonlatos kedvezményben részesíttetett volna, saját fogyasztását tekintve, az illető bortermelő osztály. Azonban a borfogyasztásra vonatkozó szerződések ez évre a mostani alapon már megkötve lévén, kivonatát ezúttal nem valósítható. Nem maradt hát fenn más, mint a törvény hatályát csupán ezen évre szorítani, s a legközelebbi jövőtől várat azon, a pénzügyminister úr által is méltá­nyosnak talált könnyítéseknek megadatását, s az ezen adóra vonatkozó, nem egy részben nyomasztó rendszabályoknak másokkal való felcseréltetését. A czukorra vetett fogyasztási adó a törvényja­vaslat s a bizottság megállapodása szerint is az ed­digi marad, s így ez iparág positiv kedvezményben nem részesittetik. De ez iparágnál, a melynek adója példátlan gyorsasággal folyvást emeltetett, s mely fejlődésében ennek daczára is meg nem akasztatott, már az is némi előny, ha fentartatik az eddigi ál­lapot A közelebbi jövőnek lészen föladata, e téren is létesíteni a gyökeres reformot, s esetleg a kész ter­méket vevén adó alá, lehetőleg biztosítani ezen visszahatásában rendkívül fontos iparág minél in­kább felvirágozását. A fémjelzésre vonatkozó törvényjavaslatnak finan­­cziális súlya sokkal kisebb, semmint 0 helyen említni lehetne. De meglesz az illető törvénynek erkölcsi értéke s absolut szüksége, ha akarjuk, hogy min­­magunk által legyen kielégíthető a biztosságot ke­resők s nyújtani akarók szüksége Nagy elismerésre számíthat a bélyeg és illeté­kek, továbbá a díjak tárgyában bemutatott törvény­­javaslat, mely nem egy részben fogja könnyíteni a jelen állapotot. A törvényjavaslat elfogadásával be­­állandó könnyebbítéseket annak behozatalakor sza­batosan kiemelvén már a pénzügyminiszer úr, az ál­tala mondottakhoz e helyen csupán az adható, hogy a törvényjavaslat a kincstár érdekeit sem téveszti szem elől, hogy a 18. és 24-ik §§-aiban szerencsé­vel s az osztó igazsághoz híven óvja meg azokat. A pénzügyi bizottság óhajtotta volna együtt ter­jeszteni vissza a hozzá utasított adótörvényeket a 1. képviselőházhoz. Ha mégis a közadók behajtásáról szólók- s az egyenes adókra vonatkozókra nem várva, a többieket előzetesen külön terjeszté be, ezt részint azért téve, mivel azok nagyobb részükben Ő Felsége többi országainak kormányaival a törvény értelmé­ben kötött egyezségen nyugodván, életbelépésük ha­tárideje egyezmény alapján jön javaslatba hozva; részint pedig azért, mert kívánatosnak találta oda hatni, hogy minél előbb életbe léphessenek a czél­­zott könnyítések. Ez okok alapján tisztelettel kéri a bizottság, méltóztassék azokat a t.­ház tárgyalás alá venni addig is, míg a még hátralévő adótörvények is visszaterjeszthetők lesznek , mivel részéről kés­lekedni nem fog. Fenhagyván egyelőre a tisztelettel visszaterj­esz­tett törvényjavaslatok a bennek foglalt módosítá­sokkal az eddig gyakorlatban volt szabályokat, ezeknek bemutatását kérte a pénzügyi bizottság, mit a pénzügyminiszer úr teljesítvén a dohányról, a fémjelzésről és serről szóló törvényjavaslatokra nézve, azokra vonatkozólag az illető szabályokat, valamint a sóra vonatkozólag Ő Felsége többi or­szágaival kötött egyezményt is tisztelettel ide mel­lékeljük, a többiek rövid időn következni fogván. A törvényjavaslatoknak pénzügyminiszer úr hoz­zájárulásával is módosított szövege­ a következő: (Felkiáltások: ki kell nyomatni!) Ei,nők . Ennélfogva a jelentés a törvényekre tett észrevételekkel együtt ki fog nyomatni. A jelentés és a mellékletek terjedelmesebbek lévén, mintsem hogy tökéletesen meg lehetne állapítani, mikor lesz­nek kinyomatva, a határidőt nem határozhatom meg. Én mindent el fogok követni, hogy a kinyomatás minél hamarább megtörténjék. Mihelyt megtörtént, azonnal tárgyalás alá vehetik az osztályok. Somssich Pál megjegyzi, hogy a mellékletek két­félék, egyik: a módosított törvényjavaslatok, melye­ket szükségkép ki kell nyomatni, másik: a dohány­jövedékre, sóra, sörre stb. vonatkozó, sok ívet tevő szabályok. Ezeket a pénzügyminiszer már kinyo­matta több példányban, úgy hogy minden osztály számára lesz egy példány. Ezeket annyi példányban kinyomatni szükségtelen lenne senki sem fogja ta­nulmányozni (!!!) Mi a törvényjavaslatok kinyoma­­tását illeti, ez nem kíván sok időt és szóló vélemé­nye szerint három nap alatt elkészülhet. Elnök : Ennélfogva a jelentés és a tvjavaslatokra tett módosítványok fognak kinyomtatni, remélvén, hogy szombaton reggelre készen is lesznek. Somssich Pál : Nézete szerint nem a tvjavasla­tokra tett módosításokat, hanem a tvjavaslatokat, úgy, a­mint a bizottság által módosíttattak, kellene kinyomatni. (Helyeslés.) Elnök : A kinyomatás tehát ilyképen fog eszkö­zöltetni és az osztályok összejövetelének határnapja szokott módon ki fog hirdettetni. Madarász József képv. kérvényeket kíván benyúj­tani. (Mozgás.) Madarász Józsif (a szószékről) (halljuk): 121 külön kérvényben 131 községben lakó választók és lakosok szólóhoz küldöttek az előtte fekvő halmaz kérvényt, a végett, hogy a t. háznak átadja. Főtár­gya e kérvényeknek az 1867-es állapot megváltoz­tatása (Felkiáltások: Törvény!) és az 1848-, 1827- és 1790-ki törvényekkel biztosított független, ön­álló állami élet teljes visszaállítása. (Mozgás.) Én nem mondhatok mást, tiszt, képviselőház— mond a szóló — mint a mi a kérvények tárgya. A ház sza­bályaihoz tartja magát, a tárgy lényegét röviden érinti , elszámlálja azon községek neveit, melyek választói és lakosai által az átadás kötelességével megbizatott: Szalk-Szt-Márton, Békés, Orosháza, Majsa, Ma­­gyar-Bánhegyes , Nagy-Vázsony, Gyopár-Halom, Gyoma, Tisza-Kürt, Kádárka, Nagy-Dém, Lovász- Patona, Bana, Kun-Szabadszállás, Kis-Kun-Fülöp­­szállás, Márkád, Békés, Szent András, Rácz-Almás, Csákvár, Bodmér, Csabai, Felcsuth és Ó-Bank, Mány, Csősz, Czene, Sz.-Egres, Igar, Rétszéles, Sár-Sz.-Miklós, Kala, Sár-Bogárd és Tinód, Sár- Keresztur,Hajdu-Szoboszló, Gárdony, Mező-Berény, Duna-Pataj , Szabad Sz.-Tornya , Aba, Soprony, Pácz, Bicske, Kis-Harsány, Pálteleki puszta birto­kosai, Zalkod, Érkeserü, Tokaj és környéke, Ba­­kony-Tamási, Szil, Tisza-Földvár, Szárszó, Csécs, Alap, Al-Csúth, Majdrány, Bölcske, Rákos-Pa­lota , Tisza-Sas, Hatvan (Somogy), Viszló és Csertő, Gölle, Kisújszállás város, Karczag, Szent- Keő, Baranya, Torda, Kolta, Milota , Szubafő, Magyar-Ittebe, Csanád, Szilas-Bolhás, Erdőhegy, Ó-Kécske, Szigetvár, Büsü, Leányfalu, Nádudvar, Derecske, Furta, Mohács, Kölked, Babarcz, Balmaz­újváros, Nagy-Szalonta, Abony, Csajágh, Csicsó, Sarkad, Aszt­ély, Zámoly, Bőny, Sz.-Lőrincz, Gánd, Fokszabadi, Solt, Báránd, Madarász, Bűd, Sz.-Mi­­hály, Kapolcs, Felső , Alsó-Szegh és Szemcse Csehi, Nagy-Szokoly, Tamási, Karád, Szabadka, Buraháza, Gergelyi, Jász-Alsó-Sz.-György, Török-Sz.-Miklós, Nagy-Kún-Madaras, Rima-Szombat, Bodola,Al­­győ, Perkáta, H.-Nánás, H.-Vámos-Pércs, H.-Had­­ház, Hajdú-Böszörmény, Alsó- és Felső-Szécsenke, Paks, Nagy-Dobra, Tisza-Becs, Menyhel, Rápolt, Szeged, Csongrád. Madarász József: Végül kéri a t. házat, mél­­tóztassék e kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani, fenntartván véleménye nyilvánítását ak­korra, mikor a kérvényi bizottság jelentését be fogja adni. Elnök : Ezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Stoll Károly : Egy kérvényt vagyok kénytelen benyújtani, melynek tárgya azon kérdés körül forog: az államhivatalnoknak, az állam fizetett szolgájá­nak, vannak-e az állam polgárai iránt is köteles­ségei ? Én határozott T igen“-nel felelek, és így cseleked­tem 32 éves hivataloskodásom alatt Mennyi zaklatásra adott ezen Meggyőződés alkal­mat, annak elősorolásával nem untatom a t. házat, hanem egyszerűen felolvasom a kérvény kivonatát: Klíbokn­t, melylyel Széll Károly országgyűlési képviselő tudo­másra hozza, hogy a t. pénzügyminiszer úr nevében, hozzá az országgyűlési képviselőhöz és nem az ál­lami hivatalnokhoz érkezett felhívásra a felső-bányai sérelmes ügyben meggyőződés szerint mondott véle­mény a minister jogosztály rosszalására találván Gombossy János titkár (azelőtt pénzügyi ügyészi, segéd, ma diósgyőri praefectus) m. év 7249—199. sz. a. egy titkos jegyzékben adott kifejezést, és mert ez hivatalos viszásságokra vonatkozó más ügyekben is hivatalos becsületbe vágót tartalmaz, miről az ez ügyekben kiadott 38.704./1867. számú miniszeri intézvény mellékelt másolata említést nem tesz, alkalmat kér a t. háztól, szigorú ellenőrködés mellett ugyanazon ügyiratokból, melyekből Gom­bossy merített­e kimutatni azt hogy a titkos jegy­­zék irde vonatkozó tartalma az állami kezelésre felette ártalmas koholmány.“ E kérvényt nem a t. pénzügyminister úr iránti bizalmatlanságból irányzom én a t. házhoz, nem; erre a t. miniszer úr nem, sőt arra adott alkalmat, hogy a képviselem-bányászok ezereinek hálás köszö­netét nyilvánosan kifejezzem azért, hogy az éretbe­­váltási kérdést, mely egy évig feküdt elintézetlenül az osztályban, néhány nap­­iatt oly fényesen meg­oldotta akkor, midőn személyéhez fordulni kénytele­­níttettünk. A kérvényt azért adom be ez után, mert itt főleg a képviselő körül forog a kérdés. Elnök: A kérvényt bizottságnak adatik ki. Hal­mossy Endre : Sopron megye felvidékének több községe részéről egy kérvényt nyújt be, melyben folyamodó községek az iránt panaszkodnak, hogy a katonaszál­lásolás közterhe e megyében igen arány­talanul van felosztva. Bértje annálfogva, hogy a ka­­tonaszállásolás közterhe az 184­8-iki 8*ik t. ez.-ben kimondott elvek szerint mielőbb törvényesen rendez­. 1620

Next