Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-11 / 134. szám

meghallgatásával megengedheti az igazságügyi mi­­nistérium, hogy azok a törvénytudományban kellő készültségű bírót és jegyzőkönyvvezetőt választván, a sommás eljárás alá tartozó ügyekben (93. §.) első­­folyamodásilag bíráskodhassanak. 3. §. A másodbíróságot a királyi ítélő-tábla gya­korolja : a) Pesten, azon területre nézve, melyre a pesti királyi ítélő-tábla hatásköre eddig is kiterjedt; b) Marosvásárhelyen, azon területre nézve, melyre a marosvásárhelyi királyi tábla és a szebeni főtör­vényszék hatásköre eddig kiterjedt. 4. §. A legfőbb bírói hatóságot mind a két királyi ítélő­tábla egész területére nézve a magyar királyi curia­ név alatt a legfőbb törvényszék gyakorolja Pesten. Ezen bíróság egyik osztálya a semmiségi esetek­ben mint semmitőszék, másik osztálya pedig az ér­demleges kérdésekre nézve mint harmadfolyamodási­­ itélőszék határoz.­­ 5. §. A szavazó bírák egyszersmind előadók is.­­ Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül­­ minden elsőfolyamodási törvényszéknél legalább 2, a másodbiróságnál legalább 4, s a magyar kir. curiánál legalább 6 bírói tag jelenléte kívántatik. A semmisítőszék azonban a harmadbíróság eljárásából felmerült semmiségi panaszok felett az elnökön kí­­vül legalább 10 szavazó tagból álló tanácsban ha­tároz. A tanács minden törvényszéknél az elnökön kívül mindenesetre páros számú szavazó tagokból alaki­­­­tandó.­­ 6. §. Az ügyviteli szabályok közelebbi meghatá­­­­rozása a törvényhozás további intézkedéséig az­­ igazságügyi ministériumnak tartatik fenn. II. Fejeznt. Bírói hatáskör. 7. §. Bírói eljárásnak a polgári jogügyekben a törvénykezési rendtartás szabályai szerint, és a­mennyiben a törvény kivételt nem tesz, csak az illető felek kérelmére van helye. 8. §. Az eljárás meg nem indíttathatik, és ha már folyamatban van, azonnal megállítandó: a) ha az ügy nem tartozik a polgári bíróságok hatósága alá, még ha nem tettek is a felek a miatt az eljárás folya­mában kifogást; b) ha valamely félnek, ki önképvi­seletre jogosítva nincsen, törvényszerű képviselője mellőztetett. 9. § Jogügyek, a­melyeknek eldöntése a büntető törvények által tiltott cselekvény bebizonyításától és beszámításától függ, mindaddig folyamatba nem tétethetnek, míg azok iránt a büntető bíróság jog­érvényesen nem határozott 10. §. Ha a polgári per folyama alatt merülnek j­­ Csak fel valamely büntetésre méltó cselekvény je­ j­lenségei, és ezen cselekvény elítélése nélkül a pol-­­ gári kereset tárgya felett határozatot hozni egyál-­­­talában nem lehetne: ez esetben a per a polgári el­ j­­árás felfüggesztése mellett a bűnös cselekvény elő-­­ zetes kiderítése és elítélése végett hivatalból tétetik­­ át az illető bűnvádi bírósághoz. Ha ellenben a per ily előzetes bűnvádi eljárás nélkül is elintézhető, a per folyamában felmerült bűnös cselekvény kérdése a polgári bíróságot se az eljárásban, se a határozathozatalban nem akadá­lyozza, a hozott határozat jogerőre emelkedése után­­ azonban az összes iratok a büntető bírósághoz hiva­talból átteendők. 11. §. Ha az eljárás megindításakor vagy annak folyamában az tűnnék ki, hogy valamelyik fél ön­­képviseletre jogosítva nincsen, akkor az eljárás azonnal félbeszakasztatik, s erről mind a felek, mind a törvényes képviselő értesittetnek. Ez utób­binak mindazonáltal a megelőző cselekvények jóvá­hagyása s az eljárás folytatása szabadságában áll. 12. §. Jogügyek, a­melyekben a keresetet más hatóságoknál folyamatban lévő tárgyalások előzik meg, mindaddig meg nem indíthatók, míg e tárgya­lások be nem fejeztettek. 13. §. Midőn az ügyfelek egy és ugyanazon jog­ügyletből vannak egymás elleni keresetek beadására kölcsönösen jogosítva, és a keresetek különböző s egyiránt illetékes bíróságokhoz már benyujtottak: azon bíróság fog eljárni, melynél előbb indíttatott meg a per. A többi tehát az eljárást azonnal megszünteti s az iratokat a további eljárásra illetékes bírósághoz küldi át. 14. §. Ha akár az ügy minősége (8. 53. §§.), akár a felek kifogása folytán csak a per folyama alatt tűnnék ki valamely bíró illetéktelensége, vagy ha azt a semmitőszék mondaná ki (305. §.), az illeték­telen bírónak addigi eljárása és cselekvényei sem­misekké válnak, a felek tényei ellenben a per to­vábbi folyamában megtartják érvényöket. E szabály azon esetre is alkalmazandó, mikor a bíróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merül fel. Ez esetekben a periratok további eljárás végett az illetékes bírósághoz tétetnek át. 15. §. Személyek vagy javak nemesi és nem-ne­mesi minősége se e bírói hatáskörre és illetőségre, se az eljárásra nézve különbséget nem tesz. 16. §. A városi törvényhatóságnak alá van vetve a város határában létező minden személy és dolog különbség nélkül. Mennyiben van e szabály alól ki­vételnek helye egyes esetekben, a rendezett tanácsú mezővárosokra nézve, a jelen fejezetben van meg­határozva 17. §. Az 1. §-ban 1. a) 2. a) és 3. a) alatt emlí­tett, úgyszintén a marosvásárhelyi kir. tábla terüle­tén fennálló egyes bíróságok hatásköre kizárólag a 93. §. alatt elősorolt peres ügyekre terjed ki. Minden más ügy, mely kivételes biróságokhoz utasítva nincs (25—27. .§§.), a városi, megyei és ke­rületi törvényszékek hatósága alá tartozik. 18. §. Ingatlan vagyonra vonatkozó jogok feletti bíráskodás a birtokbiróság hatásköréhez tartozik. Minden dologi cselekmény, u. m. a leltározás, becslés és zárlat, — kivéve, ha valamely hagyaték biztosítása czéljából eszközlendő, úgyszintén az árverés teljesítése, s az árverés utján bejött vételár felosztása, a birtokbirósági teendőkhöz számíttatik. A birtokbiróságot szabad kir., valamint a jász-kun és hajdúkerületi városokra nézve a városi, a megye egész területére nézve a megyei törvényszékek, s a jelen törvény által kijelölt esetekben ezen törvény­székek telekkönyvi szakosztályai (19. §.) gyako­rolják. 19. §. Azon ügyek ellátása és kezelése, melyek a fennálló telekkönyvi rendszabályok szerint intézen­­dők el, a telekkönyvi hatóság jogköréhez tartozik. A telekkönyvi hatóság külön­ szakosztályát képezi azon birtokbíróságnak, melynél a telekkönyvek ve­zettetnek. Ott, a­hol telekkönyvek még nincsenek, az ezen §-ban foglalt telekkönyvi teendőket az illető bir­tokbíróság teljesíti. 20. §. Az igazságügyi ministériumnak tartatik fenn, olyan nagyobb és népesebb mezővárosokat, melyek rendezett tanácscsal bírnak, saját kérelmek­­re, s az illető törvényhatóság meghallgatásával a 48. és 19. §§-ban körülírt birtok-és telekkönyvi ha­tósággal felruházni. 21 .§• A hitbizományi ügyek úgy az anyagi jo­gok megbirálására, mint a biztonsági felügyeletre nézve azon megye törvényszékéhez utasítják, mely­nek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetőség ez után megállapítható nem vol­na, az eljáró bíróságot az igazságügyi ministérium jelöli ki. 22. §. A házassági viszonyból keletkezett mind­azon perek, melyekben eddig az egyházi bíróságok ítéltek, jelesül az ideiglenes és végelválás, a szüle­tés törvényességének kérdése, a gyermekek tartása, és az elválásból felmerülhető vagyoni kérdések iránt indított keresetek kivétel nélkül a világi bíróságok illetőségéhez utasíttatnak. (36. §.) 23. §. Az árva- és gyámhatósági ügyekben, vala­mint a gondnokság (curatela) eseteiben illetékes bíróságnak azon városi vagy megyei törvényszék te­kintendő, mely a 37. §. értelmében az örökösödési perek elintézésére van hivatva. 24. §. A vásári bíróság s annak eljárása a kilen­­czedik czimben van meghatározva. 25. §. Az úrbéri, tagosítási és arányosítási ügyek továbbá is az eddig illetékes bíróságok hatásköréhez tartoznak. 26. §. Váltó-és kereskedelmi ügyekben elsőfolya­­modásilag a királyi váltótörvényszékek, illetőleg az 1. §. 4-ik pontja alatt említett jelenleg illetékes bíró­ságok,­­ másodbíróságilag a királyi váltó feltörvény­szék, illetőleg a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, legfőbb biróságilag pedig a m. kir. curia mint har­madfolyamodási itélőszék határoz. 27. §. A kir. bányabiróságok első és további fo­kozatokban, s a jelen illetőségi körrel továbbá is fennhagyatnak. 28. §. A választott bíróság s ennek eljárása a kilenczedik czimben van szabályozva. * 29. §. A 25—27. §§-ban említett kivételes bíró­ságok a fennálló törvények és gyakorlat szerint jár­nak el. III. Fejezet. Bírói illetőség. 30. §. Személyes keresetekben a bírói illetőséget, a­mennyiben a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely kikötve nincsen, rendszerint az alperesnek ren­des lakhelye vagy állandó szállása szabályozza. 31. §. Ha az alperes felváltva különböző helye­ken lakik vagy tartózkodik, ezen helyek bíróságai közt szabadon választhat a felperes. 32. §. Ha az alperesek különböző törvényhatóság területén laknak: felperes az alperesek illetékes bí­róságai közül bármelyiket választhatja. ^36. §. Jogi személyek, jelesül közintézetek, rész­vény- s más társulatok, gyári és kereskedelmi c­é­­gek, a­mennyiben alapszabályaik, vagy külön­ tör­­vény értelmében más kijelölt bírósághoz nem uta­sítják, azon hely bírói illetősége alá tartoznak, melyen a közintézet, illetőleg a telep létezik. Társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kívül létezik, az ország területén lévő azon helynek bírósága alá tartoznak, hol a képviselőség s ennek nem létében a főügynökség székel; ilyenek hiányá­ban, hol a társulat ingatlan vagyont bir, s ha ingat­lan vagyona sem léteznék, a hol megköttetett az az ügylet, melyből a követelés származik. 34. §. Idegenek, a mennyiben az országban meg­­perelhetők, rendes szállásuk vagy netáni birtokuk illetősége alá tartoznak. 35. §: A szerződés teljesítése és érvénytelenítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kár­térítés iránti perek azon bíróság előtt is indíthatók, melynek területén a szerződés létrejött, vagy a dolog természete avagy törvény szerint teljesítendő. Könyvkivonati és Számlakövetelések egy és fél év alatt, — és ha a könyv- vagy számviteli kivonat törvényesen meghiteltetett, három év alatt azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vi­zetnek. 36. §. A házassági viszonyból származó perek kivétel nélkül azon megyei, szab. kir. városi vagy ke­rületi törvényszék illetőségéhez tartoznak, a­mely­nek területén a házasfeleknek utolsó együttlaká­suk volt. Ha a végelválás hűtlen elhagyás következtében kéretik , a távollévő fél, — a­mennyiben tartózko­dási helye ismeretlen, azon törvényszék elé idézen­dő, melynek területén a folyamodó lakik. Az izraeliták házassági pereiben követendő eljá­rásra nézve a törvényhozás további intézkedéséig a fennálló gyakorlat tartatik fenn. 37. §. Az örökösödési perekben, arra való tekintet nélkül: váljon szerződésből származott-e a kereset vagy törvény avagy végrendelet jogczimén nyug­szik, és az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van-e az irányozva, — azon törvényszék, — és ha az örökség tárgyát ingatlanok is képezik , azon birtokbiróság ítél, melynek terüle­tén az örökhagyó halála idején lakott. Ha az örökhagyó az országon kivül halt el, az örökösödési perek azon belföldi bíróság illetőségét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; s ha e lakhelyet kitudni nem lehetne, vagy ha az országban soha sem lakott, azon bíróság lesz illetékes, melynek területén a hagyaték létezik. Az egyes bírák hatásköre az előleges intézkedé­sek és biztosítás tekintetében az örökösödési eljárás­ban van meghatározva. 38. §. A felhívási kereset az ellen, a­ki egy má­sik irányában valamely joggal kérkedik, a felhívó­­nak saját személyes bíróságánál nyújtandó be. Ugyanezen bíróság lesz illetékes azon keresetre nézve is, mely a felhívás folytán a kérdéses jog ér­vényesítése végett a felhívott által indíttatik. 39. §. A számadási per, arra való tekintet nélkül, hogy a számadás beadását a számoltatásra jogosí­tott, vagy a beadott számadás helyeslését a számadó követeli, azon személyi bíróság illetőségéhez tarto­zik, melynek területén a számadás tárgya kezelte­tett. Ha a számadás ingatlan vagyonra, vagy ennek jövedelmeire is vonatkozik , tekintettel a 42. és 43. §§-ra, azon birtokbíróság lesz illetékes, mely illeté­kes volna, ha a számadó a kérdéses birtokon tar­taná lakását. Ha a számadás bírói megbízásból származott, azon bíróság, mely a megbízást adta, — és ha ez gyám­hatóság volna, azon bíróság lesz a számadási perek­ben illetékes, melynek szakosztályát képezi a gyám­hatóság. 40. §: A holtnak nyilvánítási eljárás ahhoz képest, a­mint házassági végelválás vagy örökösödés czéljá­ból kérelmeztetek, azon törvényszék előtt indítandó.

Next