Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)
1868-06-11 / 134. szám
meghallgatásával megengedheti az igazságügyi ministérium, hogy azok a törvénytudományban kellő készültségű bírót és jegyzőkönyvvezetőt választván, a sommás eljárás alá tartozó ügyekben (93. §.) elsőfolyamodásilag bíráskodhassanak. 3. §. A másodbíróságot a királyi ítélő-tábla gyakorolja : a) Pesten, azon területre nézve, melyre a pesti királyi ítélő-tábla hatásköre eddig is kiterjedt; b) Marosvásárhelyen, azon területre nézve, melyre a marosvásárhelyi királyi tábla és a szebeni főtörvényszék hatásköre eddig kiterjedt. 4. §. A legfőbb bírói hatóságot mind a két királyi ítélőtábla egész területére nézve a magyar királyi curia név alatt a legfőbb törvényszék gyakorolja Pesten. Ezen bíróság egyik osztálya a semmiségi esetekben mint semmitőszék, másik osztálya pedig az érdemleges kérdésekre nézve mint harmadfolyamodási itélőszék határoz. 5. §. A szavazó bírák egyszersmind előadók is. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül minden elsőfolyamodási törvényszéknél legalább 2, a másodbiróságnál legalább 4, s a magyar kir. curiánál legalább 6 bírói tag jelenléte kívántatik. A semmisítőszék azonban a harmadbíróság eljárásából felmerült semmiségi panaszok felett az elnökön kívül legalább 10 szavazó tagból álló tanácsban határoz. A tanács minden törvényszéknél az elnökön kívül mindenesetre páros számú szavazó tagokból alakitandó. 6. §. Az ügyviteli szabályok közelebbi meghatározása a törvényhozás további intézkedéséig az igazságügyi ministériumnak tartatik fenn. II. Fejeznt. Bírói hatáskör. 7. §. Bírói eljárásnak a polgári jogügyekben a törvénykezési rendtartás szabályai szerint, és amennyiben a törvény kivételt nem tesz, csak az illető felek kérelmére van helye. 8. §. Az eljárás meg nem indíttathatik, és ha már folyamatban van, azonnal megállítandó: a) ha az ügy nem tartozik a polgári bíróságok hatósága alá, még ha nem tettek is a felek a miatt az eljárás folyamában kifogást; b) ha valamely félnek, ki önképviseletre jogosítva nincsen, törvényszerű képviselője mellőztetett. 9. § Jogügyek, amelyeknek eldöntése a büntető törvények által tiltott cselekvény bebizonyításától és beszámításától függ, mindaddig folyamatba nem tétethetnek, míg azok iránt a büntető bíróság jogérvényesen nem határozott 10. §. Ha a polgári per folyama alatt merülnek j Csak fel valamely büntetésre méltó cselekvény je jlenségei, és ezen cselekvény elítélése nélkül a pol- gári kereset tárgya felett határozatot hozni egyál-talában nem lehetne: ez esetben a per a polgári el járás felfüggesztése mellett a bűnös cselekvény elő- zetes kiderítése és elítélése végett hivatalból tétetik át az illető bűnvádi bírósághoz. Ha ellenben a per ily előzetes bűnvádi eljárás nélkül is elintézhető, a per folyamában felmerült bűnös cselekvény kérdése a polgári bíróságot se az eljárásban, se a határozathozatalban nem akadályozza, a hozott határozat jogerőre emelkedése után azonban az összes iratok a büntető bírósághoz hivatalból átteendők. 11. §. Ha az eljárás megindításakor vagy annak folyamában az tűnnék ki, hogy valamelyik fél önképviseletre jogosítva nincsen, akkor az eljárás azonnal félbeszakasztatik, s erről mind a felek, mind a törvényes képviselő értesittetnek. Ez utóbbinak mindazonáltal a megelőző cselekvények jóváhagyása s az eljárás folytatása szabadságában áll. 12. §. Jogügyek, amelyekben a keresetet más hatóságoknál folyamatban lévő tárgyalások előzik meg, mindaddig meg nem indíthatók, míg e tárgyalások be nem fejeztettek. 13. §. Midőn az ügyfelek egy és ugyanazon jogügyletből vannak egymás elleni keresetek beadására kölcsönösen jogosítva, és a keresetek különböző s egyiránt illetékes bíróságokhoz már benyujtottak: azon bíróság fog eljárni, melynél előbb indíttatott meg a per. A többi tehát az eljárást azonnal megszünteti s az iratokat a további eljárásra illetékes bírósághoz küldi át. 14. §. Ha akár az ügy minősége (8. 53. §§.), akár a felek kifogása folytán csak a per folyama alatt tűnnék ki valamely bíró illetéktelensége, vagy ha azt a semmitőszék mondaná ki (305. §.), az illetéktelen bírónak addigi eljárása és cselekvényei semmisekké válnak, a felek tényei ellenben a per további folyamában megtartják érvényöket. E szabály azon esetre is alkalmazandó, mikor a bíróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merül fel. Ez esetekben a periratok további eljárás végett az illetékes bírósághoz tétetnek át. 15. §. Személyek vagy javak nemesi és nem-nemesi minősége se e bírói hatáskörre és illetőségre, se az eljárásra nézve különbséget nem tesz. 16. §. A városi törvényhatóságnak alá van vetve a város határában létező minden személy és dolog különbség nélkül. Mennyiben van e szabály alól kivételnek helye egyes esetekben, a rendezett tanácsú mezővárosokra nézve, a jelen fejezetben van meghatározva 17. §. Az 1. §-ban 1. a) 2. a) és 3. a) alatt említett, úgyszintén a marosvásárhelyi kir. tábla területén fennálló egyes bíróságok hatásköre kizárólag a 93. §. alatt elősorolt peres ügyekre terjed ki. Minden más ügy, mely kivételes biróságokhoz utasítva nincs (25—27. .§§.), a városi, megyei és kerületi törvényszékek hatósága alá tartozik. 18. §. Ingatlan vagyonra vonatkozó jogok feletti bíráskodás a birtokbiróság hatásköréhez tartozik. Minden dologi cselekmény, u. m. a leltározás, becslés és zárlat, — kivéve, ha valamely hagyaték biztosítása czéljából eszközlendő, úgyszintén az árverés teljesítése, s az árverés utján bejött vételár felosztása, a birtokbirósági teendőkhöz számíttatik. A birtokbiróságot szabad kir., valamint a jász-kun és hajdúkerületi városokra nézve a városi, a megye egész területére nézve a megyei törvényszékek, s a jelen törvény által kijelölt esetekben ezen törvényszékek telekkönyvi szakosztályai (19. §.) gyakorolják. 19. §. Azon ügyek ellátása és kezelése, melyek a fennálló telekkönyvi rendszabályok szerint intézendők el, a telekkönyvi hatóság jogköréhez tartozik. A telekkönyvi hatóság külön szakosztályát képezi azon birtokbíróságnak, melynél a telekkönyvek vezettetnek. Ott, ahol telekkönyvek még nincsenek, az ezen §-ban foglalt telekkönyvi teendőket az illető birtokbíróság teljesíti. 20. §. Az igazságügyi ministériumnak tartatik fenn, olyan nagyobb és népesebb mezővárosokat, melyek rendezett tanácscsal bírnak, saját kérelmekre, s az illető törvényhatóság meghallgatásával a 48. és 19. §§-ban körülírt birtok-és telekkönyvi hatósággal felruházni. 21 .§• A hitbizományi ügyek úgy az anyagi jogok megbirálására, mint a biztonsági felügyeletre nézve azon megye törvényszékéhez utasítják, melynek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetőség ez után megállapítható nem volna, az eljáró bíróságot az igazságügyi ministérium jelöli ki. 22. §. A házassági viszonyból keletkezett mindazon perek, melyekben eddig az egyházi bíróságok ítéltek, jelesül az ideiglenes és végelválás, a születés törvényességének kérdése, a gyermekek tartása, és az elválásból felmerülhető vagyoni kérdések iránt indított keresetek kivétel nélkül a világi bíróságok illetőségéhez utasíttatnak. (36. §.) 23. §. Az árva- és gyámhatósági ügyekben, valamint a gondnokság (curatela) eseteiben illetékes bíróságnak azon városi vagy megyei törvényszék tekintendő, mely a 37. §. értelmében az örökösödési perek elintézésére van hivatva. 24. §. A vásári bíróság s annak eljárása a kilenczedik czimben van meghatározva. 25. §. Az úrbéri, tagosítási és arányosítási ügyek továbbá is az eddig illetékes bíróságok hatásköréhez tartoznak. 26. §. Váltó-és kereskedelmi ügyekben elsőfolyamodásilag a királyi váltótörvényszékek, illetőleg az 1. §. 4-ik pontja alatt említett jelenleg illetékes bíróságok, másodbíróságilag a királyi váltó feltörvényszék, illetőleg a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, legfőbb biróságilag pedig a m. kir. curia mint harmadfolyamodási itélőszék határoz. 27. §. A kir. bányabiróságok első és további fokozatokban, s a jelen illetőségi körrel továbbá is fennhagyatnak. 28. §. A választott bíróság s ennek eljárása a kilenczedik czimben van szabályozva. * 29. §. A 25—27. §§-ban említett kivételes bíróságok a fennálló törvények és gyakorlat szerint járnak el. III. Fejezet. Bírói illetőség. 30. §. Személyes keresetekben a bírói illetőséget, amennyiben a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely kikötve nincsen, rendszerint az alperesnek rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza. 31. §. Ha az alperes felváltva különböző helyeken lakik vagy tartózkodik, ezen helyek bíróságai közt szabadon választhat a felperes. 32. §. Ha az alperesek különböző törvényhatóság területén laknak: felperes az alperesek illetékes bíróságai közül bármelyiket választhatja. ^36. §. Jogi személyek, jelesül közintézetek, részvény- s más társulatok, gyári és kereskedelmi cégek, amennyiben alapszabályaik, vagy külön törvény értelmében más kijelölt bírósághoz nem utasítják, azon hely bírói illetősége alá tartoznak, melyen a közintézet, illetőleg a telep létezik. Társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kívül létezik, az ország területén lévő azon helynek bírósága alá tartoznak, hol a képviselőség s ennek nem létében a főügynökség székel; ilyenek hiányában, hol a társulat ingatlan vagyont bir, s ha ingatlan vagyona sem léteznék, a hol megköttetett az az ügylet, melyből a követelés származik. 34. §. Idegenek, a mennyiben az országban megperelhetők, rendes szállásuk vagy netáni birtokuk illetősége alá tartoznak. 35. §: A szerződés teljesítése és érvénytelenítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti perek azon bíróság előtt is indíthatók, melynek területén a szerződés létrejött, vagy a dolog természete avagy törvény szerint teljesítendő. Könyvkivonati és Számlakövetelések egy és fél év alatt, — és ha a könyv- vagy számviteli kivonat törvényesen meghiteltetett, három év alatt azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vizetnek. 36. §. A házassági viszonyból származó perek kivétel nélkül azon megyei, szab. kir. városi vagy kerületi törvényszék illetőségéhez tartoznak, amelynek területén a házasfeleknek utolsó együttlakásuk volt. Ha a végelválás hűtlen elhagyás következtében kéretik , a távollévő fél, — amennyiben tartózkodási helye ismeretlen, azon törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó lakik. Az izraeliták házassági pereiben követendő eljárásra nézve a törvényhozás további intézkedéséig a fennálló gyakorlat tartatik fenn. 37. §. Az örökösödési perekben, arra való tekintet nélkül: váljon szerződésből származott-e a kereset vagy törvény avagy végrendelet jogczimén nyugszik, és az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van-e az irányozva, — azon törvényszék, — és ha az örökség tárgyát ingatlanok is képezik , azon birtokbiróság ítél, melynek területén az örökhagyó halála idején lakott. Ha az örökhagyó az országon kivül halt el, az örökösödési perek azon belföldi bíróság illetőségét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; s ha e lakhelyet kitudni nem lehetne, vagy ha az országban soha sem lakott, azon bíróság lesz illetékes, melynek területén a hagyaték létezik. Az egyes bírák hatásköre az előleges intézkedések és biztosítás tekintetében az örökösödési eljárásban van meghatározva. 38. §. A felhívási kereset az ellen, aki egy másik irányában valamely joggal kérkedik, a felhívónak saját személyes bíróságánál nyújtandó be. Ugyanezen bíróság lesz illetékes azon keresetre nézve is, mely a felhívás folytán a kérdéses jog érvényesítése végett a felhívott által indíttatik. 39. §. A számadási per, arra való tekintet nélkül, hogy a számadás beadását a számoltatásra jogosított, vagy a beadott számadás helyeslését a számadó követeli, azon személyi bíróság illetőségéhez tartozik, melynek területén a számadás tárgya kezeltetett. Ha a számadás ingatlan vagyonra, vagy ennek jövedelmeire is vonatkozik , tekintettel a 42. és 43. §§-ra, azon birtokbíróság lesz illetékes, mely illetékes volna, ha a számadó a kérdéses birtokon tartaná lakását. Ha a számadás bírói megbízásból származott, azon bíróság, mely a megbízást adta, — és ha ez gyámhatóság volna, azon bíróság lesz a számadási perekben illetékes, melynek szakosztályát képezi a gyámhatóság. 40. §: A holtnak nyilvánítási eljárás ahhoz képest, amint házassági végelválás vagy örökösödés czéljából kérelmeztetek, azon törvényszék előtt indítandó.